Ellenőr, 1874. június (6. évfolyam, 149-176. szám)
1874-06-01 / 149. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 Irt. - kr. Évnegyedre . . 5 írt. — kr Félévre . . . 10 . - , Egy hónapra . 1980 1? Ugye» számára 10 krajczár« Szerkesztési iroda: Budapesten) néd*r-utoza ®. s*. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Budapest, hétfő, június 1. 1874. VI. évfolyam. 149. szám. POLITIKAI NAPILAP. Hirdetések felvétele; 13udapesten) nádor,utcza 6. am. (Íségrády testvérek irodájában). Kiadó-hivatal: Jelesethomi helyben és posta utján; nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre.......................... . 20 forint kr. Félévre.......................................10 » ^r. Negyedévre.................................5 ., kr. Egy hóra......................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. Páris, május, 30. Marne-departement esküdtszéke a carouge-i (Genf) ó-katholikusok vicariusát, Risse abbét, kinek kiadatása követeltetett, házasságtörés és a szemérmetesség elleni vétség miatt 10 évi fogságra ítélte. — Az irók társaságának fegyelmi juryje 10 szóval 4 ellen Jules Vallis és Razoua kizárása, s Felix Pyat és Pascal Grousset társasági tagokut megmaradhatása mellett nyilatkozott. Versailles, máj. 30. (Nemzetgyűlés). A napirend megállapítása felett hosszú vita támad. Randot (jobboldal) azt mondja, hogy ha a nemzetgyűlés tovább is időt veszteget és tehetetlenséget mutat, jobb lenne felosztania, de tehet még nagy szolgálatokat az országnak. Ennek folytán indítványozza, hogy előbb is a községi választási törvény és azután a községi hatóságok szervezéséről szóló törvény tárgyaltassanak. Az indítvány, mely ellen Bethmout és Béranger (balközép) szóllottak, a gyűlés által elfogadtatott, és elhatároztatott, hogy ezek után a politikai választási törvény vétessék tárgyalás alá. A mai gyűlés tanúskodik a jobboldal minden töredékéből képződött többség fenmaradásáról. A vita alatt a kormány tartózkodott minden nézetnyilvánítástól. Madrid, május 30. Mantilla spanyol követté neveztetett ki Washingtonba. Serrano ma fogadta az Egyesült Államok követét a szokásos szertartással. Az újon kinevezett bécsi spanyol követ, Mazo, ma utazik el oda. Hendaye, május 30. Carlista forrásból bízlik, hogy tegnap a republikánus csapatok kirohanást tettek St. Sebastian ellen és 5 carlista zászlóaljat, melyek a Hermannt ostromló csapatokat fedezik, megtámadtak. A republikánusok visszavezettek és a carlisták munkálatai Santa Barbara ellen irányozvák, mely Hermannt dominálja. Berlin, május 31. Bismarck herczeg ma reggel 3/*9-kor Varzinba utazott. New York, május 30. Rochefort Henrik két barátja kíséretében ma este ide érkezett. Bécs, jan. 1. 1864-ki sorsjegyek húzása: 1518 sorozat 94 sz. főnyerő, 2226 sor. 47 sz. 20,000 frt, 2226 sor. 16 sz. 16,000 frt, 1302 sor. 12 sz. 10,000 frt; további kihúzott sorozatok: 178, 1300, 1395, 1791, 1982, 1988, 2014, 2126, 2245, 3002, 3343. Bukarest, május 31. A Magyarország és Románia közti egyesség az orsova-károlyvárosi vasutcsatlakozás iránt alájegyeztetett; mindkét csatlakozásnak 4 év alatt el kell készülnie és Magyarország részéről az árszabási czikk visszavonatott. Bécs, junius. 1. (Kezet.) Magy. földteherm. kötvény 74.—. Salg.-Tarján 93.—. Magyar hitel. 144.—. Magyar záloglevél 85.50 Erdélyi 133.50. Magyar keleti vasút 50.—. Magyar sorsjegy 73.75. Tiszai vasút 209.25. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 32.50. Franco-magyar 95.—.Alföld 139.50. Magy. északkeleti vasút 104. — . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 63.75. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 5650 Török —. Municipális —.—. Mécs, junius 1. (Megnyitás) Bitelrészvények 216.— Galicziai 244.