Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-04 / 275. szám
vazunk. A v«96/.áttért területek jelentősége pedig a/. egész magyarságra nézve.Ura épp*n az, hogy tágabb látókörűvé. váltóZAlo*»bhá. almasoktól teszik a magyar tf®odojko'«lift «s. uttMl felszabadítják a magyarságot élteti «r&kSfd. .— a netanet fleténriki szempontjéból az or- Kídg egyes részeit nem lehet csupán az ott terelhető gazdasági kincsek és energiák alapján elbírálni. A gazdasági javak mellett az ország tulajdonaképent gazdagságát azok a szellemi értékek adják meg, amelyeknek a lelőhelye nem mindig esik egybe az ország anyagilag jövedelmezőterületeivel. A szellemi gazdagság — így szemlélve az ország egyes tájegységeit, ha a visszatért Erdély gazdasági szempontjából deficites tesíthetnek is számít, immerhetetlen az a szellemi gazdagság, amit visszatérése Magyarország számára jelentett. Erdély Magyarország részére sohasem anyagi kincsei miatt képezett értéket, hanem Erdély igazi jelentőségét a magyar élet szempontjából kiváló fiai adták meg, akikben ennek az országrésznek mélyebb történelmi tudata, kiegyensúlyozott társadalmi felfogása és sajátosan magyar műveltsége öltött testet. Ezért mikor Délerdélyről beszélünk, akkor gondolunk elsősorban arra a Tordára, ahol 375 évvel ezelőtt a vallásszabadságot kimondták, ann a Gyulafehérvárra, ahol a 800 éves székesegyház román hajtású évei alatt Hunyadi János, a Zápolyák és Bethlen Gábor nyugosznak, arral a Nagyenyedre, amelynek ősi kollégiumában Apáczai Cseri János, Körösi Csoma Sándor, Szász Károly, Kemény Zsigmond, Barabás Miklós, Bolyay Farkas tanítottak, vagy nevelkedtek. — T. Házi! Elismerjük, sőt hangsúlyozzuk, az álamigazgatásban az erős, központi hatalom szükségességét. De amilyen mértékben szükség van a központi irányításra rendészeti vonalon, olyan mértékben kell a közigazgatásnak felszínre segítenie és gondoznia az egyes tájegységek sajátos színezetű kultúráját, és annak a társadalomnak az öntevékenységét, amely ennek a kultúrának hordozója. A közigazgatás szükségszerű központosításának ez adja meg a maga természetes ellensúlyát, s amint a központi hatalom gyakorlásával kerülhetjük el a kisebb közösségek elzárkózását a maguk lokálpatriotizmusának szűk korlátai közé, úgy az egyes vidékek sajátos szellemiségének a közigazgatásban való érvényre juttatásával vehetjük elejét annak, hogy a központi hatalom nyomasztóan nehezedik reá a vidékre. A kisebbségi élet élő tanulságai ■— Beszédemnek ebben a részében legyen szabad azokat az elveket is felmutatnom, amelyek a kisebbségi sorsot átélt magyarság tapasztalataiból szűrődtek le. A kisebbségi élet lényegében az állam nélkül, tisztán társadalmilag szervezett magyar életet jelentette. A magyar államtól elszakított magyarságnak meg kellett kísérelnie az állami élet tevékenységeit a lehetőség legmesszebbmenő határáig társadalmi szervezkedéssel és munkával pótolni, s vitathatatlan, hogy ez a munka bizonyos területeken igen komoly eredményeket is tudott be mutatni. Ennek a társadalmi szervezkedésnek az alapelve az, hogy a nemzeti élet minden funkciója számára külön szervezetet létesítsünk, azaz a kulturális, gazdasági és társadalmi élet kielégítésére lehetőleg külön keretet állítsunk be s ezeket azután az egységes irányítás és munkai elosztás céljából egyetlen csúcsszervezetben egyesítsük. Ezzel a rendszerrel taán legtöbb lehetőség van arra, hogy az önkéntes együttműködés széllemet felébresszük szélesebb rétegekben is továbbá a társadalmi rétegek egymás közötti bizalmát felébresszük, erős közösségi tudatot alakítsunk ki és széles körből biztosítsuk a vezetők kiválasztását. Sőt mód nyílik arra is hogy a mai időkben egyre jobban kidomborodó szakmai és szakszerűségi érdekeknek is eleget tudjunk tenni.