Ellenzék, 1936. április (57. évfolyam, 76-99. szám)
1936-04-29 / 98. szám
4 ELLENZÉK .................................... Ahol VIII. Edward angol király dédnagyanyjának bölcsője ringott... Gróf Rhédey Claudia grófnő tragikus élettörténete. — Ősök, akiket máig sem felejtett el az angol királyi ház Iargu-Mures (Az Ellenzék tudósítójától.) A székelyföldi Mangheorghe de Paduro erdélyi nagyközség felkerült , világ térképére. Itt fekszik ez a különben csöndes kis székely falu, melynek lakói büszkén emlegetik, hogy a világ legjelentősebb birodalmának, az angol birodalomnak ura, Vili. Edward kiályse innen származik. A kis erdélyi falu meleg üdvözletet küldött pár évvel ezelőtt az angol királyi pár jubileuma alkalmasai Londonba és a királyi család nem feledkezett meg arról a helyről, ahol az egykori király dédnagyanyjának bölcsője ringott. Jelentős összeget juttatott a kis erdélyi falu református egyházának, hogy templomát kijavítsa. Azóta a kis templom, melyiken az angol király egykori világszép dédnagyanyjának esküvője lezajlón, újjászületve hirdeti a régmúlt idők legendás emlékeit . . . Gróf Rhédey Claudia élettörténete Gróf .Rhédey Claudia, kinek leánya később angol királynő lett, 1812 november 16-áin, tehát közel 125 évvel ezelőtt született Erdélyben. Gróf Rhédey Claudia legendás szépségéről beszélt abban az időben az egész, környék, de talán egész Erdély is. Az egykori feljegyzések tanúsítják, hogy ,,szebb volt a hajnalhasadásnál és szebb a virágfakadásnál és aki meglátta e tökéletes szépséget, annak szive gyönyörűséggel telt ebb. Nagy kedvességnek örvendett a kis grófkisasszony Erdélyben. Az 1826-ban lezajlott konfirmációs ünnepélyen a Bánffy, Bethlen, Rhédey, Toldi és Mikes grófok is jelen voltak és Herepez Károly akkori református lelkész már akkor megjósolta látnoki szemmel ünnepi beszédében, hogy fényes, de tragikus jövőt jelölte. Anyja báró Inczédi Ágnes Bécsbe vitte, hogy leánya a káprázatos udvari bálokon tündökölhessen. Három hetet vett az út igénybe. Az erdélyi főurak Rhédey grófnő törekvéseit nem nézték jó szemmel, pedig az előrelátó anya csak leányának méltó jövőjéről akart gondoskodni. A kis erdélyi grófkisasszony életébe aztán beleszólt a végzet. Gróf Rhédey Claudia egy udvari bálon megismerkedett Sándor württembergi herceggel, az osztrák hadsereg ezredesével, aki nemsokára megkérte kezét. A házasság körül mindkét családban vihar tört ki. A vőlegény csak hercegi családból származó nőt vehetett volna el családjának törvényei értelmében, míg az erdélyi család és különösen annak legidősebb férfitagja Rhédey János gróf azt hangoztatta, hogy a menyasszony fejedelmi családból származik, mert a Rhédey grófok Aba Sámuel magyar királyig tudják visszavezetni eredetüket, másrészt egyik ősük, Rhédei Ferenc 1657-ben Erdély fejedelme volt. Végül legnagyobb csendben a férj állomáshelyén, Grazban, tartották meg az esküvőt 1835-ben. A német herceg és az erdélyi magyar grófkisasszony házasságából három gyermek született: Amelie, Henriette és Ferenc, akik később az akkori osztrák császártól a Hohenstein címet nyerték el. Titokzatos halál A szépséges magyar grófnő életét a sors megrövidítette. Halálára vonatkozólag ellentéteket találnak az egykori elsárgult feljegyzésekben . Az egyik feljegyzés szerit a grófnő férjét ezredtulajdonosnak nevezték ki és a császár úgy kívánta, hogy szép felesége lóháton legyen mellette a díszszemlén. 