Ellenőr, 1875. február (7. évfolyam, 32-59. szám)
1875-02-01 / 32. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 30 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 fit. — kr Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra . „ Sfl . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Buapesten, nádor uteza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, 32. szám. Budapest, hétfő, február 1.1875. Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. (Légrádi testvérek irodájában). Kiadó-hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor utcza 6. sz.) intézendők. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre................................20 forint — kr. Félévre.................................... 10 „ — kr. Negyedévre.................................500 kr. Egy bóra......................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárosi utón történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK. München, jan. 31. Egy tegnapról kelt királyi leirat a kamarát február 15-dikére hivja ismét össze. Róma, jan. 31. A spanyol követ kihallgatáson volt a királynál, s átnyújtotta Alfons levelét, melyben ez trónraléptét jelenti. Sz.-Pétervár, jan. 31. Az esthlandi tartománygyűlés Esthland kormányzóját, herczeg Schakowskoi vezérőrnagyot egyhangúlag fölvette az esthlandi nemességi matrikulába. A londoni rendőrhatóság értesítette a moszkvai lapot, hogy a Londonból kiinduló ajánlatok lóverseny-veszteségek biztosítására szédelgésnek tekintendők. — Az időjárás enyhe, a revali öböl jégmentes és a hajózás akadálytalan. New-York, jan. 30. A consolidált 5°/0 kölcsön még ki nem bocsátott részének syndicates átvesz 25 millió dollárt és hat hónapra fenntartja az optio jogát a maradékra. Brüssel, febr. 1. Az „Independance“-nak jelentik Páriából, hogy a minisztérium feloszlatása valószínű lett. Buffet és Wallon lépnének Chabaud és Camont helyébe a kabinetbe, a többi miniszter marad. Páris, febr. 1. A kabinet helyzete a nemzetgyűlés legutóbbi szavazata által is változatlan maradt, az elnök csak akkor fog dönteni, ha a nemzetgyűlés végleg elintézte az alkotmánykérdéseket. — Ma megy Madridba a hivatalos franczia sürgöny Alfons elismertetéséről. Madrid, jan. 31. Egy rendelet megengedi a lapoknak a miniszteri tények megbeszélését, eltiltja a király családja, az alkotmányos monarchia és a vallás elleni támadásokat. — Cuba, Portorico és a Philippinák elismerték Alfonsot. Mécs, febr. 1. A„Montagsrevue“ jelenti: Salm gróf, Hirsch után megy Konstantinápolyba. A diplomatiai tárgyalások a török vasutak kiépítése és az Ausztria-Magyarországhoz csatlakozás fölött most már megindulnak. Az osztrák-magyar követség utasíttatott a tárgyalásokat egész erélylyel sürgetni. Bécs, febr. 1. Az 1860-ki sorsjegyek mai húzása alkalmával a következő sorozatok huzattak : 189 851 1391 1454 1509 1611 2150 2154 2221 2357 2768 2913 3091 3755 3770 4352 4444 4739 5295 5486 5904 6302 6388 6509 6795 7142 7179 7282 7286 7715 7993 8196 8445 8514 8989 9216 9496 9647 9671 9861 10010 10170 10190 10807 11011 11058 11868 11872 12056 12342 12418 12568 12679 12785 13013 13294 13360 13386 13410 13502 14093 14459 14593 14601 14681 14746 14781 15082 15371 16029 16177 16490 16690 17464 17904 18526 18529 18563 18782 19921 (A 12679 sorozat talán 12678, miután ez nem sürgönyöztetett tisztán.) szólította föl. Tailhaud úr ezt megtagadta; a bizottság már most a nemzetgyűlésre akar anpellálni. A spanyol