Ellenőr, 1879. március (11. évfolyam, 108-163. szám)
1879-03-26 / 153. szám
meg: a) A Temesvártól Orsova-Verciorován át Turn-Severin felé vivő vonalon a vonatok kicserélése Verciorován történik. Az utazók podgyászainak és az áruknak vámvizsgálata Ausztria-Magyarországra nézve Orsován, Romániára nézve Verciorován ejtetik meg. b) A brassó-ploiestii vonalon a vonatok kicserélése és az úti málha vámügyi átvizsgálása mindkét államra nézve Predealban, az áruk vámkezeltetése ellenben Ausztria-Magyarországra nézve Brassóban s Romániára nézve vagy Predealban, vagy Bukarestben történik meg. Ő fensége, Románia fejedelmének kormánya kötelezi magát, hogy Verciorova és Predeal állomásokat akkér rendezi be, hogy a vonatok kicserélése czélszerűen megtörténhessék és kötelezi magát ezenkívül arra is, hogy Predeal állomáson saját költségén s az egész vonal megnyitására nézve meghatározott időpontig a magyar vám- és rendőrügyi hivatalnokok részére szükséges irodákat és helyiségeket a magyar kormány által annak idején adandó utasítások szerint kellőleg berendezi. Mindazokra nézve, melyek a határállomások közt és azokon levő szolgálatot illetik, a csatlakozó vonatok illető igazgatóságai üzemszerződéseket fognak kötni, azokat illető kormányaik helybenhagyása alá terjesztvén. 3. Miután a temesvár-orsova-verciorova-turn-severini már bevégezve s magyar területen Orsováig, román területen Verciorováig üzemben is van, szerződők megegyeztek, hogy e vonal a jelen egyezmény ratificatiója után azonnal megnyittassék a nemzetközi forgalomnak. 4. Az 1874. május 31-ki egyezménynek jelen szerződés által meg nem változtatott minden határozmánya érvényben marad. 5. Jelen egyezmény azonnal érvénybe lép, mihelyt a ratificatio kicserélése, ami Bécsben lehető rövid idő alatt történendő, megejtetett és mihelyt az egyezmény a törvényhozó testületek helybenhagyását mindkét részről megnyerte.“ A monarchia mindkét minisztériumai között a Szerbiával kezdendő kereskedelmi tárgyalásokra nézve jegyzékváltás útján legközelebbről oly megállapodások jöttek létre, amelyek lehetővé teendik, hogy a legközelebb összeülő osztrák-magyar vámkonferentia eziránt a legrövidebb idő alatt kidolgozhassa a kellő utasításokat. (B. C.) A Norddeutsche Alig. Zeitung értesül Pétervárról, hogy Keleti-Rumélia vegyes magszállása ismét komolyan előtérbe lép. Milánóból jelentik, hogy a köztársasági zászlók által okozott összeütközés nem volt jelentéktelen. Két rendőr és több polgár megsebesült. A lovasság megtisztította a Via Moscovát. A temetőt, ahol az emlékünnepélyt tartották, a gyalogság szállotta meg. ______ A franczia képviselőház indítványát, melyben javasolja, hogy aparliament székhelyét Párisba tegyék át, a senatusban minden megjegyzés nélkül terjesztette elő az elnök. A pártok már tartottak is értekezletet ezen ügyben: a bal centrum ellenzi az alkotmány módosítását; a haladó párt hajlandó beleegyezni; a mérsékelt baloldal még ingadozik. A senatus ma tárgyalja a javaslatot; az eredmény bizonytalan. Timovából jelentik, hogy Dondukoff herczeg magához hivatta a bolgár egység híveit, és kijelentette, hogy április 15-kéig föltétlenül be kell fejeznie a nemzetgyűlésnek az alkotmány tárgyalását, mert a czár akarata az, hogy a fejedelmet legkésőbben jövő hó 15-kén megválaszszák. Ha tehát nem tesz eleget a gyűlés Oroszország ezen kívánságának, a választást még hamarább is elrendelik, és akkor a jövendő fejedelem fog alkotmányt oorogálni a tartománynak. Pétervárról jelenti a Times, hogy az ottani irányadó körökben teljesen megváltozott