- Ami a kulturális életet illeti, véleményem szerint ezen a téren a legmaradandóbb értékű és legrugalmasabb, legmesszebbre kiható szervezkedést a felvidéki SzMKE teremtette meg, amely ma is kitűnő eredménnyel égzi a visszatért felvidéki részeken a népművelés munkáját s ezzel az államot tehermentesíti egy feladattól. A mezőgazdasági életben viszont az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szervezete a legkimagaslóbb amely a földművesréteget igyekszik gazdasági tudásban, műveltségben alkalmassá tenni arra, hogy sorsát megjavíthassa. Társadalmi téren a kolozsvári Times Szervezet nyújt érdekes tanulságokat Ennek munkája sikeresen és szervesen kapcsolódik bele a közigazga időszerű és utazási cikk, művészet, sport, humor szórakoztatja a közönség minden rétegét Megjelenik kéthetenként Mesrendelhel£ IBUSZ ntl, V. Akadémia u. 10. Egyes szám 4rr 40 .»»ér tásnak szociális, kulturális és közellátási feladataiba s bizonyos fokig a közvetítő szerepét játszja a közigazgatás és a társadalom között. Ha ezeket a szervezeteket nem a reális szükségesség, hanem Csak a közös elnyomás és kitaszítottság hívta volna életre , nem lett volna okos, reális programjuk, a felszabadulás után alighanem szétbomlottak volna Azonban az élet a visszatérés után is igazolta a célok és munkamódszerek helyességét és időtállóvá tette a kisebbségi sorsban életrehívott munkát. — Az ilyen közösségek felébresztik az emberekben a tudatot, hogy a közügy valóban mindnyájunk közös ügye, s annak érdekében önkéntesen együtt kell dolgoznunk. A kis közösségek, foglalkozási csoportok, tájegységek autonóm szervezetei, viszonylagos önállósága nélkül nem alakulhat ki szerves élet A magyar alkotmányban is kifejezésre jutó önkormányzati szellem felélesztéséről van tehát itt szó, ami — akár vármegyei szervezetről, akár gazdasági vagy közművelődési célú társadalmi szervezetekről legyen is szó — közelbb hozzák a kisembert a közélethez felébresztik felelősségtudatát, kicsiszolják politikai gondolkodását, s hozzászoktatják a maga életének irányításához. Társadalmiautonómiát Társadalmi öntevékenységet és autonómiát a legtöbben csak a liberális állami berendezkedés keretében tudnak, elképzelni, mely az erők játékának szabad teret enged. Ezért a kis társadalmak önkormányzatát pártálásaiknak megfelelően vagy elvetik, vagy ennek kizárólagosságára esküsznek. Pedig az erős központi hatalom és állami irányítás összeegyeztethető a kisebb közösségek önkormányzatával. A jövő fejlődési irányának a mi meggyőződésünk szerint az állam és társadalom között összhanghoz és együttműködéshez kell vezetnie. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha az állam a társadalom által elvégezhető feladatokat a társadalom szabad társulásaira bízza, ebben a vonatkozásban tehát az államnak kell az irányt megszabnia, a terveket elkészítenie, s a végrehajtás feladata pedig a társadalomra vár. Csak így állítható vissza az állami és társadalmi tevékenység megbomlott egyensúlyai. A magyar társadalom szétbomlik a magyar állam gondoskodása nélkül, de a magyar állam is elhal, ha nem élnek benne a társadalom eleven erők Város és falu kétféle műveltsége A társadalom kérdésével kapcsolatban, t. Ház, még csak egy problémára szeretnék rámutatni. A bajok egyik gyökere abban van hogy az állam és társadalom közötti távolság megnőtt. De távolságok vannak életformában, gondolkodásmódban, kultúrában az egyes emberek, vagy egyes társadalmi rétegek között is. Itt elsősorban talán arra a távolságra kell utalnom, amely