Ellenzék, 1922. szeptember (43. évfolyam, 196-220. szám)
1922-09-01 / 196. szám
ELLENZÉK A magyar alelnök személyében már félig-meddig meg is van a megállapodás. A zsidó alelnök személyében eddig még nem történt döntés. A kamarai beltagok nem igen tudnak az alelök személyében megállapodni s ez komoly veszélyt jelent, mert ha nem mennek egységesen harcba, megtörténhetik azon előre nem várt eset, hogy az alelnöki székbe is román férfiú kerülne, ami már a paritás szempontjából is veszélyekkel járna és ebben az esetben magyar alelnöknek semmi súlya nem lenne. A választások előkészítése tárgyában majdnem naponként folynak tanácskozások. A legközelebbi ilyen értekezlet ma este fél kilenckor lesz a román kereskedők egyesületének a Bánffypalotában levő helyiségében, ahol majd végleg eldől az a kérdés, hogy liberális politikus vagy pedig dolgozó iparos vagy kereskedő kerüljön-e az elnöki székbe. A kamarai beltagok Szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy csak az elnök legyen román. Amennyiben ez nem sikerülne, úgy a kisebbség tagjai nem is fognak reflektálni az alelnöki tisztségre. „Játsszunk összeessussint" Veres Mária nem a sziguranca agentprovokatőrje. A sziguranca nyilatkozata — Az Ellenzék tudósítójától — A napokban fenti cím alatt megemlékeztünk arról az ügyről, amelynek főhőse egy Veres Mária nevű kolozsvári leány, aki OláhFerencet, a Magyar Színház tagját egy magyar irredentajelvény terjesztésére akarta rábírni. Oláh Ferenc természetesen ennek a csapdának nem ugrott be és az esetről a szigurancán azonnal jelentést tett. Minden látszat és jel arra mutatott, hogy Veres Mária agentprovokatőri minőségben kereste fel Oláh Ferencet és mivel a mai világban csak úgy magánszorgalomból nem igen szoktak agentprovokatőrösdit játszani, a múlt tanulságain alapuló azon feltevés alakult ki bennünk, hogy Veres Mária mögött a sziguranca keze van. Az esetet ilyen beállításban is írtuk meg. A sziguranca ez ügyből kifolyólag a következőket jelenti ki: Veres Máriát az „Ellenzék" tudósítása után azonnal letartóztatta. Eleinte semmit sem akart tudni a dologról és megmotozása alkalmával az irredenta amulettet nem is találták meg nála. Később szembesítették Oláh Ferenccel s ekkor bevallotta, hogy neki tulajdonképen a jelvény terjesztésére semmi megbízatása nem volt. Hogy éppen Oláh Ferencet kereste fel, annak oka vágja a mezítlábast, hogyan számol ő be otthon egy kisleánnyal a huszárló helyett ? A mezítlábas azonban nem vágatta le magát. Egyszerre csak nyargalva jött az utón, a márkája a nyerge mögött ült, a balón lovát pedig kantáron hozta. Sőt már mezítláb se volt, mert megörökölte a balón csizmáját is, amelyre annak, halott ember létére, immár nem volt semmi szüksége. — Jól védte magát? — érdeklődött Molnár Palkó. — Nem volt érkezése, a nádból ugrattam neki és torkon vágtam, mielőtt még fegyveréhez kapott volna. És a legény belemarkolt a nyeregtarisznyába és a hajánál fogva kihúzta a balón sárga fejét. Nem volt sok értelme, hogy magával hozta, úgy látszik, csak a rend kedvéért tette, mivel így tanították a palotai végházban. — Akárki fia vagy is, derék fiú vagy — szólt Molnár Palkó. • Hanem úgy vigyázz, hogy a balónok lovasokat eregetnek utánad! A legény legyintett a kezével. — Ám eregessenek, tudom én a járást a nádasban! Ekkor már felültette a két leányt a balón paripára, maga kantáron fogta Ismét megnehezítették az erdélyi ifjúságnak magyarországi főiskolában való tanulását Stanciu ügyosztályvezető Mateiu államtitkár ellen — Távol vannak a vezetők — Az egységesítés újabb zűrzavara — Az Ellenzék Néhány nappal ezelőtt közöltük dr. Mateiu Ioan közoktatásügyi állam- ,titkár nyilatkozatát, amelyben kijelenti, ,.hogy semmiféle akadályokat nem kívánnak gördíteni a magyar főiskolákra beiratkozni akaró egyetemi hallgatók -kiutazása elé. Nyilatkozatában határozott formában kijelentette, hogy azonnal intézkedni fog az iránt, hogy különösen azoknak a főiskolai hallgatóknak adják meg haladéktalanul a