Ellenőr, 1872. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1872-06-12 / 135. szám

ment tönkre a kormánynak, s hogy több ily eset valóságos skandalum a tengerészeti tudományra nézve. Goschen beismerte, hogy sok javítni va­ló van a jelen rendszerben, azonban szerinte nem lenne tanácsos a roppant értéket képviselő pánczé­­los hajókat oly emberekre bízni, a­kik nem bíz­nak kellő gyakorlati képzettséggel a tengerészet­ben. Többen szólottak meg e kérdéshez, mely vé­gül azonban elejtetett. Mamelli holttestének áthelyezé­se a S. Lorenzo sírkertbe nagy ünnepélyességgel ment végbe tegnap Rómában, a különböző testü­letek, a városi hatóság, a fiatalság és katonaság résztvevése mellett. A menet bejárta a főbb utczá­­kat a nemzetőrség zenekara gyász­hangjai mel­lett s úgy indult ki a temetőbe, hol az elhunyt sírkövén minden felírat helyett G. M. M. betűk állanak. Az olasz franczia viszonyokra vo­natkozólag eme sorokat olvassak a római „Opinio­­ne“ közelebbi számában : Francziaországnak le kell ráznia a klerikálisok uralmát, hogy ismét visszatérhessen azon politikához, mely más álla­mok törekvéseinek elismerésén alapszik, mely más nemzeteket nem fenyeget s a hatalmak egymás­hoz­ békés viszonyait és haladását támogatja. Ez a mi legtöbb és legőszintébb óhajtásunk, s meg vagyunk győződve, hogy Francziaország ilyképen ismét elfoglalhatja igazi nemzetközi állását, míg a többi hatalmak állandó biztonságát, Európa békéje pedig legszilárdabb támaszát nyerik vissza. A spanyol radikális sajtó Serrano ellen még mindig a legkeményebb megrovásokat hallatja, így az „El Impartial“ ezeket írja egye­bek között: Serrano úz nagyon ügyes politikai küzdelmekben, sokkal ügyesebb mint a csatatéren. Ott, Navarra és Biscayában tudtunkkal nem tett egyebet, mint vendégségeket csapott s a felkelő vezéreket kitűnő előzékenységgel traktálta. Majd Madridba jőve, a legmeggyőzőbben kimutatta, hogy nem lehet győzni kapitulatió nélkül. És ki kételkednék e szavak igazsága fölött? Nem a konservativ párt legnagyobb hőse mondotta-e ki azokat? Ave, ave Caesar!­te nem győzedelmes­kedtél ugyan a vad ellenség fölött, de diadalmas­kodtál Lagasta pártja beszédei és a kortestöbbség becsületérzése fölött! A hős ! Shakespeare emlékszobrát múlt május hó 23 dikán leplezték le Új-Yorkban mint­­egy 6000 főnyi néptömeg jelenlétében s nagy ünnepélyesség között. A szónokok közt különösen kitűnt Bryant költő, ki Shakespearet lelkesült sza­vakban istenítette. Ami nagy dramatistánk hite, mondá, az egész czivilizált világon otthonos; a költők közt azon helyet foglalta­k el, melyet a Niagara a többi zuhatagok között. Németország legkiválóbb férfiai fordítóivá vagy kommentáto­raivá szegődtek, Francziaország kezdetben nem akarta érdemeit elismerni, később azonban elra­gadtatással tekintett reá. Bryant élénk tapssal fo­gadott beszéde után Mendelssohn lakodalmi indu­lója és más művei adattak elő, majd különböző alkalmi költemény olvastatott fel, végül pedig Schuhanntól Julius Caesar nyitánya fejezte be az ünnepélyt. Pest város közgyűlése. — Jun. 11. — Elnök: Gyöngyössy Alajos. A gyűlés megnyitása után bejelentetik, hogy a marhavásártértől a közvágóhídig vezető út fel­töltése igen szükségesnek bizonyult, miután az igen mélyen fekszik. A költségek egy 20 ölnyi széles út előállítására 47,000 frtra vannak előirá­nyozva. A költségek az idei előirányzatban fede­zésre nem találván, azok a jövő évi kölcsönalap­­ból fognak fedeztetni; a tanács pártolólag terjesz­ti az ügyet a közgyűlés jóváhagyása alá. — Jó­­váhagyatik.— A használt járdaköveknek a fővá­­rárosi közmunkák tanácsától (ezret 100 írtjával) leendő visszavásárlását a közgyűlés jóváhagyta. Haris György a kövezések igen lassú elő­­haladására s a kijavításoknak elodázására hívja fel a főpolgármester figyelmét.