Ellenőr, 1881. december (13. évfolyam, 604-657. szám)
1881-12-01 / 604. szám
ML évfolyam. — 604. szám ________Egyes szám ara 4 kr._______Budapest, csütörtök, deczember L 1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre ......... 20 forint — kr. Félévre............................... 2 . 10 , — „ évnegyedre • ..............................5 „ — B Egy hónapra..................................1 „ 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési Áron felül, külön 1 frt jár évnegyedünkint Al előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalapntcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. A Hirdetésekért járó díj csakis Rudnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, november 30. A talajjavítás és vízszabályozási hitelügy jogi szervezéséről.*) A mezőgazdasági állapotok javításának egyik legfontosabb feltétele, hogy a földbirtokos a jószágon szükséges gazdasági javítások keresztülvitele czéljából megfelelő és czélszerű hitelt nyerjen. Áttekintvén azon intézményeken, melyek czélja a gazdasági javításokra szükséges hitel megszerzése, azt tapasztaljuk, hogy e hitel nem pusztán személyi hitel, mert a hitelező nem a földbirtokos személyes fizetési képességét és készségét latolgatja, midőn az említett czélokra kölcsönt nyújt, annak ingóságaira és gazdasági fölszereléseire nincs tekintettel, hanem egyúttal valóságos és effektív biztosítékokat köt ki, vagy nyer a törvények különös határozmányainál fogva, melyek jogát az állagában javított tárgyra, illetőleg annak a melioratió folytán támadt értékszaporodására föntartják és megóvják. Jogi szempontból tekintve e kérdést, világos, hogy a kölcsönök mindenekelőtt törvényes szabályok által biztosítandók, akár az állam, akár valamely hitelintézet nyújtsa azokat, mert amily kétségtelen és valóságos jelzáloggal felérő biztosságot nyújtanak e kölcsönök akkor, ha czélszerű törvények kellő fedezésükről és védelmükről gondoskodnak, és oly veszélynek tennék ki a hitelezőket, ha ezek egyedül az adósok személyébe bízva, a létrejövő munkálat reménye fejében adnának kölcsönt, holott esetleg e kölcsön nem is a czélba vett javításra fordíttatik, hanem adós által vagy improduktíve elköltetik, vagy egészen más czéljaira szolgál. Természetes, hogy ha a földbirtokosnak tehermentes és tulajdon ingatlanai vannak, melyeket kész is jelzálogul lekötni, akkor a biztosítás módja igen egyszerű, mert a nyújtott kölcsön rendes jelzálog által fog biztosíttatni. A talajjavítási munkálatok czéljából Francziaországban a földbirtokosok igen gyakran egyesületekké alakulnak. Ezen közhasznú egyesületek szerkezetét és működési irányát Francziaországban több rendbeli különös törvények határozzák meg, melyek közül legnevezetesebb az 1865. június 21-én kelt törvény a földbirtokosok szövetkezeteiről (sur les associations syndicates). E törvény szerint a társulatok sokféle czélokra alakulhatnak, mindkül a következők vannak megnevezve: a tenger és más vizek elleni védelem, csatornák és vizi utak szabályozása, mocsárak kiszárítása, rétöntözés, alagcsövezés stb. Ugyanezen általános elvi törvény, melynek intézkedései igen gyakorlati irányúak s nálunk is alapul szolgálhatnának , meghatározza a szövetkezet megalakulási módját, a tagok részvételét, mely esetleg kényszerített is lehet, azon földbirtokosnak, ki a szövetkezetbe lépni nem akar, fentartatván a jog, a munkálati területkörben őt megillető birtokokat törvényes kártalanítás mellett elhagyni. Megállapítja továbbá a szövetkezet igazgatási módját, és az ingatlan tulajdon képviseletét a szövetkezeti közgyűléseken. A syndicate saját ingatlanait jelzálogul felajánlhatja, tehát jelzálogadós is lehet, de viszont hitelező is tagjaival szemben, az által, hogy nekik kölcsönöket