Ellenőr, 1881. június (13. évfolyam, 273-324. szám)
1881-06-03 / 277. szám
HL évfolyam. — 277. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, péntek, június 3.18SL Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egysz évre.......................... ... 20 forint — kr. Félévre...................................10„ — „ Évnegyedre ................................5 „ — „ Egy hónapra.....................................1 * 80 . Az estilap postán való külön küldéséért a,v előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalapatoza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalap-utca 2. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, junius 2. Közgazdaságunk 1880-ban. XXIV. Kézműáruk. — Második rész. — (Vége.) Hitel-védegylet, melynek szervezése és áldásos működése kezességet nyújtana és nagy többsége nemzetközi kereskedőkből állana, volna egyedül arra hivatva, az elmondott rossz állapoton segíteni, de különösen erkölcsi tekintetben jó szolgálatot tenne. Amit egyes, a legjobb akarat mellett is abban hagyni kénytelen, t. i. az adós törvényes üldözését, oly feladat, amelyet a hitel-védegylet aránylag csekély áldozattal is könnyen megoldhat. Azonban még azért is nyújtana biztosítékot ezen egylet, mert tagjai, azon pillanattól kezdve, amidőn a testületbe felvétetnek, minden különálló álláspontról lemondanak s egyetértve közös czélért küzdenek, amely minden egyes esetben megfelelően és legjobban védené meg az összes érdekelt hitelezőket. Teljes fontosságát azonban csak akkor éri el a hitel-védegylet, ha az új csőd- illetve kényszer-kiegyezési törvény életbe lép. A kényszer-kiegyezés, melynek létesítéséért a magy. keresk. csarnok minden eszköz felhasználásával és teljes eredménynyel föllépett, különösen az áruiparra nagy előnynyel leend. A kényszer-kiegyezések száma az eddigit meghaladja és minden eddigi törvényen kívüli kiegyezést túlszárnyal, és legtöbb esetben kielégítő lesz, ha az átlagos hányad talán alacsonyabb lesz is, mint az eddigi barátságos kiegyezéseknél volt, azonban a kiegyezések eredménye mégis fényesebb lesz A kényszer-kiegyezésnek minden előnyei mellett meglesznek rossz oldalai is, minek ellenében az egyes ismét tehetetlen, éspedig ezen törvény szelleme és intenziója folytán. Ezen bajokat itt ismertetni nem volna czélszerű, úgyis általánosan ismerik azt és félnek tőle, ha a hitel-védegylet alkotása elhalaszthatlanul szükséges leen, és kívánatos volna, ha az illető körök már tennének valamit, midőn még csak az elméleti szükséglet látszik és nem akkor, midőn már a gyakorlati tapasztalat sürgősen kényszeríteni fog arra. A fizetési képtelenség egyes részleteire nézve megemlítjük a következőket. A folyó csődök a múlt évben átlag tovább tartottak, mint azt eleve remélhettük. A csődpereknek nehézkes lebonyolításáért az illető hitelezőket képviselő tömeggondnokokon kívül a csődtömeget képviselő perügyelők is vádolhatók. Ez áruágnál a múlt évben körülbelül 350 fizetésképtelenség fordult elő, melyből azonban csak circa 160 fordult elő mint nyilvános csőd és a hivatalos kimutatás szerint hónaponkint a következőleg oszlik el. Januárius 14, februárius 24, márczius 15, április 15, május 18, június 16, július 10, augusztus 9, szeptember 8, október 7, november 13, december 14. A csődök száma tehát kevesebb volt, mint az előző évben. Régebbi csődökből és bukásokból csak kevés lett lebonyolítva. A békés után elintézett csődök átlagosan 48—50 hányadot képeztek, míg ellenben a törvényes úton liquidált hányad alig egy 20-adát képezte az előnyös osztályba sorozott váltóhitelezőknek. Az erdélyi, valamint