Élet és Tudomány, 1996. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-03-15 / 11. szám

ÉLET ÉS TUDOMÁNY A TUDOMÁNYOS­­­­ ismeretterjesztő TÁRSULAT ÉS A KÖZLÖNY­­ÉS LAPKIADÓ KFT. HETILAPJA Főszerkesztő: Herczeg János Főszerkesztő-helyettes: Kerner István Szerkesztőség: Budapest VIII., Bródy S. u. 16. Postacím: Budapest, Pf. 47. 1428 Telefon: 138-3777 ■ Telefax: 138-2472 Kiadja: a Közlöny- És Lapkiadó Kft. Felelős kiadó: Nyéki József ügyvezető igazgató 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Levélcím: 1394 Budapest, Pf.: 361 Telefon: 266-5191­­Telefax: 266-5190 Nyomdai előkészítés: Írisz Kft. Felelős vezető: PÓRFFY András Nyomtatás: Közlönynyomda, Lajosmizse Felelős vezető: Burján Norbert Index: 25 245 ISSN 0013-6077 Megjelenik a TIT Élet és Tudomány Egyesülete gondozásában A szerkesztőbizottság elnöke: Andorra Rudolf A szerkesztőbizottság tagjai: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bácskai Tamás, Berényi Dénes, Botos Katalin, Csányi Vilmos, Forgács Iván, Grétsy László, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Néray Katalin, Pais István, Szentgyörgyi Zsuzsa, Tátrai Zsuzsanna, Vásárhelyi Tamás, Vigh Károly Ol­vasószerkesztők: Szőke István (társadalom- és természettudományok), Wektler Ildikó (természettudományok) Képszerkesztő: Újvári Imréné Tervezőszerkesztő: Hornyánszky Katalin Fotó: Bojtár Ottó Főmunkatárs: Barabás Zoltán Rovatszerkesztők: Albert Valéria (mezőgazdaság, földrajz), Barabás Zoltán (biológia), Fodor Lajos (fizika), Gajzágó Éva (A tudomány világa), Juhari Zsuzsanna (történelem, néprajz, régészet), Kerner István (műszaki tudományok), Pécsi Tibor (orvostudomány) Levelezés: Karsai Gyöngyi Meg nem rendelt fényképekért és kézira­tokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Az Élet és Tudomány előfizethető a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-nél (postacím: 1394 Budapest, 62. Pf. 357.). Megrendelhe­tő telefonon és faxon: 117-9999, 118-6668 138-3777. Előfizetésben terjeszti a Fáma Rt. (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.), telefon: 118-8557. Árusításban megvásárolható: a Közlöny­boltban (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel.: 267-2780), a HÍRKER Rt., a NHRT és a regionális lapterjesztők árusítóhelyein. Régebbi számaink beszerezhetők a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Előfizetési díj negyedévre 828 Ft Külföldön terjeszti a „Kultúra” Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, Pf. 149. 1389 Szolgáltatások • A rendszerváltás lát­ványos politikai és gazdasági változásai — a többpártrendszertől a munkanélküli­ségig — elterelték a figyelmet a mélyben zajló, a gazdaság tartópilléreit és szerkeze­tét érintő folyamatairól. A meghatározó szerkezeti változások közül az egyik leg­fontosabb az, hogy Magyarország az utóbbi négy-öt év viharos átrendeződé­sei következtében közel jutott ahhoz, hogy „szolgáltatói társadalom ”-nak nevez­hessük. A szolgáltatások 50 százalék kö­rüli arányával kiemelkedünk a rendszer­­váltó országok közül. Szolgáltatásnak tekintünk minden olyan tevékenységet, illetőleg funkciót, amely nem ölt önálló tárgyi formát, ugyan­akkor mégis adható és vehető. Miben kü­lönbözik a szolgáltatás a hagyományos áruktól? Elsősorban abban, hogy több­nyire már „termelése” pillanatában elfo­gyasztják, ennélfogva — és gazdasági szempontból ez a legfontosabb — nem nyílt piacra termelik, hanem