harctérről még eddig kevés tudósítás érkezett. A franczia lapok 24-ről Esteilából úgy értesülnek, hogy don Carlos személyesen fogja hadseregét vezetni a Pampelonát felszabadítani akaró liberális hadsereg ellen. Az utóbbiak hadi ereje 80 zászlóaljból és 120 lövegből áll, míg a karlistáknak csak 30 zászlóalj és 40 löveg áll rendelkezésére; a karlistáknak azonban helyzeti előnyük van s erős positióikat hathatósan szándékoznak megvédeni. A karlisták Biscayaból visszavonták a haderő zömét, s Navarra felé irányozták. Guipozconban az Andouin vonal őrizetére csak 6 zászlóaljat hagytak. Az alfonsisták Villegas hadosztályát Bilbaoból San Sebastianba küldték Loma hadseregéhez. Az albuerai és savoyai zászlóaljak 26-án érkeztek meg. A legújabb hírek szerint Moriones 30-án odahagyta Tafallát, a király főhadiszállását, hogy a karlistákat oldalt megkerülje. A karlistákat az Oria balpartjára visszaszorították. Loma és Blanco Oriot körülfogták. A Salcedo és Miquelets dandárok bevették Usubillt. A washingtoni spanyol követ, (a „Politica“ volt szerkesztője) arról értesíti korm,hogy a cubai felkelés sokkal fenyegetőbb, mint valaha. A fehér házban nem igen vannak megelégedve a spanyol ügyek monarchiai fordultával. A Virginius-ügyújra felélesztése alkalmat fog szolgáltatni az Egyesült Államoknak arra, hogy a cubai fölkelőket hadviselő hatalomnak elismerjék. Az insurgensek new-yorki bizottsága már annyira bizonyos abban, hogy a fölkelők a legrövidebb idő alatt győzedelmeskedni fognak, hogy az új cubai köztársaság elnökéről is gondolkoznak már, s ez nem lenne más, mint Castelar Emil, kit e méltósággal meg is fognak kínálni. A kormány közölvén ezen értesülését Castelarral, kérte, halasztaná el elutazását, mivel talán interveniálhatna a spanyol érdekekben. Castelar kinyilatkoztatta, hogy azt az állomást hazafiasága elfogadni nem engedi, de másrészről nem lévén hivatalos állása, semminemű interventióba nem bocsátkozhatok. Az „Antillák gyöngyé“t nagy veszély fenyegeti tehát, s az új kormánynak, tekintve az Egyesült Államok elidegenülését, nagy része van benne. De otthon is, úgy látszik, nagy bajban van a kormány. A convenio híre a karlisták és alfonsisták között nem volt kacsa. Serrano azt írta Madridba, hogy Estella elfoglalására, legalább három akkorának kellene az éjszaki hadseregnek lennie, mint amilyen. A fődolog az, hogy a katonák nem akarnak harczolni, hanem hazamenni, az alfonsista pronuciamentonak sohasem lett volna olyan sikere, ha el nem hitették volna a katonákkal, hogy Alfonso proklamálásakor a karlisták leteszik a fegyvert, így Serrano, s hogy legalább részben igaza van, nem kételkedünk benne. Az Oláhországgal kötendő vámszövetség tárgyalásai, mint a „N. Fr. Presse“ értesül, befejeztettek. A Porta, mely a dologból suzerainitási kérdést csinált, a podgoriczai események óta szenvedőlegesen viselte magát a tárgyalásokkal szemben. A „Times“ azon hírt jelezte,egutóbb, hogy a Porta elhatározta, beleegyezését utólagosan megadni. Hírszerint az oláh kereskedelmi miniszter legközelebb Berlinbe megy, személyesen akarva értekezni az építendő oláhországi vasút tárgyában. A szerb skupstina elé 28-án indítvány terjesztetett a gyülésezési s egyleti jog megadása, a közoktatás emelése,a rendőrségnek a bűnvádijügyekbeni törvénykezéstől elválasztása, a földmivelési viszonyok, a kereskedés és ipar javítása s az adók igazságosabb felosztása iránt. Az indítvány egy bizottmányhoz utasíttatik. Január 29-én a