a horvát és szlavón kiegyezések a múlt évinél csekélyebb hányadot eredményeztek , ami az idő és helyi viszonyokra vezethető viszsza és igazolatlan volna, ha ebből későbbre következtetést vonnának. Nagyobb szigorúság, mindenekelőtt azonban bizonyos elv a hitelezésnél és az esedékes követelések behajtásánál, ez leen a piacunkra előnyös. A kereskedés szoros összefüggése a jó és gyors igazságszolgáltatással arra késztet bennünket, hogy az ebben történt mozzanatokról is megemlékezzünk. A folyó évben hangoztatták, hogy a kereskedelmi ülnökök hatásköre csak kereskedelmi ügyekre fog szoríttatni. Hinni akarjuk, hogy ez csak kísérlet marad. Kereskedelmi perekben kívánatos volna még az is, ha azon terv létesülne, hogy a felebbviteli hatóságoknál is képviselve volnának a szakértő kereskedők. Ez az igazságszolgáltatás terén nagy haladás volna és azon elvet juttatná érvényre, hogy oly ítéletek, melyek kereskedelmi elemek hozzájárulásával hozattak, szintén ily elemek hozzájárultával lennének felülvizsgálva. Örömmel látjuk, hogy Lajthán túl ezen törekvés a múlt évben érvényre is jutott. A kereskedelmi világ saját érdekeinek megvédőit látja ezen kereskedői ülnökökben és a magyar kereskedők közvetlen megsértése volna, ha a kereskedelmi-, váltó- és csődtörvény codifikálásánál mindenben a külföldet vettük volna példaképen és csak ebben az egyben nem. Csődeseteknél, a fenyítő törvényszék erélyes beavatkozása szükséges azon esetekben, midőn a vagyon hűtlenül másra átruháztatik, vagy nem álló zálogolás megengedtetik, mely esetek sajnosan gyakran ismétlődnek és különösen a vidéki hitelezők nagy kárára vannak. Vidéki törvényszékeknél ez irányban dicséretre méltó eredményeket jegyezhetünk föl, általában véve azonban még sok kívánni való van hátra, a hitelezők érdekében elsősorban kívánatos volna, ha a fenyítő törvények hivatalból a legszigorúbban alkalmaztatnának. E tekintetben az igazságügyminisztériumnak egy megfelelő körrendelete sokat tehetne. Végül még megemlítjük, hogy a magyar kereskedelmi csarnok a fizetőképtelenségnél érdekelt tagjait erkölcsileg támogatta, ami tényleg a legtöbb esetben annyiban eredménynyel bírt, hogy kívánságaik az illető törvényszékek részéről tekintetbe vétetett. Terjedelmes ismertetésünkben feltárt múlt évi kereskedelmi állapotunk, sok tekintetben nem nyújt biztató képet, sem kereskedelmi, sem ipari tekintetben. Reméljük azonban, hogy iparosaink és kereskedőink a helyzet nyomasztó hatása alatt közös akarattal fogják érdekeiket megvédeni. Kitartással föl kell találni azon módokat, melyek segélyével kézműáru-kereskedésünk önálló alapon tovább fejleszthető, azonban minden hivatott és nem hivatott egyén, ki szövőiparunk iránt élénken érdeklődik, gondolja meg, hogy pusztán hazafias beszédekkel versenyképes nagy ipart sohasem fogunk teremthetni. Ellenkezőleg félni kell, hogy a felületes szónoklatokban elfáradunk. Feladatunk új munkára térni. Önálló kézműárukereskedelmünk megvan, és csak egy magyar szövőipart kell teremtenünk. Bizalommal haladhatunk tovább, mert ahol tőke, intelligencia és jó szándék karöltve halad, nem kell félni még az első kezdet nehézségeitől sem. Ausztria-Magyarország áruforgalma az 1881. év első negyedében. Az osztrák-magyar vámterület vámbevétele az 1881. év első negyedében 7.779,765 frt volt, a megelőző évhez képest 762,569 frttal emelkedett; a vámjövedelemből 729,451 frt Magyarországban, 23,911 frt Bosznia-Herczegovinában folyt be, a többi Ausztriában. Gabonában áruforgalmunk az 1881. év első negyedében az 1880. év megfelelő időszakával összehasonlítva a következő volt: tengeri 527,033 