Ellenzék, 1922. június (43. évfolyam, 121-143. szám)
1922-06-23 / 138. szám
Cfaj-Kolozsvár, 1922. junius 23 4 Take Jonescu meghalt — Az Ellenzék tudósítójától — Bukarest, június 22. Take Ionescu volt miniszterelnök kedden mellhártyagyuladás következtében Rómában meghalt Az elhunyt államférfiú 1858 október 13-án született Ploestiban. 1884-ben Bratianu-párti programmal választottak meg először képviselőnek, a következő évben azonban az ellenzékhez csatlakozik s csakhamar a parlament egyik legkitűnőbb szónokává fejlődik. 1891- ben foglalt helyet először a kormányban, mint a Lascar Catargiu-kormány kultuszminisztere, tárcáját 1895-ig viselte, 1899-ben a Cantacuzino-kormány kultuszminisztere, a következő évben pedig pénzügyminiszter. 1913-ig több kormány pénzügyminiszere. Tagja volt a Titu Maiorescu-kabinetnek is, mely Bulgária ellen háborút üzem. A háború kitörése előtt kibékült régi politikai ellenfelével, Filipescuval, akivel együtt küzdenek Romániának a háborúba belépése mellett. A Bratianu háborús kabinetjében miniszterelnökhelyettes lesz, hosszabb ideig Párisban képviseli Románia érdekeit. A háború végeztével útjai elválnak a liberálisoktól és konzervativ demokrata pártjával kiegyenlítő álláspontot foglal el a szélsőségek között. Mint az Averescu-kormány külügyminisztere, megalkotja a kisantantot, s a jugoszláv-román dinasztiák egyesítésének eszméje is az ő műve. Az Averescu-kormányból az elmúlt év novemberében kilépett, mire Averescu sem tarthatta magát s utána a király Take Ionescut bízta meg a kormányalakítással. Egyhavi kormányzás után a parlament bizalmatlansági szavazata következtében lemondott. A választásokon még résztvett, Nagybányán választották meg. Azután külföldre utazott, Rómában azonban tífuszban megbetegedett. A legutóbbi időben megnyugtató hír érkezett róla, míg most váratlanul jelenti egy szűkszavú távirat, hogy meghalt. MARGÓ Minden ország támasza s talpköve többek között a törvénytisztelet. A törvények alkotják azt a szilárd, labilis érdekeken, változó viszonyokon felülálló zsinórmértéket, amely megszabja az állami élet menetét. A törvényeket mindenkinek tisztelni kell. Hiszen valósággal legenda lett Nagy Frigyes porosz király esete, aki pedig ugyancsak abszolút uralkodó volt, de nem tudta a Sans-Louci kastély mellett kelepelő szélmalmot kitelepíteni, mert a molnár azt felelte neki: — Igaz, hogy maga a király, de azért én erősebb vagyok, mert a törvény nekem ad igazat. Nagy Frigyes naiv ember volt. Manapság már kisebb nagyságok is könynyebben túlteszik magukat a törvényeken. A pénzügyminisztérium egyik bukaresti főtisztviselője például az erdélyi intézkedéseket a következő impozáns jogi okoskodással indokolta meg: — A Consiliul Dirigent alatt valóban respektálni kellett az Erdélyben levő törvényeket. Miután azonban a kormányzótanácsot feloszlatták, úgy tekinthetjük, hogy ezzel az alatta érvénnyel bírt törvényeket is feloszlatták. Visszavonásuk tehát csak formalitás és ezt akár rendelettel, végső esetben miniszteri határozattal is megcsinálhatjuk. Nesze neked, törvény. * A földreformból kifolyólag sokaknak van káruk és sokaknak van hasznuk. A legnagyobb haszna azonban kétségtelenül annak a banknak van, amely a földosztást finanszírozza. Ezt a szerepet az eddigi kormányok alatt a Banca Agrara biztosította magának. Privilégiumát még törvénybe is iktatták. Most azután a liberális kormány nak szemet szúrt a Banca Agrara kiváltságos helyzete és elrendelte, hogy az agrárreformot államilag finanszírozzák. Ezzel kapcsolatban Bontescu, a bank igazgatója nyilatkozik az Adeverulban és azt mondja, hogy a módosítás alkotmányellenes. Lehet, hogy igaza van De messziről úgy látszik, mintha nem is annyira a közérdek szenvedne sérelmet, mint inkább a bank. * Az Infratirea c. laptársunk erősen kifogásolja, hogy az erdélyi román közönség olyan szívesen olvassa az idevaló magyar lapokat. Hosszú cikksorozatban bizonygatja, hogy a magyar lapok milyen rosszak, sületlenek, gyönge színvonalúak, gyöngén szerkesztettek. Ezenkívül az egyiket elkereszteli irredentának, a másikat revolverezőnek stb Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy