Ellenőr, 1873. június (5. évfolyam, 126-148. szám)
1873-06-04 / 127. szám
t ávol keleti államban ez után el fog üilzetni, meg-erősitést nyer. — Belföldiek, mint hallik, helyi bankokat szándékoznak legközelebb felállítani. — Mi a japáni követség, mely Európában teszi körútját, n igen szívélyes elbucsuzás között hagyta el Rómát . 3 útját Milánón át folytatja Lissabon felé, Spanyolrrszág megkerülésével, hova nem fognak ellátódgatni, minthogy ők Amadeus király számára hoz- enak magukkal leveleket, a jelenlegi kormányt azon-s ban nem létezőnek tekintik. s _________ . n . . r A hivatalos lapból. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére a pesti ítélőtáblához rendes birákká ; Borbesz Lajos, a kőszegi vegyes bíróság volt elnökét; Pancsovics Antal, a szolnoki törvényszék elnökét; Szobodai János, a pesti törvényszék biráját, és dr. Kiss József, a pesti ítélőtábla pótbiráját nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1873 évi május hó 27-én. Ferencz József s. k. Pauler Tivadar, s. k. A kir. igazságügyminiszterTörőcsik Endre nagy- ,a kátai járásbirósági joggyakornokot ugyanoda Írnokká, a pestvidéki törvényszékhez Írnokká Kovács Albert ugyanottani telekkönyvi dijnokot, és a belényesi kir. törvényszék-hez jegyzővé Toperczer Kálmán igazságügyminiszteri - fogalmazó-gyakornokot nevezte ki. A vallás- és közoktatási miniszter az országos minta- s rajztanoda és rajztanárképezdéhez az ékitményes és iparos rajzolás szakmájára rendkivüli tanárrá Rauscher Lajost, és a fametszészeti szakmára segédtanárrá Mo r e 11 i Gusz- távot nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Uhl Károly időleg nyugalmazott adószedőt I-fő osztályú számtisztté, és Parintézy József adóhivatali tisztet III-ad oszt számtisztté ne . VGZIG kis budapesti kir. főügyész ifj. Huber Károly pesti kir. törvényszéki írnokot a pesti kir. ügyészséghez Írnokká nevezte ki. . . .... A magyar kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium Kővárvidékébe kebelezett Kapnikbánya község részére hetenkint szombaton helypénzszedési joggal , marhavásárral kapcsolatos hetivásár tartására engedélyt adott . A vallás- és közoktatási miniszter a pancsovai polgári iskolához Lépes Péter nagyszebeni főelemi tanítót a magyar nyelvtan tanítójává nevezte ki. Az gazságügyminiszter a verseczi törvényszék mellé birósági végrehajtóvá Dehelyán József, sósdiai községi , jegyzőt, a nagy-kikindai törvényszék mellé birósági végrehajtóvá Szabó József megyei volt esküdtet és városi tanácsnokot, a pápai kir. törvényszékhez jegyzővé Keserű Elek ottani törvényszéki aljegyzőt, Kóczián Jenő szt.lőrinczi kir. járásbirósági bijnokot ugyanoda írnokká, a gyergyószentmiklósi kir. törvényszékhez jegyzővé Gaál István ottani aljegyzőt, és a székesfehérvári kir. törvényszék mellé birósági végrehajtóvá Szőlősy Endre ottani kir. járásbirósági írnokot nevezte ki. A pénzügyminiszter a pénzügyminisztérium erdészeti osztályához Scherffel Róbert m. kir. főerdészt I-ső oszt. főerdészszé és Szabó Adolf m. k. erdészeti fogalmazót Il-od osztályú főerdészszé nevezte ki. Az aradi m. k. pénzügyigazgatóság Vikol Antal számgyakorokot irodasegédtisztté nevezte ki. Marosszéki Göcs községnek törvénykezési tekintetben a marosvásárhelyi kir. törvényszék területén szervezett nyárád-szeredai kir. járásbíróságtól a marosvásárhelyi kir. járásbírósághoz leendő csatolása folyó évi május hó 26-án 17,901 sz. a. kert igazságügyminiszteri intézvénynyel elrendeltetett. Az idézett rendelet 1873. évi julius hó 1-jével lép életbe. ___________ SPORT. — A Derby-nap eredményéről már értesítettük olvasóinkat. Váratlan volt az s majdnem hihetetlen még akkor is, mikor már halomra döntötte a „kegyeltség“ osztogatóinak metértő combinatióit. — Kaiser és Gang Jorvard hírnevére voltak legszebb combinatiók alapítva, de volt erős hochstallarista párt is, s tulajdonképen megállapított kegyelt egy sem. Azonban Doncaster szóba sem jött, s ennél még a franczia Montargis is erősebb bizalomnak örvendett a fogadók között. A kegyeltek közül valamelyiknek okvetlenül nyernie kell. Ez volt az általános feltevés, s általános csalódás követte, midőn Doncaster, az outsider, minden szakszerű combination és kegyelten keresztül vágva elsőnek ért a czélhoz. A nap ezen váratlan hőse első tekintetre, úgy takarói alatt nem igen megnyerő jelenség, de ha kibontják mezéből, bámulatosnak bizonyul s eléggé megjutalmazza a megtekintést — különösen mióta a Derbyt megnyerte. Tény, hogy nem valami nagy pompás, mutatós ló, de hosszú, mély telivér, izomteljes, s szerszám nélkül