vagy előlegeket nyújt, és ezek tekintetében magát viszont az ő birtokaikon biztosíttatja. *) Belgiumban a Code Napoleon fönnidézett szakaszának intézkedése megtartatott ugyan, de egyúttal két pontra nézve kibővittetett. Ugyanis az 1851. decz. 16-án kelt jelzálogi és átiratási törvény 27. szakasza a Code Napoleon kiváltságát kiterjeszti azon munkálatra nézve is, melyeknek czélja a talajnak termőképessé tétele (défricher des terres) és a mocsárak kiszárítása (dessécher des marais). E munkálatok ugyan eddig sem voltak kizárva a Code 2103. szakaszában biztosított kiváltságos zálogjogok köréből, de a belga törvényhozás, tekintettel a talajjavítási munkálatok nagy előrehaladására, azokat most különösen megemlítette. Nehogy pedig a kiváltságos zálogjog a már bejegyzett hitelezők kárára váljék, elrendelte azt is, hogy a szakértők által teljesítendő első szemlére vagyis jegyzőkönyv felvételre (midőn az ingatlanoknak a javítás előtti állapota puhatoltatik ki) a bejegyzett hitelezők mind meghivassanak, hogy ott jogérdekeiket kellőkép megvédhessé. Ennélfogva a kiváltságos zálogjog valósággal csak a munkálat folytán előállott értékszaporodásra fog szoríttatni, nem pedig az egész fekvőség értékére és így a bekeblezett előző hitelezők érdekei megvalnak. E szabályok fő előnye abban áll, hogy a földbirtokos részére, a kívánt talajjavítási hitelt biztosítják, a nélkül azonban, hogy a már bejegyzett hitelezők jogait sértenék. Németországban a földbirtokosi corporatiók eszméje meglehetősen ki van fejtve; itt különösen a lecsapolási és öntözési műveletek könyítése volt a czél, mely kiindulási pontul szolgált. Szászországban a belügyminisztérium már egy érdekelt földbirtokos kívánsága folytán is megalakíthat ily associatiót; az 1843-iki porosz törvény szerint, ilyennek alakítása kényszerrel is történhetik. Bajorországban szükség esetén a többség előlegezi a költségeket a leszavazott kisebbség részére, mely az esetben, ha a vállalatnak óhajtott sikere nem lett, a költségek megtérítését is kívánhatja. Az ily munkálatok czéljából fölvett kölcsönök akként biztosíttatnak, hogy a földbirtoknak a vállalat folytán keletkezett értékszaporulata már a kölcsön-engedélyezés alkalmával közösen elfogadott mérv szerint megosztatik a vállalkozó és a földtulajdonos közt oly módon, hogy a földbirtokra reálteherként bizonyos összeg vettetik ki, mely eladásoknál a vevőre is átszáll, vagy pedig akképen, hogy a megbecsült értéktöbbletnek bizonyos hányada a vállalkozó részére leköttetik, és annak kiegyenlítése akár tőkevisszafizetés által, akár területengedés alakjában történik. Vannak egyes hitelintézetek, melyek talajjavítási czélokra is nyújtanak kölcsönöket, ilyen pl. a Deutsche Grundcreditbank Gothában, mely ily esetben magára vállalhatja a munkálatok végrehajtását is. Kiváló figyelmet érdemel azonban a Drezdában *) Töredék szerzőnek a külföldi jelzálogi és telekkönyvi intézményekről irt utazási jelentéséből. A „Nemzetgazdasági Szemle“ után. ..) Boi du 17 juillet 1856. art. 4. §. Francziaországban még több intézet létezik, mely talajjavitási kölcsönökkel foglalkozik. Ilyen a „Compagnie Nationale des Canaux Agricoles“ (6 millió alaptőkével), mely a munkálatokat maga is végrehajtatja. székelő szász országos földjavítási járadékbank (Landes- Cultur-Bentenbank), mint kizárólag a talajjavítás czéljából felállított, államilag kezelést a maga nemében mintaszerű intézmény. E járadékintézet eredetileg (az 1861. november 26 iki törvény szerint) csakis vízszabályozások, továbbá lecsapolások és öntözések czéljából állíttatott fel, azonban az 1872. június 1-én kelt törvény kiterjesztette működési körét a lecsapolás keresztülvitele czéljából szükséges más közérdekű építkezésekre, valamint a községi határon