hadügyminiszter a skapszsiában javaslatot terjesztett elő mely szerint a hadseregben a szolgálatidőt évről 2 évre szállíttatnék le. 30-án Garaschanin képviselő többek által támogatott indítványt nyújtott be, az alkotmány megváltoztatása iránt,amely az alkotmánybizottsághoz utasittatott. Perlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 222. szám, Hétfő, febr. 1. Vidor ur. Vígjáték 4 felv. Idősb. Gr. Fredro Sándor. „Pan Jovialsky“ lengyel eredetije után magyarosította Törs Kálmán. Személyek: Vidor öreg földesur — — — Szigeti József Mártha, neje — — — — Sz. Prielle Corn. Bóni, fia — — — — — Újházi Borbála, második neje — — — Szathmáry L-né Ilonka, Béni leánya első házasságból Molnárné Mokány Gyuri — — — — Szigethi Imre Kendi Gyula, iró — — — — Náday Marjai Béla, festő — — — Nagy Imre Hajdú — — — — — Leövei kezdete 7 órakor. Budapest, február 1. A franczia nemzetgyűlés, mint jeleztük, szombaton tárgyalta a Ventavon-javaslat 2. czikkét, mely a „tábornagy-elnököt“ a képviselőház feloszlatására hatalmazza fel. A republikánusok éppen ezen a senatustól független rendelkezési jogát akarják az elnöktől megtagadni. A feloszlatási jogot souverain jognak tekintik, mely a souverain nemzetgyűlést magát illeti meg. Felfogásuk szerint: ezen jog megadása első lépés lenne az államcsíny felé. Határozottan ellene fognak tehát szavazni, s ha mégis elfogadtatik, az egész javaslatot többi szakaszaival együtt elvetik. A tárgyalás részleteiről és eredményeiről, mely az egész javaslatnak legérdekesebb része, mivelhogy az 1. czikk a legitimistáknak kedvezvén, bölcsen hallgat az elnöki hatalomról, e pillanatig nincs értesülésünk, déli távirataink azonban valószínűleg meghozzák már az eredményt. A balközép, a „National“ jelentése szerint, el van határozva, hogy az esetben, ha a II. czikk balközépi módosítása elvettetik, ellene szavaz az egész javaslatnak, melynek elvetése akkor bizonyos. A bizottsági tárgyalások legélesebb pontját a Vallon-féle, általunk is közlött javaslat képezte, mely a „köztárrsaság elnöke“ czímét határozza meg. Louis Blanc a 29-iki szavazás után, melyben ellene volt a balközép módosításának, levelet intézett Gambettához, emlékeztetve őt, hogy Gambetta mindig oly értelemben szólott, mint ő, tagadván a nemzetgyűlésnek alkotmányos hatalmat. A bonapartista üzelmek megvizsgálására kiküldött enquete- bizottság az igazságügyminisztert a bonapartista központi bizottság ellen megindított bírói vizsgálat irományainak átadására./ — Az egyházpolitikai bizottság szombaton d. ju. 5 órakor tartott ülésében folytatta a Molnár Aladár-félejavaslat tárgyalását. A 7. §. első kikezdéséből kihagyatván e szavak : „szabadon“, és „a bárminemű“, s így a bekezdés következőleg állapíttatott meg: „Mindegyik hitfelekezet (szabadon) önmaga állapíthatja meg (a bárminemű) s egyházi tisztviselői , egyéb alkalmazottjai felett gyakorlandó fegyelmi eljárását és fegyelmi szabályait.“ Az első pont, melyből a szó „maga“ kimarad, hosszabb vitát idézett elő lényegére nézve azon kérdésben t. i. váljon kell-e vagy nem a fegyelmi hatalom megszorításánál még egyéb eseteket is felemlíteni, a testi fenyítéken s a személyes szabadságon kívül, pl. a bírságot, fizetéslevonást vagy letiltást; (deficientia) felvettetett továbbá azon kérdés, várjon, ha a pap egy bizonyos időre zárdába küldetik, tekinthető-e ez a személyes szabadságtól való megfosztásnak. A vélemények megoszlottak, a szónokok példákkal mustrálták előadásaikat. Végre a