634,867 232,592 136,681 E táblázat szerint monarchiánkba a folyó év első negyedében 15.602 mmázsa búzával hozatott be több, mint a múlt év megfelelő időszakában, ezzel szemben áll azonban az, hogy búzakivitelünk 267.519 mmázsával nagyobb volt mint 1880-ban. Ezen emelkedést nem lehet az átmeneti forgalom nagyobbodásának tulajdonítani, e számban csakis az 1880. évi jobb termés befolyása tükröződik vissza. E jobb termés érezhető a fenti tételek bármelyikében, akár a rozst, akár az árpát vagy a zabot és tengerit vegyük, mindegyikből kisebb volt behozatalunk és nagyobb kivitelünk. Ugyanez áll a lisztre vonatkozólag is, a behozatal csökkent 74.131 mmázsával, a kivitel emelkedett 67.433 mmázsával, a számok a következők: behozatal kivitel 1881. 1880. 1881. 1880. métermázsa liszt 119,308 193,493 275,742 208,309 egyéb őrlemények 8,228 84,897 9,482 4,739 Élőállatokban való áruforgalmunk nem igen változott, csakis a sertésbehozatal és kivitel emelkedett tetemesen, volt ugyanis behozatal kivitel 1881. 1880. 1881. 1880. d 81 r a b 93,855 23,233 110,475 33,841 A kereskedelmi mérleg tehát e czikkben sem változott hátrányunkra, amennyiben a 70,622 drb nagyobb behozatallal szemben áll a 76,234 drb nagyobb kivitel. Tűzi és szerszámfában valamint faszénben csökkent kereskedelmünk. Volt ugyanis a összesen 578,215 514,8882,628,932 ’37283,837 Ennél még sokkal nagyobb mérvű szénkereskedelmünk hanyatlása, az erre vonatkozó adatok a következők: behozatal kivitel 1881. 1880. 1881. 1880. métermázsa barna szén 29,603 13,996 5.581,797 7.135,019 kőszén 5.105,592 6.052,118 1.671,855 2.297,106 A kőszén-behozatal tehát 946,526 mmázsával, a kivitel 625,251 mmázsával csökkent, a barnaszén-kivitel 1.553,222 mmázsával hanyatlott. Gyarmatáru és déli gyümölcs-kereskedelmünk az 1881. év első negyedében tetemesen emelkedett, így a múlt évben 64,501 mmázsa kávé hozatott be, a folyó évben 87,585 mmázsa, tea a múlt évben 644 mm., az idén 1,144 mm. Legnagyobb mértékben azonban czukor-kivitelünk emelkedett, 1880. első negyedében 615,219 mmázsa volt, 1881. első negyedében 1.153,737 mmázsa. Fogyasztási adó fejében a f. év első negyedében 11.408,610 frt téríttetett az exportálóknak vissza. behozatal kivitel 1881 1880 1881 1880 métermázsában búza 504,951 489,349 314,757 47,238 rozs 102,419 389,411 99,797 25,565 árpa 63,513 92,841 589,838 221,971 zab 55,271 49,515 257,714 71,629 behozatal kivitel 1881. 1880. 1881. 1880. métermázsa tűzifa 227,164 266,690 403,040 445,602 fürészáruk 37,447 84,029 952,639 1.106,508 dongák 179 1,190 119,533 215,865 szerszámra 310,026 159,642 1.129,770 1.482,791 faszén 3,399 3,337 23,950 33,071 KÖZLEMÉNYEK. A szamosvölgyi vasút építési munkálatainak előhaladásáról a „Vasúti és, Közlekedési K.“ után a következőket közölhetjük. Április hóban a földmunka, hídépítés és partvédmunkálatok az egész vonalon erélylyel folytattattak. A magas építmények közül közel állottak a befejezéshez a szamosujvári, a bonczidai és deési épületek, melyek a m. hóban fedél alá is kerültek. Április havában azonban folytonosan tartó esőzések miatt a munkálatok csak nagy nehézségekkel voltak folytathatók s különösen sok akadálylyal járt az építési anyagoknak a csaknem járhatatlanná vált közutakon való szállítása. Az árvizek a töltéseket is megrongálták, melyek azonban május hóban már kijavíttattak. Ezen utóbbi hónapban beszereztettek a hídépítéshez szükséges faanyagok, s nagy erélylyel megkezdetett a pálya kavicsolása, melynek gyorsabb befejezhetésére a m. kir. államvasutaktól újabb kavicskocsik kölcsönöztettek ki. Az időjárás kedvezőbbre fordulta folytán a