—. Államvasut 316—. Járadék 69.10.1860-dik 106.20.1864-diki 134.50 Ezüst 105.60. London 111.60. Uniobank —. Általános épitőbank 44.75. Angol-ausztria 125 50. Lombardok 138.—. Tramway —. Hitelsorsjegy 159—. Napoleondor 894.—. Arany 531.—. Frankfurt 93 80 Porosz pénzutalvány 165.75. Török sorsjegy 51.25. Angol épitőbank 54 75. Bérlet NEMZETI SZINHÁZ. 49. szám. Hétfőn, június 1. Az ajtó zárva vagy zárva legyen-Franczia közmondás 1 felvonásban. Musset után Tiszta K. Ezt követi, először: A másoló. Dramolette 1 felvonásban. Meilhac után Ábrányi Emil. Végül, először: Marcel-Dráma 1 felvonásban. Irta Sandeau Gyula. Fordította Paulay Ede. Budapest, június 1. A hohenzollerni herczeg trónjelöltségét nem tisztázzák az utóbbi két nap hírei; csak egy lett bizonyossá, hogy e hírek valamennyien Hatzfeld grófnak rendkívüli madridi követté történt kineveztetéséből táplálkoznak. A „Pali-Mail Gazette“ santanderi levelezője azt írja erről lapjának, hogy Bismarck utasításai az új követ részére oda mennek ki: nagy elővigyázattal és tartózkodással lenni Don Alfonzo, Izabella fia jelöltsége iránt; vétót mondani Montpensier herczegre és amint teheti, jelentést tenni a hohenzollerni herczeg candidaturájának esélyeiről. Levelező szerint, az instructióban Don Carlosról nincs szó, s Bismarck herczeg a cantonalis, vagy communista mozgalom igen valószínűtlen diadalában veti tervei reményhorgonyát. A „Journ. d. Deb.“ madridi levelezője ellenben, Hatzfeld küldetését nem a kérdéses trónjelöltség átegyengetésében keresi, hanem egy német-spanyol offensiv és defensiv szövetség előkészítésében — Francziaország ellen. Másfelől azonban ez egész híresztelésnek igen gyanús oldala kerül, s nem lepne meg, ha karlista fogásnak bizonyulna a híresztelő apparátus mozgásbahozatala azért, hogy Francziaország felingereltessék Németország ellen, s elismerje hadviselő félül a karlistákat. Okot ad e gyanúra az, hogy a franczia kormánynak don Carlos adott a hohenzollerni herczeg jelöltségéről hírt, egyik tábornoka Elio által; a karlista hivatalos lap, a „Cuartel Real“, pedig leleplezvén Hatzfeld küldetését, bombasztikus kitörésekben jelzi a veszélyt, melyet a német faj a románt mindenütt s már Ibériában is fenyegetni kezdi, s a közös ellenség ellen egyesülésre hívja fel a francziákat. A madridi lapok nem tudják, vagy nem mernek Hatzfeld küldetéséről valami önálló véleményt kimondani, s ezt megmagyarázza némileg az, hogy ugyanazon Lagasta belügyér nyomását érzik, akit a fáma a hohenzollerni jelöltség előmozdítójának mond. Csak az „Iberie“ jegyez meg annyit, hogy hivatalos körökben nem tartják hasznosnak, hogy a sajtó Hatzfeld küldetése czéljait discutálja. Egyébiránt — úgymond — Hatzfeld úr nem kényszeríthetne belügyi politikánk kérdéseire semmiféle megoldást, s ilyesmit a kormány nem is engedne meg. — Ez bizony meglehetős szegény és kétértelmű beszéd, mely a gyanút csak növelheti, hogy a kényszerítésre Hatzfeld részéről a szándék mégis megvolna hat. — Megjegyezzük végezetül, a hohenczollerni Frigyes Károly herczeg protestáns létét némelyek oly canonikus akadálynak tekintik, hogy egymagában is lehetetlenné teszi az igazhitű Spanyolország királyi trónjába jutnia. Francziaországból a centrumok folytonos közeledését sejtető hírek érkeznek , csakhogy a közeledés őszinteségében megbízni nem igen mernénk. Nem vitatjuk el, hogy ma, a pillanat nyomása alatt, megvan mindkét részről az egyesülés komoly szándéka, de hogy meddig lesz meg, az egészen a véletlentől függ, ez pedig némi tekintetben a bonapartisták kezében van. Ha a niévrei győzelmük elbódítja fejüket, s megfeledkeznek a ravasz kétszínűség előnyeiről, akkor valószínűleg nagy lendületet fognak adni a centrumok szövetkezésére. De ha alkalmazkodnak a helyzethez, azt hiszszük nem nagy megerőltetésükbe fog kerülni, ravasz önmegtagadás árán, visszaváltani a