­­ A főpolgármes­ter a kellő lépések megtételét ígéri. Napirenden a középítési bizottmány­i tanács Pest városa általános szabályozási térké­péről szóló jelentésének folytatólagos tárgyalása van. Fölolvastatnak az építési munkák ponton­ként kezdve a belvárosnál. Itt következő mun­kák lesznek elkészítendők: I. Megnyitása egy a hatvani utcza végétől a Dunáig vezető 8 öt széles utczának; a Sebes­­tyén­ tér, úgyszintén a rózsa- és barátok terének szabályozása; a barátok­ terének fákkal való be­ültetése, a zöldfa-utcza kiegyenesítése; a kigyó­­térnek a curia épülete eltávolítása által lehetőle­­ges kibővítése; végre a Lipót- és a Duna-utczák alkalmilag foganatba veendő rendezése, s a Se­­bestyén téren fedett vásári csarnokok leendő fel­állítása. — Ezt a tanács több módosítással lát­ta el. Steiger Gyula a tanácsi tervezet több té­teleit támadja meg s ajánlja, hogy a közgyűlés el­térve a tanács javaslataitól, a közmunkatanács ter­vezetét fogadja el. — V et s e y a gyakorlatiság szempontjából fogja fel a dolgot s így a tervezetet egész terjedelmében el nem fogadhatja már csak azért sem, mert a paplannál tovább nem akar ta­karózni. Nem kívánja a hatvani utczának 8 élre leendő kiszélesítését, mert szerinte ez utcza jelenleg oly szép, minőt Bécsben a Ringen kívül találni nem lehet. Csak a szebb magán épületek adhatná­nak neki csinosabb külsőt. A tanács javaslatát pár­tolja. — Szólnak még Simon Flór, Havas, Sá­­gody s többen, részint a tanács által ajánlott mó­dosítások mellett, részint azok ellen; a többség végre is a közmunkatanács javaslatát fogadta el. n. Az egyetem tér szabályozása a molnárutcza szélesbitése, az egyetem tértől a józsefvárosi Sán­­dorutcza irányában nyitandó új utcza, a borzutczá­­nak a Dunáig leendő folytatása, a magyarutcza szélesbitése s rendezése.­­ Ezen javaslat egész ter­jedelmében elfogadtatott. Terveztetnek még III. pont alatt a Deák tér szabályozása, a hajó utczának a gránátos utczáig leendő meghosszabbítása, a Deák­téren egy nagyszerű vásárcsarnok fölállítása, az úri és bécsi utcza egymással leendő összeköttetése, a Teleky-ház sarkának kiegyenlítése.­­ Ezen terve­zet szintén elfogadtatott. A IV. pont alatt: az aranykéz utczának egyrészről a Deákutczáig leendő meghosszabbítása, másrészről a városháztérrel bazár által leendő ösze­­köttetése szintén elfogadtatott. V. A galambutczának s a kegyesrendiek telkének szabályozása, a Lipótutczában az uj vá­rosház előtt egy tágas tér nyitása.­­ Ezen ter­vezet, valamint egyéb kiválóbb fontossággal nem bírók elfogadása után a közgyűlés eloszlott. A tárgyalás holnap folytattatni fog. A hivatalos lapból. A igazságügyminiszter a pesti kir. Ítélő táblához fogalmazónak R­ó­s­a János borosjenői kir. törvényszéki jegyzőt, és Szolcsányi Gyula volt tiszteletbeli esküdtet a nyitrai kir. törvényszékhez írnok­nak nevezte ki. A közmunka- és közlekedési miniszter Maurer Vilmost a m. k. vasutbiztositéki számvevőszékhez szám­tanácsossá nevezte ki. A „Buda-Pesti Közlöny“ i. e. 102-ik számának hi­vatalos részében található hirdetményben említett 1 és 5 forintos b­a­n­k­j­e­g­y­­ a­l­a­ku pénzjegyek beváltá­sára kitűzött véghatáridőre nézve a közönség ezennel figyelmeztetik, hogy az érintett hirdetmény csak az 1858- ik évi május hó 1-jén kibocsátott 1 és 5 forintos bank­jegy-alakú pénzjegyekre és nem az 1866-ik évi julius hó 7-ikén kibocsátott és ezentúl is közforgalomban maradó 1 és 5 fotos állampénzjegyekre vonatkozik, mely utóbb említett pénz­jegyek tehát a fennebbi hirdetmény által érintetlenül hagyatnak, Budán, 1872. évi junius 7-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium megengedte, hogy Hevesmegyébe kebelezett Kende­res község hetenkint minden pénteken hetivásárt tart­hasson. A p­e­r­j­ám­o­s - h­an­­­i­k­f­a­l­v­i takarékpénz­tár alapszabályai a m. k. földmivelés-, ipar- és kereske­delmi minisztérium által f. évi junius hó 8-án 6553. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A pénzügyminiszter Ócsvár Ferenczet dohány­gyári hivataltisztté nevezte ki. Hírek. Pest, jun. 11. — A tud. Akadémia tegnapi ülésében Szilágyi Sándor olvasta föl Szabó Károly rendes tagnak „Péter s Aba Sámuel“ czímű székfoglaló beszédjét. Az első magyar király halálát követő zavaros időszakról (1038—1046) szól e történelmi rajz, mely minden eddig ismert adatot igyekezett fölhasználni, s ilyen sok állt rendelkezésére, de Szabó Károly nem látszik oly történelmi írónak, ki az előadott tárgyat vonzóvá, az alakokat, me­lyekről szól, érdekessé, vagy domboruvá tehetné, pedig az ily tanulmányoknak ez adja meg javát . Ezután Frankl Vilmos két rövid értekezése következett. Az egyikben az 1514-iki Dózsa-lázadás történetének kiegészítéséhez nyújt adalékokat, azon levelezések alapján, melyeket Kassa városa gazdag levéltárában talált. Ezek különösen a fel­ső magyarországi részleteket tartalmazzák és azon állást illustrálják, melyet Kassa városa