kiutazási engedélyt, akik tanulmányaikat már külföldön, illetve Magyarországon kezdették meg. Mateiu dr. kijelentései megnyugvást keltettek a tanuló ifjúság körében, mert a vezérigazgató ezután két napon keresztül a külföldi tanuláshoz szükséges engedélyező nyilatkozatot a felmerült esetekben meg is adta. Két nappal ezelőtt azonban váratlan fordulat állott be az ügyben. Anghelescu közoktatásügyi miniszternek ugyanis egy rendelete érkezett a kolozsvári közoktatásügyi államtitkársághoz, amelyben közli a miniszter, hogy a kolozsvári közoktatásügyi reszort harmadik főiskolai ügyosztályát szeptember elsejével feloszlatja, illetve a közoktatásügyi minisztérium megfelelő ügyosztályába osztja be. A harmadik ügyosztály hatáskörébe tartozik az egyetemés általában az összes főiskolák személyi és anyagi kérdéseinek intézése, de idetartozik a külföldi főiskolákon való tanuláshoz szükséges engedélyek megadása is. tudósítójától Dr. Mateiu a miniszter egységesítő rendelete következtében megbeszélések céljából azonnal Bukarestbe utazott és ettől a pillanattól kezdve minden magyarázat nélkül megszüntették a Magyarországon való tanuláshoz szükséges útlevél klauzulák kiállítását. Dr. Stanciu, a szeptember 1-vel megszüntetett harmadik ügyosztály vezetője a vezérigazgató intencióival ellentétben azonnal rendeletet adott ki helyettesének, Codru dr.-nak, hogy az összes magyarországi útleveleknél a resszort beleegyező nyilatkozatát tagadják meg. Az érdekelt diákság az intézkedés következtében teljesen tanácstalan. Dr. Mateiu, aki felelős állásában megígérte az utazási engedélyek kiadását, Bukarestben tartózkodik, ahonnan csak szeptember 5-én tér vissza. Ekkor azonban már késő intézkedni, mert szeptember 1-én a III. ügyosztály már Bukarestbe költözködött. Dr. Stanciu — az újabb gátló rendelkezések szerzője — szintén bölcs előrelátással elutazott, így tehát, ha tenni is akarna valamit — ami igen valószínűtlen — sem tehetne. Helyettese viszont arra hivatkozik, hogy a távollevő főnök utasítása kötelezi. A miniszter természetesen nem tud semmiről semmit, amit egyébként akkor, amikor az erdélyi exponensek sem tudják a tanuló ifjúság érdekeit szolgálni, nem is kell rossz néven venni tőle. 3 az volt, hogy meg akart ismerkedni Oláh Ferenccel és erre ezt a különös és „romantikus" utat találta legalkalmasabbnak. A sziguranca Veres Mária vallomását jegyzőkönyvbe vette s miután többszöri ájulások és sirógörcs-rohamok után meggyőződtek róla, hogy Veres Mária egy szerencsétlen idegbeteg nő, aki tetteit nem mindig beszámítható állapotban követi el, még aznap délután szabadlábra helyezték. A sziguranca kijelenti, hogy Veres Máriával semmiféle össze- , köttetésben nem állott. Veres Mária nincs a sziguranca alkal-* mazásában s ennélfogva annak * agent provokatőrje nem is lehetett. A szigurancán csak ez esetből kifolyólag ismerték meg Veres Máriát. Ennélfogva a jelvény terjesztésére a szigurancától megbízása nem volt, nem is lehetett, mivel a sziguranca az esetben szereplő madaillon létezéséről eddig nem is tudott. Végül a sziguranca erélyesen tiltakozik a cikk tendenciózus beállítása ellen és különösen az ellen, mintha a sziguranca mesterségesen előidézett összeesküvési pörökkel akarná az ország rendjét és nyugalmát megbontani. Eddig szól a sziguranca nyilatkozata és ennek készséggel is adunk helyet. Mi a cáfolat minden pontját el is hisszük, csupán annak utolsó pontjára vagyunk bátor egy kérdéssel felelni : Mit keres Fehérvári Mátyás a szigurancán ? Vagy talán ő is csak megismerkedni akart a most már Jilavári ülő magyarokkal és ő is csak az agentprovokatőrség „romantikus" útját választotta, hogy azokkal megismerkedjék ? a lovat, tisztességtudóan megköszönte uraimék szívességét és hamar eltűnt az út fordulóján. Molnár Palkó azt mondá: — Segített magán és azért az Isten is megsegítette. Tunyi uram azt monda: — Aki nem fárad bele az igazság keresésébe, az végül csak megtalálja. Bertóthy Gábor pedig nevetett és azt mondá: — Most