jobbközépet a respublikához vezető útról. Eddig ugyan nem mutatkoznak e hasznos önmegtagadás jelei , sőt ellenkezőleg: elbizakodásuk az egész csatavonalon harcrot állni készül. Majd minden kerületbe, hol üres képviselői szék van, kitűzték jelöltjeiket: Seine-et Oiseba a paduai herczeget, Oiseban de Muchy herczeget, Louvet-t, Ollivier egykori minisztertársát, Maine-et-Loireban, Calvadosban Prévost de Launayt s az Alpes-maritimes (Nizza) kerületben pláne Napoleon Jerôme herczeget. Ha mind a jelölést tettleg megvalósítják, alig foroghat fenn kétség, hogy a már ís felbőszült orleánisták minden elképzelhető lépésre készek lesznek, melytől a bonapartista kihívás megtorlását reménylhetik. E tömeges bonapartista jelölésnek kedvező hatása ez irányban mutatkozik már. A középpártok máris megegyeztek abban, hogy a napirend kérdését elhalasztják, mert ez ismét acuttá tehetné a pártválságot, mi csak zavarólag hatna az egyezkedés további folyamára. Csak attól félnek, hogy a szélsőbal magatartása fogja megnehezíteni a közeledést, s hire jár, hogy Lodru Rollin igazoltatása után (ami ma történik meg) azonnal actióba fog lépni a centrumok szövetkezését meghiúsítandó. Ennyit a pártokról. Ami a kormányt illeti, ettől egy hét óta minden nap várják a programmot, de hiába. A „Daily News“ azonban egy franczia politikustól megtudott egyet-mást egy programotról, mely ugyan nem a kabineté, hanem Mac-Mahontól eredt s igy kényszerittetett rá a Cissey minisztériumra. E programm szerint : Mac-Mahon „a köztársaság elnöke“ czimét megtartja; halála, vagy lemondása esetére, utódja a septennium leteltéig hasonló feltételek alatt fog kormányozni; Mac-Mahon kormányzata alatt a kormányforma nem fog megváltoztatni, s a hét év letelte után a nemzet határozzon, akar-e változtatást és milyet? Svájczban a szövetségi gyűlés ült össze május 28-án, s úgy a rendi mint a nemzeti tanács jóváhagyta a szövetségtanács decretumát, mely az uj alkotmány törvény hatálybalépését mondja ki. Romániában Milán fejedelem látogatása óta bizonyos szenvedélyességgel elmélkednek a lapok „Románia szerződésszerű jogairól“ s leszármaztatják ezekből a teljes függetlenségét, s egyszersmind bókolnak Andrássy grófnak, hogy politikáját Románia irányában megváltoztatá Hogy miben, arról nem szólanak. Végre ide jegyezzük még az újból felmerült hirt, mely egy második hármas találkozást helyez kilátásba az uralkodók között Emsben, hol most az orosz czár mulat. A mi fejedelmünk és a német császár meglátogatnák ott június 14—18 ika között. A hír egyelőre csak német provincziális lapokban merül fel, s aligha egyéb puszta conjectura szüleményénél. A megyék területi rendezése tárgyában a belügyminiszternél tegnap folytattattak az értekezletek. Ezúttal a déli megyék országgyűlési képviselői hivattak meg a belügyminiszterhez. A magyar tudományos akadémia XXIV-ik közülése. — Május 31. — Legjelentékenyebb tudományos intézetünk, melyet gr. Széchenyi István lángoló hazafisága, s a pillanat hatalmának varázs-ereje által áldozó lelkesedésre ragadt 1825-iki országgyűlés adakozása egyszerre megteremt, s melyet fenállása óta a nemzet meleg gondoskodással istápolt, tegnap tartotta huszonnegyedik közülését. E közülések közül egyikmásik a szellemi verseny magasztos ünnepe volt, melyhez rendesen az elnöki megnyitó beszéd adta a felemelő, megtisztító prológot. Az elnöki beszédben gyújtott még csak néhány év előtt is Eötvös József forró érzésre és buzgó cselekvésre. Szónoklatának varázsa, mikor az általános emberi igazságok diadaláról az eszményi irányok üdvösségéről, a hazafiság éltető lelkéről beszélt, elragadta és nemesbülésre ösztönözte a hallgatóságot. Érzelmeinek szívből fakadó melege meggyőződéssel rajongó lelkesedése, mely arczáról lesugárzott jóleső gyönyörbe ringatta. Nem csoda