a keresz­tesek irányában elfoglalt. Egyúttal szomorú vilá­got vetnek azon habozó ingatag eljárásra, melyet a budai kormány követett és azon lelkiismeretlen hanyagságra,­ melyet a felső magyarországi ren­dek a király által ismételve fegyverre szállittatván, bi­zonyítottak. A Frankl által felfedezett levelek közül három a keresztesek vezéreitől származik. Ezek an­nál becsesebbek, minél csekélyebb számban talál­hatók levéltárainkban ilyenek A második érte­kezés Henkel Jánosnak, II. Lajos neje udvari papjának élettörténetét tartalmazza, melyről eddig alig volt valami ismeretes. Henkel János született Lőcsén, s mint lelkész magára vonván Máriának figyelmét, ez öt gyóntatóatyjává és tanácsadójává tette. Henkel később kassai lelkészszé választatván meg, Mária nem tudott sokáig Henkel nélkül el­leni, hanem egy év múlva visszahivatta és csak akkor vált el tőle, midőn azzal gyanusittatott, hogy a protestantismus felé hajlik, s e miatt Fer­dinand felhívására Mária elbocsátotta őt udvarától. Meghalt 1539-ben. — A horvát országgyűlés megnyi­tása jan. 14-kére van kitűzve. Hanem azért nem bizonyos.­­ A Buda és Pest közti közle­ke­d­és könnyítése még mindig a távol jövő reménységei közé tartozik. A tervezett állandó hidakra úgy látszik csak azért volt szükség, hogy ama 24 mil­liomos kölcsönnek nyomatékot adjanak, de most legalább is hat évre még várni kell, mert ennyi időre kötött szerződést a kormány egy consorti­­ummal, mely a Dunán propellerekkel fog közle­kedni, a fővárosi lakosság terhes megadóztatása mellett, mert az átkelési díj az első helyen 8­ár­­ban van megállapítva. Csattanós válasz ez azon óhajtásra, mely a lánczhídon a gyalogosok után fizetendő vámot eltöröltetni sürgeti. Míg tehát az ország lakói úgy mint, a buda­pestiek, az adóban fizetik egy­felől a lánczhíd megvételére fordított milliókat, más­részt pedig ama 24 millió frtnyi kölcsönt, mely első helyen állandó hidak építésé­re vétetett föl, addig ismét és ismét adózik min­den átkelésnél, még­pedig többet mint ezelőtt mert eddig a lánczhídon alól és felül közlekedő csolnakok­­ kiért szállították. Mi eredménye van tehát annak, hogy a nemzet megváltotta egy privát társulattól a lánczhidat? Egyszerűn az, hogy még akkor csak az átkelésnél fizetett vámot egyes ember, most az adóban fizet mindenki még a lánchíd megvételének összegére is. A dunai át­kelés szabadalma most sem szűnt meg, s minden átkelő hajó adózik a szabadalomnak. Van-e itt könnyítés a közlekedési terheken? — A dunai átkelésre nézve a kormány legújabban a követke­ző szerződést kötötte: felállítja a szükséges pro­pellereket, a szállításért első helyen 8 kr, második 4 kr díjat szedhet, és tartozik minden szállított személy után 2 kr hídvámot fizetni a kormány­nak. A vállalat átveszi a Buda és Pest között köz­lekedő csónakokat is, melyekkel az illető pontokon fentartandja a közlekedést mig ott szintén pro­pellereket fog felállítani. A csónakokon szállított minden személy után S aki vámot fizet a kor­mánynak ; ez azért van magasabbra szabva mint a propellereknél, hogy serkentésül szolgáljon a válla­latra nézve ezek helyett is minél előbb propelle­reket alkalmazni. A vállalat megvette a „Gizela“ nevű kis gőzöst, mely eddig a Balatonon közleke­dett, és még az idén három hajóval fogja közvetí­teni a közlekedést. A Jobbodali lapokban szépen, ékesen meg volt írva, hogy Jókai hogyan járt Veszprém­ben, milyen kudarcot vallott, mint kifigurázták, stb. Legjobban bámulhattak ezen Veszprémben, mert Jókai ott sem volt. — A kisajátítási esküdtszék ma Kis Mária és id. Fodor Isvánnak ügyeit tárgyalta. Mind­kettőnek a városligetben van ingatlana, s a Kiss Mária tulajdonát képezőt a közmunkatanács 3714 frtra, a Fodor Istvánét pedig 12,253 frtra becsülte. Az előbbi 8,311 frtot, az utóbbi pedig 25,521 frtot kért. Az esküdtek mindkét telket megtekintvén, azok árát következőleg határozták meg : Fodor Ist­vánét 16,000 frtban, Kiss Máriáét pedig 5000 írtban.