szerkezet a fennebbi szó kihagyásával következőleg állapíttatott meg: „Azonban 1. pont. (Maga*) a hitfelekezet nem alkalmazhat fegyelmi büntetésül sem testi fenyítéket, sem személyes fogságot. A 2. pontból e szó „semminemű“, úgy a 2. rész e szótól kezdve „továbbá“ egészen kihagyatik, mivel félő, hogy ez által hitelvek ellen nyilatkozó nézetekért sem lehetne fegyelmi vizsgálatot indítani az illető ellen. A polgári jogok és kötelességek úgy is meg lévén írva a polg. törvényben ezeket itt ujból fölvenni vagy megemliteni felesleges. Legyen szabad a pápának jegyházi átokkal sújtani azt aki a kath. vallás hitelveit nyilvánosan megtámadja. Ha a katholikusnak ez nem tetszik, lépjen ki a kath. egyház kebeléből. Ez tehát tisztán az egyház ügyeihez s nem a polg. tervhozás feladatához tartozik. Beteendő még — s a szövegezés a jegyzőre bizatik — azon eszme, hogy a pol. jog szabad gyakorlása vagy nem gyakorlása miatt senkit vizsgálat alá venni nem lehet. *) A szövegben zárjel közé vett szavak a bizottságtól kihagyattak. E beszúrás kivételével a 2. pont következőleg hangzik: (semminemű) egyházi tisztviselő vagy lelkész, vagy egyéb alkalmazott ellen sem Indítható fegyelmi eljárás azon okból, mivel az a törvényben rendelt valamely polgári kötelességét teljesítette, vagy törvényben tiltott valamely cselekvést nem vitt véghez. Kihagyattak a következő sorok ,továbbá azon okból sem, mivel az illető közügyekben akár választásnál, akár tanácskozásokban valamely vélemény mellett szavazott vagy nem szavazott.) A 8. §. szövege így szól: „A hitelvekben egyező tehát tulajdonképen egyazon hitfelekezethez tartozó állampolgárok is (az egyházszervezetet avagy az isteni tiszteletet illetőleg) azon hitfelekezet többi tagjaitól eltérvén, külön egyházat alakíthatnak a jelen törvény határozatai értelmében.“ Bésán indítványozza, hogy a zárjel közé vett fennebbi szavak kihagyassanak, mert ha szabad volt a románoknak a szerbektől csakis a nyelv különbsége okából elválni s külön egyházvidéket képezni, miért ne legyen szabad ugyanez más egyházakban is, de lehet egyéb ok is, amiért ugyanazon egyház hívei elválni akarnak. Az elválást azonban e tvjavaslat egyéb esetekben meg nem engedvén, azért a kihagyandó tétel helyett betétetni kéri, „bármi okból.“ Molnár Al. éppen ezt szándékosan hagyta ki, mert nem akart alkalmat adni arra, hogy az egyházi vallás nemzetiségi czélok kiaknázására használtassék. Irányi a vallásszabadság egyenes kifolyásának tartja Bésán indítványa elfogadását , „a bármi okból“ szavak azonban kihagyhatók. Ezzel Bésán indítványa elfogadtatott. A 9. §. felett hosszabb vita indult, melynek szövegezése a jövő ülésre halasztatott. A jövő ülés szerdára tűzetett ki, ülés vége V.6 órakor. A közoktatási miniszter a taneszközök iránt a következő levelet intézte az egyházi főhatóságokhoz : A gyermekek iskolai nevelésében és tanításában egyik fontos főszerep a jó taneszközöknek jutott. Ezek segélyével adhat a tanító beszédének életet, s ezek benyomásai által lehet a képzeteket, a fogalmakat tisztán megalkottatni s a gyermekek elméjében maradandókká tenni. E tanítástani alapigazsághoz hiven, azon voltam mindig, hogy a tanítás elősegítésére szolgáló czélszerű taneszközöket szaporítsam, s egyszersmind azokat a legolcsóbb árakon megszerezhetőkké tegyem. Ily nevezetes, fontos és olcsó taneszközt állíttattam elő az ide mellékelt „Szemléleti képek “ben, melyeknek segítségével a tanítás első fokán álló kis gyermekek, az