belül létesítendő új utak beépítési munkálataira is. (Bestrassungs-Anlagen). A kölcsön járadéklevelekben adatik, viszont az adós megfelelő járadékot fizet, a kölcsönnek kiszolgáltatása előtt azonban a „megváltások és birtokelkülönítések czéljából felállított főbizottmányok“ a czélbavett vállalattól esetleg várható hasznot, valamint a vállalatra szükséges költségek öszszegét is megvizsgálják, és a járadékbanknak erről jelentést tesznek; ha a járadékbank a kérvényt elfogadja, akkor az illető járadéki összeg a telek vagy jelzálogkönyvbe bejegyeztetik. Ha a telekkönyvben már bekeblezett hitelezők fordulnak elő , akkor a járadéknak, mint reáltehernek bejegyzése csak az ő beleegyezésükkel történhetik, kivéve, ha a járadék valamely vízszabályozási munkálat keresztülviteléből eredt volna; utóbbi esetben a jelzálogos hitelezők beleegyezése nem szükséges, mert az ily társulat részére fizetendő járulékok már az 1855. aug. 15 -i törvény 9. §-a szerint magát az ingatlant terhelő nyilvános természetű tartozásoknak lettek kijelentve. A „Landesculturrentenbank“ igazgatása szoros kapcsolatban áll a „Landrentenbank“-kal. Ez utóbbi szintén országos intézet, és czélja a földtehermentesítés közvetítése és a fennállott hűbér-viszonyokból eredő megváltásoknak, szintúgy a birtokelkülönítéseknek és tagosításoknak is megkönnyebbítése. E közhasznú intézet az 1832. márcz. 12-ki törvény alapján keletkezett, és igazgatása három, a fejedelem által kinevezett biztosra van bízva. Mindkét bank költségvetése az államköltségvetésbe van fölvéve; a Landesculturrentenbank járadéklevelei 4°/0-ot kamatoznak, és egyikét képezik a legkeresettebb papíroknak. Még fontosabb ennél tárgyamra nézve azon törvény, melyet a porosz országgyűlés a talajjavítási bankok létesítése tárgyában 1879-ben alkotott. Összefoglalva azon eredményeket, melyeket a talajjavítási hitelügy jelen állása körül Német-, Francziaországban, valamint Belgiumban tett tanulmányaim után deducáltam, azokat röviden a következő négy pontban sorolom elő : 1. A talajjavítás czéljából nyújtott kölcsön engedélyezésekor az érték meghatározásánál, nemcsak a fekvőségek mostani tényleges értéke, hanem azon értéktöbblet is figyelembe vehető, mely a munkálatok befejezése folytán elő fog állani. II. Ennek folytán ilyen esetekben az engedélyezett kölcsön összege egyszerre ki nem adatik, hanem a munkálatok előhaladása szerint akként, hogy a végöszszeg és a végszámadás csak csak a teljes befejezés után adható ki. Ugyanezen elvet tartalmazza az alapcsövezés tárgyában a franczia kormány által 1858. szept. 23-án kiadott rendelet is. III. Tekintve, hogy a munkálatok folytán igen gyakran a fekvőségek értéke tartósan javul, és e lényeges értéknövekvés a jelzálogos hitelezőkre is előnyös teend, a talajjavítási kölcsönöknek ily esetekben bizonyos feltételek mellett kiváltságos és előnyös rangsorozatot lehet biztosítani. E tekintetben azonban a már bekeblezett hitelezőknek meghallgatása szükséges, valamint egyéb feltételek teljesítése is. IV. Végre miután a talajjavítási kölcsönök későbbi biztossága s fedezete szempontjából a munkálatok állandó jó karban tartása lényegesen szükséges, a kölcsönadó hitelintézetnek ellenőrzési, valamint azon joga van, hogy a később szükséges fenntartási munkálatokat ő maga is adós költségén saját belátása szerint eszközöltetheti. KÖZLEMÉNYEK. Az országos iparegyesület gyáripari szakosztálya tegnap d. u. 5 órakor gömöri Szontagh Pál elnöklete alatt ülést tartott, melyben mindenekelőtt Légrády Károlynak a már régebben odaítélt diszérem és okmány ünnepiesen kézbesittetett. A napirend első tárgya 3 gyártelep kijelölése az egyesület diszérmével leendő kitüntetés végett. Ajánlatba hozatott a jelen volt tagok által 6 különböző