megrendelésre. Ebből következően a fogyasztó és a ter­melő között sokkal szorosabb kapcsolat van, mint az áruk esetében, hiszen a fo­gyasztó sem időben, sem térben nem le­het távol a termelőtől, szorosan együtt kell működnie vele. Például a nyelvtaní­tás mint szolgáltatás, majdhogynem a ter­melő és a fogyasztó — a tanuló és a tanár - közös produktuma. Minthogy a „ve­vő” és az „eladó” szoros kooperációra kényszerül, kapcso­latuk minéműsége nem mellékes sem a szolgáltatások mi­nősége, sem hatékonysága szempontjából. Minthogy a szolgáltatásokat rendszerint termelésük pilla­natában elfogyasztják, a legnagyobb részük nem is szállít­ható, nem raktározható, klasszikus módon nem exportál­ható, és ellenáll az arbitrázsnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szolgáltatást nem lehet egy adott helyen megvenni, majd egy másik helyen és másik időpontban drágábban tovább­adni. (Mindazonáltal, persze, külföldiek számára is végez­hetek számítógépes rendszerszervezést, tervezhetek iroda­ ! Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek­­ a kislexikonban szerepelnek FÖLDKÖZI-TENGERI GYÜ­MÖLCSLÉGY: a fúrólegyek családjába tartozó legkárosabb légy. A neve egy kissé megté­vesztő, mert nemcsak a Föld­közi-tenger környékén fordul elő, hanem Afrika nagy részé­ben, Ausztráliában, Hawaiiban és Amerikában is. Az 5 millimé­ter hosszú rovar teste fekete alapon sárga sávos vagy foltos. Petéit érett gyümölcsökbe rak­ja. Gazdanövényeinek a skálá­ja igen széles; összesen csak­nem kétszáz növényfajt támad meg. (A tudomány világa) RES NULLIUS: uratlan dolog; olyan állat, amely senkinek sincs tulajdonában, illetőleg amelynek a tulajdonosa felha­gyott tulajdonjogával. (Termé­szetvédelem: törvényterveze­tek vitaköreiben) KARMOS RÉKA: a trópusi Af­rikában élő békafaj, amelynek a háta sötétbarnától olajzöldig változik, s gyors színváltozásra képes. Nagyon eleven és fé­lénk, ám a fogságban hamar megszelídül. Igen falánk lévén mindent megeszik, ami nem túlságosan nagy ahhoz, hogy lenyelje. Kisebb termetű fajtár­sainak a felfalásától sem riad vissza. (A tudomány világa) NEKTÁRIUM: mézfejtő. A zár­vatermő magvas növényekben előforduló, cukortartalmú édes nedvet - nektárt - kiválasztó kép­ződmény. Szerepe a megporzás­­sal kapcsolatos, amenynyiben sok növényfaj világát nektárgyűj­tés végett keresik fel bizonyos ro­varok. Többnyire a virágban he­lyezkedik el, de rajta kívül is elő­fordulhat. (A hunyorok­ -ea-L. J házat, s ebben a korlátozott értelemben „exportálhatom” a szolgáltatásomat.) Az arbitrázs hiányának a fontosságát alig­ha kell bizonygatni, hiszen a gazdaság kenőolaja vagy in­kább indítómotorja a spekuláció, márpedig ez a szolgálta­tások többsége esetében csaknem lehetetlen. A szolgáltatá­soknak az a tulajdonságuk, hogy nem vagy alig helyettesít­hetők más árukkal vagy szolgáltatásokkal. Ha például szív­műtétre van szükségem, azt — hiába lenne olcsóbb — nem helyettesíthetem vakbélműtéttel, míg a szalámit könnyen pótolhatom párizsival. A szolgáltatások külső gazdasági ha­tása igen nagy. Egy adott országban kiépített távközlési há­lózat nemcsak a más országok közötti információcserére hat ki nagymértékben, hanem például arra is, hogy milyen eredményesek lehetnek az orvosi szolgáltatások, hiszen ha nem tudok mentőt hívni az infarktusos beteghez, akkor sokkal rosszabbak lesznek a gyógyulás, illetőleg az életben maradás esélyei. Élet és Tudomány ■ 1996/1­­ ■ 351

Next