őket környező tárgyak minemüségéről egyenként és más tárgyakkal csoportban álló viszonyairól helyes képzeteket s fogalmakat szerezhetnek, s egyszersmind az igy szerzett ismereteiket állandó s maradandó ismeretekké alkothatják , amig másrészről e képek segítségével a közízlés nemesítésére is kiválólag akarok hatni. E szemléleti képek tárgyai a Nagy László által készített s az általam kiadott „Beszéd- és értelemgyakorlatok“ czimű könyvből vétettek s annak megvilágosítása végett hazai kitünőbb paedagogjaink terve szerint legjelesebb festőművészeink által készíttettek. A táblák közül jelenleg 20 adatott által a közhasználatnak, a még hátralevő 20 kép jövő őszig szintén meg fog jelenni. Egy-egy szállítmány tíz-tíz képet foglal magában, s egy-egy szállítmány ára könyvámsi után 6 frt 50 kr, tiszta ára az egyetemi nyomdánál 10°0-kal olcsóbb. E gyűjtemény két szállítmányát a végett küldöm meg, hogy e képeket s különösen az ezek által kitűzött czélt becses figyelmébe ajánljam s ez alkalommal is fölkérjem ezen nevezetes és szép taneszköznek a hatósága alatt álló iskolákban való terjesztésére. Páris, január 29 (Saját levelezőnktől.) Az esetleg nemcsak malitiózus, hanem gyakran szellemes is. Mikor az assemblée ütéstermében a levegő gyúanyaggal van telítve, akkor, puszta esetleg folyton, a gyufa kérdést vitatja. A gyufák fölötti vita egy óráig tartott s ennek bevégezte után a nemzetgyűlés elkezdte a tűzzel való játszást, az alkotmánykérdések vitatását. A gyuanyag csakugyan tüzet fogott. A vitát sok nemes és nem nemes tűz tette emlékezetesssé. Hanem Francziország nem borult lángba. Még eddig legalább nem, mert hisz a négy év óta nyitott égető kérdés csak ma, midőn önöknek e sorokat írom, fog „megoldatni“. Hogy azonban el fog-e e „megoldás“ által oltatni a régi gyűlölség tüze, vagy ha parázsra csak hamat hintenek ? — ki tudná megmondani ? A tegnapi ülésről kétségkívül tudósítá már önöket a hirsodrony, a melylyel — fájdalom ! — a levelezői toll nem concurrálhat. Hanem „mindenki a maga módja szerint.“ Én az alábbiakban amaz érdekes részletekről szándékozom önöket tudósítani a melyeket a hirsodrony — „leben und leben lassen“ elvénél fogva — rendesen a levelezőknek enged át. Három és fél órakor bocsátá a nemzetgyűlés elnöke a hatalom szervezéséről szóló javaslatot tárgyalásra. A szószéken Raudot jelent meg, mint első szónok. Azaz — sitvenia verbo — Raudot az legkevésbbé sem szónok, hanem tegnap valóban remekelt. Tegnapi beszéde valódi szónoklati remekmű, hanem a szónoklat mértékét alkalmazzuk arra. Raudot ur mindenesetre okosan beszélt s ez a szónoklás egész titka. Minek vitatkozni oly kérdés fölött — szólt Raudot ur — a melyet megoldani úgy sem vagyunk képesek ? Legyünk őszinték és ne ámítsuk önmagunkat és az országot. Nyílt titok, hogy a tárgyalásra bocsátott javaslatnak nincs többsége a nemzetgyűlésben, de hát akkor mire való vitatkozni a fölött ? Kétséget sem szenved ugyan, hogy alkalmunk lesz számos cicerói és demosthenesi szónoklatot hallani, de hát az eredmény mégis csak semmis leend. Urak, legyünk okosak és komolyak. ... K,örölbelül ez volt Raudot képviselő rövid be!Zzíínerartalma- Az intenziójáról nem szólok. Hanem a nemzetgyűlés nem hajtott az okos STS vagy tíb,blégjel elhatároztai h°gy megkísérti a lehetetlennek lehetővé tételét. «A judosZexen, a 9 - et képviselő jelenik meg. Sem indítványával, sem szónoklatával nem szerencsés. Szónoklata, amely egyhangú, nem is érdemelt meg más sorsot, mint a melyben részesült, hanem indítványa jobb sorsra lett volna érdemes Ha ez indítvány elfogadtatik vala, Francziaország sorsát csak egy törvényhozótestület, az assemblée, intézné, amely az általános szavazatjogra volna alapítva, s két évre választva. Naquet beszéde nagy zajban veszett el, indítványa meg a többség szavazatában. , b 0 ,n 1 a y e lép a szószékre, s a csend, elnöki figyelmeztetés nélkül, azonnal helyreáll. ..