1841 szeptember 15-én zajlott le ez a díszszemle — írják az egykori feljegyzéseik. — Egy ideig szépen is ment minden, mikor azonban riadót fújtak, a trombitaszóra a grófnő lova megbokrosodott és elvágtatott vele. A megijedt fiatal asszony leesett és a gyakorlatozó lovascsapatok, akiket már nem lehetett feltartóztatni, átvágtatták testén. Ezt a hírt később megcáfolták. Egy későbbi forrásmunka, Benkő Károly: „Marosszék ismertetése" címmel 1868-ban megjelent könyve, a Rhédey-család ügyészének Kozma Lászlónak naplója és a németnyelvű gyászjelentés alapján azt írja, hogy 1841 tavaszán Sándor württembergi herceg feleségével a kis erdélyi faluban volt látogatóban és visszafelé menet, az üveges határ felfordult az országúton. A baleset következtében az anyai örömök elé néző fiatal asszony súlyos belső sérüléseket szenvedett és 28 éves korában meghalt. Az egykori feljegyzések szerint a korán cik 11 ny . grófnőt utolsó kívánsága szerint vörösre, koporsóiéii hazaszállitották a kis erdélyi faluba, hol Török István gróf, Sándorvürtteinsbergi herceg hadsegédje, a község felett elhúzódó hegység egyik csúcsán emelt kis kápolnában helyezte örök nyugalomra. Út az angol királyi trónhoz Claudia grófnő egyetlen fia, gróf Höllenstein Ferenc, aki 1836-ban Teck hercege címet is elnyerte, 1866-ban Mária Etelka Cambridge hercegnőt, Victoria angol királynő unokáját vette el feleségül. E házasságból született a későbbi angol királynő, Mary Victoria hercegnő, aki második házasságában 1893-ban az angol trónörökös másodszülött fiával, György yorki herceggel kötött házasságot, V. György néven foglalta el az angol királyi trónt. Ennek a kapcsolatnak következtében nyugszik most a kis erdélyi székely faluban a mai özvegy angol királynő nagyanyja, aki tehát dédanyja Vill Edward királynak. Az egykori krónikás oldalakat írt feljegyzéseiben a gyönyörű kastélyról és annak pazar francia diszkertjéről, melynek közepében szűkökül, mesterséges sziklaibarlang és előtte köböl faragott nanele állott. A mult .sz.őlőkoszorúzata dombok között elterülő sarátságos völgyet és a teláshatatlan hosszú jegenyefasort hagyta meg. Az egykori kis kápolnából az angol király dédanyjának hamvait a református templomba szállították át, hol fekete táblácska jelzi a falon, kinek a hamvai porladnak alatta. A márvány táblát Vámbéry Ármin híres magyar utazó helyezte el még a háború előtt az angol királyi udvar megbízásából. Most pedig, amikor Vili. Edward király trónra lépett, nem feledkeztek meg a legbüszkébb erdélyi faluban arról, hogy a közkedveltségnek örvendő fiatal király, a hatalmas brit birodalom ura egy kicsit hozzájuk is tartozik. Szerencsét kívántak és reméli, hogy ez a levél, több volt az angol király számára, mint a többi sok százezer hivatalos üdvözlet. (b. b.) Bánsági képzőművészeink érdekes megmozdulása Erdélyi és Bánsági Képzőművészek Egyesületet kell alapítani ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az aradmegyei képzőművészek figyelemreméltó mozgalmat indítottak s ezt Erdély városaiban hasonló megmozdulás fogja követni. Elgondolásuk eredetileg az volt, hogy Aradon Képzőművészeti Társulatot létesítenek, mely külföldi mintára a művészek helyzetét állandóan figyelemmel kiséri s a rendelkezésére álló eszközökkel tervük kivitelében segíti. Ebben az irányban egy izben értekezletet is tartottak, melyen alapos vitával kimerítették a terv minden várható előzményét és hátrányát, végül arra a megállapodásra jutottak, hogy ilyen Képzőművészeti Társulattal nem lehet eljutni a célhoz és elhatározták, hogy kapcsolatot keresnek a Bucuresti-i Sindicatul Artelor Frumoase nevű társasággal, mely a romániai képzőművészek szindikátusa és épp olyan jogokat biztosíthat a vidékieknek is, mint fővárosi tagjainak. A Bucurestiből érkezett válasz kedvező volt, a gyakorlati megoldás azonban késik. A központ nem zárkózott el attól, hogy Aradon fiókintézménye legyen, sőt kilátásba helyezte, hogy 10—12 tag jelentkezése esetén leküldi megbízottját Aradra a tagozat megszervezésére. A kívánt létszám is megvan, a megalakulás mégis késik. Pataky Sándor festőművész a következő felvilágosítást adta erre vonatkozóan: — Azon a bizonyos gyűlésen a román kollegákkal az élén úgy határoztunk, hogy együttes tagfelvételt kérünk a központtól. Anyagi érdekek parancsolták nekünk, aradi képzőművészeknek ezt a lépést, hogy