gyönyörűen fest. Mint Claimont, Doncaster is mindig kitartó természetű volt, s kérdés, nem volt-e Newmarketben már jobban elkészülve a futásra, mint trainelte róla féltéve, s ha valaha volt ló, mely megjelenéséből kilátszott, hogy 2 mértföldnyi futamnak előnyt ad az egy mértföldnyi felett, bizonyára Doncaster az, aki a czélnál megérkezve a verseny legkevésbbé kimerült lova volt, s egy esetleges vállkarcolást leszámítva, minden sérülés nélkül ugyanazon könnyed, hideg nemtörődéssel a tömeg csodálatát, amilyennel volt kicsinylő lenézése iránt. Doncasternek jó állása, hosszas marja és telt nyergelése van, előteste igen finom, kivéve, hogy lapocskái kissé rövidek és meredtek. Feltűnőleg jó és erőteljes patában, s szép tetszetős lábszár és csánkja van. Mindazonát térdében bizonyos meredtség látszik, s könnyűség az alcsontokban ; de testében ritka egyöntetűség van, inkább izmos mint húsos, a mint azt bebizonyitá a könnyűség, melylyel nyert. — Doncaster sir Tatton Sykes nevelése, s mr. Merry 1000 guineáért vette meg Doncasterben. Innen új neve, mert azelőtt „All Heart and No Peel“ volt képtelen neve. Stockwell hanyatló korának fia s fenn akarja tartani kitűnő ősének hírnevét, minthogy már az ascoti nagy és Leger-díjban s a Prince of Wales stakesben is érdekelve van. A Derby és a sportfogadások a parlament előtt és a sajtóban. Az alsóház május 27-ei ülésén Gladston indítványozta a ház elnapolását jun. 5-kéig. Erre felállott Hughes képviselő s kijelente, hogy az indítvány ellen nincs kifogása. Sőt ellenkezőleg ő és elvtársai hálával tartoznak a kormánynak, amert a pünkösdi elnapolás szokásos idejétől eltért s megóvta a parlamentet a megaláztatástól, hogy külön bókot legyen kénytelen megszavazni egy nemzeti sportünnepélynek, mely, szóló véleménye szerint, minden egyébnél inkább rontja meg az ország erkölcseit Szóló azért emel szót ez alkalommal, hogy emlékezetébe hozza a háznak a betting-billt (fogadási törvényjavaslat), mely két év előtt a Derby-elnapolás alkalmával a ház elé terjesztetett, de akkor majdnem egyhangú volt a vélemény, hogy lesz benne mód e bill nélkül is kiterjeszteni a Betting-Hous-Act határozatait Scotiára is. Ez nem történt s Glasgow és Edinburg s a többi skót város fogadó házai ma is virágzanak. Sokan lehetnek — úgymond — akik azt hiszik, hogy e visszaélésnek parlamenti határozattal nem lehet véget vetni. Igaz, hogy lesz mindig az országban s lesz elég országfutó, aki megkoppaszsza őket, de a törvényhozásnak nem áll feladatában, e csalók munkáját még meg is könynyíteni, s a ház hitelének érdekében óhajtja, hogy a Betting House Act minél előbb Scótiára is kiterjesztessék. A „Field“ ez ügyet illetőleg következő megjegyzéseket tesz: „Hughes úr bizonyára érzelmes s ügyes iró s nincs benne kétség, hogy meggyőződés embere; de van benne bizonyos utikaristicus irányzat, mely gyakran didacticus hangulatba hozza, mint például mikor a Coaching-Klub ellen gúnyolódott és harczolt. Mindazonát a nép mulatni, sőt hébe-korba kisebb nagyobb mértékben játszani is akar, daczára minden didacticus erőlködésnek, mely képzeleti világot szeretne alkotni e földből. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a Derby alkalmával nyert s vesztett összegek nagysága felől a nevetségességig túlzott fogalmak keringenek. A ki üzletből fogad, nem kívánja, hogy vele törődjünk ; elég érzékkel és értelemmel bir a saját dolgában s érdekében eljári. Ha a gyepszerencse játék csakugyan olyan bűn a milyenek tartják , csodálatos, hogy oly keveset vagy semmit sem hallani rettenetes következményeiről annak, hogy e játékot eltűrik. Szó sincs róla, hogy oly versenyre mint a Derby befolyással legyen vagy kedvét vegye a romlás mely általa azon gyenge lelkű embereket lehetőleg érhetné, kik iránt Hughes ur érdeklődik. Hughes ur kesernyés és korlátolt felfogása ellen máris mutatkoznak egy jóltevő reactió jelei. Ellenkezik az angol józan ésszel, s igaztalansága szembeszökő, úgy tetszik nekünk, hogy a nép, mely utálja a versenyt s egy sweepstakes-club részvényben bűnös vagy erkölcstelen dolgot lát, sohasem érik be a maguk erényével, hacsak mások örömét meg nem rontják vele s nem okoznak kellemetlenségeket. * Semmi sem oly különös itt — jegyzi meg a „Spectator“ versenytéri irányczikkirója — mint a mulatságkeresők azon közönségesebb fajtája mely a kora órákban elsompolyog, félénken, azíjászathoz, vagy „ Sally nénéhez“ vagy pedig a lapály forgó játékaihoz. Ezen élvkeresők szemérmesen ülnek fel a különböző faparipákra, melyek a Derby-győztesek neveit viselik. Hogy szert tegyenek