azért, ha a közönség jó része a megnyitó meghallására járt el, s megszokásból jár el ma is, a tárgysorozat megkezdésénél pedig oszladozni kezd. Nem csoda azért, ha sokakat ép a megnyitó vonz, s ha az iránt magasb igényeket alkotnak. Akik ily igényekkel léptek tegnap az akadémia palotájának nagy termébe, kielégíttetlenül távoztak el. Elégedetlenül távozhatott az egész hallgatóság, mely szép számmal gyűlt össze. Már tiz előtt telve volt a földszint, telve a karzatok, férfiakkal és hölgyekkel vegyest. S pontban tiz órakor megnyílt a belső szárnyajtó s megjelentek az akadémikusok. Gr. Lónyay Menyhért és Csengery Antal elnökök által vezetve. A részint magyar díszbe, részint szaloniáian öltözött tagok gyors elhelyezkedése után gr. Lónyay M. megnyitó beszéde felolvasásába kezdett. És a beszéd végtelenül lapos próza, nem gyújtott, mégcsak nem is melegített. Hidegen és színtelenül van írva, hidegen és színtelenül mondatott el. Az eszmében is koldus szegény. Egyetlen kiemelkedő helye, megkapó részlete nincsen. A lehető szelid kifejezéssel élve, nem szolgált díszére sem Lónyay grófnak, sem az elnöki széknek, sem az akadémiának. Az akadémiának 3 évi működésének száraz összeállítása e beszéd, melyet maga gróf Lónyay is indokolásra szorulónak talált, azt mondván: jó olykor-olykor visszatekinteni a meghaladott útra. Kétségtelenül. De a visszatekintésnek helye különösen három évre, nem a megnyitóban van, hanem a titkári jelentésben. S Arany János minden közülésen vissza is tekint, beszámol a lefolyt esztendőről, fölösleges megemlítenünk, de megemlítjük, hogy sokkal szavatosabb elrendezéssel, kerekebb rajzban, mint tegnap gr. Lónyay volt. Lónyay a bevezetésben utalt a megváltoztatott alapszabályokra, melyek szerint minden 3 évben újra választatnak az elnökök. A bizalom ismételten feléje és elnöktársához hajolt, miért a maga és annak nevében hálás köszönetet mond. Oly intézet élére állíttattak, melynek elnöki méltósága a tettek legmegtisztelőb jutalma, s a mely iránt a nemzet kezdettől fogva hü kegyelettel viseltetik. Áldozatkészsége nem apad, a legutolsó 3 esztendő alatt is mintegy 60 adományozás történt, mely körülbelül 10 ezer forintra megy. S ez adományok közül nagyságok által kiválnak a Flór-féle 20,000, Kajdácsy-féle 20,000, s Bésánféle 40,000 forintos hagyományok. Mindez annak köszönhető, mert az akadémia a várakozásoknak megfelelt. A nyelvet megtisztította, tökélyre emelte, a nemzeti történetet szerencsés sikerrel művelte. Nemcsak maga dolgozott, de buzdított, ösztönzött kifelé is. Pályázatokat hirdetett, melyekkel az irodalmat igyekezett gazdagítani, eleinte kiváló éberséggel őrködött a nemzetiség fölött, ma erre már szüksége nincs, a magyar nyelvnek diadala kivivatott. Ma csöndes, de eredményes munkásságot folytat. Tanúskodnak az egyes osztályok és bizottságok működései. A nyelvtudományi bizottság a magyar helyesirás átnézését, melylyel régibb idő óta foglalkozik, már annyira bevégezte, hogy csupán az eredmény formába öntése van hátra. A „Magyar nyelv szótára,“ melyet Czuczor halála óta Fogarasi János egyedül, nagy szorgalommal szerkesztő, immár be van fejezve. Az akadémia érmet vezet emlékezetül, s Fogarasi Jánosnak pedig az ünnepélyes közülésen is hálás köszönetet szavaz. A hallgatóság zajos éljemnel helyeselte. A bizottság „Közleményeidből már a XI-ik kötet van szedés alatt. Ezeken kívül a bizottság gondjai alatt látott világot I. füzete Budenz József „Ugor összehasonlító szótárának“ és I. kötete a „Régi magyar nyelvemlékek“ második olcsóbb kiadásának, melyet Budenz, Szarvas, és Szilády b. tagok szerkesztenek. A másik szintén új vállalat, „Történelmi magyar szótár,“ ugyanazon szerkesztő bizottság felügyelete alatt, szorgalmasan készíttetik elő. A keleti utazásából megtért Bálinth Gábor a hozott nyelvanyag feldolgozásával foglalkozik, miben őt a bizottság egy 3 tagú albizottság által támogatja. A „Nyelvőr“ czimű folyóirat, mely szintén a bizottság aegise alatt jelenik meg, folytatja működését; végre Fogarasi r. tag ajánlotta 500 főt múlt évben a csángók nyelvének helyszíni tanulmányozására forditatott, s a bizottság küldöttje Szarvas Gábor vala. Szint ily módon tanulmányoztatok a göcsei és ormánysági tájszólás. Az osztály külföldön is elismerőleg fogadott munkája : Hunfalvytól „A konduli vogul nyelv“ s Bndenztől: „Magyar-ugor összhasonlitó szótár.