Ellenzék, 1925. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Ara 4 lej.Cluj-Kolozsvár, 1925. április 1. Szerda XLVI. évfolyam 74. szám egy hónapra 80 lej. Negyedévre 220 ti, fWPflDTm: Félévre 420 lej. Egész évre 800 lej. _ _ ______ _ KIADÓHIVATAL: Str. /. Manin nr. Egyes szám 4 lej, 16 oldalas szám 5 lej -PiH\ljQá Megkezdődött a német elnökválasztás Megoszlanak a baloldali szavazatok. ( A baloldali pártok a megismételt választásnál Marx helyett Simont jelölik Az Ellenzék tudósítójától.) A német elnökválasztás első napja vasárnap lezajlott minden különös incidens nélkül. Eredmények még nincsenek, de a befutott részletes eredményekből is valószínűnek látszik, hogy ez az első választás a döntést nem hozza meg, mert a szükséges abszolút többségi egyik párt jelöltje sem nyeri el. Amint előre látni lehetett, a szavazatok számával Porrés és Marx vezet. Közvetlenül a nyomukban jár Braun, a szocialisták jelöltje. A többi szavazatok elaprózódtak. Meglepően hangzik az utolsó pillanatban érkező hír, hogy a baloldali pártok a valószínűleg szükségessé váló második választásnál nem Marxot jelölik, hanem a jelenleg is elnökhelyettesítő Simont, a birodalmi törvényszék elnökét. Ennek a jelölésnek két oka I^hek-^Egyik az, hogy a Simon pártokon felül tisztelt nevével a jobboldali szavazatok egy részét még elhódítani remélik. A másik, hogy a Marx gyakorlati egyéniségére szüksége van a baloldali pártoknak a porosz miniszterelnöki állásban, amely egy újabb választáson esetleg kiesnék a baloldal kezéből. A választások eddigi eredményéről a következő berlini távirataink szólnak : Az elnökválasztás első napja az egész birodalomban nyugodtan folyt le. Komolyabb összeütközés sehol sem fordult elő. Hozzávetőleges becslés szerint a választói tevékenység jóval kisebb volt, mint az utolsó parlamenti választásoknál, mert húsz százalékkal kevesebben vettek részt benne, mint a december 7-iki képviselőválasztáson. A választásra jogosultaknak átlag hatvan százaléka szavazott le. Délnémetországban jóval, nagyobb arányban szavaztak, mint Északnémetországban. A választási propaganda a megszabott keretek között maradt s csak nagyon ritka helyen lépte túl az illő határokat. A választásra negyven- millió szavazólapot adtak ki, amelyen hét jelölt neve állott abc-sorrendben. A sort Braun Ottó volt porosz miniszterelnök, a szociáldemokraták jelöltje kezdi és Thaelmann Ernő hamburgi szállítómunkás, a kommunisták jelöltje zárja be. Alul egy üres rovat azoknak számára, akik a pártok jelöltjeit nem fogadják el. Ezek egyéni jelöltjük nevét írhatják a szavazólapra. A legnagyobb tábora az első választásokon kétségkívül dr. Kurt Jarres volt duisburgi főpolgármesternek, a Stresemann-kormány volt belügyminiszterének lesz. Jarrest a két legnagyobb jobboldali párt, a német nemzeti és a német néppárt egységesen támogatják. Ellenfelei fölhasználják ellene azt a vádat, hogy a rajnai szeparatista mozgalmak idején rokonszenvvel nézte a Rajna-vidék elszakadási törekvéseit a német birodalomtól s állítólag attól sem idegenkedett, hogy a jóvátételi terhek elengedéséért a megszállott területeket adják át Franciaországnak. A baloldali pártok egyelőre megosztva szavaznak, s csak a második választásnál lehet szó az egész baloldalt képviselő jelölt egységes támogatásáról. A negyvenmillió választó utázni körülbelül huszonhétmilliónak