ily bátorságra, jó példával mennek előttük a leányzók, kiket az üzér fogad fel, hogy megindítsák a tréfát. S kisded gőzgépek hajtják mindenik forgot. A gőz alkalmazásának ezen tudományos hóbortja, a kerengő falovacskán, házaikon félig szégyenlős, félig vigadó alakokkal, a szomszédban aristocrata csoportulatok, vágtató urlovarok, s a kifogott lovak, melyek nem gondolnak semmivel csak az abrakkal, melyet orrtáskáikból élveznek: mindez egy álomszerű furcsaság. A látmányban megvan azon fantastikus szakadozottság és félszeg változatosság mely az álomvilágot jellemzi — helyvesztett komolyság fordulván elő ott, hol derültséget keresünk, állati méltóság állván szemben az emberi léhasággal, és a legidétlenebb frigyben működvén együtt a tudományos és vásári eszmetársulat.* A franczia ló „M o n t a r g i s“ nem győzött ugyan, de vigasztalja magát, hogy ő legalább tisztességesen, mint negyedik, érkezett meg, mig a német ló „Hochstapler“ , utul elmaradt s illetőleg — a tér nyelve szerint— „sehol sem volt“ — was nowhere. HÍREK. Junius 3 — Bartakovics Béla az egri érsek haláláról az egri főkáptalan következő gyászjelentést , küldé szét: Az egri főkáptalan maga, az egri egy-házmegyei és a kisapponyi Bartakovics család , nevében is mély fájdalommal jelenti kegyelmes Főpásztorának nagyméltóságu és tisztelendő kisapponyi Bartakovcs Béla urnak, az egri főegyház érsekének, pápai trónállónak, szent István apostoli királyi jeles rendje nagykeresztes lovagjának, ő császári és királyi apostoli felsége val. belső titkos tanácsosának, Heves és Külső Szolnok törv. egyesült vármegyék örökös főispánjának és a magyar tudományos akadémia igazgató tagjának, 8-ik évre aranynfisés áldozátnak, egy heti betegeskedésből kifejlett végelgyengülésben, a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után, f. hó 30-án éjjeli 11 órakor, életének 82, püspökségének 28, érseki működésének pedig 23-ik évében történt váratlan gyászos kimultát. Benne valamint a haza kitűnő befolyású hűt fiát és a magyar katholika egyház egyik szilárd oszlopát vesztette, úgy a tudományos művészet áldozatkész pártfogóját, a szenvedő emberiség jótékony angyalát gyászolja, s az összes egri megyei papság pedig legjobb atyját siratja. A dicsőült hilt tetemei június 2-án, vezelőtt 11 órakor az érseki lak felső termében ünnepélyesen koporsóba tétetvén, 4-én, délelőtti 10 órakor beszenteltetnek, és az egri főegyházban tartandó gyászmise után, végrendelő szerint, a Nyitra megye Alsó-Elefánt községében levő családi sírboltba átszállittatnak. A pásztorok fejedelme adja meg hosszas, buzgó apostoli fáradozásainak és kiapadhatlan jótékonyságának örök jutalmát Egerben, 1873. május 31-én. — A szinészeti tanoda évi vizsgái e hó 5 én d. u. 2 órakor kezdődnek az egylet helyiségeiben : vármegye, utcza 4. szám. E nap, valamint pénteken az elméleti vizsga lesz, csütörtökön a drámai osztályok részéről Paulay Ede tanár vezetése mellett, hétfőn pedig az operaosztály Niko Ilits tanár vezetése mellett. Szombaton d. u. 2 órakor pedig a nemzeti színházi csarnokteremben lesz gyakorlati vizsga az opera növendékekkel, egyes dalokkal és operaáriákkal, Babits Ferencz zongoratanár és Koválcsik Amnát énektanár vezetése mellett. Hétfőn d. u. 2 órakor a tanodában drámai elméleti vizsga Szigligeti tanár vezetése mellett. Kedden d. u. 2 órakor gyakorlati ének szinházi I csarnokteremben Pauli Richárd vizsgatanár vezetése mellett. Jun. 11 -én elméleti vizsga I (költészettan, jelmeztan) Szigligeti és Szigeti József tanárok vezetése mellett. Jun. 13-án a nemzeti színpadon az operai növendékek drámai vizsgája. Tanár Szigligeti. Jun. 14-én a nemzeti színpadon szavalati gyakorlatok s a drámai és operai osztály vívó gyakorlatai. Tanárok: Paulay, Szigeti és Keresztessy József. Mind e vizsgák d. u. 2 órakor kezdődnek. A nyilvános előadási vizsgák június 16-án, 19-én és 21-én lesznek a nemzeti színházban belépti díj mellett, déli 1 órakor. Június 16-án az operai növendékek nyilvános előadásának műsora ez: 1. Susánna áriája, Mozart „Figaró“ czímű dalművéből, éneki Roth Etel (III. oszt. Pauli tanítványa.) 2. „Ez a világ“, dal Egressy B.-től, énekli Bély Hermina (I. oszt. Koválcsik tanítványa.) 3. Siebel áriája Gounod Faust czimű dalművéből, énekli Nürnberger Anna (IV. oszt Pauli tanítványa.) 4. „Kettős“ Mozart „Figaro“ czimű dalművéből éneklik : Roth Amália és Sziklay Emilia (III. oszt. Pauli tanítványai. 5. Cherubin áriája Mozart „Figaro“ czimű dalművéből, énekli Szabó Antonia (III. osztály Pauli tanítványa.) 