vasútvonal építésének teljes befejezése két-három hó alatt reménylhető. Ápril hóban kiadatott a teljesített munkálatokra 38.815,77 frt, május hóban csaknem ily összeg, a június havi szükségletekre pedig 25.000 frt irányoztatott elő. A felhasznált és előirányzott pénzszükséglet csekély összegei eléggé jelzik a munkálatok elhaladásának viszonylagos lassúságát, amiből ismét azon következtetés is vonható, hogy a részvénytőkére lassan folynak be a részletfizetések. Marhabevitel Németországba. A „Fr. Bl.u-nak Münchenből a következőket írják: Az osztrák-magyar monarchiával folytatott alkudozások eredményével itt sehol sincsenek megelégedve, különösen a bajor gazdászati egyletek érzik magukat megcsalatva, amennyiben azt várták, hogy az Ausztriából való marhakivitel meg fog könnyíttetni. A német kormány azt hitte, hogy az Ausztria ellen alkalmazott határzár által a német marháknak Angliába való kivitelét emelni fogja. E remény azonban még eddig nem teljesült, ellenben a szabályzat miatt a bajor gazdászati viszonyok sokat szenvednek, különösen a hizlalásra és tejelésre mutatkozik az hátrányosnak, eltekintve attól, hogy a szállítási díjak is megszűntek. Délbajorország jelentékeny mennyiségű vágómarhát, valamint jármos ökröt, így pinzgauit, mürzibalit, és szürkésbarna hegyi marhát szállított be, különösen Tyrol- és Vorarlbergből. Még jelentékenyebb volt a tenyész-s tejelő marha bevitel az allgaui és schwabeni fejődék számára, mely utóbbiak most jelentékeny hanyatlásnak indultak. A tejelő tehenet magát tenyészteni nem előnyös, mert az tapasztalt gazdák véleménye szerint a szürkésbarna hegyi marhát pótolni egyáltalában nem képes. Lótenyésztők figyelmébe. Az 1. sz. cs. és kir. ujonczállítás bizottság Budapesten vásárolni akar nagyobb számú két éves csikót, méneket, kanczákat vagy heréizeket, melyek előreláthatólag jeles hátaslovakká válnak, felhívja tehát a ménestulajdonosokat és lótenyésztőket, hogy esetleges eladási ajánlatukat a díj megnevezésével a bizottsághoz mielőbb terjeszszék be. A ménesi vinczellérképezde felállítása ügyében a földmivelési miniszter leiratot intézett az aradi gazdaegylethez, melyben, tekintettel ama körülményre, hogy már eddig 15 tanulónak tartási költsége biztosíttatott, és hogy az érintett tartási díjak 6 évre kötelezőleg biztosíttattak, kijelenti, miszerint a ménesi vinczellérképző intézetnek ez év őszén való megnyitását elhatározta és a pénzügyminisztertől a ménesi kincstári telepnek az intézet czéljaira átengedését kinyerte. Ezek alapján értesíti az egyesületet, hogy a ménesi kincstári telepnek átvételével s az intézet igazgatásával megbízandó Varga Imre tanár bevezetésével Gábor Józsefet, az érdiószegi vinczellérképző intézet igazgatóját, bízta meg, ki is e végre !. hó végén, vagy jövő hó elején a helyszínen megjelenend, s az egyesületnél jelentkezni fog. Az érdekelt vidék közönsége e leiratot örömmel vette tudomásul, mert a vinczellérképezde felállítása által egy rég táplált óhaja megy teljesedésbe. Az uj intézet meg is fog felelni czéljának, s kielégitendi a várakozásokat, a mennyiben az annak igazgatásával megbízandó Varga Imre oly erő, kinek Hegyaljánkra megnyerését melegen üdvözölhetjük. Lóvonatu iparvasut Aradmegyében. Az Anna-Vilmos bányatársulat a múlt év szeptemberében engedélyt kért és nyert solymos-bucsávai bányája mentén egy lóvonatu iparvasut építésére. Most a vasút elkészült s a tulajdonosok az iránt keresték meg az „Alföld“ szerint a megyei közigazgatási bizottságot: rendelné el a műtanrendőri bejárást. A kis vasút 1'/a kilométernyi hosszú és a hegyen fekvő bánya siklójának aljától