­­ Népcsődület volt tegnap a józsefvá­rosi stálló utcza 43-dik számú háza körül. Előbb csak csoportok álltak ott, de később mindinkább növekedett s az ingerültség kifejezéseit hallatta. A csoportosulásra az a hihetetlen hit adott okot, hogy Graefenthal hentesmester emberhúsból készíti a virs­liket. Akadtak, kik ugyancsak állították, hogy valaki egy emberi ujjat talált a­ boltban, mások azt be­szélték, hogy Graefenthal szegény tót napszámo­sokat csal be a boltba, s ott legyilkolván őket, a hullákat üzlete számára felhasználja. E merész állítások oly hitelre találtak, s annyira felizgatták a népet, hogy a ház megrohanásától lehetett tar­tani. Időnkint nyers szitkok és fenyegetések hal­latszottak. Az esti órákban megjelent Thaisz fő­kapitány lovas és gyalog poroszlókkal, de sem a csillapító szavak, sem pedig a közbiztonság köze­geinek sora nem volt képes eloszlatni a tömeget. Az eső is hullani kezdett, mind hasztalan. A po­roszlók azonban helyt foglaltak, a tömeg pedig várt, dühöngött és ázott. A késő esti órákban ki­tört zápor is csak lassan oszlatta föl az izgatott tömeget, s csak éjfél körül szabadult meg a ház az ostromzártól. — Szigligetitől a nemzeti színháznál „A székely lányok“ czímű 3 felvonásos történeti népszínművet fogadták el, mely Jókai egyik elbe­szélése után készült. — A bécsi egyetemi magyar tár­saskör e hó 25-én ülte meg egylete alapításá­nak tizedik évfordulóját. Délelőtt 10 óra után a kör tagjai a Grand Hotel kocsijain az aulára vo­nultak nemzeti díszruhában, melleiken a vörös ezüst zöld szalaggal és más nemzetiségi colle­­gáik által szívélyesen fogadtattak. Innen kirándu­lást tettek a közel Sievring faluba, hol­estve több mint 100 terítériű­ ünnepélyes lakoma tartatott. A lakoma kedélyes magyar társalgás és magyar da­lok zengése mellett folyt le. A pohárköszöntések sorát Trajtler Soma orvosnövendék nyitotta meg egy lelkes toaszttal, mely a kör történetére vetett visszapillantást. A kör 1862-ben alapí­tta­­tott­­dr. Wolf és Józsa urak által, 1867-ig gya­nús szemmel kísérte a bécsi kormány, mert tit­kos politikai czélokat sejtett. A kör a kiválóbb német körökhöz szívélyes viszonyban áll. Fen­­állása óta majdnem 200 tagot számlál, kik közül sokan, bár tanulmányaikat rég befejezték, a kört szellemileg és anyagilag még mindig támogatják. Felolvastatván a számos beérkezett üdvözlő távirat, tovább folytak a pohárköszöntések és a szép ma­gyar lakoma csak késő éjjel ért véget. Másnap kora reggel Sievringből kirándulás intéztetett a szomszéd Weindling am Bach-ba, és estve vissza Sievringbe, hol harmadnap estve 8 órakor táncz­­mulatsággal fejeztetett be az ünnepély. Érdekes azt is fölemlíteni, hogy Sievring ódon templomán és egy régi házán régi magyar ép czímerek látha­tók; a népmonda szerint itt hajdan egy magyar főpap lakott. — Kecskemét városa a földrajzi tár­sulat alapitó tagja lett. Még csak a második város Pesttel együtt, melynek az eszébe jutott. — Altisztek ellátása. A miniszterta­nács f. évi april 5-iki ülésében elhatározta, hogy tekintve azt, miszerint a hosszasan szolgált sor­­hadbeli s honvéd altisztek polgári ellátása tárgyá­ban készült törvényjavaslat csak hónapok múlva fog a magyar törvényhozás által tárgyaltatni; erre nézve már most rendeleti úton megtétessenek mindazon intézkedések, melyek ezen altisztek ér­dekében, a törvényhozás befolyása nélkül is meg­tehetők.­­ Az Internationale ügyében jan. 8. és 9-én már előlegesen is tanácskoztak Bécs­ben a belügyminiszternél. Jelen volt a magyar kormány képviselője, Fabiny Theophil is. Remél­hető, hogy ez internationalis mumus a berlini con­­ferenczián teljesen megnyeri azt a feketeséget, melylyel imponáltathatják, mint a muszka mumus pendantját. — Bécsben a delegáczióra vonat­kozó tanácskozások folynak. Tegnapelőtt is mi­nisztertanács volt ő felsége elnöklete alatt, mely­ben a közös miniszterek, a két miniszterelnök és pénzügyminiszterek vettek részt. A közös költségek s a Vaskapunál teendő munkálatok képezték a a tanácskozás tárgyait. — Egy nap a fővárosban. Hogy mi­lyen nagy város Budapest, azt a szerensétlenségi statistika vagy rendőrségi kihágások eléggé tanú­sítják. Nem valami örvendetes adatok, de való­diak. Nézzük csak a legközelebbi vasárnapot. Az Erzsébet gőzmalomban alkalmazott több molnár csolnakon kirándulást tettek a Dunán családjaik­kal. A társaság 10 személyből állt és vígan eresz­kedett le a budai oldalon csolnakjával, midőn ez a császárfürdő közelében a kormányos ügyetlen­sége folytán egy hajómalomba ütközött és fölfor­dult, és vele fordultak mindannyian a vizbe. A férfiakat sikerült kimenteni, 3 nő és 2 gyermek azonban áldozatul esett. Ezek: Speck Rozália 30 éves Speck József főmolnárnak, ki szinte a ki­rándulók közt lévén, megmenekült neje, Pohl Ka­talin 60 éves az előbbinek anyja, és Speck Emma 3 éves, a Speck házaspár leánya. Továbbá Vas­mák Ágnes 29 éves Vasm­ák József főmolnár neje és ezek egy éves gyermeke József.