6. Ária, Verdi „Troubadour“ czimű dalművéből, énekli Bély Róza (II. oszt. Pauli tani tv.) 7. Magán dal Donizetty „Lucrezia“ czimű dalművéből énekli Sebestyén Lajos (I-s. oszt. Koválcsik tanítványa.) 8. Négyes Mozart „Varázs-síp czimü dalművéből, éneklik: Blum Emma, Heim Róza, Kovácsi Giza és Kopp Lujza (I-s. oszt. Koválcsik tanítványai.) 9. Dal E über „Fekete dominó“ czimü dalművéből, énekli Somkereky Ilona (II. oszt. Kovácsik tanítványa. 10. „A kesergő leány“ dal Kovács Endrétől énekli Turner Ilka (I-s. oszt. Koválcsik tanítványa.) 11. Anna Bellini „Alvajáró“ czimü dalműből énekli Bogen Eugenia. (II. oszt. Pauli tanítv.) 12. Négyes Floton „Mártha“ czimü dalművéből, éneklik: Bély Róza, Bacsó Lujza, Szabó Imre, Jánoky József. (Tanár Pauli.) 13. Magán dal Mozart „Varázs-síp“ czimü dalművéből, énekli Jánoky József. (II. osztály Pauli tanítványa.) 14. Magán dal Rosini „Tell Vilmos“ czimü dalművéből énekli Sziklay Emilia. (III. oszt. Pauli tanítványa.) 15. Orsino áriája Donizetti „Lucreczia“ czimű dalt művéből énekli Bacsó Lujza. (II. oszt. Pauli tanít .ványa.) 16. „Hymus“ vegyes karra szerző gr. Festetics Leo, éneklik az operai szak összes növen■ dékei. E műsor valamennyi száma zenekarkisérettel ■ adatik elő. Ezt követi a „Nő-növelde“ Operette 1. , felvonásban Treumanntól. Játszanak benne: Komáromi M. (a nő-növelde felügyelőjét) Nünberg Anna (Helént) Roth Etel (Zsófiát), Szabó Imre (a fiatal hel jogászt), Németh J. (Flóriánt.) Ezeken kívül a nö- ma vendékek csoportjában a képezde összes nőtagjai fellépnek. Végültáncz lesz, Campilli tánczmester be növendékeivel. — Június 19-én a drámai népoivendékek lépnek fel, következő darabokban: két „A szép molnár nő,“ vígjáték együtt felvonásban. Személyek: Gaillardiere Sclmarquis: Békeffy István (II. oszt.) Neje: Csiga a házi Etel (II. oszt.) denise molnárnő: Szigligeti Pál Feri. (III. oszt.) Jean: Ditrói Mór. (II. oszt.) Ezt követia „Báró és bankár“ számlajáték al 2- ik felvonása. Személyek: Granville bankár: 30 Katona Mihály. (III. oszt.) Neje: Rákossi Fanny ii. (III. oszt.) Kirmont báró: Ditrói Mór. (II. ail oszt.) Végül: „Stuart Mária“ 3-ik felvonása, de a következő szereposztással: Erzsébet királynőné Gaál Mária. (II. oszt.) Stuart Mária: Szigligeti be: Feri. Hanna, dajkája: Csigaházy Etel (II. oszt.) ge Leicester lord: Kazaliczky (I. oszt.) Sherwsbury los lord : Grósz Gábor. (I. oszt.) — Jun. 21-én ismét ki drámai szinielőadások lesznek: „Az elkényezgete tett férj,“ vígjáték 1 felv. Játszanak benne Rákossi Fanni és Demidor Imre. (II. oszt.) Ezt ő követi „ Y ev a“ melodráma 2 felv. Cesane grófnétól Mészáros Ilka (II. oszt.) Alfréd, fia: Ditrói Mór, raj Cserikof orosz herczeg: Németh J. (III. oszt.) szt Feodora, unokahuga: Rákosi Fáni. (III. oszt.) do Yelva, árva: Szigligeti Feri. (III. oszt.) Gertrud. A nevelője: Csigaházi E. (II. oszt.) Kaluga kozák, jai Békeffy Istv. Végül: „A kar dalnok,“ előadja m: Németh József. A nyilvános előadásokra jegyekkel előre válthatók a tanoda irodájában (vármegye fői utcza 4. szám I-ső emelet) június 5-től kezdve, és naponkint 10—12 óráig, az előadás napján pedig a nemzeti színház estéli pénztáránál 12 órátóle kezdve. Mind a három előadásra: páholy 6 frt; fás erkély és földszinti támlásszék 2 frt; földszinti mi zártszék 1 frt 50 kr. Egy előadásra: páholy 2 frt 50 kr; erkély és földszinti támlásszék 80 kr ; na földszinti zártszék 60 kr; számozott állóhely: lei 50 kr; földszinti bemenet 40 kr. sé — Az idei nagy fegyver gyakori aságoknál a katonai ezredek állomásokat változtatpanak. Minthogy ez sokakat érdekelhet, közöljük a ne csapatváltozások következőleg megállapított sorozatát. A 13-ik huszárezred augusztus elsején Budapestre is jön, honnan szeptemberben Székesfehérvárra tér; a 10-ik huszárezred Moor-ról egész augusz as hóra 4 Székesfehérvárra teszi át szállását; a 11-ik drago- ,Jányos ezred Kis-Kőrösről és Fülöpszállásról Kecskeskemétre ; a 12-ik ukrános ezred Szabadkáról Szeligedre; a 7-ik huszárezred három escadronja el auguszt, 16—31. Csokonyáról Pécsre; a 8-ik drasztonyos ezred Szempczről, Bazinból és Sz. György főről szept 1—15-ig Pozsonyba; a 3-ik ublánus ezred Tardos-Keddről és Párkányból aug. 12—26. gy Érsekújvárra ; az első ublánus ezred Kis Martonból, új Sz. Margitáról, Sopronyból, Kéthelyből aug. 13—31 . Fertő-Sz.-Miklósra ; a 4-ik huszárezred aug. 10—20 G Keszthelyből és I. Kanizsáról Körmendre; a 14-ik a dragonyos ezred Pátyról és Kis-Czellből aug. a 10 - 20 Sárvárra, szept. első felében pedig a bruckigi táborba; a 6-ik huszárezredből 2 escadron aug. 7. 16—25 Miskolczra, és 4 escadron aug. 16-tól a szept. 