az Orbitor és Panuseszka nevű erek összefolyásáig vezet a közútig. Magában véve nem nagy jelentőségű e vasút kiépítése, tekintettel azonban arra, hogy Arad megyében a bányászatnak szép jövője van, s a solymos-bucsavai bánya nagyobb forgalmát eddig csak az hátráltatá, hogy oly vidéken fekszik, mely nehezen hozzáférhető, s igy a lóvasút építése reméllem engedi, hogy e jól kezelt és gazdag bánya közelebb hozatik a nagyobb piaczokhoz. A budapesti közúti vaspálya társaságnak 1881. május 1-től 31-ig 854,355 szállított személy után 96,356 frt 77 krnyi bevétele volt, a forgalom tehát a múlt év hason szakához képest emelkedett és 13,924 frt 57 krnyi többlet mutatkozik. Az összes bevétel 1881. jan. 1-től május 31-ig 324,055 frt 24 krt tesz, összes többlet a múlt év hason szakához képest 22,048 frt 33 kr. Hajóink forgalma Taganrog kikötőjében. Osztrákmagyar lobogó alatt érkezett Taganrog kikötőjébe 1880-ban 1 hajó 279 tonnával terhelve és 8 hajó 2359 tonnával üresen. Elindult 6 hajó 1960 tonnával terhelve, 3 pedig 678 tonnával üresen. Kivitetett a. m. lobogó alatt 20,400 tschetwert gabna 201,000 frt értékben. A Suez-csatorna forgalma. A Suez-csatornán áthaladt hajók száma és az azok után szedett illetékek az első négy hónapban tettek: 1881. évben 923 hajó 16.878,598 frkot, 1880. évben 782 hajó 14.897,397 frkot, 1879. évben 571 hajó 10.853,306 frkot. Az olasz kereskedelmi tengerészet állapotáról 1880. évben a következő adatokat találjuk az erről szóló hivatalos jelentésben: 1879. évi deczember végén belajstromozva volt 7910 vitorláshajó 933.306 tonnával és 151 gőzös 72.666 tonnával, összesen 8061 hajó 1.005.972 tonnával. Az 1880. év folyamában a hajólajstromokból töröltetett 550 vitorláshajó 38.639 tonnával és 10 gőzhajó 2754 tonnával. Ellenben belajstromozva lett 469 vitorláshajó 31.863 tonnával és 17 gőzhajó 6967 tonnával, úgy hogy a hajóállomány 1880. évi deczember végével következő volt: 7829 vitorláshajó 922.146 tonnával és 158 gőzhajó 77.050 tonnával, öszszesen 7980 hajó 999.196 tonnával. Az utóbbi 5 évben növekedett az olasz tengerészet 19.169 tonnát foglaló 16 gőzössel, ellenben csökkent 98.342 tonnával biró 3081 vitorláshajóval, úgy hogy a csökkenés 3065 hajóra 79.173 tonnával rúg. Kikötő-, hajózási-és egészségügyi illetékek czimén befolyt az utolsó három évben: 1878. évben 2,614.485 frk 69 c. 1879. „ 3,013.140 „ 37 „ 1880. „ 2,926.524 „ 11 „ Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — junius 2. Az üzlet változatlan. Magyar öreg nehéz 51—53, fiatal nehéz 54—541/11, közép 53—54 7„ könnyű 52— 53, szedett könnyű 50—51, romániai, bakonyi nehéz 52 átmeneti, könnyű 51—52 átmeneti, szerbiai nehéz 52—53 átmeneti, közép 48 l/t—50 átmeneti, könnyű 47—487a átmeneti. Az árak páronként 45 kiló és 4% levonással kilogramonként értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronként 4 frt aranyban megtéríttetik. Vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m kir. minisztérium, az állandó gazdasági tudósítóitól m. hó 23-tól 29 ig beérkezett jelentései, alapján, a gazdasági állapotról a következő adatokat teszi közzé: I. Felvidék. (Folytatás.) Nógrádmegye. B.