“ A történelmi bizottság működéséről, melynek gazdag eredményeit előadója Toldy Ferencz r. t. egy bővebb a nyomtatva is közzéteendő jelentésben terjesztette az I. osztály közelebbi ülése elé, csak futó áttekintés adható. A kútfők gyűjtése, nyomozása dús sikerrel folyt: 1873. végéig Óváry Lipót által a nápolyi levéltárakban, történelmünk anjoui, arragoniai s még későbbi korszakára is; Fraknói Vilmos által az olasz, különösen maniuai, modenai, római levéltárakban, a vatikáni kivételével, melyhez nem férhetett, valamint a simancasi gazdag levéltár újabb látogatását is, a dúló spanyol polgárháború miatt, el kellett halasztania; Supala Ferencz múzeumi segédőr által a szentpétervári, moszkvai varsói államlevéltárakban, mely még most is foly ; szintén Fraknói és mások által a bécsi cs. ki. titkos, — a budai kamarai, kolozsvári muzeumi, vörösvári Rákóczy-féle levéltárakban folytak a másoltatások. Mindezen gyűjtések, a múlt éviekkel együtt, lehetővé tették a bizottságnak, hogy Monumentál Illdik osztályát is megindíthassa, sőt a jövő akadémiai évben egy IV-ket is megindíthat. Amaz a Magyar Országgyűlési Emlékek (Monumenta Comitialia Regni Hungáriáé, melynek I-ső kötete, Fraknói Vilmos r. t. avatott szerkesztése alatt, már megjelent; a IV-dik osztály czime lesz: Magyarország Diplomácziai Emlékei, egyelőre fő tekintettel a XIII., XIV. és XV. századokra, a mohácsi ütközet évéig. Intézkedett a bizottság, hogy gr. Teleki József „Hunyadiak kora“ czímű munkájának kiadása minél előbb befejeztessék, s a VI-dik, vagy földrajzi kötet elkészülte előtt is a VII. VIII. és IX-dik kötetek, melyek Magyarország beléleti, jog- és műveltségi történetét tárgyalják, a szerző harmadik kidolgozása szerint, sajtó alá adassanak. Megjelentek az év folytán: a Monumenták első vagyis okmánytári osztályából a XX-dik kötet, vagyis az Árpádkori új Okmánytár XI-dik kötete Wenzel Gusztáv r. tagtól, s ugyanezen osztály XXI-dik kötete, I. Rákóczi György svéd és franczia szövetkezési történetéhez, Szilágyi Sándor r. tagtól. A második osztályból („írók“) szintén két kötet adatott ki: a XXIV dik, mely Thököly Imre Naplói, Leveleskönyvei , egyéb emlékezetes írásai második részét tartalmazza, Thay Kálmán szerkesztésében, — és a XXVI-dik, vagyis Verancsics összes munkái XI-dik kötetet képező, ismét Wenzel Gusztáv r. tag által. Továbbá a Török-magyarkori Történelmi Emlékek IX-dik kötete (mely a a mondott korbeli Államokmánytár VIII-dikát képezi) Szilády Áron és Szilágyi Sándor szerkesztése alatt; nem különben az Archívum Rákóczianum három kötete, a Had- és Belügyre vonatkozó II. III. Thaly Kálmántól, és a külügyi osztályból az Angol diplomatiai Iratokat tartalmazó Ildiki kötet Simonyi Ernő bizottsági tag által. Az archaeologiai bizottság „Közleményeinek“ IX. kötete az 1. füzettel megindult, melyben Henszlmann, b. Nyáry Jenő, gr. Eszterházy János, Miskovszky Viktor, Mailáth Béla urak czikkei a főbb dolgozatok. Megjelent továbbá a Régészeti Emlékek II. kötete, fő tartalmát képezvén a pécsi ó-keresztyén cubiculum monographiája Henszlmann Imrétől. Az „Archaeologiai Értesítő“ VII-dik kötete befejeztetett, VIII. kötet is január elején megkezdődött, érdekes, változatos tartalommal. Sajtó alatt van a