magatartása az utolsó decemberi választások alapján kiszámítható. Ebből a huszonhét millió szavazatból tíz és fél millió a munkásosztályé. A polgári szavazatok közül tizenegy millió a jobboldali pártoké, négymillió a centrumé és harmadfél millió a demokratáké. A baloldali pártok tehát csak akkor győzhetnek, ha szociáldemokratákkal paktumot létesítnek. Meglepetést csak az hozhat, ha a decemberi választásokon passzív maradt tíz millió választó most az elnökválasztásban részt venne. De ez nem látszik valószinünek s így abszolút többsége ezúttal egyik jelöltnek sem lesz. A második választási menet április 26-ára van kitűzve, amikor már a relativ többség is elegendő az elnök megválasztásához. Jarres-t pártja a második választáson is jelöli. A baloldaliak azonban erre a második választási menetre nem Marx-ot, hanem Simon-t, a birodalmi főtörvényszék elnökét jelölik. Az utolsó hírek szerint Berlinben a választóknak körülbelül nyolcvan százaléka szavazott le. Este 10 órakor Berlin északi körzetéből, ahol a munkásszavazatok dominálnak, a következő eredményeket jelentik: Leadtak Braun szociáldemokrata jelöltre egymillióötezer, Jarresre 897.700, Marx-ra 473.000, Thaelmann kommunistára 29.000, Hellpach demokrata 238.700 és Ludendorff fajvédőre 42.000 szavazatot. Karlsruheban az este beérkezett végeredmények szerint Jarres 70.782, Marx 40.900, Braun 29.199, Hellpach 8.527 és Thaellmann 4.290 szavazatot kapott. Koblenzben Marxra 11.439, Jarresra 5.960, Braunra 4.250, Hellpachra 805 és Thaelmannra 877-en szavaztak. Görlitzben Braun 15.697, Jarres 13.676, Hellpach 7.451, Marx 1.773 és Thaermann 834 szavazatot kapott. Más eredmények még nem érkeztek be s a szavazatok öszszeadását hétfő előtt aligha végzik el. A magyar ellenzék feladja passzivitását Budapest.Az Ellenzék tudósítójától, Szilágyi Lajos, a passzivitásba vonult ellenzék egyik vezetője egy politikai vacsorán bejelentette, hogy a passzivitásba vonult ellenzék passzivitását feladni készül. A nemzetgyűlésre valószínűleg a választói jog plenáris vitájánál fognak visszatérni. A szocialisták azonban, amint a Népszavának a beszédhez fűzött megjegyzéseiből látható, továbbra is távol maradnak a nemzetgyűlés tárgyalásaitól. Összefogatták az erdélyi telepesek vezetőit A Nemzetek Szövetségéhez intézett panasz a „bűnük“ Államellenes ténykedéssel vádolják őket (Az Ellenzék tudósítójától.) Néhány hét előtt részletesen beszámolt arról az Ellenzék, hogy az erdélyi magyar telepesek kis földjeik elvétele ellen a Nemzetek szövetségéhez fordultak. Közel háromezer magyar földmives család megélhetésért s vagyonáért szállott síkra a 624 telepes gazda, kik aláírták ezt a panasziratot. Egyúttal azonban úttörő harcot vállaltak ezzel a polgári jogegyenlőségért és nemzetek közötti igazságért, mely jóvátehetetlen csorbulást szenvedne akkor, ha a magyar telepesek kis földjeit tényleg a földosztás korában kisajátítanák. Ugyanakkor pedig bárki másnak legalább 10 holdat, földművesnek legkevesebb 50 holdat meghozna az a törvény, mely ezenkívül 16—20 holdas telepeket, hozzá felszerelést osztogat a kisajátított földekből és az államkincstárból, természetesen csak román nemzetű földnélkülieknek. Miután a jogorvoslatnak minden közönséges lehetőségét — minden eredmény nélkül — kimerítették, került végső törvényes eszközre, a nemzetek tanácsa előtti