16-ig Kassára; a 8-ik ublánus ezred Nagy- ésváradról és környékéről aug. 16—31 N.Váradra; és a 10-ik ublánus ezred szinte igy Debreczenben; az első huszár ezred Temesvárról és Verseczről aug. 16—31. Lugosra; a 4-ik huszárezred Aradról és a Kis-Sz. Miklósról aug. 16—31 Ó-Aradra, és a 4 ik Jublánus ezred szept. 1—13 Gálszécsre. A gyalog- „ ság elhelyezését is közölni fogjuk. v — Szinházi hirek. A Miklósy szinigaz-e' Igató által kitűzött 50 aranyos népszínműi pályáazatra máj. 31-éig, mint pályázati kitűzött határidőre k Ill. paljromiiimk . ii'tmzsal Ivo» "I ./PiQmi házasságát hadd bámulja a világ.“ 2. „Az ipar, szabadság diadalma.“ 3. „Jurisich leánya.“ 4. „Cserebogár.“ 5. „A falu ördögei.“ 6. „A Tisza gyöngye.“ 7. „Árva Peti.“ 8. „Péter és Pál.“ 9. 1. „Sárika.“ 10. „Hübele Balázs.“ 11. „Örömkönyek.“ 12. „A borfogyasztók.“ 13. „Piaczi legyek.“ 14. „A vándor jós.“ 15. „Szép nanok.“ 16. „A sors hatalma.“ 17. ..Ki lesz a szolgabiró?“ 18. „Az a árva.“ 19. „A bojtár.“ 20. „Véres verejtékkel.“ 21. „Szerencsétlenség az élet próbaköve.“ 22. „Balaton tündére.“ 23. „ A talált gyerek.“ 24. „Az örvény szélén.“ 25. „Görbe itt tűzbe visz.“ 26. „A betyár.“ A jeligés levelek az igazgatóság pecsétlésvel lepecsételve, őrizet alá tétettek, s a pályabíró-ágot Erődy Béla, Lukácsy Sándor, Szana Tamás, Szigethy Imre és Toldy Istvánf urak voltak szivesek elvállalni. — A budai színkör vasárnapi előadása a „Czigány“ 156 frt 63 krt juttatott a budai jótékony nőegylet részére, miért az egylet nyilvános köszönetet mond Fehérváry igazgatónak. — Műkedvelői előadást tartottak Pápán máj. 29-én a létesítendő állandó szinházalap javá- ra. Két kis vígjátékot adtak elő nagy közönség előtt. Egyik volt a „Miniszterelnök bálja“, máso- dik „Almában beszél.“ A női szerepeket: Szende Pongráczné, és Lázár Matild urhölgyek s Keleimen Irma k. a. játszották; a férfiakét: Galamb József, Harmat Zoltán, Takács Ádám, Leposa Dani és Szente Pongrácz. A Piros pünkösd napjára rosz idők jártak, s a két napi ünnepnek alig van más történnete mint zuhogó eső és sár. A kirándulások, zöldben való vándorlások elmaradtak jobb időkre. Mindkét iő nap csak a délutáni órákban szűnt meg az eső, s akkor a közönség a Dunaparton vagy az elipszen és várkertben keresett szabadulást. Hétfőn korábban bedugultak az ég csatornái, s a Margitsziget és a városliget látogatására még maradt idő. Föl is használta a közönség, mely hónapok óta van kényszerítve a megunott szobákra. -Pázsit és lomb ugyan lucskos volt, hanem a levegő nem tagad ; hátta el, hogy mégis csak június van már. Mulatiság és szórakozás tekintetében a közönség csaknem kizárólag a színházakra volt utalva. Ma verőfényes idő köszöntött be. Állandón köztünk maradhatna, is — Halálozás. Vidacs János képviselőt , mély családi gyász érte. Neje, szül. Csernyus Josefina, egyike a legjobb családanyáknak, s legjó-tékonyabb hölgyeknek, tegnap délután hosszabb be-tegség után elhunyt. Temetése holnap, szerdán d. II u. 3 órakor lesz a halottas házból: két nyul utcza, I 8. sz. a. ) — A jogászgyülés tagjainak kirándulása Gödöllőre tegnap a kellemetlen idő folytán nem történhetett meg, s el is marad végképen. — A magyar munkások, kik a sugár- , útnál dolgoznak, nagyon panaszkodnak az általa .1nos munkás betegsegélyző egylet tisztviselői ellen, kik a legkisebb figyelemmel sincsenek irántuk, és még az alapszabályokat sem nyomtatják ki szállmukra magyarul. Pedig az asztalosok és lakatosok .- I legnagyobb része magyar, s ezenkívül még számos iparos és munkás, kik tömegesen íratták be itt magukat és fizetik az egyleti díjat, hanem Rauchimaul egyleti elnök és Farkas Károly jegyzőnek i. egyéb dolga van, hogysem kellő tekinteteket is 51 figyelembe vegyenek, így aztán mind nagyobb .) lesz a bizalmatlanság, hogy a magyar munkások nem ellenőrizhetik, amik az ő nevükben történt- I nek, miután nem értik a nyelvet, nem ismerik az 3- alapszabályokat. Nem akarunk veszekedni sem- Rauchmant se Farkas úrral, hanem csodálkozálsunkat fejezzük ki a belügyminisztérium azon 1. I eljárása fölött, hogy oly egyletet, mely tetemes á- I összegeket kezel, s melyről tudni lehetett, hogy ia I számos magyar tagja is lesz, az alapszabályok ilybenhagyásánál nem szorította ezen szabályok tgyar kiadására is. L a — A bécsi közkiállitás május havi kivételei nem fedezték a kiadásokat, melyek na- éne mkint 7—8000 frtra tehetők, s a főigazgatóság Mánytelen volt az állampénztárt igénybe venni, táninkösd két napján ott is szakadt az eső, s igy ezű schwarz báró reményei, hogy a kiadott 17 milliót éne belépti dijak visszatérítik, aligha vízzé nem váltotik máris. Va . A köz kiállítási biztosságtól tön következő sorokat vettük: „Az „Ellenőr“ május BU-ki 124 száma a „Hirek“ rovatában rozszólólag a elátkozik a fölött, hogy két fejedelmi vendég az dal hálommal, midőn a magyar kiállítási osztályt ellátogatták, nem a magyar kormánybiztos, az Németh Imre által fogadtatott. E rászalással szemadán megjegyezzük, hogy miután az érintett vendéglátők látogatása bejelentve nem volt, hivataből s sziletettel nem is hitt, az, hogy megjelentükkor az i által fogadtassanak, teljesen a véletlentől fügtet ott.