Közlemények IX. kötetének második füzete, valamint rövid nap nyomtatásba megy a Régészeti Emlékek III-dik kötete is, tartalma: a vasmegyei falfestmények, Rómer Flóris b. tagtól. Egyébiránt a bizottság a múlt nyáron, előadója Henpzlmann Imrének a bécsi világtárlaton folytonos elfoglaltatása miatt, gyérebben tartotta ugyan üléseit, azonban egy nevezetes határozatát nem lehet hallgatással mellőzni. Torma Károly b. tag indítványára ugyanis elhatározta, Pannóniát és Dáciát illetőleg, egy „Corpus inscriptionum latinarum“-féle nagyobbszerű munka kidolgozását, s ennek előrajza elkészítésére egy albizottságot küldött ki. Megemlítendő még azon rajzok megszerzése is, melyeket Storno Ferencz az általa restaurált lőcsei templom falfestvényeiről készített; ezek a Monumentákban, Lőcse város leírásához, fognak használtatni. A bizottság elnöke, Kubinyi Ágoston t. múlt évben elhunyván, helyette Pulszky Ferencz t. t. választatott a bizottság elnökévé. A mathematikai és természettudományi bizottság a körébe tartozó adatok gyűjtését folytatva, vállalkozó természetbúvárokat küldött ki, s azokat segélyben részesíté, így növénytani kutatásokat tettek Simkovics Lajos Pécs és Balaton vidékén, Borbás Vincze és Freyn József az Al-Duna völgyében, dr. Feichtinger Sándor Ugocsában. Állattani szempontból Jenny Gusztáv a Kárpátokban, Kari János a Száva vidékén. Végre földtani tekintetben utazott Szabó József, bizottsági előadó, Beregszász vidékén. Többek kirándulását az országszerte uralkodó cholera-járvány akadályozta meg. A bizottság „Közleményei”ből az első nyolcz kötet teljesen megjelent, a IX. és X-ik csupán két értekezés hiánya miatt befejezetlen, sőt egyes füzetek a XI-ik kötetből is jelentek már meg. Mint külön kiadvány „Magyarország hártyagombáinak válogatott képei“ említendő Kalchbrenner Károly rendes tagtól, részint a maga, részint Schulzer anyagából szerkesztve, mely díszmunkának már két füzete került ki a sajtó alól s befejezéséhez közeledik. A könyvkiadó bizottság, mely 1872-ben alakult, hasonló buzgósággal működik. Az értekezések, külföldi hires művek s bizottsági dolgozatok egész sora megjelent. Nevezetesebb kiadványok: A helyes magyarság elvei. Marczibányi díjjal jutalmazott pályamunka. Irta Ponori Tewrewk Emil. A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólások birálata. Dicsérettel kitüntetett pályamunka. Irta Imre Sándor. Aristoteles Nikomachoshoz czimzett Ethikája. Fordította Haberern Jonathán. A régi Pest. Történeti tanulmány. Rómer Flóristól. stb. stb. Mind e munkálatokon kívül az akadémia egy új irányra is nagyobb figyelmet kezde fordítani, a nemzetgazdaságira. Azért pályázatot hirdetett idevágó kérdésre, mely pályázat különösen sikerült. Több nyomtatásra érdemes mit versenyzett. Látszik, hogy az írók a reálisabb szakokat is fölkeresik és kedvelik. Azért az akadémia felügyelete alatt nemzetgazdasági folyóirat indul meg, melynek szerkesztője (vessük közbe) Halász Imre lesz, így az akadémia nyugodtan néz hátra és bízva néz előre. A beszéd, melyet itt-ott az igazgatótanácsi jelentésből kiegészítettünk, minthogy úgyis arra támaszkodott, hatást nem keltett, azonban az udvarias éljenek nem maradtak el. Tagadhatlanul dicséretes dolgokat tartalmazott, ami a munkás eredményeket illeti, s talán gr. Lónyay azért előzte ép meg a titkárt, hogy jó részüket kétszer hallgassa meg a közönség. Arany János főtitkár az ő szabatosságával és lelkiismeretességével állította össze a múlt esztendei működés eredményeit. A magyar tudományos akadémia 1873. május 25-ike óta harminczkilencz osztálygyűlést és tizenhárom összes ülést tartott. Az I. vagyis nyelv- és széptudományi osztály ülésein következő előadások voltak: jun. 9-én Hunfalvy Pál r. tagtól „Észrevételek Müller Miksa nyelvtudományi felolvasásaira“ és Fogarasi