-gyarmati járás. Az őszi és tavaszi vetések szépen állnak; mesterséges kaszálók is rétek, hol a viz által nem szenvedtek, igen szépek; szőlő silány termést ígér; gyümölcs dúsan virágzik. Losonczi járás. Az őszi vetések nagyon megjavultak ; a tavasziak általában silányak; repczében bő termés várható ; kapás növények kelésben vannak; lóherék igen buják, széna a vízáradás folytán nem lesz Szécsényi járás. Az őszi és tavasziakban jó termés várható; kapás növény kelésben van ; széna-termést a viz tönkre tette ; lóhere és luczerna lekaszáltatván, jó termést adott; szőlő jól mutatkozik. Füleki járás. Őszi búzák javultak; rozsok ritkák; tavaszi búza és zab meglehetős; az árpa igen elsárgult; repcze bő termést igér ; szénából silány termés várható, a mesterséges takarmányok ellenben szépek. Sziráki járás. Az őszi búza tetemesen javult; a tavasziak jól fejlődnek; kapás növények szépen kikeltek; takarmányfélék jól állanak; szőlő és gyümölcs bőven mutatkozik. Borsod megye: Miskolczi alsó és felső járás. Az őszi vetések igen jók; a tavasziak főleg a miskolczi alsó járásban gyengék. A rétek, kivéve a Sajó és Tisza mentében, melyek beiszapolvák — jó terméssel biztatnak. A miskolczi felső járásban bő gyümölcstermésre van kilátás. Szentpéteri járás. Az őszi búzák kezdenek gazosodni; rozs kielégitő; a tavasziak nem fejlődnek; rétek sok helyen elöntvék, rossz termés várható; gyümölcs kevés mutatkozik. Szendrői járás. Az őszi búzák tűrhetőek. A rozsok nem kielégítők; a tavasziak kelése hiányos, tengeri a kiszáradt talajból nem bír kikelni ; gyümölcsben eddig bő termés mutatkozik. Szendrői alsó járás. Az őszi búza szép; rozs rendkívül szép; tavaszi búza, árpa és zab szépen fejlődnek; kapásnövények kielégítők, tengerit sok helyen a drótféreg pusztítása folytán új ültetéssel kellett pótolni; takarmányfélék kielégítők; réteken a fanövés kissé hátramaradt; szőlő és gyümölcs bő termést igér. Egri járás. Az őszi vetések szépen fejlődnek, búza bö termést igér; tavasziak jól állanak; a kaszálók tűrhetőek; gyümölcsnek minden fajtája bö termést igér; a szőlő ellenben gyengét. Gömörmegye, Nagyrőczei járás. Az őszi vetések jól fejlődnek ; tavasziak jól keltek; kapás növények is jól indulnak; a rétek bö termést ígérnek, takarmányfélék ellenben ritkák; a méhek megkezdték a rajzást. Rimaszombati járás. Őszi vetések általában szépek ; a tavaszi vetések is javulnak; burgonyát rothadás következtében másodszor kell ültetni; széna és gyümölcs bö termésre mutat. Tornaaljai járás. Az őszi és tavaszi vetések szépen fejlődtek ; kapás növények kikeltek; a széna és lóhere első kaszállása biztosítva van; gyümölcs be terméssel kecsegtet. Rimaszécsi járás. Az őszi és tavaszi vetések csekély kivétellel kielégítők; a kapás növények nagyrészben kiáztak; a természetes és mesterséges kaszálók jó termést ígérnek ; a szőlők sokat fejlődtek; gyümölcs kevés lesz. Tolna megye: Alsó járás. Az őszi vetések tetemesen javultak: tavaszi vetések, ahol a talaj túlnedvességétől nem szenvedtek, elég szépek ; kapás növények kelnek ; a réteken ha megtisztulhatnak, kielégítő szénatermés várható. „ Szepesmegye. Tátrai járás. Őszi és tavaszi vetések kielégítők; a legelők lassan fejlődnek, takarmány fogytán van. Hernádvölgyi és magurai járás. Az őszi vetések jó termésre nyújtanak kilátást; árpa, zab és borsó szépen fejlődnek; burgonya kezd bújni; rétek szépek, a lóherék ellenben hibásak; jó gyümölcstermés várható. Abaújmegye, Gönczi járás. Őszi búza és rozs jó; árpa és zab el vannak maradva; tengeri és burgonya kezd kelni; a szőlő gyenge, a gyümölcs bő termést igér. Csereháti járás Az őszi vetések rohamosan fejlődtek; tavasziak igen szépen kikeltek; a kapásnövények ültetése befejeztetett, répa kikelt; rétek az utóbbi időben sokat javultak; legelő is bőven van; gyümölcs sok várható. (Folytatjuk.) Gazdasági és üzleti tudósítások. B.