“ volt Bajokról, szerencsétlenségek- Isi ő mindig nagyítva szokott beszélni a kir. Ilyen az ibbi közt az is, mely a vidéken a főváros khelerejárványáról van elterjedve, s mely a „M. Polgár“ táj serint „rémséges dolgokat beszél.“ Rémséges olgokról mi itt Budapesten nem tudunk semmit, eh kkolera hetenkint ragad el áldozatokat, de mint vervány nem pusztít. Hanem a belügyminiszter — az jár az ily hirek terjedésének meggátlásáért is — mintetne hetenkint hivatalos közléseket, mert a a bőváros egészségtelen hire sok kárral lehet jásszekötve, nem Kéjvonatok jöttek-mentek pünkösdre agycsből Pestre, s Pestről Bécsbe. A bécsi 750 létogatót szállított hozzánk, Pestről pedig 575 ha lent Bécsbe. sz — Beküldték nekünk a következő pake ászt: Gr. Huyn katonai főparancsnok uz ő excel és nullája a piros pünkösd alkalmából a várbástya étányára vezető utak sorompóit a legéktelenebb verga feketére mázoltatta. Hát nem elég a m. királyi tealotán lengő fekete-sárgaság, még körül is vesszek vele ? — Néhai Almási Balogh Pál könyv- ba árát b. Eötvös minisztersége alatt 12,000 frtért s megvették az egyetemi könyvtár számára. Mintegy 1o0—50,000 kötetből áll ez s rendezése dr. Márkik József könyvtárőr vezetése és felügyelette alatt hét, olykor csak egy irnok közreműködése mellett, ki 870. aug. 5-óta annyira haladt, hogy már az bagész gyűjtemény czimlapozva van; a czimlapok száma mintegy 20 ezeret tesz. Említett könyvtára előleg képes munkákban gazdag, sem Hajótörés a Dunán. A magyarIőzhajózási társulat „Honvéd“ nevű gőzösét, melye vasárnap reggel 7 órakor indult el Budapestről az Esztergom felé, Nagy-Marosnál veszedelem érte, ez léptengelye nagy robbanással eltört, s a hajón sem lehetett tovább folytatni az utat. A kapitány ii azonnal táviratoztatott a társulati igazgatóságnak egy dt gőzösért, mely az utasokat tovább szállítja, de bi- bizony arra hiába vártak, mert a hajótörteket csak józ a gőzhajó szedte föl, mely Pestről délután 3 drrakor indult el. így azután az utazók déli 12 tára helyett , esti 9 óra körül érkeztek Esztergomra, 7 , óra hosszat vesztegelvén a nyílt Dunán. I sí — A nagyváradi felhőszakadás kltal sújtottak segélyezésére Lukács Emil, Márkus K. József és Kompolthy Tivadar könyvet adnak ki rt .Vihar után E czim alatt. Az előfizetési felhívás sí válogatott szépirodalmi dolgozatokat igér. A könyv a előfizetési ára: fűzve 1 frt, díszpéldány 2 frt, s n augusztus elején fog megjelenni. A pénzek julius közepéig N.-Váradra a „Bihar“ vagy Debreczenbe b 1 H Ahrep.1/Ar»(i ű'íűi'l7 0e7ÍAoAft'jíilia7 1/iíl/larwlAlr 1 Ír — A székely pályadij-alapra március 16 ig 4081 frt 68 kr. gyűlt össze. o — Eltemetett munkások. A temesvári k lap értesülése szerint: Ferendiánál homok ásása közben a homokbánya nagy darab helyen leszaskadt, s öt lakost eltemetett, három pedig súlyos t: sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenek család apák. — Érdekes törvényszéki eset forbult meg e napokban a pesti bíróság előtt. Kiss Zsigmond, kecskeméti asztalos ugyanis elhagyván a nejét, később kitért a helvét vallásból, izraelita lett és nőül vette Sattler Júliát. Erre első neje perbe fogta kéthejűségért. A törvényszéki tárgyalásnál a védő ügyvédek arra támaszkodtak, hogy a nálunk létező vallási viszonyok közt átalános a vélemény, s mikép ha valaki kilép a keresztény egyházból, annnak rituális szentségei megszűntek érvényesek lenni. Maga dr. Kohn Samu pesti rabbi is oda nyilatkozott, hogy főkép a kisvárosi zsidónép közt uralkodik, oly vélemény, mely szerint ha valaki hitét elhagyja, azáltal házassága is feloldatik. A törvényszék hosszú tanácskozás után Kisst kettős házasság miatt a négy havi vizsgálati fogságon kívül 2 havi fogságra ítélte. Ha kiállta büntetését, válogathathat két feleség közt. « — Dologház éditését, tervezik, mert az eddigi szűk és alkalmatlan. A költséget 150— 1 160,000 frtra számítják, de ezt a jelenlegi dologház eladása bőven fedezné. A helyre nézve még nem állapodtak meg. Egyik