János r. tag Bálinth Gábor keleti utazónak egy levelét olvasta föl. Október 6-án Arany László r. tag „a magyar politikai költészetről“ tartotta székfoglaló előadását; nov. 3-án Pulszky Ferencz tiszt. tag olvasta bevezetés és jegyzetek kíséretében, „Battista Guarini kiadatlan levelét unokaöcscséhez Bernuccióhoz, Janus Pannoniusról“ és ugyanakkor Budenz József r. t. értekezett a „tegnap és minap“ szókról. Deczember 1-én Hunfalvy Pál „Az európai műveltség ősképe“ czímű értekezést olvasott fel. Deczember 18-án az osztály rendkívüli ülést tartott, melyen Budenz József a Budapesten tartózkodó 4 lappot bemutatván, értekezett „a lappok nyelvéről,“ részben az általuk mondott meséket vévén alapul. Az új évben január 5-én Bartal Antal 1. t. székfoglaló előadását tarta ily czímmel: „A classica philologiának, különösen az összehasonlító nyelvtudománynak mivelése hazánkban;“ utána Szarvas Gábor 1. t. „a csángómagyar nyelvjárásról“ értekezett; Fogarasi János r. t. pedig ismét Bálinth egy tudósítását olvasta föl. Febr. 3-án Szilágyi 1.1. tagtól „Az állítólagos Rákóczy codexről olvastatott fel értekezés, mig dr. Ring Mihály, mint vendég „A Canill kéziratokról, különös tekintettel nemzeti múzeumunk Catull-codexére“ zárta előadást; végre Hunfalvy Pál r. t. a Nyelvtudományi Közlemények legújabb kötetét ismertető. Márcz. 2-án Bartal Antal r. t. folytatta minapi előadását a classica philologia miveléséről hazánkban s a keletről megérkezett Bálinth Gábor jelentést ten Oroszországban és Ázsiában tett utazásairól, tatár, mongol és mancisu tanulmányairól, egyszersmind bemutatá hozott nyelvanyag gyűjteményét. Márcz. 23-án Barna Ferdinánd 1. t. „A határozott és határozatlan mondatról“ értekezett; Thewrewk Emil 1. pedig „Anacreon elégiái és epigrammáiról.“ Ápril 20-án Thewrewk Emil 1. t. „Anacreon elegiái és epigrammái“ czimű értekezése második részét olvasta fel; dr. Goldziecker Ignácz úr pedig, mint vendég, „Jelentését az Akadémia könyvtára részére keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdai viszonyokra keleten... Máj. 18-án Ring Mihály, mint vendég, értekezett „A régibb görög regényről“, és ugyanakkor Fogarasi János r.. jelentést tett „az akadémiai nagy szótárról.“ A II. azaz a bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományok osztályának ülésein, június 16-án Botka Tivadar rendes tagi székfoglalóját olvasta e czimen: „Trencsini Csák Máté és kortársai;“ ugyanakkor még Nagy Iván 1. t. „Egy főbenjáró per a XVII. századból“ czimen érkezett. Október 13-án Matlekovics Sándor 1. t. székfoglaló értekezésben „A részvénytársulati ügyet“ tárgyalta „törvényhozási szempontból“ és Lubrich Ágost 1. t. ily czimü dolgozatát olvasta fel: „A soloni nevelés hanyatlásának kora.“ Nov. 10-én b. Nyári Albert 1. t. székfoglalólag ily czimü előadást tartott „Magyarország erkölcsi s műveltségi viszonyai a XV. század utolsó és a XVI. első negyedében, a Hippolyt-codexek alapján“; továbbá Wenzel Gusztáv r. t. életrajzi tanulmányt olvasott „Stibor vajdáról“ ; végre bemutattatott rövid vázlata Szilágyi Ferencz lev. tag ily czimű értekezésének : „Az erdélyi vallásügyi jogviszonyok történelméből.“ Deczember 9-én Szilágyi Sándor rendes tagi székfoglaló előadása volt: „I. Rákóczy György és a diplomatia“ czimmel, melyet Galgóczy Károly 1. t. ily czimű értekezése követett: „Tanulmányok a jegybankok biztosítéki alapítványa körül.“ — 1874. január 12-én Pulszky Ferencz tiszt. t. „A magyarországi avar leletekről“ értekezett, s ugyanakkor Henszlmann Imre foglalta el rendes tagi székét ily czimü előadással: „Tanulmányok a góthok művészetéről.“ Február 9-én Rómer Flóris r. t. e czimü értekezését olvasta: „A magyar nemzeti múzeum római kőemlékei, és két, azokra vonatkozó külföldi szakmunka ismertetése.