azoknak az előnyöknek a megszerzésével, amelyek egy ilyen tagsággal járnak, módunkban álljon kedvezményes utazás és olcsó szállítás által az ország különböző helyeit és Bucureştit felkeresni. Ma ugyanis az a helyzet, hogy erdélyi festő, vagy szobrász csak úgy állíthat ki Bucureştiben, ha ő maga leviszi kiállítandó dolgait ott megfelelő helyet bérel és ott marad, míg tárlata bezárul, vagy maga helyett drága megbízottat küld a kiállítás megrendezésére. Ha azonban, mint alcsoport működnénk és a rendes tagsággal járó előnyöket élvezhetnénk, akkor függetlenül a jelentékeny pénzmegtakarítástól, nem kellene személyesen lemenni a kiállításokra és nyugodtan leküldhetnénk képeinket, szobrainkat a Salon Oficialba. Az aradi képzőművészek tehát a kezdeményező lépést megtették. Most többi városaink képzőművészein volna a sor. Együttes mozgalmat kellene indítaniok az erdélyi és bánsági képzőművészek egyesületének megalkotására, mely jogi személyiségével tagjainak ugyanolyan előnyöket tudna nyújtani, mint Bucureşti. Szervezetten, egységesen volna jó aztán a megkezdett tárgyalásokat tovább folytatni. (j■) A magyar vasutakon már életbe léptek a Budapesti Nemzetközi Vásár utazási és vízumkedvezménye! A román vasutak május 3-tól adnak utazási kedvezményt BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Teljesen felkészülve, a szeretetteljes vendéglátás izgalmaival várja már Budapest a május 8-án kezdődő Nemzetközi Vásár látogatóit. Ismeretes, hogy májusban a legszebb a magyar főváros, ahol nemcsak magyaros vendégszeretet, hanem rengeteg látványosság és jóleső olcsóság is várja a külföldieket. A magyar idegenforgalom legnagyobb része már évtizedek óta éppen a vásár idejére esik s a főváros ezt az idegen tömeget már csak azért is elhalmozza minden jóval, hogy szépségének és olcsóságának hitét a távozók vigyék el a világ minden részébe. A rengeteg kedvezményt nyújtó vásárigazolvány bármely menetjegyirodában és a vásár tb. képviselőinél megszerezhető. A vásárigazolvány a lehető legrészletesebben tartalmazza az összes kedvezményeket, amelyeknek legfontosabbjai a következők: A magyar vasutakon bármely határállomásról, bármilyen vonat, bármely kocsiosztályon, április 28-tól május 18-ig féláron lehet Budapestre utazni s onnan május 8-tól 28-ig megint csak 50 százalékos kedvezménnyel tetszés szerinti irányban az országból kiutazni. A vásár féláru utazási kedvezménye tehát az országon való átutazásra is érvényes. Vizum nem kell, a vízumot utólag két és fél pengőért Budapesten lehet megszerezni. A vasúti jegyet a magyar határon a kocsiban a kalauztól is meg lehet váltani. A román vasutak 50 százalék utazási kedvezményt adnak május 8-tól 23-ig a visszautazásra azoknak, akik május 3-tól május 18-ig utaztak Budapestre. A kedvezmény minden vonat, minden kocsiosztályán érvényes. A dunai hajókon Giurgiu állomásról féláron lehet, mégpedig már április 24. óta Budapestre utazni. Az utazási és vízumkedvezményeken kivül a vásárigazolvány rengeteg különféle kedvezményre jogosító szelvényt tartalmaz. (Magyarországon 3 külön belföldi utazásnak 33 százalékos jegykedvezménnyel való megtételére, budapesti múzeumok, képtárak, kiállítások, sportesemények meg színházak, mozik és a világhírű budapesti fürdők olcsó megtekintésére, illetve használatára is jogosítanak ezek a szelvények. A vásárigazolványok tulajdonosai itt tartózkodásuk alatt tiszteletbeli tagjai a magyar kereskedelem és ipar országos jellegű klubjainak is. líu A* / 9 . ( áprils 29. ) Tudnivalók az idegen ellenőrzésről , CLL.J. (A/ Ellenzék tudósítójától. A lx -ügyminissztérium idegen-ellenőrző osztályait a munkaügyi minisztéium most közli, hogy május 15-én kezdődik az ország területén tartózkodó idegenek országos ellenőrzése ide mindazok az idegenek jelentkezni tartoznak,» , akiknek tartózkodási engedélye 1936 június L-*án jár le, vagy október 1-ig kaptak «*ng. Jedélyt az itt tartózkodásra anélkül, hogy it-B" levéllel b mának. A román Nansen-igazolva-1 -i »yokkal rendelkező menekültek szintén j'-jelentkezni tartoznak tekintet nélkül arra,H. hogy munkaadók vagy alkalmazottak, vagy ív nincsenek alkalmazásban. Az idegen munka-t adók személyesen tartoznak jelentkezni ,fx-il mutatva iparengedélyüket, tartózkodási eli-llgedélyüket, az 1936. évi januári negyedre tíz eső ipari vagy kereskedelmi adó befizetését |( ) tanúsító nyugtákat és a kereskedelmi és ipar-1 - kamara cégjegyzési kivonatot, amennyiben a 1 l*-jegyzés nem tűnik ki magából az iparon- engedélyből. Az alkalmazottak érdekében a 1 l munkaadók kötelesek kérvényt előterjeszteni. Ehhez a következő okmányok csatolandók:ML munkakönyv, tartózkodási engedély, 1936*. A januári negyedre szóló adók kifizetésének igazolása, speciális tudásra vonatkozó igazolványok, pénzügy igazgatósági letéti nyugta a munkaügyi minisztérum célját szolgáló 500 lej befizetéséről, mely összeget minden idegen alkalmazott után külön-külön kell befizetni. A munkaadó a következő rovatokkal rendelkező kimutatást köteles elkészíteni: A vállalat neve . .. Természete . .. Székhelye . . . 1936 május 1-én szolgálatban levő alkalmazottak helyzetének feltüntetése: 1. Romám állampolgár. 2. Idegen állampolgár 1936 június 1. 3. Idegen állampolgár 1936 október 1 (útlevél nélkül kapott tartózkodási engedéllyel). 4. Idegen állampolgár más le- 1 járattal. Ezekre vonatkozóan a következő rovatok töltendők ki: Kezelő személyzet: Vezető állásúak. Alantas állásúak. Végzett munkásokkal egy kategóriában dolgozók. 1 Műszaki személyzet: Vezető állásúak. Alantas állásúak. Munkások. Végzett munkások. 1 Végzettség nélküli munkások, összesen ... ■ A taxa ki nem fizetése az idegen munkások tartására adott engedély elvesztését vonja maga után. Az idegen alkalmazottak, akik az ellenőrzés pillanatában nincsenek alkalmazásban, maguk terjesztik elő kérelmüket, melyhez a következő okmányokat csatolják: munkakönyvv, tartózkodási engedély, végzettségre vonatkozó bizonyítványok s az 1936. évi januári negyedre szóló adó kifizetését igazoló nyugta. Azok az idegen alattvalók, akik nem tartoznak a fenntebb megjelölt kategóriákba, szintén maguk kötelesek kérvényüket előterjeszteni, melyhez a következő okmányok csatolandók: tartózkodási engedély és 1936 januári negyedre szóló adó kifizetését bizonyító nyugta. A kérvényben a következő adatokat kell feltüntetni: lakás, foglalkozás, itt tartózkodás oka, rendőri vagy szolgabírósági bizonyítvánnyal igazolt tartózkodási idő s a megélhetési lehetőség bizonyítása. Az így felszerelt kérvényeket április 20-tól május 15-ig nyújtják be vidéki rendőrségeknél a városokban lakó idegenek, a szolgabíróságnál a községekben lakó idegenek, a rendőrchestora Idegenellenőrző osztályán (Calea Victoriei) a Bucurestiek. A kérvény benyújtása alkalmával a hivatali közegek igazolványt adnak a kérvény és mellékleteinek átvételéről, mely igazolvány 1936 augusztus 1-ig bir érvénnyel. Ez az igazolvány helyettesíti a tartózkodási engedélyt az ellenőrzés befejezéséig s a beterjesztett iratok visszaadásáig. Az iratokat az a hatóság adja vissza, mely azt átvette. A rendelet ellen vétők a nemzeti munka védelméről s az idegen ellenőrzésről szóló törvények alapján szigorúan lesznek büntetve. GYOMOR- ÉS BÉLHURUT, ee emésztés hiányossága, erős bomlási és erjedési folyamatok a gyomorbélhuromban, bélbaktérium- és gyomorsavtúltengés az enyhe természetes „FERENC JÓZSEF“ keserűvíz használata által legtöbbször rövidesen megszűnnek. Az orvosok ajánlják. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja- A kisebbségi és emberi jogok előharcosa. Budapesti Nemzetközi Vési,utazási- és vízumkedvezményre jogosító vásár Igazolványa 120 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. Vidékre 140 lej előzetes beküldése mellett, ajánlva a Normalktíldiák