rész a gázgyár mell lett, másik rész az üllői ut végén, a barak-kórház mellett akarná fölépittetni. — A városi tisztújítás szombaton történt meg Zomborban, s a columnáris helyeket , mind ellenzékiek által töltössék be. — Sorshúzás. Az 1867-ki sorsjegyek hu- zása ma volt Bécsben s a következő sorozatok huzatak ki: 1083 3684 2538 2627 1539 3191. Nyertek: 1083 sor. 48. sz. 200.000 frtot 3684 sor. 35. sz. 25000 frtot, 2538 sor. 14. sz. 15000 frtot, 2627. sor. 99. sz. 10000 frtot. — Adókimutatás. Május hóban a pestvárosi adóhivatalba államadóban 674,730 frt 23% kr, községi adóban 177,384 frt 96 kr, házbérkrajczárokban 117,528 frt 2 kr, közmunkaváltságban 629 frt, összesen 970,272 frt 21 l/a kr folyt be. A pesti kereskedő ifjak társulata helyiségeiben f. hó - én csütörtökön esti 8 órakor értekezlet fog tartatni a mostani pénzkrizisről és annak horderejéről. A „pesti első bölcsőde-egylet“ június 5-én d. e. 11 órakor tartja meg a „köztelek“ kis termében évi rendes közgyűlését következő tárgysorozattal: Titkári jelentés az egylet mű- sködéséről. Orvosi jelentés. A számvizsgáló bizottság jelentése a zárszámadásról. Határozathozatal a bölcsőde házának eladása, esetleg kisajátítása s uj telek vétele iránt. Netaláni indítványok. — Am. kir államvasutak hivatalnokai által rendezendő majális jun. 8-án lesz.. Összejövetel a magyar állami indóházban, s onnan indulás 19-kor Gödöllőre, hol megtekintik a királyi palotát. Délig társasjátékok és különféle mulatságok lesznek ; d. u. 2 órakor indulás Hatvanba, hol társasebéd lesz. Ugyanitt állatkiállítást is rendeznek, melynek jövedelmét a pesti vasúti szerencsétlenség következtében megkárosultak közt osztják ki. Esti 6 órakor táncz kezdődik, s tart 11 óráig, mikor a visszautazás órája lesz. Színházak. Három színházi estéről és négy színház előadásairól kell röviden megemlékeznünk. Pest társadalmi életének legutóbbi előlményei úgyis Thália csarnokába szorultak a zuhogó eső miatt. * I A nemzeti színházban szombaton a „Hunyady László“ operában két vendég játszott: Carina k. a. és Ellinger Jozefa k. a. Ámaz Erzsébetet énekelte és ábrázolta drámai tűzzel; emez Gara Máriát a kezdők elfogultságával, mely csinos hangjának biztos használatában sokszor zavarta. A czímszerepben Stéger Ízléssel, de nagyon óvatosan énekelt. Ellinger (a király) annál jobban megeresztette hangjának erejét, minden mérséklet nélkül.— Vasárnap nem volt előadás. — Hétfőn egészen tömött ház előtt a „Sre“ került színre, melyben Blaháné hosszas betegség után először lépett föl s a legzajosabb tapsokkal fogadták. Ez minden dal után megújult, s jutott belőle Tamásinak is. Miklósynak sok kellemetlenséget okozhat, hogy aránylag kevés személyzettel két helyen kell előadásokat tartania. Kivált a színkörbeli előadásokon látszik a zavartság, hol néha alig néhány karénekesből áll a kórus, s hogy a nélkülözhetlen szereplők az István-téren annak idejében jelen lehessenek, tetemes részeket kihagynak, mint vasárnap a „Gerolsteini herczegnő“-nél. A sietség daczára is az István-téren még 8 órakor sem lehet megkezdeni az előadásokat, melyeknek csak all óra vet véget. Pedig lényeges kérdés : ha a színházi élvezet elég tápláló-e vacsorára? A városligeti színkörnek az ünnepek alatt elég látogatója volt, de nem olyan sok, minét kedvezőbb idő mellett remélni lehetett volna. Csaknem az előadás kezdetekor szűnt meg mindig az eső, mikor aztán, aki szabadba ment, még tovább is akart ott maradni. Hétfőn a „Két pisztoly“ előadásán volt legtöbb közönség, kivált a karzaton. Hanem az előadások vonzerejére jobban kellene ügyelni, s kivált ünnepnapon megadni a közönségnek azt, mit legjobban szeret: jól énekelt népdalokat. A színkörbeli előadások nincsenek azon a színvonalon, hogy csábítók legyenek, s bizonyos kényszerállapot jellegét viselik magukon. Ezen csak személyzetszaporítás segíthet. Az István-téren a legutóbbi három előadás ez volt: „Háromcsőrű kacsa“, „Csizmadia mint kísértet“ és „Geiblsteini nagyherczegnő.