a cikksorozat hangja sokkal tárgyilagosabb, mint amilyenhez azelőtt szokva voltunk. De a szelleme nem. Azt nem akarja belátni, hogy az erdélyi magyar érdekek védelme még nem budapesti propaganda. Azt sem látja, hogy az erdélyi magyar sajó nemzetiségeken és fajokon felülálló általános emberi ideálokért küzd. Csak annyit ír, hogy csapnivaló rossz sajtó vagyunk. Különben természetesnek tartjuk, hogy a politikánk nem tetszik neki. Nekünk sem tetszik az övé. De valamit figyelmébe kell ajánlanunk. Ha azt akarja, hogy az erdélyi román publikum kizárólag román lapokat olvasson és magyar lapokat a kezébe se vegyen, csináljon olyan rossz, sületlen, gyönge hírszolgálatú lapokat, mint mi. Meglátja, hogy hamarabb célt fog érni. Mert ime a közönségnek más a véleménye. És ne vegye rossz néven, ha inkább hiszünk a közönségnek, mint neki. fixflvdnosságra hozták Kdroix exfelidig végrendeletét Ottót akarják a magyar trónra ültetni — Zita ragaszkodik a régensséghez — A Habsburgok családi tanácsának határozatai — Az Ellenzék távirata — Budapest, június 22. A Neue Züricher Zeitung „A habsburg-kérdés újabb fejezete" címen nyilvánosságra hozza az elhunyt exkirály végrendeletét és leírja azokat a kombinációkat, melyeket a Habsburg-dinasztia barátai szőttek. Április 5-én Münchenben a Károly lelki üdvéért tartott rekviem után a Habsburg-barátok konferenciára ültek össze, amelyen jelen voltak Miksa főherceg, Albrecht főherceg, gróf Berthtold, továbbá magyar és osztrák bizalmi férfiak. Az értekezleten felolvasták Károly király végrendeletét. A király két végrendeletet hagyott hátra. Egyet akkor készített, amikor az októberi puccsra határozta el magát. A konferencián ezt a végrendeletet olvasták fel, amely két példányban készült. Az egyiket Miksa főherceg, a másikat Andrássy gróf őrizte. Tartalma a következő: 1. A kiskorú gyermekek gyámjává Zita királynén kívül Miksa főherceget rendelte ki. A gyámnak kötelessége a gyermekek neveléséről a Habsburgtörvények szem előtt tartásával gondoskodni. 2. A Károly birtokában lévő vagyon felosztásánál Ottó főherceg elsőszülöttségi jogai megóvandók. 3. A király holtteste Bécsben a kapucinusok kriptájában helyezendő nyugalomra s ha ez nem volna lehetséges, úgy a budapesti Mátyás-templomban, ahol magyar királlyá koronázták. 4. A király mélyen sajnálja, hogy nem volt módjában népei számára a békét megszerezni. Reméli azonban, hogy Ottónak szerencsésebb keze lesz és a dinasztia történelmi feladatait Isten segítségével meg fogja oldani. Madeirában Károly új végrendeletet irt, amely nagyjában megegyezik az elsővel. Mindössze az a különbség, hogy a gyámságot olyképen módosítja, hogy a trónörökös kiskorúságának idején Zita királynét illeti meg a régensség. Ezt a végrendeletet Zita őrzi. A konferencián örömmel vették tudomásul, hogy a többi Habsburg-kombináció elejtődött. Albrecht főherceg kötelezte magát, hogy a trón elnyerésére semmit sem fog tenni. S kijelentette, hogy az érdekében űzött propagandát nem fogja tűrni. Ezek szerint a konferencia Ottó jelölésében teljesen megegyezett. Azt remélték, hogy ezt a kombinációt a magyar kormány elfogadja. A jelenleg 10 éves Ottó életének 15 esztendeje előtt nem veheti kezébe a hatalmat s igy Magyarországon a mostani állapotok ezideig megmaradhatnak. Az értekezlet ezután munkaprogrammot dolgozott ki három szakaszban. Elsősorban megállapodtak abban, hogy Zitának alkalmas letelepedési helyet kell biztosítani. Az antant nem fogja megengedni, hogy Magyarországon, Ausztriában vagy Svájcban lakhassák, erről tehát végleges döntés csak apanázsának szabályozásakor fog történni. A királyi család súlyos anyagi helyzetének könnyítésére számos lépést tettek. Elhatározták továbbá, hogy a magyar kormánnyal kompromisszumot kell kötni. Zita tudatta a magyar kormánnyal, hogy lemondásra nem gondol és a régensség átadását kívánja. Ennek elérésére a legitimisták engedményekre is hajlandók. Zita beleegyezett, hogy Ottó kiskorúsága alatt vagy a nádor, vagy háromtagú államtanács vezesse a kormányzást. Ha pedig ez nem lenne lehetséges, maradjon meg Horthy kormányzónak. A határozatok harmadik pontja szerint a magyar kormánnyal való megegyezés után Ottót a nemzetgyűlés a szabad királyválasztás joga alapján királlyá válassza. A kormány ezzel a megtörtént ténnyel az európai hatalmak elé lépne, hivatkozva a nemzet önrendelkezési jogára és egyetemes akaratára. Az antanthatalmak beleegyezését csak a választás után kérnék. |HA BÚTORT ÉS ZONGORÁT SÉTISi Mams-Vásáirilyre és tekintse meg SZEM E5 RÉT! Erdély részi Bútorgyár R.T. butortermeit | IFI SZŐLŐ!