“ Keleti Károly 1. t. pedig ezt: „A mezőgazdasági statistika a nemzetközi congressusokon,“ míg Óváry Lipót, mint az akadémia megbízottja, előadó jelentését „a nápolyi állami levéltárban tett kutatásairól.“ Márcz. 9-én Rómer Flóris r. t. fentebbi értekezése Il-ik részét olvasta fel; utána Frankl Vilmos r. t. e czimű dolgozatát : „Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században.“ és végül Kallós Lajos 1. tagnak „A kamatkérdésről“ szóló értekezése olvastatott. Ugyane hó 30-án Galgóczy Károly r. t. „A székely kérdésről,“ — Kőrösy József ur pedig, mint vendég „Az emberi élettartam és halandóság számításáról“ értekeztek. Május 4-én Toldy Ferencz r. tag jelentést olvasott fel a „Történelmi bizottság munkásságáról az 1873/4. évben.“ Balássy Ferencz 1. t. e czimen értekezett: „Az egri vár 1667 dik évi feladásának alkupontjai, és a törökök maradékai Egerben;“ végre Barsi József 1. t. „A középtanodák statistikájáról“ tartott előadást. A m. vagy mathematikai és természettudományi osztály ülésein, június 23-án Décsy Sándor úr, mint vendég részéről ily czimű értekezés mutattatott be : „A differentiál egyenletek elméletéhez;“ továbbá Lenhossék József r. t. Hyrtl corrosio-anatomiája felől tartott előadást, bemutatván Hyrtl erre vonatkozó könyvét; végül pedig Schenzl Guido r. t. ismertette a Meteorológiai Évkönyvek első kötetét. Október 20-án Szabó József r. t. értekezett „Beregszász vulkáni képleteiről“ és Lengyel Béla ur (vendég) dolgozata olvastatott „A styavniczai gyógyforrás vizének vegyelemzéséről.“ Nov. 17-én Kruspér István r. t. „A párisi levéltári méterrúd véglapjain levő mélyedések megméréséről“ tartott felolvasást, és ugyanakkor Frivaldszky János r. t. maga részéről „Adatok Máramaros vármegye faunájához“ czimű értekezést olvasott fel, dr. Kari János artól pedig jelentést „az 1871-iki kirándulás alkalmával Trieszt és Fiume környékén tett állattani gyűjtéseiről.“ Ezeken kívül felolvasók voltak: Dr. König Gyula, Hantken Miksa, Balló Mátyás, Mártír Lajos, Kohn Gyula, dr. Hirschler Ignácz, dr. Schenzl Guido, Lejka Gusztáv, Thanhoffer Lajos, Vész János Ármin, Réthy Mór, Konkoly Miklós, Antolik Károly, Farkas Gyula, Frivaldszky János, Lenhossék József stb. Az összes akadémiai ülésekben, a folyó ügyek, javaslatok, indítványok tárgyalásán kívül, következő előadások tartottak: Hunfalvy János emlékbeszéde Magyar László felett, Tóth Lőrincz emlékbeszéde Felsőböki Nagy Pál felett, Gönczy Pál emlékbeszéde Kovács Gyula felett, Keleti Károly emlékbeszéde Palugyay Imre felett. A márczius 19 -iki ülésben Vadnay Károly, bizottsági előadó olvasta föl jelentését a gr. Teleki drámai pályázatról, ápril 1-én pedig Arany László a gr. Karácsonyi pályázatról. Akadémiánk könyvtára ez évben tetemesen gyarapodott, s leginkább vétel által az országos 5000 frt segélyből. Nevezetes a szerzemény a Goldzieher úr által Egyptomban és Sapala úr által Moszkvában eszközölt könyvvétel. Ajándékul, egyes szerzők küldeményeit nem említve, dr. Arenstein József 1. t. 34 munkával kedveskedett; a kézirattár pedig b. Jósika Miklósnak Fehérvári Miklóshoz intézett összes leveleit nyerte ez utóbbinak örökösétől; továbbá régi kéziratokat és okleveleket Lugossy József r. t., Baloghy Dezső, Ökröss Bálint r. t. uraktól. Czirjék Imre úr, az iró és testőr Czirjék Mihály, valamint Pápay Ignácz úr szintén az iró Pápay Sámuel olajba festett arczképeit szíveskedtek felajánlani. Akadémiánk tagjai sorát ez év folytán a szokottnál nagyobb mértékben gyérité meg a halál. Május 16-án 1873. hunyt el Balla Károly III. osztálybeli lev. tag; május 30-án Bartakovits Béla egri érsek, igazgató tag; jan. 10-én Pólya Józsefül, osztálybeli rendes tag ; 15-én Baumer Frigyes külső tag; 22-én Kovács Gyula lev. tag a III. osztályból. Július 15-én Rose Gusztáv külső tag, szeptember 19-én Kubi-