„QuAi” i1S on Americlae“ szerzője a nemzetgyűlés legrokonszenvesebb szónoka. Azok közé tartozik, akiket elhallgatnánk in infinitngl, mert kellemesen beszélnek. Nem behízelgő, de megnyerő, nem gyújtó, de jótékonyan melegítő; nem ang°ló, de szikrázó. Megjelenése könnyed, mert nem zavarja a coburnus nehézkessége ; érvelése kellemes, mert nem ocrog. Szónoklata nem is annyira szónoklat, mint inkább társalgás, amelyben — hallgatván őt — mi is részt veszünk. Czélja nem az, hogy minden áron — par force ) meggyőzzön, hanem hogy azt, amiről ő melegen meg van győződve, velünk közölje. S azért nem szavakkal, de meggyőződésével győzi meg hallgatóit. Nem állítja hogy ha a világ nem az ő véleménye szerint fog haladni, kifordul sarkaiból, de ha elmondta vélleményét, mégis azt hiszszük, hogy a V1 haladna, ha az ő véleménye szerint haladna. Finomságát és beszélési módjának Zlí f£Lá!N!*dO h,UDOr^a, p4r08i«*» “«•' Valóban sok parlament szónokai — s távol van tőlem, hogy főleg a magyar képviselőházra gondoljak — tanulhatnának Laboulavtól ami a nemes nyugodtságot, a méltóságteljes humort, a meggyőző érvelést és a beszélési mód műveltségét illeti. Vannak képviselőházak, ahol a komolyságot a nevetségességig, a meggyőzni akarást az odrogig űzik. Ami Laboulaye beszéde nem is maradt hatás nélkül s ha azonnal szavazásra kerül a dolog a köztársaság már negyvennyolc óra óta proklamálva volna. Hanem a szavazás előtt Louis Brano egy lelkiismeretbeli dolgot látott jónak cselekedni. Kinyilatkoztatta, a saját és négy követője nevében hogy a köztársaságot a balközép indítványa szerint, elnökkel és két kamarával, nem fogadja el. A jobboldal, mikor Louis Blanc szót emel, örömében ujjongott, hangosan kiabálván: „parlez ! parlez !“ Louis Blanc beszélt s a latin közmondást: „inter dnos litigantes tertius gandet“, az eredmény nem hazudtolta meg. A zavarosban a jobboldal sietett halászni s a szavazás elhalasztatott. Hanem a nemes is csakhamar utolérte Louis Blanc-t, mert ma nemcsak hogy a balközépi lapokon kivül, még a „Rappel“ is a melynek munkatársa, megtámadja őt — hanem a l*wn,Paryfista lapok — s ez vajmi keserű ríkőtehát LO08 Blaircnak! — «Whan dicsé ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése február 1 én. Elnök: Perczel. Jegyzők: Wächter, Sremczey, Huszár, Beöthy. A kormány részéről jelen vannak: Bittó, Ghyczy Szapáry, Panner, Trefort, Bartal, Zichy, Szende, Wenckheim, Pejacsevics. !esittetettmU,t ^J^y^könyve felolvastatván, hite-Elnök bemutatja Trencsén város felterjesztését a Bukovinában élő magyarok hazatelepítse iránt, Mosonymegye felterjesztését a magy korona feltalálásának helyén ő felsége által emeltetett kápolnának országos költségen való fentartása iránt. A kérvényi bizottságnak kiadatnak. A házszabályok értelmében beterjeszti továbbá azon interpellate, indítványok, határozati és törvényjavaslatok és egyéb miniszteri előterjesztések jegyzékét, melyek a jelen 1872—75. évi országgyűlés kezdetétől 1875 febr. 1-jéig a képviselőház elé terjesztettek és elintézetlenül