­­ Ugyanez nap történt, hogy a „Gyula“ nevű uszálygőzös két fűtője, Bámos József és Danyek Ferencz cse­kélységen összevesztek, minek következtében Da­­nyek ingerültségében egy keze ügyében levő po­harat oly erővel hajított Bámos homlokához, hogy ez a kórházba szállítása alatt meghalt. A Jako­­bovits Sándor nevű 14 éves asztalos tanuló pedig a Dunában fürödvén, egy arra menő hajó által okozott hullámoktól mind beljebb sodortatván oda veszett. — Sweja János napszámos ittason tért haza Szövetség utcza­ 4. sz. alatti lakásába és az őt szemrehányásokkal illető nejének egy oly erős pofont adott, hogy a szegény asszony ennek kö­vetkeztében meghalt. A feleséggyilkos le van tartóztatva.­­ Szintén vasárnap esti 10 órakor a lánczhídon állomásozó poroszló és számos közön­ség látta, amint egy tisztességes öltözetű nő a híd karfájára kapaszkodva a Dunába ugrott és hullá­mai közt nyomtalanul eltűnt. Kilétét nem sikerült kinyomozni. — A budai lövöldében egy mozsár­töltő vigyázatlanságból balkeze fejét szétlőtte. — Mindez elég egy rövid napra. — L­a­u­ff­e­r Vilmos kiadásában megjelent a „Párisi titkok“ (Sue regénye) magyar fordításá­ból a 4—11 kötet, egy-egy kötet ára 80 kr., to­vábbá az „Izabella“ czimű regényes korrajzból a 13-ik s egyszersmind utolsó kötet, ára szintén 80 krajczár. — Uj zenemű. Treichlingernél megjelent: „Édes hazám!“ Eredeti magyar dal, szövege Lisznyay Kálmántól, énekre zongorakisérettel szer­­ző Kaplan Antal. Ara 60 kr. — A budai lövészegylet lobogójának fölszentelése e hó 29-én lesz, melynél a zászlóanya tisztjét József főherczeg neje, Klotild főherczegnő teljesiti, az egyházi szertartást pedig Haynald ér­sek. Az ünnepély után lakoma lesz a Margitszige­ten, más naptól kezdve pedig julius 2-ig ünnepé­lyes lövészetek, különböző dijakkal. — Borzasztó gyilkosság. Kostya Já­nos izsépi (Zemplénm­egye) gör. kath. iskolatanitó 3 frt 20 krral volt adósa egy gyolcsos tótnak, Komiszkó Andrásnak, ki faluról falura szokott ke­reskedni. Múlt hó utolsó napján ismét megjelen­vén batyujával sszépen, követelte pénzét és Kostya meg és ígérte, hogy estefelé kifizeti. Ki is fizette szörnyen. A mint hitelezője belépett hozzá, hátulról fején lőtte aztán egy fejszével esett neki, s koponyáját összezúzta. Pénzét kirabolván, a holtat a kamrában akarta elásni, de egész reg­gelig nem tudott elég mély sirt ásni. így tehát eltemetlenül hagyva, rázárta az ajtót, s reggel a pappal együtt S.-A.-Ujhelybe ment választási be­írásra, onnan pedig a környéket járta be, min­denütt mulatva. Ezalatt gazdasszonya rátalált a holttestre, s Kostya Jánost befogták. Azt mondja, hogy 62 frt 47 krt rabolt el, de a meggyilkolt könyvecskéje 118 frt 41 kr. készpénzről szól. A gyilkos csak 21 éves, a meggyilkolt pedig csalá­dot hagyott hátra és Zólyommegyéből való. — A múzeumi képcs­ar­nok­­ egy­­­et b. Eötvös arczképét le akarván festetni a múzeum számára, és Munkácsyval is akarván egy magyar életképet festetni, gyűjtőíveket bocsátott ki, melyek eddig 5000 frtnyi összeget eredményeztek. Az arczkép elkészítésével — 1500 frtnyi tiszteletdíj mellett — Madarász Victort bízták meg, írtak Párisba Munkácsynak is, ki nem sokára azt vá­laszolta, hogy volna egy magyar életképe, de ára 20,000 frt, azonban 18,000 frtért hajlandó átadni. Pár nap múlva pedig már azt tudatta, hogy a képet 40,000 frankért eladta.­­ A szegedi vár bűnügyeiről a „Sz. H.“ ezeket írja: Az aradi kir. törvényszék ismét két taggal szaporodott a máj. 30-án kelt kinevezések folytán. Az egyik kinevezett Harsá­­nyi Pál helybeli ügyvéd, ki hir szerint a várbeli ügyekben működő bel. törvényszékhez fog beosz­tatni. Ez is jó, ha igaz lesz, mi azonban úgy tud­juk, hogy sokkal nagyobb szükség volna még az ügyészség szaporítására, mert azé a munka orosz­lánrésze s e rész oly nagy, hogy ahoz semmikép nem elegendő két ügyész (ezek közül is az egyik csak mostanában tétetett ide.) Megemlítjük itt egy füst alatt, hogy a bel. törvényszék elhatározta, a főbenjáró bűnpöröknek is szóbeli úton való tár­gyalását s ezt már egy esetben alkalmazásba is hozta. Ez természetesen csak úgy állhat fönn az eddigi gyakorlat ellenére, ha a védő ügyvédek el­lene