a várost a falutól elválasztja. — T. Ház! Azt hiszem, a város és a falu vezető és vezetettek közötti ellentétek előidézője legtöbb vonatkozásban a magyar neveltség kettőségéből származó művelődési különbség. A vehető réteg egy olyan műveltséget alakított ki magának — ebben a nagyszámú asss zimi'áltasának hatása is megmutatkozik —, amely alapvető elemeiben elhajlik az ősi magyar* műveltségtől, s nem egy elemében semmiben sem különbözik a szomszéd nyugati népek műveltségétől. Viszont a népi műveltség — ha nem is őrzi romlatlanul az Ősi magyar kultúrát, azonban még mindig híven őrzi — éppen legújabb kutatásaink bizonyítják — ősi kultúránk főbb elemeit Ennél a kétféle műveltségnél nem arról van szó, hogy mások a körülmények, amelyek között él, vagy mások az ismeretei a városi, vagy a falusi rétegnek, hanem mivel a műveltség az ember egész egyéniségét megszabja, kétféle gondolkodásmód, kétféle magyar látás, kétféle érzelem és akarat alakul ki. A feladat tehát az alsóbb műveltséget telíteni a felsőbb műveltségszükséges ele* meivel — ismeretek, civilizáció — másrészt pedig a felsőbb osztályoknál újra élővé kell tennünk a magyar hagyományt, hogy a kétféle magyar újra találkozhassék érzésben, gondolkodásban, magatartásban, akaratban s igy a magyarság igazi szellemi egysége kialakulhasson. Magyar tartalmat kell tehát adnunk műveltségünknek, mert a nemzet önálló életformája is kultúrájának egységességének, szellemének és leckének eredetiségén alapszik. A magyar szintézis A kisebbségi balsorsnak, úgy hiszem, legnagyobb tanúsága az volt, hogy megtanultuk, hogyan lehet egy idegen faj uralma alatt és tisztán társadalmi keretek között nemzeti életet fenntartani és fejleszteni. Mivel a hazátlanságban a népi erők és a szervezett társadalom tartotta meg, ma a magyar államban olyan magyar élet megteremtéséért küzdünk, mely ezeket az értékeket megtartja alátámasztja, megnöveli, mert úgy látjuk, hogy központi helyzetünkben, különböző erők ütközőpontjában, ezek a mó értékek a magyarság számára nélkülözhetetlenek. A trianoni ország magyarsága ezeken a tapasztalatokon nem ment át, s társadalom belső erőivel kevésbé tanultmeg gazdálkodni, de ezzel szemben sokkal világosabban látja az államnak szerepét és feladatát a nemzet eretében, mert tudja azt, hogy a magyar állam ereje és biztonsága nélkül a magyar nemzet kérdései sem találhatak megoldást A kisebbségi életet átélt magyarság szemlélete tehát társadalmi, a trianoni ország magyarságáé állami. Úgy érzem, ennek a két szemléletnek kell találkoznia és összeötvöződnie, hogy egy új magyar megtartás és látás jusson uralomra. Csoór Lajos, Szabó Zoltán, vitéz Lénárd János, Gosztonyi Sándor és Vajna Gábor felszólalásai után az elnök a vitát bezárta és napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház szombaton délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését, napirendjén a tárgyalás alatt lévő javaslat vitájának folytatásával. Röntgen, föté, stb. orvosi gépek átalakítását és javítását Vellaom, Vidéken is. MEDVESSY villamossági műszerész, Jókai utca 9 vi]ai cimfilr «. p,z.sliszUtUávi tevés AZ ELSŐ A legnagyobb, legöszlntébb pr«vtl «Iker « bben d pl bim»tban ker»-^»k»vlelini KL«s Martm ebő darabja, az Első. A kritikusok mind mrggyotiak abban, hogy ez a darab, ha ugyan magán viselik a ke/dó nzínpadirtk technikai fogyatékosságait s a dramaturgiai törvények szempontjából egyes jelenetei talán kirogákolhatók egé.Az színpadi estet a tehetség fénye világítja és tüzesítl el, valami belső biróság, a mondanivaló őszintesége, a mély és igaz emberi érzések nagy skálája. Élő emberek mozognak a színpadon, hiteles