czég, ezek közül titkos szavazás utján következő 3 czég nyerte a többséget, mely czégek tehát az osztály részéről az országos iparegyesületnek kitüntetésére ajánltatnak, s gyáraik bizottságilag meg fognak vizsgáltatni; e czégek következők: Leithner és társai szövő és kötő gyárosok czége, Szladeky Ignácz pénzszekrény gyáros és Stümmer Frigyes czukorka gyáros cége. Ezután minden egyes kitüntetendő gyár megvizsgálására egy-egy külön bizottság neveztetett ki. A napirend második tárgya volt a szakosztály munkaprogrammjának megbeszélése. E tárgyban elfogadtatott Mudrony Soma indítványa, mely szerint a még nem szervezkedett csoportok felszólítandók lennének a szervezkedésre, s e csoportba vonassák be a kötő és szövő iparág is; a működésre megkérendő egyének iránt az elnökség tesz a jövő ülésen jelentést. Bodendorfer Mihály vasgyári képviselő indítványára a vasipar is belevonatott a csoportosításba, s ez iparágnál is mozgalom megindítása határoztatott. Mudrony ajánlja még a vasúti tarifák kidolgozását, és hogy a katonai s hatósági szükségletek szállítása iránt is tegye meg a szakosztály a lépéseket, melyek szükségesek lesznek, vagyis e két tárgyat is a f. évi téli idény munkaprogrammjába vegye fel. A tett két irányú munka a programmba felvétetett. A Bodendorfer pótlólag értesíti a szakosztályt, hogy a vasúti tarifát a vasérczkövek és faszénszállítmányoknál jövő évtől 30%-al leszállítja a magyar állampálya, örvendetes tudomásul vétetett. — Az országos magyar iparegyesület építés és építésipari szakosztálya ma d. u. Piaszer Antal elnöklete alatt tartott ülést. Piaszer Antal értekezett a karácsonyi kiállításról, egészben véve nem tartja azt sikerültnek, s különösen elítéli a központi háziipar-egylet fafaragványait. A felolvasás meg fog jelenni az egylet közlönyében. Ezután egy óvatok terveire kiírt pályázat eredményéről létetett jelentés. A pályadíjat Vasady Ferencz fővárosi iparrajztanár nyerte meg. Új helyi érdekű vasút, Szerencsről Tállyának és Abaúj-Szántónak, Garadna vagy Novaj felé építendő vasút tárgyában folyó hó 13 án tartatott egy értekezlet Tállyán Ahsbabs Leo országgyűlési képviselő házában. Ezen, körülbelül 5 mértföldnyi hosszú vasútvonal Szerencsről, amely a volt tiszai vasút és az északkeleti vasút keresztezési pontja, — kiindulván, az összeköttetést észak — Kassa — felé, mely most Miskolcznak egy nagy (45 kilométernyi) területet teszen, annyival megrövidítené és a tállya szántói vidéknek tetemes helyi forgalmát is közvetítené, mely két város területéről évenkint átlagban 25.000 hordó szállittatik el. Az 1880. évi 31. t.-cz. számos előnyöket biztosit a vicinális vasutak részére, nevezetesen az államvasutak indóházaikat ingyen használatra átengedik a kiindulási ponton, az építéshez szükségelt anyagot mérsékelt áron szállítják, az építés maga, habár rendes szélességű vágányra vannak berendezve, a vicinális vasutaknál sokkal olcsóbban eszközölhető ; végre a megyei közmunkaerő is részben rájuk fordítható. Az érdekelt vidék nagybirtokosai, két város: Tállya és Szántó, végre a két megyei hatóság Abaúj és Zemplén, bizonyosan mindent meg fognak tenni ezen vasútvonal kiépítéséhez, mely kivéve egy, a Hernádon átvezetendő hidat, nagyobb technikai nehézségekbe nem fog ütközni. A kisajátításra nézve kívánatos volna — írja a „Zemplén“ — ha a birtokosok, kiknek földjei a vasút által érintetni fognak, a kisajátításért járó összeget a vasút részvényeiben elfogadnák; ez a terv valósítását nagyban könnyítené. Egyelőre az említett értekezletben elhatároztatott, azon terveket, melyeket a volt tiszai vasút még az ötvenes években, a midőn a vasút Tokajról eredetileg egyenesen Kassának terveztetett, — készittettet, a magyar királyi államvasutak igazgatóságától beszerezni, ugyanattól az adatokat is kikérni az áru mennyiségek felől, melyek Debreczen felől és az északkeleti vasút vonalán jőve Szerencsről Kassának észak felé mennek, melyek esetleg ezen új összekötő vonalon szállíttatnának, és végre a jelen értekezleten még képviselve nem volt környékbeli nagybirtokosokat részvétre felszólítani. A deczember vége felé tartandó értekezletnek a beszerzendő részletes adatok be fognak mutattatni és azután az előmunkálatok lesznek foganatba veendők. Óriási porczellánföld-telep Magyarországon. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter átiratilag értesítette a m. kir. földtani intézetet, hogy Torda- Aranyos megyében (Erdély) Szind község határában óriás kiterjedésű, kimeríthetetlen porczellánföld- (kaolin) telepre bukkantak, s egyszersmind a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara útján mutatványt küldött be az intézetnek tudományos meghatározás végett. Miután a földtani intézet vegytani laboratóriummal nem bír, a mutatványt vegyelemzés végett az állatorvosi tanintézet vegyműhelyébe küldte át, hol most dolgoznak annak analysálásán. Ha az anyag jónak s feldolgozásra alkalmasnak bizonyul, annyival fontosabb ennek a kaolintelepnek fölfedezése hazai iparunkra, mivel a porczellánföldnek eddigelé nálunk alig egy pár lelhelye ismeretes s ott is csak kis mennyiségben fordul elő. A magyar gyarmatáru-kereskedők november hó 5. és 6-án tartott országos értekezlete által annak elnöksége azzal bízatott meg, hogy a Pénzügyminisztériumnál lépéseket tegyen az iránt, hogy addig is, míg a fogyasztási adók egésze tárgyában a szövetség emlékiratilag fog eljárni, a kivitelnél tapasztalt sérelmek minél előbb beszüntettessenek, illetőleg az azok alapjául szolgáló kiviteli rendelkezések megváltoztassanak. Az értekezlet elnöksége ezen megbízatás értelmében egy részletes javaslatot dolgozott ki a fenforgó kérdésre vonatkozólag s e javaslatot közölte az illetékes testületekkel azon kérelemmel, hogy e javaslatot az érdekelt tagtársak által tartandó értekezleten megbeszélés tárgyává tenni s véleményüket, legkésőbb f. é. deczember hó 5 ig (Budapest, V. Erzsébet tér 8. sz. a. fekvő szövetségi iroda czíme alatt) közölni szíveskedjék. Később érkező vélemények, miután az óhajtott módosításoknak jövő évi január hó 1-én leendő életbeléptetése czéloztatik, nem vétetnek figyelembe. Budagyőri vasút. A „W. Tagblatt“ ma azon hírt közli, hogy a Magyar Leszámítoló és pénzváltóbank nevében Széll Kálmán ajánlatot nyújtott be a budagyőri vasút építésére. A bank hajlandó a vasutat a kiépítés után az államnak átadni. Feltételül azt kötötte ki a bank, hogy a kormány támogassa a közraktárak létesítését Győrött, amelyek általi segíteni akarnak Győr nagy gabona-kereskedelmén. Értesülésünk szerint e hír teljesen alaptalan. A halászat és a postaforgalom Németországban. Hogy minő nevezetes iparág már a halászat Németországban, arról a többi közt a postaforgalom is tesz tanúságot. A múlt (1880) évi hivatalos kimutatás szerint Németország főpostaigazgatóságánál a halászati üzem érdekében 10, a legfőbb halászati kerületről feladatott: csomag 715.160, keresztkötés alatti küldemény 918.870, postautalvány 415.716, 3,899.540 márka értékben. Első helyen áll e tekintetben Schleswig-Holstein és különösen Kiel városa, honnan összesen 433.500 halküldemény küldetett szét, és pedig el lett küldve 1,194.500 kg hering, 449 700 kg. sprott-hal, 324.300 kg flunder, 188.000 kg angolna, 21.000 kg. dorsch, 7 900 kg. butthal, 3.700 kg. makár, 3.500 kg. tinnhal, 9.700 kg. szarvashal, 2.100 kg. rák, 1000 kg. tőkehal. Kiel után még Schleswig-Holsteinban fő Ottensen városa. A többi a halászati ipar tekintetében még különös figyelemre méltó városok a következők: Wismar 9.800 