a hangulat Dufferin nyilatkozása óta és amióta Suvaloff előadta Bismarck nézeteit Bulgária kiürítéséről és Keleti-Rumélia megszállásáról. Oroszország meghajlik a többi hatalmak kívánsága előtt, és bolgárországi közegeinek már el is küldötte a megfelelő utasításokat. Dr. Riemann egy pestis-esetről tesz jelentést, amely Yetlyankában fordult elő. Egy 10 éves leány beteg négy nap óta. Dr. Riemann már mesterségesen fölnyitva találta a fekélyt, mely a balágyékon képződött. A válságos izzadás beállta után a leány állapota jó és láza sincs. Fölgyógyulására van remény. A beteget egy versenybe fekvő jól berendezett és elszigetelt kiliukában helyezték el, a melyet katonák őrzenek. A házat, a melyben a beteg lakott, katonák vették körül, volt lakóit pedig vesztegzár alá helyezték. Budapest, márczius 25. Igazságügyminiszteri körrendelet. (8266/879. szám.) Az 1879. V. t. cz.-ben adott felhatalmazásnál fogva rendelem, mint következik:) 1. §. A szegedi kir. törvényszék és a szegedi kir. járásbíróság az előttük folyamatban levő pel .) Ez a bevezetés a hivatalos lap mai számából a rendelet előtt tévedésből kimaradt. gári peres és nem peres ügyekben mindazon határnapok helyett, melyek 1879. márcz. 4-től 1879. április 30-ig terjedő időre voltak kitűzve, a mennyiben a kitűzött határnapra az érdeklettek mindannyian meg nem jelentek, megfelelő újabb határnapot hivatalból tartozik kitűzni. 2. §. A szegedi kir. törvényszék és a szegedi kir. járásbíróság előtt folyamatban lévő polgári peres és nem peres ügyekben, az eljárási szabályok szerint folyó, továbbá a bíróság által vagy a felek megegyezésével kitűzött mindazon határidőkbe, melyek 1879. évi márcz. 3-ik napján még le nem jártak, az 1879. évi márcz. 4-től 1879. évi április 30-ig folyó idő be nem számíttatván , ezen határidők hátralevő része 1879. évi május 1-től folyik tovább, és előbb mint 1879. május 3-án le nem jár. Ugyanezen szabály áll a fentemlitett minőségű azon határidőkre nézve is, amelyek 1879. márcz. 4. és 1879. április 3-ika közt vennék kezdetüket, mely esetben a határidők 1879. május 1-től kezdenek folyni. Azon határidőkbe azonban, a melyek rendes számítás szerint 1879. deczember hó 31-ike után járnak le, az 1879. évi márcz. 4-ikétől 1879. április 30-ig folyó idő is beszámítandó. 3. §. Az 1. és 2. §§. intézkedései, az 1877. XXI. tvcz. rendelkezései alá eső kisebb polgári peres ügyekre nézve, a szegedi kir. járásbíróságon kívül a Szegeden, Tápén, Algyőn, Dorozsmán és Sövényházán székhelyivel biró többi bíróságokra is alkalmazandók. 4. §. Az 1. és 3. §-ban említett bíróságokon kívül a többi hazai bíróságoknál folyamatban levő peres ügyekben az 1879. márcz. 4-től 1879. április 30-ig lejárt határnapok, valamint a fentebbi időközre kitűzött határidők elmulasztása esetében, a jelen rendelet alapján minden további bizonyítás nélkül igazolással élhetnek: a) a 4. §-ban említett községekben lakó vagy állandóan tartózkodó ügyfelek, amennyiben nem voltak olyan ügyvéd által képviselve, aki a 3. §-ban említett községek területén kívül lakik; b) a 3. §-ban említett községeken kívül lakó vagy állandóan tartózkodó ügyfelek azon ügyeikben, melyekben 1879. márcz. 4. napja előtt a 3. §-ban említett községek valamelyikében lakó ügyvéd által voltak képviselve. Ezen esetekben az igazolási kérelem beadásának határideje nem az elmulasztott határidőtől, hanem 1879. május 1-től számítandó. 5. §. A szegedi kir. törvényszék előtt folyamatban levő csődügyekben, amennyiben a csődbejelentési határidő utolsó napja 1879. márcz. 