“ Mindháromszor telve volt a színház. A budai színkörben szombaton este Offenbachnak a „Rablók“ czímű operetteje került színre, s ez gyönge előadás volt, nem tapintatosan osztott szerepekkel, elmosódott részletekkel, de erőteljes karokkal. Gerecsné (Fiorella) kinek kis terjedelmű, de jól iskolázott hangja van, átalános rekedtséggel küzdött, ami a hűvös idő következtében átalános baj lett másoknál is, például Darai Karolinnál szintén. Szombathi a vén Pietroban nem tudott oly mulatságos alakot bemutatni, minőnek pedig sokszor látta a közönség már e szerepet. Zajonghi (Falsacapa) és Szilágyi (a fizetőmester) markoltak legjobban bele szerepeikbe. Timárt pedig nagyobb szerepekben is föl lehetne léptetni, mint amilyet ez este kapott a braganzai herczegnő kíséretében. Vasárnap érdekes előadás volt, mégpedig nagy közönség előtt. Az eső egész nap szakadt, de épen a színházi időre derülni kezdett, s a színkör jól megtelt. A „Czigány“-t adták, a budai jótékony nőegylet javára. Az előadásnak volt két oly szereplője, kik bárhol becsülettel megállhatják a helyet: Boér Emma k. a. és Tihanyi. Boér Emma a czigány Rózsit játszotta bensőséggel és hatásosan. Ábrázolása jelentékenységet kölcsönzött volna az egész előadásnak akkor is, ha az kevésbbé sikerült volna, mint ahogy sikerült. A kifejezés erejét csupán a hevesebb kitöréseknél korlátozta hangtompaság, ami alkalmasint a színköri járvány , a rekedtség, következménye volt. A vén czigányt Tihanyi adta, s élénk mérvben fölhívta a figyelmet. Zsiga czigányt látta már töz.nnapo,ünk predc.t ibh vonásokkal is, de ami a czigányos specificumot illeti, az végre mégis nem oly átalános művészi valami, melyet első helyen kell mindenekelőtt figyelembe venni. Fő a szerep drámai oldala, s itt Tihanyi szerencsésen érvényessé tehetségét, melylyel határozott hivatottságot tanusitott az úgynevezett apa-szerepek iránt. A vén czigány szerepének tág keretében sem túlzott s nyugodtan megmaradt mindig a jó felfogás és ízlés közt. Tihanyi pár nap előtt egy régi franczia darabban („Márton apó“) szintén feltűnt alakító tehetsége által, egy jószivíl, a becsületes munkának élő öreg embert játszva a kedély sok melegségével. Hangja érczes és szavalata ment a modorosságtól. Mindezekhez járul még az előny, hogy fiatal ember, ki korával ellenkező szerepkörében még igen sokat tanulhat addig, mikor mások csak kezdik gyakorolni magukat ily szerepekben. Ha a nemzeti színháznál az apai szerepkörre ismét vendégszereplések lesznek, arra az esetre kísérletet lehetne tenni Tihanyival is. A többi szereplők közül még felemlítjük Gerecsét és Zádornét, kik a népszínmű dalos részét képviselték. Gerecs nem népszínműénekes, s baj, hogy ez nincs is Fehérvárynak. Zádornénak még kevésbbé eleme a népdal, melynek változatos hang- s eséseire az ő hangjának se ereje, se csöngése. Átalában az előadás dalos részei nem arattak sikert. A másik rész átalában igen. Hétfőn „Orpheus“ előadása középszerű hatású volt. A zuhogó eső megint elmúlt estére, s a színkörben nem maradt egyetlen ülőhely üresen, sőt állani is csak szorongva lehetett. Az öblös karzaton ember ember hátán. Ily mindent ellepő tömeget csak oly ünnep hozhat össze színházban, melyen az idő csak színházi élvezetre lesz engedékeny. Az előadásban nem működtek a kívánatos erők s a melyek működtek, nem mind a magok helyén. Hogy Bérczynek, ki Orpheust énekelte, melyik szerep lett volna legjobb, azt nem tudjuk; de hogy nincs énekhangja, azt hallottuk az első felvonásban, hol egy lyukas kulcs hangjának élességével versenyzett, s a lehető rész izlelítővel szolgált előlegesen is az előadás további következményei felől. Szerencsére, többé nem volt sok énekelni valója. A második felvonás tarka-barka 1 s olympusi jelenete s mozgalmas csoportozatai nem tévesztették el a hatást, úgy hogy a felvonás vé■ gén Fehérvári igazgatót is zajosan kitapsolták. E felvonás a karok öszhangzó közreműködésével jól is folyt le. A többiben azonban a főbb szereplők bágyadtsága nagyon előtérbe lépett. Szilágyi mint a Jupiter mogorva öreg volt, ahelyett hogy a mennydörgő Zeus mulatságos caricaturáját öltötte volna magára. Gerecsnek (Pluto) az a legnagyobb hibája, hogy kevés benne az elevenség, de ő egész kö- szönynyel megnyugszik ebben. Zádorné volt valamennyi közt a legélénkebb, Cupidó fürge szerepében, és Szombati mint Styx Jankó. Szilágyiné ugyan teljes hanggal énekelte Euridi- ékét, de baj, hogy e jó hangú énekesnő nem bírja oly ' folyékonysággal a magyar nyelvet, hogy a szöveg által is kellően tudna hatni. Gerecsné a Diana * kis szerepét vállalta el. A közönség itt is fölismerte benne a képzett énekesnőt, s többször megtapsolta. Meg kell még említenünk Szomolnoki Er* ■ zsit, ki a harmadik felvonásban szépen tánczolt. " Ha sok kis szerep helyesebben volt betöltve, ki az istenek és istennők igen jól viselték magukat. Czinka Pannáról, zenevilágunk e sajátságos és nagyhírű alakjáról érdekes dolgokat mond el a „Reform“ tárczájában Évva Lajos, ki nagy előszeretettel foglalkozik a magyar zene régi matadoraival. Czinka Pannáról, kinek állítólag nagyapja szerzette a Rákóczy- nótát, hallott mindenki róla.