halküldeménynyel, Rostok 3.500-al, Barth 18.000-rel, Stralsund 9.050-el, Greifswald 6.200, Stettin 9000, Cöslin 6900, Swinemunde 5000, Heringsdorf 2300, Kolberg 2200, Stolp 4250 (21,460 kg. lazacz), Danzig 4050, Elbing 2600, Königsberg 6000, Memel 1200, Nikolaiken 5320, Rusz 2150, Geestemünde 3260, Nordeney 2330 és Emden 3600 postaküldeménynyel. A fővárosi szesz- és likőr-gyárosok társulata nov. 29-én d. u. 4 órakor a budapesti szatócs-ipartársulat helyiségében, az összes szatócs-ipartársulatok kiküldöttjeivel egyetemben, Adler Károly elnöklete alatt ülést tartott, melyben a gyárosokkal közöltetett azon folyamodvány, melyet a korlátolt pálinkamérési engedélylye bírók a fővárosi tanácshoz nyújtottak be, s felkérették a gyárosok, hogy e kérvényt a saját részükről benyújtandó folyamodványnyal pártolják. E felhívásnak a gyárosok nem csak hogy szívesen engedtek, de még ezen felül kebelükből egy küldöttséget neveztek ki, melynek feladata az ez ügyben netalán szükségessé válandó teendők elintézése. A bizottság tagjaivá választottak: Adler Károly, Diviáczky János, Behr Berthold, Szegedi - Láncz Ferencz, Grauer Miksa, Spuller Károly és Fro Antal. A Horvát-Szlavonországok területén használatban lévő horvát-német szövegű ló és marhalevél-űrlapok helyett 1882. januártől kezdve magyar szöveggel is ellátott Űrlapok jönnek forgalomba. A jelenleg forgalomban lévők 1882. évi márczius 31-dikéig használhatók. A „Gazdakörében ma este Virág Vincze ur tartott előadást a mezőgazdaságról általában. Előadása egészben báró Horszky László kitűnő cseh mezőgazda gazdasági rendszerének ismertetése volt. Horszky László báró mint egészen szegény ember kezdte pályáját, s mint jószágkezelő oly hírre tett szert Csehországban, hogy legutóbb egyszerre 14 nagy uradalomnak volt jószágkormányzója s körülbelül 4 millió értékű vagyont szerzett. Az előadó mint segédtiszt működött Horszky László mellett, teljesen ismerős azzal a rendszerrel, melylyel Horszky képes volt egy-egy jószágtest évi termelését néhány év alatt két háromszorosra emelni. Az értekező elő is sorolta azokat az elveket, módokat és eszközöket, melyekkel Horszky az eredményt elérte. Szólott a trágyatermelés, trágyázás, szántás, vetés, aratás, répatenyésztés stbnél követett eljárásáról, ismertette a különféle gépeket, melyeket Horszky feltalált. Előadása általános helyesléssel fogadtatott és Somssich Pál a kör nevében köszönetét fejezte ki az értekezőnek: Azienda Assicuratrice. Mai reggeli lapunk egyik bukaresti távirata azt jelenti, hogy a román kormány az Azienda Assicuratrice biztosító társulatnak a további üzletet megtiltotta Romániában. Felkérettünk annak kijelentésére, hogy e hír alaptalan. A németalföld osztrák-magyar kötelék díjszabás III. részéhez i. é. deczember hó 1 én a VII. sz. pótlék lép hatályba. Ezen pótlék Zülphen (hollandiai vasút) a hasonnevű németalföldi államvasút állomására nézve érvényes díjtételekkel, valamint Budapest-dunaparti teherpályaudvar állomás a Budapest tételekkel való felvételt, aszalt alma és körte a 2-ik számú kivételes díjszabásba való besorozását, a 6. sz. kivételes díjszabás czímének megváltoztatását Cziffer állomásnak felvétele a 7a és 7b számú gabona díjszabásba, végre a kilométer mutató és nyomdahiba helyesbítéseket tartalmaz. Példányok a m. kir. államvasutak díjszabási ügyosztályában kaphatók. A franczia kereskedelmi utazók által behozott árumustrák vámkezelése ügyében a pénzügyminiszter rendeletileg figyelmeztette a vámhivatalokat, hogy azok a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmód szerint vámmentesek. Halászati kiállítás. Edinburgban (Skócziában) 1882. évi ápril havában halászati kiállítás lesz. Minden országból lehet kiállítani. A kiállítás tárgyául mindenféle a halászathoz tartozó