és elvetdobogtató a történet s az előadás — egy zenésen rempked nagy s/.in'és/lakikirá.s te**féleim nynyé a darabot, azonfelül, hogy a néző az első pillanatót érzi, hogy igazi író szól hozzá. Ez Dayka Margité és Bulla Elmáé Színészi rangban nem is lehet összehasonlítást tenni közöttük, vagy párhuzamot vonni produkciók között. De talán mégis Darka az, aki elállítja az ember lélegzetét. Valami asszonyiság van benne, őszinte, mély és igaz, kis hangjai,egy-egy szemrebbenése, gesztusa felejthetetlen. A másik asszony — az első" — Bulla Elma alakításában fájdalmas és szelíd és mindent elhitet a nézővel, amit akar. Hangjának ezer színe és játékának nagyvonalúsága avatja őszinte sikerré a nagyszerű együttes munkáján kívül Kerecsenyl Kiss Márton első színpadi munkáját, amelyhez hetekkel előre kell megváltani a jegyet. JOSEPHINE Az Andrássy Színházban ötvenedik eladását ünnepli Hermann Bahr: Josephine című vígjátéka. A darab, amely könnyedén, játékosan és mulatságosan mutatja be a nagy Napóleont akkor, mikor még csak ,,aki a korzikai" volt, két nagy színészi alakítás sikere mellett ünnepli második jubileumát. Az egyik Muráti Lilié, ezé az ellenállhatatlanul egyéni és eredeti színésznőé, a másik Csortosé, aki egy napóleoni tisztiszolgát játszik, azzal a színészi monumentalitással és ,,csortosi" egyszerűséggel, amely minden színpadi szereplésénél újat ad azoknak is, akik rajongói ennek a nagy színésznek. Murata valósággal villog a szerepben, díszes empire ruháiban, loknis frizurává merész, szemtelen, hódító és mulatságos. A darab bizonyára eléri majd azt a szériát, amit az Andrássy Sínház első sikere, az ,,Egy nap a világ"" ért el. SZABÓ MIKLÓS HIHETETLEN BEUGRÁSA A pesti színházi világban sokat beszélnek arról a példátlan beugrásról, melynek hőse Szabó Miklós, az Opera fiatal, nagytehetségű tenoristája. Az a szokatlan eset történt ugyanis, hogy Szabó Miklós az utolsó pillanaban beugrott a megbetegedett Laurisin Miklós szerepébe — de ugyanakkor megtartotta saját szerepét is Kenessey Jenő ,,Az arany meg az asszony" című operájában. Két teljesen különböző mnaszki és jellemű figurát kellett színpadra hoznia, gyakran ötperces szünetekkel. Ezalatt a színfalak mögött állt, hárman öltöztették és a sminkmester pokoli gyorsasággal változtatta meg maszkját. ő maga ebben a rendkívüli izgalomban csak a szövegkönyvet és a zongorakivonatot nézegette, mert hiszen szerepét délelőtt kapta kézhez és egyetlen próbája sem volt A főrendező mindössze a kis és bejárásokat mutatta meg neki A darab szerkezete szerencsére olyan, hogy a két szereplő mindössze egyszer van együtt a színpadon, de az egyik akkor egy hangot sem énekel. Erre a néma jelenetre egy statisztát állítottak r♦ee a színpadra, Laurisin, illetve most már Szabó maszkjában. Az izgalmas beugrás után Szabó Miklós órákig tartó ideg- illetve látási zavart kapott a kiállott hihetetlen idegfeszültségtől. Saját bevallása szerint előadás után mindennek csak a felét látta... MARTON LILI MEGHÍVÓ A Nemzeti Munkaközpont Kolozsvári Bőripari Szervezete 1943. december hó 5-én (vasárnap) délután 3 órai kezdettel az Apor utca 7. szám alatti székháza nagytermében nagy műsoros „M I K U L É I" a délutáni ünnepélyt rendez a szegénye orrú munkás gyerekek részére. Az ünnepélyen fellépnek a kolozsvári Nemzeti Színház művészei közül Versényi Ida színművésznő, Turján Vilma énekesnő és Tóth Baba táncszámokkal, a zongorakíséretet a színház karmestere, Szita Oszkár látja el. Minden gyermek egy Mikuláscsomagot kap. Tekintettel a jótékony célra, minden munkáscsaládot szeretettel vár a Rendezőség. Belépődíj: Felnőtteknek 80 fillér, gyerekeknek