| HáS | H szobafestő és mázoló, épü füz| let-, butorfestő és ércfényező |1 | átköltözküdött | píj saját házába, Str. Muzeului ks| H (Muzeum-utca) 6. szám alá. Kiss&sassssaan ellenzék HÍREK Árvalányhaj Ha rágondolsz, az Alföld jut az eszedbe. Akácos tanyák, gémes kutak. Ringó vetések. Itt-ott egy-egy mocsár, hatalmas nyárfákkal a szélén. Végtelen rétek enyhe zöldje s efölött az árvalányhaj hajlongó, selymes ezüstje. És látsz gatyás legényeket, szalmakalapjuk mellett göndör árvalányhaj bokrétával s ép, erős, rózsásbarna arcú lányokat, amint a kiskapuban állva várnak a legényre. A végén rajtakapod magad, hogy halkan dúdolsz. Rég elfelejtett nótát, amiben szó esik árvalányhajról is. Talán elédbe rémlik valami bizonytalan mesefoszlány gonosz mostoháról, elüldözött gyönyörűséges árvalányról, kinek szomorú emlékét örökre őrzi mezők díszévé vált puha selyemhaja. Az Alföld, a puszta képét idézi eléd az árvalányhaj, pedig megkapod a na hegyeinken is. A Haja élén most virágzik s Szent Donát szobra környékén törmegesen találhatod. De van a szénafüveken is, sőt a Bükk egy-egy tisztásán is rádksdsz önálló költészete itt nincs, de épugy ismerik, épugy szeretik, mint az Alföldön. Leszedik, mielőtt teljesen megérnék s meleg fölé tartva bodoritják meg, olykor kénfüsttel sárgára festve. Elkészítve kalap mellé kerül s itt nálunk is csak úgy várják a kiskapukban ép, erős, rózsásbarna arcú lányok, ha nem látják-e az utca végén befordulni. Régen szedték a kisdiákok is s viselték büszkén a kalapjuk mellett. Ma már — legfeljebb botanizálás közben ha járnak utána. Az ő életükből már kiesett. Csak a természetben ismerik. Valójában ott van a helye künn, a szabad természet kebelén, ahol ezüstösfehér szine lágy árnyalatot ad a rétek, a mi rétjeink enyhe zöldjének s nótákat juttat eszünkbe, rég elfelejtett mesék foszlányait idézi elő s kitárja előttünk, mint délibábot, a puszta végtelenségét, akácos tanyáival, gémes kutjaival, reszkető nyárfáival. (N. P.) Református lelkészek nagygyűlése. Az országos Ref. Lelkész Egyesület évi nagygyűlését Székelyudvarhelyen folyó hó 28-29. napján tartja meg. E gyűlésen az ország összes református lelkészeinek képviselői részt vesznek s megtárgyalják a ref. egyház és lelkészi kar legégetőbb kérdéseit Iskolák ügye, lelkészi özvegyek ellátása, jövő munkaprogramm megállapítása s még más fontos kérdések szerepelnek a napirenden. Ez alkalommal fog alkalmat keresni arra is a Lelkész Egyesület, hogy Petőfi emlékének méltóképpen áldozzon. Az erre vonatkozó indítványt Vajda Ferenc udvarhelyi esperes terjeszti elő. A lelkész kongresszus 28-án istentisztelettel kezdődik, melyen az alkalmi prédikációt dr Kecskeméthy István theol. tanár, a Lelkész Egyesület országos nevű, kiváló elnöke tartja. A gyűlés alkalmával rendezendő hangversenyen Szabolcska Mihály, a temesvári költőpap, bánáti esperes is szerepel. Az előkészítő bizottság felhívja a gyűlésen résztvenni kívánók figyelmét arra, hogy Székelyudvarhelyre mindennap reggel 8 órakor, d. u. 3 órakor érkezik vonat. Legalkalmasabb utazási idő a kongresszuson résztvevők részére: indulni Kolozsvárról kedden reggel fél 4 órakor, amikor is délután 3 órakor Udvarhelyre érkeznek. Vidékiek ehhez a vonathoz keressenek csatlakozást. Az udvarhelyi magyarság lelkes buzgalommal dolgozik azon, hogy az ország ref. papi karának képviselőit méltó fogadtatásban részesítse s e törekvésben a társadalmat a hatóságok is előzékeny megértéssel támogatják. Az Emke ülései. Az Emke társadalmi szakosztálya tegnap délután Jelen Gyula dr. elnökletével ülést tartott. Az ülés a vidéki szervezkedések és a gyűjtések kérdésével foglalkozott.