Élet és Tudomány, 1996. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-15 / 11. szám
ÉLET ÉS TUDOMÁNY A TUDOMÁNYOS ismeretterjesztő TÁRSULAT ÉS A KÖZLÖNYÉS LAPKIADÓ KFT. HETILAPJA Főszerkesztő: Herczeg János Főszerkesztő-helyettes: Kerner István Szerkesztőség: Budapest VIII., Bródy S. u. 16. Postacím: Budapest, Pf. 47. 1428 Telefon: 138-3777 ■ Telefax: 138-2472 Kiadja: a Közlöny- És Lapkiadó Kft. Felelős kiadó: Nyéki József ügyvezető igazgató 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Levélcím: 1394 Budapest, Pf.: 361 Telefon: 266-5191Telefax: 266-5190 Nyomdai előkészítés: Írisz Kft. Felelős vezető: PÓRFFY András Nyomtatás: Közlönynyomda, Lajosmizse Felelős vezető: Burján Norbert Index: 25 245 ISSN 0013-6077 Megjelenik a TIT Élet és Tudomány Egyesülete gondozásában A szerkesztőbizottság elnöke: Andorra Rudolf A szerkesztőbizottság tagjai: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bácskai Tamás, Berényi Dénes, Botos Katalin, Csányi Vilmos, Forgács Iván, Grétsy László, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Néray Katalin, Pais István, Szentgyörgyi Zsuzsa, Tátrai Zsuzsanna, Vásárhelyi Tamás, Vigh Károly Olvasószerkesztők: Szőke István (társadalom- és természettudományok), Wektler Ildikó (természettudományok) Képszerkesztő: Újvári Imréné Tervezőszerkesztő: Hornyánszky Katalin Fotó: Bojtár Ottó Főmunkatárs: Barabás Zoltán Rovatszerkesztők: Albert Valéria (mezőgazdaság, földrajz), Barabás Zoltán (biológia), Fodor Lajos (fizika), Gajzágó Éva (A tudomány világa), Juhari Zsuzsanna (történelem, néprajz, régészet), Kerner István (műszaki tudományok), Pécsi Tibor (orvostudomány) Levelezés: Karsai Gyöngyi Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Az Élet és Tudomány előfizethető a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-nél (postacím: 1394 Budapest, 62. Pf. 357.). Megrendelhető telefonon és faxon: 117-9999, 118-6668 138-3777. Előfizetésben terjeszti a Fáma Rt. (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.), telefon: 118-8557. Árusításban megvásárolható: a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel.: 267-2780), a HÍRKER Rt., a NHRT és a regionális lapterjesztők árusítóhelyein. Régebbi számaink beszerezhetők a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Előfizetési díj negyedévre 828 Ft Külföldön terjeszti a „Kultúra” Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, Pf. 149. 1389 Szolgáltatások • A rendszerváltás látványos politikai és gazdasági változásai — a többpártrendszertől a munkanélküliségig — elterelték a figyelmet a mélyben zajló, a gazdaság tartópilléreit és szerkezetét érintő folyamatairól. A meghatározó szerkezeti változások közül az egyik legfontosabb az, hogy Magyarország az utóbbi négy-öt év viharos átrendeződései következtében közel jutott ahhoz, hogy „szolgáltatói társadalom ”-nak nevezhessük. A szolgáltatások 50 százalék körüli arányával kiemelkedünk a rendszerváltó országok közül. Szolgáltatásnak tekintünk minden olyan tevékenységet, illetőleg funkciót, amely nem ölt önálló tárgyi formát, ugyanakkor mégis adható és vehető. Miben különbözik a szolgáltatás a hagyományos áruktól? Elsősorban abban, hogy többnyire már „termelése” pillanatában elfogyasztják, ennélfogva — és gazdasági szempontból ez a legfontosabb — nem nyílt piacra termelik, hanem megrendelésre. Ebből