-Csaba, jún. 1. (Az „Ellenőr“ tudósítása) A múlt havi időjárás, különösen május második felében, rendkívül kedvező volt a vetésekre. A hosszabb ideig tartó meleg időjárás után üdítő hatást gyakorolt a vetésekre, múlt szombaton volt több órai meleg eső. A búza szép egészséges, s a legjobb reményekre jogosít. A kövér földeken imitt-amott nagyon is buja, s attól tartunk, hogy nagyobb esőzések után meg fog hűlni. A repcze kitűnően áll, s gazdag aratást igér. Két hét múlva már megkezdik a kaszálást. Zab és árpa vetéseink szintén szépen fejlődnek. A dohányt is elkezték már kiültetni. Múlt évben a palánták korábban fejlődtek, és ilyenkor már nagyobb területek voltak beültetve, de azért a dohány most is kielégítő. A megyében még mindig óriási területek állanak víz alatt; a gyulai határban növeli e bajt az, hogy a múlt héten gyakori volt a záporeső. — Gabonakereskedelmünk szűk korlátok közt mozog. A készlet már fogytán van, az utak rosszak. A mai hetipiacéra is keréset szállítottak e miatt. Az árak következők: Búza I. rendű 12.30—12.40 frt, árpa 5.60 frt, Cinquantin 5.40 frt, magyar kukoricza 5.15—5.20 frt mmázsánként. Vásári tudósítások. Lóvásár junius 2-án. A ma tartott heti lóvásárra felhajtatott összesen 340 db ló. Ebből eladatott uj lólevél mellett 32 db, átíratás utján 86 db, összesen 118 db. Az alsóbb árak 10 írttól 80—110 írtig, a jobbféle kinézésű lovak 100 írttól 220 írtig adattak drbonkint. — A bécsi vágóra egyáltalán nem vásároltatott. Budapesti marhavásár. Junius 2-án felhajtatott összesen 1379 darab nagy és 914 darab apró marha. Ebből eladatott: 23 db bika, darabja 85—186 írtig ; 705 db ökör, párja 200—335 írtig; 429 db vágó tehén, párja 160—290 írtig; 186 darab fejős tehén, dobja 80—200 írtig ; 36 db bivaly, párja 170—235 írtig; 706 db borjú, darabja 11—32 írtig; 208 db bárány, párja 8,50 forinttól 7 forintig. A birka párja 9 írttól 15 írtig. — Ökörhús 100 kilogr.-ja 49—51.— forint, tehénhús 100 kilogr.-ja 47—49 frt, borjúhús 100 kilogr.-ja 50—80 frt, bivalyhús 100 kilogr -ja 44—46 frt, nyersszalonna 100 kilogr.-ja 68—70 frt, sertészsír 100 kilogr.-ja 70—72. Budapesti áru- és értéktőzsde. Június 2. Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Délután adás-vevés nem történt, a hangulat csendes. — Berlinben ma a búza ára kész áru és olyan, mely a legközelebbi hónapokban szállítandó 21, márkával, őszre pedig 1 márkával emelkedett. Értéktőzsde. Esti tőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Miután az egész délután tétlenség és bágyadt árak uralkodtak, négy óra tájban a lapokban megjelent trónbeszéd élesztőleg hatott a kedélyekre és az árak, legalább a hitelrészvényekben jóval magasabbak lettek Magy 6r/6-os járadék alig kerül forgalomba, új 4* 0-os járadékot pedig a 7-ike közeledtével, midőn átvételi nap lesz, inkább kínálták a gyengébb kezek az ellátási félelem miatt, 91.50—91.60, per 7-ike 91.80 per medio. Osztr. hitelr. 355-ről 356.60-ig emelkedtek per 4-én és 369.20-ra per egy havi prolongátióval. Később az árak itt is ismét gyengébbek lettek, t. i. 355.50—365.70 és 358.10— 358 20 prolongáltam Az üzlet csekély élénkség után újra tespedésnek indult. Budapesti hajóforgalom, junius 1-től. A Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki: u. m. : Mikolai János 2. sz. m. h. 100 kbm. fülke. — Lelbach Ádám mh. „Herkule“ 4000 mm búza, Cservenkáról. — Lajos Mihály 1. sz. 300 mm. fehér márvány, Süttörö. — Laczenbacher Pál ut. 14. sz. m. h. 300 mm. kőszén, Tócsról. — Geringer és Berger 3. sz. m. h. 2060 mm. búza ,Becséről. — Lusztig Adolf m. h. „Jenő“ 2221 mm. tengeri, Batáról. — Stauber Lipót m. h. „Alajos“ 1912 mm. búza, 5686 mm. zab, 86 mm. kukoricza, Dunaföldvárról. — Weisz Jakab m. h. „Olga“ 663 mm. búza, 79 mm. rozs, 223 mm. kukoricza, 111 mm. zab, 43 mm köles, 96 mm. árpa, Rácz-Almásról.