már tudom, hol lakik Magyarországon az igazság: a szablya élén! 28. Szárcsavár alatt az utasok rábukkantak Bertóthy Cicelkére, aki valami igen fura keveréknyájat terelgetett a réten. Két kis csacsi, néhány bárányka, a Jelika-tehén, féltucat fehér kuvaszkölyök és vagy negyven szelíd daru volt a nyájban. Egy kis túzokcsapat is velük tartott, de a büszke viselkedésű madarak csak látogatóba jöttek és mindjárt elröpültek, mihelyt meglátták az idegen férfiakat. Gábor úrfi előresietett, hogy bemondja a várban a vendégeket. Ráchel nénét az ólban lelte, őszintén szólva épen trágyát hordott. Az urfi úgy vélekedett, hogy a rá várakozó harcot csak meglepetéssel lehet megnyerni, azért rögtön elsütögette minden öreg ágyúját: — Balassa Bálint uram szívesen köszönti kegyelmedet, Nádasdy Ferenc nagysága pedig atyafiságos szolgálatát ajánlja. Az uraknak értésükre esett, hogy a kegyelmed Kata húgának szerencséje skidi és azt mondák: ha Czekeyné asszonyunk nászoló asszony leszen, akkor Balassa legyen násznagy, hogy együtt járhassák az első táncot és ha a hires egri aszszonyság húgának bekötik a fejét, akkor csak Nádasdy lehet lakodalmas gazda, hogy az ő költségén egyenek és igyanak a vendégek. És Nádasdy uram hopmestere tüstént itt terem, hogy meghallgassa kegyelmed parancsait. Az urak csak egyet kérnek: a lakodalom legyen Jakab napján, mert később vitézi dolgaik után kelend járniok. És ennyi gráciával tartozunk is e nagyságuknak. Lakodalom ? Jakab napján ? — De hiszen az a legény ma is rab! — kiáltotta haragosan az aszszonyság. — Semmi az, édes néném! Balassa uram nevetve kifizeti azt a rongyos háromezret. Az egész dolog olyanformán festett, mintha a gaz, Gábris az ujjából szopta volna, de ekkor Tunyi uram a hasszina dolmányában már ott hajlongott Ráchel néne előtt és ugyanazt mondta, amit a fiú: — Nádasdy ő nagysága atyafiságos szolgálatát ajánlja! És vitézlő Menyhárt uram bebizonyította, hogy méltán viseli az udvarmesteri pálcát, mert amint megpillantotta a vasvillát az asszonyság kezében, finoman mondá: — Derekas munkát végez itt az egri Bellona ő nagysága, feniként híres őse is, Herkules király, ilyen munkával szerzett halhatatlanságot az Augiás istállójában. (Ráchel néne később gyakran mondá': olyan szép esze van Tunyi uramnak, hogy attól ugyan püspök is lehetne.) Az asszonyság megérezte, hogy a haszontalan öccse őt valahogyan tőrbe ejtette, de mihez kezdjen most már ? Azzal a vázsonyi molnárfélével csak elbánt volna, de a Nádasdyakat és a Balassákat nem lehet arcon csapni. Gábor azt mondta: — Úgy lehet, Zrínyi ő nagysága is eljön a lakodalomba. Nem volt igaz, de ezzel megadta Ráchel néninek a kegyelemdöfést. Az ütközet tehát elveszett. (Folyt, köv.) Cluj-Kolozsvár, 1922. szeptember 1 Ezek után bizonyosra lehet venni, hogy az egységesítés zűrzavarában újabb kálvária vár a tanulmányait külföldön folytatni kívánó ifjúságra, miután az ügyosztály megszűntével igen valószínű, hogy a külföldön való tanuláshoz az engedélyt már csak Bukarestben lehet majd beszerezni. Az utóbbi napok eseményei azonban most már annyira furcsa színezetűek, hogy csak erőltetett jóindulattal lehet feltételezni, miszerint az újabb keletű rendeletek kiadása és a vezetőknek ezzel összevágó távolléte között nincs összefüggés és nem nyilvánul meg bizonyos tendencia. Mindenesetre, az ügy csak Mateiu dr. visszatérése után kerülhet kellő megvilágításba, aki magyarázatot fog adhatni alárendelt közegeinek meglepő intézkedéseiről. Sajnos azonban, az aligha fogja megváltoztatni azokat a nehézségeket, amelyeket az erdélyi magyar egyetemi hallgatók százainak okoztak az új intézkedéssel. | Molnársegédek | | kerestetnek | $ magasőrlésü malomhoz * ♦ Jelentkezni személyesen ♦ | vagy írásban Fried- *mann Mór malomtu- t ♦lajdonosnál Cluj, Vasut-utca 4. sz. ♦ KÖZPONTI SZÁLLÓ nyári scerthelyiségs a legelőkelőbb étterem! Román Mezőt tas a Marosvásárhely és Vidéke Cukorgyár r.-t, Targu-Mures—Marosvásárhely. Ajánlatok nevezett vállalathoz küldendők.