következően a fogyasztó és a termelő között sokkal szorosabb kapcsolat van, mint az áruk esetében, hiszen a fogyasztó sem időben, sem térben nem lehet távol a termelőtől, szorosan együtt kell működnie vele. Például a nyelvtanítás mint szolgáltatás, majdhogynem a termelő és a fogyasztó — a tanuló és a tanár - közös produktuma. Minthogy a „vevő” és az „eladó” szoros kooperációra kényszerül, kapcsolatuk minéműsége nem mellékes sem a szolgáltatások minősége, sem hatékonysága szempontjából. Minthogy a szolgáltatásokat rendszerint termelésük pillanatában elfogyasztják, a legnagyobb részük nem is szállítható, nem raktározható, klasszikus módon nem exportálható, és ellenáll az arbitrázsnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szolgáltatást nem lehet egy adott helyen megvenni, majd egy másik helyen és másik időpontban drágábban továbbadni. (Mindazonáltal, persze, külföldiek számára is végezhetek számítógépes rendszerszervezést, tervezhetek iroda ! Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek FÖLDKÖZI-TENGERI GYÜMÖLCSLÉGY: a fúrólegyek családjába tartozó legkárosabb légy. A neve egy kissé megtévesztő, mert nemcsak a Földközi-tenger környékén fordul elő, hanem Afrika nagy részében, Ausztráliában, Hawaiiban és Amerikában is. Az 5 milliméter hosszú rovar teste fekete alapon sárga sávos vagy foltos. Petéit érett gyümölcsökbe rakja. Gazdanövényeinek a skálája igen széles; összesen csaknem kétszáz növényfajt támad meg. (A tudomány világa) RES NULLIUS: uratlan dolog; olyan állat, amely senkinek sincs tulajdonában, illetőleg amelynek a tulajdonosa felhagyott tulajdonjogával. (Természetvédelem: törvénytervezetek vitaköreiben) KARMOS RÉKA: a trópusi Afrikában élő békafaj, amelynek a háta sötétbarnától olajzöldig változik, s gyors színváltozásra képes. Nagyon eleven és félénk, ám a fogságban hamar megszelídül. Igen falánk lévén mindent megeszik, ami nem túlságosan nagy ahhoz, hogy lenyelje. Kisebb termetű fajtársainak a felfalásától sem riad vissza. (A tudomány világa) NEKTÁRIUM: mézfejtő. A zárvatermő magvas növényekben előforduló, cukortartalmú édes nedvet - nektárt - kiválasztó képződmény. Szerepe a megporzással kapcsolatos, amenynyiben sok növényfaj világát nektárgyűjtés végett keresik fel bizonyos rovarok. Többnyire a virágban helyezkedik el, de rajta kívül is előfordulhat. (A hunyorok -ea-L. J házat, s ebben a korlátozott értelemben „exportálhatom” a szolgáltatásomat.) Az arbitrázs hiányának a fontosságát aligha kell bizonygatni, hiszen a gazdaság kenőolaja vagy inkább indítómotorja a spekuláció, márpedig ez a szolgáltatások többsége esetében csaknem lehetetlen. A szolgáltatásoknak az a tulajdonságuk, hogy nem vagy alig helyettesíthetők más árukkal vagy szolgáltatásokkal. Ha például szívműtétre van szükségem, azt — hiába lenne olcsóbb — nem helyettesíthetem vakbélműtéttel, míg a szalámit könnyen pótolhatom párizsival. A szolgáltatások külső gazdasági hatása igen nagy. Egy adott országban kiépített távközlési hálózat nemcsak a más országok közötti információcserére hat ki nagymértékben, hanem például arra is, hogy milyen eredményesek lehetnek az orvosi szolgáltatások, hiszen ha nem tudok mentőt hívni az infarktusos beteghez, akkor sokkal rosszabbak lesznek a gyógyulás, illetőleg az életben maradás esélyei. Élet és Tudomány ■ 1996/1 ■ 351