eszközt elfogadnak: igy beküldhetők a halas tavak fényképei, tervei, mintái, hálók, horgok, s ezek rudai akár édes vizi, akár tengeri halászatra használtatnak, minden egyéb gépek, élő s szárított, s kitömött halak és vizi szárnyasok gyűjteménye ; sózott, füstölt és befőtt halak, haltartók mintái, ködjelzők, halászbárkáknak való fáklyák stb. Kérdésekre választ ad Young Archibald úr, biztos Edinburgban 22. Royal Circus. Az amsterdami nemzetközi gyarmatáru-kiállítás, mely az 1883-dik év nyarán lesz megtartandó, a gyarmati termelvényeken kívül fel fogja ölelni mindazon európai termelvényeket és iparczikkeket is, melyek a tengerentúli tartományokba való kivitelre alkalmasak. A kiállítás ezen tulajdonképeni keretén kívül terveztetik még a művészet tárgyainak egy visszatekintő kiállítása és több mezőgazdasági és kertészeti külön kiállítás, melyekhez tudományos tárgyú nemzetközi értekezletek fognak csatlakozni. A kiállítás részletei iránt, amennyiben azok ez idő szerint már megállapítják, készségesen nyújt felvilágosítást a budapesti kereskedelmi és iparkamara irodája (tőzsdeépület, II. emelet) a délelőtti hivatalos órákban. A kamara egyszersmind constatálni óhajtván azt, várjon hazánkban mutatkozik-e élénkebb érdeklődés ezen kiállítás iránt, felkéri mindazokat, kik abban esetleg részt akarnak venni, hogy ez iránti szándékukról a kamarát szóval vagy írásban értesíteni szíveskedjenek. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedői csarnok jelentése. — november 30. Az üzlet lanyha. Magyar öreg nehéz 56 kr, fiatal nehéz 57 7*—58 kr, közép 56 Wa—57 kr, könnyű 57 kr. Szedett közép 52 —54 kr, könnyű 52—53 kr. Romániai bakonyi közép 567a—57 kr átmeneti. Eredeti nehéz 53—54 kr átmeneti, könnyű 51 — 53 kr átmeneti, szerbiai nehéz 5672—57 kr, átmeneti közép 55—56 kr átmeneti, könnyű 54—55 kr átmeneti. Gazdasági és üzleti tudósítások. H.-M.-Vásárhely, nov. 29. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A múlt havi nagy esőzések s az e havi fagyok következtében alapos volt az aggodalom, hogy az őszi munkálatokat nem lehet teljesen bevégezni. De már három hét óta oly pompás, enyhe és napos időjárásunk van, hogy a mulasztásokat helyre lehetett pótolni. Az őszi vetések nagyszerűen keltek ki, csak betakaróra volna szükségük. A készlet szerfölött csekély, az utak járhatatlanok, az eladók tartózkodók, a fogyasztók nem szívesen vásárolnak, ezek az üzlettelenség okai Áraink névlegesek: búza 76/2—77 klgr. 11.90 — 12 frt, takarmányárpa 7.20—7.25 frt, új tengeri 5.40—5.50 frt, április-májusi szállításra 6—6.20 frt. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 30. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) B’jzát ma csak olcsóbb áron lehetett eladni, malmaink követeléseinek a tulajdonosok eleget tenni nem akartak, minek következtében a forgalom nagyon csekély volt. — A többi gabonanemüek változatlanok. — Határidőre a hangulat csendes, usancelouza tavaszra elkelt 15000 mm. 12 frt 5 kr és 12 frt között, este 12 frt 5 kron zárult, mint pénz és áru. — Bánáti tengeri 1882-ki május-juniusra eladatott 10000 mm. 7 frt 3 kr és 7 frt között, este 7 frton zárult, mint pénz és áru. — Usancezab tavaszra Győrben átvéve 8 frt 20 kr. — Berlinben ma a gabonaárak 112 márkával emelkedtek. Értéktőzsde. Esti tőzsde. A délutáni üzlet egész a legutolsó perczig felette tétlenül folyt le. Osztr. részvára 362,60 volt mozdulatlanul. Később azonban jobb hírek szállongtak, főleg a párisi piaczról azt jelentik, hogy a kormány a járadék conversióját és a vasutak államosítását elnapolta, ami igen kellemes hatást gyakorolt. Uj ar. jár. igen keresve 90.37-re emelkedtek , de papirj. 90.50-en tétlenül maradtak. Osztrák hitelr. 362.60-ról 363.50-re emelkedtek. A helyzet szilárd.