kifogást nem tesznek, ami óhajtandó, mivel különben a várbeli pörök csakugyan évekig el­tartanak. Az ügyek lassú menetelének azonban van egy más oka is: a védő­ügyvédek lanyha­­sága. Ezt azonban nem lehet csodálni, miután az ingyenmunka nem nagy ösztönt szokott adni a sietésre. A helyb­ ügyvédek 2-3 év óta már leg­nagyobbrészt díjtalanul dolgoztak a várbeli ügyek­ben , mert ott is, ahol volt volna alap, senki sem gondoskodott a megítélt díjak beszerzéséről,­­ csak jó reménységgel tartották őket folyvást. En­nek folytán aztán egy részek, amely a védelmek­nél szerepelt, kérvényt adott be még a volt pest­megyei tervszékhez, kérvén azt, hogy addig mint kinevezett védők védelmet vállalni nem fognak. A régi után az új törvényszék is pártolta ez ügyét, de mai napig eredmény nélkül, így aztán bekövetkezik, hogy maholnap egyátalán nem kap­nak védelmezőket. Budai színkör. („F r o u­ f r o u.“) E divatos franczia színművet, melyben egy-két szerepet igen jól lehet játszani, s melyben a színésznőknek igen szépen és sokszor lehet öltözködni, hétfőn este adták elő Budán. Épen előadás előtt viharos felhők úszkáltak a jégben, az eső is hullni kezdett, s a színkör üresen maradt. Körülbelül 30—40 ember nézte az előadást és hallgatta a színkör fedelén csattogó esőt. Az előadásról érdemes bővebben szóltani Szakáll Rózsa k. a. játéka miatt. Maga a darab eléggé ismeretes. A nemzeti színház ajtait ugyan bezárták előtte, de a német színházban és a vidéken annál többet adják. Másod­rendű színpadok számára érdekes szinmű, kivált ha van egy jó színésznő is, ki a czímszerepet el­­játsza. Meilhac és Halevy­e darabja is a legújabb franczia művek által taposott ösvényen halad. Erényt hirdet házasságtörő nő által. Gilbert k. a. bohó, vidám, és üres szivü leány. Pipere és mulatság érdeklik legjobban. Szerencsétlensége azzal kezdődik, hogy komoly, derék férfiú neje lesz, de akkor is megmarad sa­lon hölgynek, anélkül, hogy a család központja lenne. Férje szereti, de érzi, hogy neje egyszers­mind nem házi nő , tehát Gilbert nővérét kéri föl a háztartás vezetésére és gyermeke felügyelésére. Gilbert nem sokára észreveszi, hogy nővére elfog­lalta helyét a házban, s ott áll közte és férje közt. E pillanatban érez először komolyan és féltékeny lesz. Kéri férjét, hogy engedje meg: hadd végez­ze ő mindazokat, miket nővére végez, hadd legyen a ház asszonya. A férj azonban már teljesen jól érzi magát házi körében s nem hiszi, hogy neje komolyan képes volna fölhagyni a piperével és üres kedvtöltésekkel. Gilbertben még jobban föl­ébred a féltékenység, s a modern franczia szín­művek morálja szerint egyik udvarlója karjába veti magát. Elhagyja családját, férjét s Velenczé­­be megy, hol aztán mint egy salonbeli Magdolna lép élénkbe, bánattal, elhagyott fia utáni keser­vekkel. Kedvesét is megöli az elhagyott férj, s nincs többé senkije. A bánat alatt megtörik, és halni Párisba tér vissza. Félholtan vánszorog az elhagyott házba, hogy férje bocsánatát kérje és gyermekét még egyszer lássa. A halál aztán meg­nyugtatja. E mese nem valami magvasan van feldol­gozva, hanem a színpadi ügyesség tagadhatlan. Szakáll Róza k. a. játszotta Gilbert szerepét s most volt alkalma először bemutatni tehetségét. Ha nem csalódunk, két év előtt a nemzeti színpadon is kísérletet tett „Letorieres vicomte“ czí­mű szerepében, de akkor nem tetszett, s vendég­­szereplései abban maradtak. Tegnap arról győ­ződtünk meg, hogy sokat haladt, s oly tehetség, melyre a jövőben számítani lehet. A szerep e te­­én egész biztonsággal és elevenséggel tüntette ki a fiatal lány felületes kedélyét, s a társalgási nyelvben mindig megtartotta a folyékonyságot és a vidámságot. A másik részben pedig bensőség­­gel játszott és szavalt. Jól sikerült az a jelenet melyben nővérének szemrehányást tesz, hogy el­foglalta helyét. Mind ő mind Láng Irma k, a. sok bensőséggel játszották e jelenetet. Később a meg­tört Gilbertben Szakáll R. kisasszonytól jól elta­­lált drámai vonásokat is láttunk, s a kétségbeesés és fájdalom megindító hangja szólt belőle amint elhagyott férje előtt térdre borult és esdeklett, hogy n­e vívjon párbajt. A haldoklási jelenetben a testbenlélekben megtört nőt láttuk. Szóval a kisasz­­szony az egész szerepben jól kikerekített alakot mutatott be, a­mi mind ábrázolási tehetségének mind felfogásának becsületére