4-től 1879. évi április 30-ig terjedő időre esett, megfelelő újabb bejelentési határidő hivatalból tűzendő és hirdetendő ki. A csődeljárás során a fentebbi időközre kitűzött másnemű határnapok helyett, amennyiben az érdeklettek mindannyian meg nem jelentek, hivatalból újabb határnapok tűzendők ki. A csődtörvény szerint folyó vagy törvényszéki végzés által kitűzött azon határidőkbe, melyek 1879. évi márcz. 3-án még le nem jártak, az 1879. márcz. 4-től 1879. április 30-ig folyó idő be nem számíttatván, ezen határidők hátra levő része 1879. május 1-től folyik tovább, és előbb mint 1879. május 3-án le nem jár. Ugyanezen szabály áll azon határidőkre nézve is, melyek 1879. márcz. 4-ike és 1879. április 30-ika közt vennék kezdetüket, mely esetben a határidők 1879. május 1-től kezdenek folyni. 6. §. A 3. §-ban említett községekben lakó vagy állandóan tartózkodó ügyfelek a szegedi kir. törvényszéken kívül más hazai törvényszéknél folyamatban levő csődügyekben, ha a bejelentési határidő 1879. márcz. 4-től 1879. ápril 30-áig járt le ; követeléseik iránt a csődkeresetet 1879. máj. 3-ig beadhatják. 7. §. A szegedi kir. törvényszéken kivüli más hazai törvényszékek előtt folyamatban levő csődügyekben, a 3. §-ban említett községekben lakó vagy állandóan tartózkodó ügyfelekre nézve, amenynyiben nem voltak olyan ügyvéd által képviselve, a ki az említett községek területén kívül lakik, valamint a 3. §-ban említett községeken kívül lakó azon ügyfelekre nézve, akik 1879. márcz. 4. napja előtt, a 3. §-ban említett községek valamelyikében lakó ügyvéd által voltak képviselve, a periratok és felebbezési beadványok beadására szolgáló, és 1879. márcz. 3-án még le nem járt határidőbe, az 1879. márcz. 4-től 1879. április 30-ig folyó idő be nem számíttatván, ezen határidők hátralevő része 1879. április 30-tól folyik tovább és előbb, mint 1879. május 3-án le nem jár. Ugyanezen szabály áll azon határidőkre nézve is, melyek 1879. április 30-ika közt vennék kezdetüket, mely esetben a határidők 1879. május 1-től kezdenek folyni. • (Vége esti lapunkban.) Országgyűlés. 1. A berlini szerződés fölötti vita sokkal hosszabb, de egyszersmind sokkal soványabb is lesz, mint várhattuk volna. A kormánypártról csak egy szónok beszélt, Apáthy István, ki mai felszólalásával ismét alapos jogásznak és jeles szónoknak bizonyította magát, miről elég tanúságot tesznek azon folytonos tetszésnyilvánulások, melyek beszédének mind sokszerű, mind polemikus részét kísérték. Az ellenzékről öt szónok is beszélt: Orbán Balázs, Joannovics György, Szederkényi, Pulszky Ágost és Helfy Ignácz, de egyedül Pulszky Ágost szónoklata emelkedett azon színvonalig, hol a számbavehetőség kezdődik. Az ellenzék szerencsétlen álláspontját azonban neki sem sikerülhetett igazolni. A berlini vita hosszúra nyúlása következtében a holnapi ülés első tárgyát az indemnity meghosszabbítása fogja képezni. II. A képviselőház ülése márczius 25-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Horváth Gyula, Antal Gyula, Molnár Aladár. A kormány tagjai közül jelen vannak: Tisza Kálmán, Szapáry Gyula, Kemény Gábor dr., dr. Pauler Tivadar, Szende Béla, Trefort Ágost. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. A beérkezett kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíthatnak. Elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, mely szerint ő felsége legkegyelmesebben megengedte, hogy ezüstlakodalmuk emlékére emlékérmek vezettessenek. Zichy Ágost gróf, a kérvénybizottság előadója beterjeszti a letárgyalt kérvények 13. sorjegyzékét. Következik a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Orbán Balázs hosszú beszéd után nem fogadja el a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, hanem az Eötvös által benyújtott határozati javaslathoz csatlakozik. Apáthy István kifejti, hogy a népek jól felfogott érdekeikben különbséget tesznek a szerződések egyes kategóriái közt; különbséget tesznek, amennyiben t. i. alkotmányos országokban a regulatív természetű szerződések érvényességéhez kivétel nélkül a képviselet jóváhagyása, hozzájárulása szükséges; ellenben a constitutiv természetű szerződésekre nézve általában azt látjuk, hogy ezek érvényessége az egyes országok képviselőtestületének jóváhagyásától nem függ. Alkotmányos országokban az ily szerződések megkötésének joga a korona souverrain jogai közé tartozik olykép, hogy ezen szerződések érvényességéhez a képviselőtestületnek sem előleges, sem utólagos jóváhagyása nem szükséges, Így van ez Amerikában, így van ez Angliában, de így van ez nálunk is, ha törvényeinkbe mélyebben belepillantunk. Az első törvény, mely a magyar országgyűlésnek a nemzetközi szerződésekre vonatkozó szerződésekre vonatkozó jogáról intézkedik, az 1867 : XII. és ugyanezen évi XVI.czikk. Köttettek korábban is a monarchia és a többi államok közt nemzetközi szerződések, de ezen szerződések, amennyiben nemzetközi jelleggel bírtak akkor is, midőn a nemzet alkotmányának teljes élvezetében volt, annak hozzájárulása nélkül jöttek létre, és ha az ily szerződés a magyar oszággyűlés elé került, ennek a puszta beczikkelyezésnél egyéb jelentősége, egyéb értelme nem volt. Ám nézzük a II. Rudolf és a török császár közt 1606-ban létrejött zsitva-toroki békekötést, a Corpus jurist megtekinteni. Ezen szerződés a Corpus jurisban egyszerűen előfordul anélkül, hogy az országgyűlés ezen szerződés jóváhagyása tekintetében csak egy betű intézkedést is tett volna. Jelenleg Magyarországban e részben az 1867-ik évi törvények vannak érvényben. Mit mondanak ezen törvények? Az 1867. XII. törvényczikk 8. §-a azt mondja: „A pragmatica sanctióból folyó közös együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerű vezetése. E czélszerű vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az ő felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplomatikai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülhető intézkedések, mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett a közös külügyi miniszter teendői közé tartozik. Mivel a berlini szerződés is constitutív természetű szerződés, következik, hogy ez a magyartörvényhozó testület jóváhagyásától nem függ. Elfogadja a törvényjavaslatot. Joannovics György az Apáthy által mondottak megcáfolását avatottabbakra bízza, s a berlini szerződésben foglalt mandátumot veszi hosszú beszédben bírálat alá. Végre kijelenti, hogy Szilágyi Dezső határozati javaslatához csatlakozik. Szederkényi Nándor nem fogadja el a törvényjavaslatot. Pulszky Ágost folytonos ellentétet tapasztal hónapok sőt mondhatná, még hosszabb idő óta, a kormány programmjai, a helyzet és az eljárás, az ígéretek által felkeltett várakozás és a teljesítés, az indokolás és a javaslatok, az elmélet és gyakorlat között. És ez ellentéteket részletesen elemezi és bírálat alá veszi. Dette a miniszterelnök tegnapi beszédjét, s beszédje végén — azon hitben, hogy a miniszterelnök érveit megcáfolta — kinyilatkoztatja, hogy a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot nem fogadja el, hanem Szilágyi Dezső határozati javaslatához járul. Helfy Ignácz nem fogadja el a törvényjavas