maradtak. Ki fog nyomatni és szétosztatni. •Irti Vincze a volt bánsági katonai vég-Juérbn?Jelentesen a Fehértemplom kerületében fekvő Moldva helység több lakosainak panaszát nyújtja be aziránt, hogy a községi elöljárók választásánál a szolgabíró részéről oly hajborzasztó törvénytelenségek történtek, aminőkre nem emlékeznek azon tájék lakosai. Illetékes helyen tett panaszaik sikeretlenek lévén, a tisztelt háztól kérnek orvoslatot. A kérvényi bizottságnak adatik ki. Molnár Antal a kérvényi bizottság sorjegyzékét terjeszti be, kinyomatás s annak idejében napirendre tűzés végett. A beterjesztett sorjegyzék ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Következik az 1875. évi költségvetés általános tárgyalásának folytatása. Iiónyay Menyhért beszédéből a következő kivonatot közöljük holnap egész terjedelmében. Rónyay Menyhért a helyzetet komolynak nevezi. Nem tartozik azok közé, kik reménytelenül tekintenek a jövőre, de nagy cselekvésre van szükségünk. Jelzi azon irányt, melyet egy helyes pénzügyi politikára nézve követnünk kell. Tisza Kálmán azon interpellátiójára, melyet ő még az ő pénzügymininiszter korában intézett hozzá, hogy t. i. lesz-e derczit, azt felelte, amit most is állít, hogy az tőlnk függ. 1870 elején módunkban lett volna még az államháztartás helyes alapját megvenni. 1873-ban az államköltségvetés általános tárgyalásánál kimondta határozott véleményét a rendszer gyökeres változtatása iránt, ma ezt ismétli. 1 .SZP - A tárcarendser befolyása volt eddig nézete szerint az irányadó a pénzügyi érdekek felett A minisztérium által előterjesztett költségvetés eme KZZSZ ,leszánlása a képviselőház által szerinte hetteten és más nemzetek parlamentáris történetében sehol se látja. Alvnn államPénzügyek rendezésére egy rendes kiír. megállapítását látja szükségesnk, k kellett volna emelni a költségvetésben, belyából ambiotikáS egyensúlya 1877-ben vissza lesz állítva, mert akkor mindenki szívesebben ál-Í°f’uT egL,egé®Z8ége8 Pénzügyi politika biztositá-S A «.nak biz-A rendes költségvetésnél első, hogy a nép anyagi érdeke legyen mérvadó, hogy az állampénzt csak közérdekű dolgokra lehet fordítani, hogy a kiadások megállapításánál bizonyos czél tartandó szem előtt. neka. a ‘í821® jövedelmeket szem előtt tartankl. ikÖ?négYet,és, emelésénél óvatosabbak len. , °./ é 11lám, hol a rendes kiadások a rendes előre de hét fedeztetnek, anyagilag ha nem is előre, de hátra sincs. De mi ellenkezőleg állunk.tásáraz államháztartás egyensúlyának helyreállitására DJ C feladatunk oda hatni, hogy az 1877- esf 1 . létrejöjjön. A takarékosságnak nemséges hangoztatása, de tényleges behozatala szüktádif ^Ügy ^ rendezett beligazgatás megteszi ha„ ^«minisztériumoknál szükséges refor- o felsége személye körüli miniszter ha nem m történik megtakarítás , az nem n-sFi a^kxfm sokra megy- A belügyminiszteriumnál 1 millió, a közlekedési és kereskedelmi mi-3 mSrrt ? millott az igazságügyimniszteriumnál 11 milliót tehet szeinte megtakarítani. Egy czélszerű kaS rá* AresztülSerélhetton nagy megtanesnek ki- a honvédségi kiadásoknál is szüksé- Láf lá}!a bizonyos fokig a megtakarítás behozatalát. A közös hadseregnél és honvédségnél 2 A e“SSA.e“kÖ!l4”6t kW“'°k helyes Pénzügyi politika megállapítására nézve az egyenetlenségek megszüntetését vsszük-S18“G«’u “ezt a jószágok eladása és bérletük czélszerű használata által érhetünk el szerinte. Oly rendszabály, mely drága és hosszú időt igényel. Stelea- Az ipar fejlődése, a