válik. Egyes jele­netekben ugyan több színgazdagság, vagy a ke­dély erősebb hullámzása előnyére vált volna az alakításnak, hanem a teljes mértéket még a nem­zeti színházra is ritkán lehet alkalmazni, legke­­vésbbé pedig azon kívül. Szakáll Rózának van azonban egy hibája, melyre épen akkor figyelmeztetjük, midőn egy nagyobb szerepet annyi sikerrel játszott. Ez a lapos hangsúly nélküli szavalás akkor, midőn a beszéd egyszerű társalgásból vagy elbeszélésből áll, s a mondatok sem naivságot, sem tréfát nem rejtenek, vagy átalában nem marguirozók. Ilyen­kor e mondatokat — úgy szólva — felmondja, és semmi egyebet nem tüntet ki, mint hogy jól betanulta. Itt a szavak hangsúlyozására jobban kell ügyelni, s az iskolás modor helyett az egy­szerű beszélgetés pattogásából és változatos scalá­­jából meríteni egy kis dallamosságot. Most még e hibáról könnyű leszokni, később azonban már a bensőség rovására fog meggyökerezni. A többi játszók közül leginkább a női sze­replőket (Láng Irma k. a. Lénárdné, Zádorné) kell először megemlítenünk, a férfiak közül pedig Gerőfit, és Ferenczyt. Gárdonyi azonban (Gilbert férje) nehézkes ssségletes volt, s a szerepet sem tanulta jól meg. A szerep nem tudás különben másoknál is elég gyakran jelentkezett. A darabot érdemes lesz ismételni. Mozaik. — Érdekes dokumentumgyüjtemé­­nyem számára. Thiers rendesen esernyővel szokott járni, bárhova megy s midőn tegnapelőtt a versaillesi kir. palota egyik udvarában valaki­vel mélyebb beszédbe eredve esernyőjét a rácso­zathoz támasztotta, egy elegánsul öltözött úri egyén oda lopózva az esernyőt kirántotta s háta mögé dugva meg akart futamodni vele, a rendőrség azonban csak hamar elcsípte s a legközelebbi őr­­állomáson kitűnt, hogy az illető egy előkelő an­gol s az esernyőt mint érdekes dokumentumot gyűjteménye számára akarta ily eredeti módon megszerezni. — Thiers értesülvén a dologról, sza­badon eresztette az angolt s neki ajándékozta esernyőjét. TÁVIRATOK. HuSZI, jun. 11. (Az Ellenőr távirata.­) A szatmár-bástyaházai vonal jó állapotban találtatott, s junius 16-dikán átadatik a forgalomnak. Trencsén, jun. 11. (Az Ellenőr távira­ta.) A központi választmány Zsámbokréti alispán elnöklete alatt is korteskedik: a báni választó­kerületben 70 — 80 jobbolda­linak adatott választási jog, a­kik az össze­író bizottságnál nem jelenkeztek s a köz­ponti választmányhoz sem irásbelileg, sem személyesen nem is folyamodtak. Belgrád, jun. 11. (Az Ellenőr távirata.) Az osztrák-szerb bank ma közzétett zárszámadása az összes kiadások levonása után 15,315 arany és 52 piaster nyereséget, tehát 12 3/4 °/0-kot mutat ki a befizetett részvénytőke után. Wiesbaden, jun 11. A kerületi fenyítő tör­vényszék Diefenbach plébánost a szószékről elkö­vetett visszaélés miatt négyhavi várfogságra ítélte. Philadelphia, jun. 11. Mexicóból érkező hite­les tudósítások szerint Juarez hadait Monterey mellett a felkelők egészen tönkre tették s a vá­rost ismét megszállván Matamoros felé nyomul­tak elő. Versailles, jun. 11. A nemzetgyűlés teg­napi ülésében a haditörvény folytatólagos tárgya­lása alkalmával Chareton tk öt évi szolgálati időt indítványoz, de csak egy évi zászló alatt állással. Changarnier tk követeli, hogy egyetlen órával se szabassék rövidebbre az eddiginél a szolgálati idő Guillement is a négy évi szolgálati idő mellett emel szót. — Chasseloup-Laudat a bizottság 3 évi javaslatát támogatja, szerinte a jelen törvény nem végleges megállapodást jelez, s mindenek fölött csak az átalános hadkötelezettség elvét akarja megszilárdítani s alapját letenni egy jó tör­vénynek. A jelen törvény a béke záloga, mert ha minden családnak lesz egy-egy tagja zászló alatt, minden egyes polgár közvetlen érdekkel fog viseltetni a béke fentartása iránt. Szónok áta­lános tetszéssel fogadott beszéde után Keller a 4 évi hadi szolgálat mellett szólalt fel.