panaszra. Éppen ezért megdöbbentő és hihetetlen az a hír, mely arról tud, hogy a detrehemi és ludasi magyartelepeseket, élükön Péter Dániel bíróval letartóztatták és bekísérték Kolozsvárra. Megdöbbentő benne az, hogy ez a letartóztatás azért éri ezeket az embereket, mert az ország törvényeibe iktatott jogukkal éltek. Alig kike,, pedig azért, mert oktalan kihívás lesz azoknak a nagy nemzeteknek szemében, melyek képviselői a Nemzetek Tanácsában ülnek és alapokmányát aláírták. Fel kell tennünk, hogy a kormány értesülve erről az intézkedésről, melyről a józan ész ítélete szerint, nem tudhatott, haladéktalanul intézkedni fog a meghurcolt telepesek szabadlábra helyezése érdekében. rT Egységes magyar pártot akar Szlovenszkó magyar népe is Pozsony.Az Ellenzék tudósítójától.) Kisebbségi szempontból jelentős és jelentőségteljes eseményről kell beszámolnunk : a szlovenszkó magyarság körében lendületes mozgalom indult meg oly Irányban, hogy a mai gazdasági és világnézeti színezetű különböző pártok helyett, egyetlen egységes nemzeti pártba sorakozzék az egész magyarság. Az esemény Erdély magyar népe számára két szempontból is tanulságos. Először azért, mert igazolását jelenti annak, hogy az eddigi erdélyi kisebbségi politika elvi álláspontja helyes volt. Másodszor pedig, mert a szlovenszkói zászlóbontás hasznos és sürgős figyelmeztetést küld Erdélybe, hogy az egységes párt keretén belül minden társadalmi rétegnek külön és erős érdekvédelmi szervekkel kell bírnia, hogy a nemzeti egység a gazdasági érdekek közösségét jelentse és kiegyenlítődésééet biztosíthassa. Az első lépést a szlovenszkói egységes Magyar Párt felé Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő tette meg alábbi, kivonatosan ismertetett beszédével: A csehszlovák nemzeti irány feltartóztathatatlanul vonul fel a mi magyarságunk ellen és semmisíti meg egyik nemzeti értékünket a másik után. Ezzel szemben az egységes nemzeti alapon történő organizáció inkább nyújt védelmet. Az egységes párt már magában véve is nagyobb és komolyabb erőtényező, mint a pártokra szakadt magyarság, még ha ez utóbbi egységes vezetés alatt működik is. Az utóbbi időben a keresztényszocialista párt kebelén belül súlyos természetű ellentétek következtek be, melyek annyira elmérgesedtek, hogy az egész magyar politikai front akcióképességét megbénítják. Az ellentétek kiegyenlítése a jelenlegi pártkeretek alapján sohasem lesz lehetséges anynyira, hogy az okvetlen szükséges egységes vezetés és erőteljes munka lehetővé váljék. Az egységes magyar pártnak Szlovenszkón sok régi híve van, a nép lelkében mélyen begyöveerezve él az óhaj, hogy magyar a magyarral együtt járjon és végre egyszer erőteljes egységben összeforrjon. Népünknek ma már nincs szüksége a különféle jelszavakra, érzi és tudja, hogy nemzeti léte forog veszélyben s a szervezkedés sikeréhez nem szükséges a gazdasági jellegű pártok lés tesítése. A gazdasági krízis állandósi^L lása is mind nehezebbé teszi a pátok pénzügyi fentartását. Ebben szempontból az egységes párt jele*^ tős könnyebbséget jelent. Az egys* ges párt keretén belül minden társadalmi réteg külön és erős érdekvédelmi szervekkel fog bírni. A gazdák, az iparosok, kereskedők, a munkások stb. erőteljes érdekvédelmi csoportot fognak képezni és védelmük az egységes párt révén eredményesebb lesz. Az egységes magyar párt szövet-