tarifakérdésnek megoldása által szintén nevezetes megtakarításokat lát. .. . Jelenlegi államköltségvetésünket összehasoolja az első alkotmányosan megállapított költségvetéssel és 22 millió emelkedést lát. Hibás eljárásnak tartja az egyenes adók emelését. A többi zónaTMtéZVe a vámszerződést tartja szabályozz ülés tovább foly.) A képviselőház igazságügyi bizottsága által újonnan szerkesztettjavaslatok szövege. Törvényjavaslat a bírósági végrehajtókról szóló 1871. LI. t. ez. módosításáról. Az 1871. LI. t. ez. 1. §-a következőleg módosíttatok: § A Bírósfgi végrehajtók a kir. járásbíróságoknál kellő számban feltétlenül, az első folyamodásu kir törvényszéknél pedig csak kivételesen a mutatkozó szükséghez képest alkalmazandók. Azon törvényszékeknél, amelyeknél bírósági végrehajtó nincs, a járásbíróságoknál alkalmazott végrehajtók teljesítik a végrehajtásokat, kikkel a törvényszék közvetlenül rendelkezik. . §• Bíróságok a területekre kinevezett végrehajtók közül, az 1871. II. sz. 17. §-ában elősorolt esetek kivételével, mindig azon végrehajtót alkalmazzák, kinek székhelye a hivatalos cselekmény helyéhez legközelebb fekszik. Az érdekelt fél kérelmére azonban távolabb székhelyen lakó végrehajtót is megbízhatnak. De az ez által okozott költségtöbblet a kérelmező fél terhére esik. Ugyanazon székhelyen lakó több bírósági végrehajtó közül a bíróság szabadon választhat, tartozik azonban a lehetőséghez képest figyelembe venni azon fél kívonatát, akinek érdekében a megbízás adatik. A kft. ez. 13. §-a helyett: A kézbesítések polgári peres és perenkívüli ügyekben úgy a székhelyen mint a székhelyen kívül bírósági végrehajtó által csak az érdekelt ,, kivonatára és költségére teljesítendők, mely az ellenfél terhére fel nem számíttathatik. A bírósági végrehajtó eljárási dija ily esetben egy-egy kézbesítésért saját székhelyén 50 kmnál más helyeken eljárási és napidija összesen 3 frtnál több nem lehet. §• Díjait és költségeit a bírósági végrehajtó az 5 § ban érintett díjszabályzat szerint az eljárási jegyzőkönyvben maga számítja fel és állapítja meg, ha azonban egyik vagy másik fél a megállapított összeg ellen kifogást tenne, a felszámított díj és költségek megállapítása végett azon bírósághoz folyamodjék, melytől a megbízást nyerte. Ha a bírósági végrehajtó a székhelyen kivül, ugyanazon helyen és időben több végrehajtást teljesít, az eljárási dijt minden végrehajtásért különkülön, — a napidíjt és utazási költséget azonban csak egyszer számíthatja fel, mely a végrehajtást szenvedő felek közt egyenlően osztatik meg. Ha az átázás a fél alkalmatosságán vagy költségén történt, a végrehajtó fuvarbért nem számíthat fel. §• Azt, hogy a bírósági végrehajtó saját székhelyétől mint kiindulási ponttól az illető törvényszék területéhez tartozó községekig, pusztáig (tanya, szállás, nyaraló) mit számíthat fel fuvardíj fejében, a törvényszéki elnök, a tényleges helyi viszonyokhoz képest és a járásbíróságok meghallgatása után külön díjszabályzatban, az igazságügyi miniszter felügyeleti jogának fenntartása mellett előzetesen állapítja meg. Ezen díjszabályzat a bírósági végrehajtók részére az 1871. LI. t. ez. 24. §. c) pontja s 25. §-ában meghatározott eljárási és nyugdíj-szabályzattal, valamint a jelen törvény 4. §-a szószerinti idézéssel együtt az illető bíróság aláírása s pecsétjével ellátva, a bíróságok irodájában s minden községnél, a község háznál, kifüggesztendő. 6. §. Az 1871. LI. 18. S. ntár ■ VII. évfolyam.