­­ Majd Thiers lépett a szószékre s kijelentette, hogy az öt évnél rövidebb szolgálati idő lehetetlenné tenné a keretekbe való beosztást; hevesen kikel a négy év ellen, mely szerinte dőreség lenne s ő készebb lemondani, mint egy ily törvény élet­­beléptetését megengedni. — Kezdiel a vita más­napra halasztását, Thiers ellenben rögtöni szava­zást kíván, mi utóbbi meg is történik. HuSZI, jun. 11. (Az Ellenőr távirata.) Az északi vaspálya szatmár-bástyaházi sza­kasza hivatalosan bejáratván jó karban ta­láltatott s e hó 16-án át fog adatni a for­galomnak. Prága, jun. 11. A brüni esküdtszék felmen­tette a „Czech“czímű prágai klerikális lap szer­kesztőjét. London, jun. 11- A lordokháza elfogadta má­sodik olvasásban a titkos szavazásra vonatkozó­­javaslatot. Versailles, jun. 11. A nemzetgyűlés mai ülé­sében a hadsereg szervezésére vonatkozó törvény tárgyalást folytatta s 495 szavazattal 59 ellen elvetette a szolgálati idő négy évre szabását indítványozó ja­vaslatot, miután Thiers az ellen erélyesen kikelt és kijelentette, hogy ő az ily törvény életbelépte­téséhez nem járulhatna és kényszerülve érezné magát visszalépni. Washington, jun. 11. Hírlik, hogy Granville azon indítványnyal lépett fel, miszerint a genfi döntő­bíróság összehívása 8 hónapra napoltas­sék el. Róma, jun. 11. A Vatikán megengedte, hogy a pápai rendőrök a mai nyilvános törvényszéki tárgyalásra megjelenhessenek. Bern, jun. 11. A német kormány megkereste a szövetségi tanácsot két darab nyolcz fontos tá­bori ágyú átengedése végett s hasonló kérelemmel járult a franczia kormányhoz is. (Rébus! Talán megfordítva.) London, jun. 11. A kormány közölte a par­lament mindkét házával a jelen ülésszak bezárá­sát. — Ma tesz a kormány közleményeket az Ala­­bama-ügyre vonatkozólag. — Tegnap az írek tö­meges résztvevőse mellett élénk meeting tartatott itten egy külön ír parlament felállítása érde­kében. Bécs, jun. 11. Areichsrath mai ülésé­ben elnök kijelentette, hogy azon cseh képviselők, kik történt felszólításra sem meg nem jelentek a reichsrathban, sem kimaradásukat nem igazolták, kilépetteknek tekintendők.­­ Czerkowski inter­pellálja a kormányt az irodalmi termékek után a lengyel királyságból való behozatalnál szedett vá­mok eltörlése tárgyában.­­ A keresk.­miniszter azon választ adja a laibach-károlyvárosi vasútvo­nal összeköttetése iránt tett interpellációra, hogy a kormány elismeri ezen egyenes vonal fontossá­gát tekintettel különösen az építendő dalmát és keleti vasutakra s erre nézve két terv fekszik már a kormány előtt, melynek megvizsgálása el­rendeltetett.­­ A tarnow-b­luckowi vasút építé­sére vonatkozó törvényjavaslatot illetőleg Kuc azon óhaját fejezi ki, hogy a Galicziát érdeklő vasutak ügye elnapoltassék, míg a galicziai reso­­lutió végleg el nem lesz döntve, mire a­­javaslat második és harmadik olvasásban egyhangúlag el­fogadtatott, valamint a botzen-merani vasútra vo­natkozó törvényjavaslat is.­­ Az ülés végén Rö­­ser interpellálja az alkotmánybizottság elnökét, mikorra várható az egyenes választások érdeké­ben beérkezett kérvények elintézése. Gross elnök válaszában kifejti, hogy az illető előadó a bizott­ság közelebbi ülésében tesz e tárgyban jelentést. KÖZGAZDASÁG. Pesti börze és gabnacsarnok. Pest, jan. 11. Ér­téküzlet. A tőzsde hangulata folyton kedvező , az árfolyamok szilárdak maradtak, de a forgalom kevésbé volt élénk, mint tegnap. A d­é­l­i tőzsdén befektetési papírok csendesek és változatlanok maradtak. Pesti köz­úti 335 el köttetett. Biztosítók folyton szilárdak, első magy. 908, Pannónia viszkszt 515, Hunnia 212—2121/a-el vétetett. Bankok közül osztr. hitel 442,80-342, magy. hitel 160 la. franco-m. 1141/*, magy. földhitel 133, pesti népbank 90^-90, takarék- és hitelegyl. 90, terézv. iparb. 601/^ egyleti bank 73­2, budai keresk. bank 218-al köt­tetett. Takarékpénztárak csendesek, budapesti 223, orsz. központi 121—120, ferencz józsefv. 851­2-el jött forgalomba. Malmok keresettek-köbányai serfőzde 570, egyesült gözh. 84­2—84, Ganzféle vasöntöde 395,­­Athe­naeum 25'­-el vétetett. Magát 116 al kináltatott. Valu­ták változatlanok. Gabnaüzlet. Búza iránt ma nagyobb volt a vétel­kedv és az árak gyenge kinálat mellett megszilárdultak. Uj usancebuza sept.-okt. szilárdabb, 5.55 pénz. Rozs üzlet nélkül és változatlan. Árpa keresett, de áru nincs. Zab forgalom nélkül. Kukoricza, bánáti júniusra 4. 33-al vétetett. R­e­p­c­z­e, bánáti, kissebb tételekben 12 frt. 50 krral fizettetett. Kivonat a hivatalos lapból. Árverezések: Fan­­csika (Bihar m.) jul. 31. s aug. 31. Albo Mitru és tár­sai összes ingatlanai. — E. Radocz (Vas m.) jul 4. ) aug. 3. Kristóf János háza­s kertje. — Ti­­­ő (Vas m.­­jul. 5. s aug. 5. Kleiner J. Gy. ingatlanai. — D­e­n­g­e­­leg (Szathmár m.) jun. 28 Kohn Samuel birtoka — M­o­­sony jun. 25. Tóth Bálint cséplőgépe. — Déva jul. M

Next