Szabadság, 1939 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1939-06-17 / 25. szám

8 színházi esték A Nemzeti Színház és a Nemzeti Kamara­­színház közös igazgatósága most tette közzé jövő évi programtervezetét. Eszerint 18 ma­gyar és 8 külföldi szerző új darabját tűzte jövő évi műsorára a Nemzeti Színház. A magyar szerzők között szerepelnek többek között: Babay József, Bibó Lajos, Bónyi Adorján, Dékány András, Galamb Sándor, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Nyirő József, Tamási Áron és Zilahy Lajos. * A „Földindulás“ együttese országos kör­útjának már második sorozatát járja a Fel­vidék városaiban. Különösen Érsekújváron volt részük nagy ünneplésben, a város egész intelligenciája ott volt a nézőtéren. * A Márkus Parkszínház operettújdonsága a ,,Dalol a nyár“, amelynek csütörtökön volt a bemutató előadása. FILMBEMUTATÓK INTERMEZZO. Az UFA-nak ez az új társadalmi filmje azt a kérdést tárgyalja, hogy szabad-e a megcsalt nőnek „visszacsalnia“ a férjet. A film női fő­szerepét Liz Dagover játssza, a tőle megszokott Bájjal. Partnerei: Edward Batzer és Victor Staat­b­jck. A filmet Peter Busch rendezte. SZÁRNYAS TENGERÉSZEK. Az USA haditengerészetéről és tengerészeti repülőiről készült ez a bravúros film. Inkább propaganda, mint művészet. George Brent és John Payne a pilótatestvérek szerepében dícsé­­retreméltó alakítást mutatnak. A női főszere­pet Olivia Haviland játssza. KÜLVÁROSI SZÁLLODA. • A film Dabit híres regényéből készült. Nem eléggé filmszerű. Sok benne a fárasztó pár­beszéd. A színészek játéka azonban művészi és értékes. Különösen Jouvet, Annabella és Arleffy nyújtanak elsőrendű alakítást. „Az országgyűlési beszéd útja“ — Dr. Siklóssy László könyve. — Érdekes és komoly forrástanulmányokon alapuló díszes munka hagyta el a minap a sajtót, amely a parlamenti sajtónyilvános­ság történetét dolgozza f­el tudományos alapon. A művet dr. Siklóssy László szer­kesztette a képviselőház elnökségének meg­bízásából. Siklóssyt gazdag tudása és nem­zetközi látóköre elsőrendűen hivatottá tet­ték arra, hogy­ ezt a megbízást elvégezze s a monográfiának induló művet széles tör­téneti távlatokba állítása. Politikai történe­lem, művelődéstörténet és irodalomtörténet olvad szintézisbe ebben az érdekfeszítő könyvben, amely éppúgy beszámol a parla­menti élet drámai mozzanatairól, mint a hírlapírói élet bőven termő humoráról. A kitűnő monográfiát, amelyet rendkívüli gazdag facsimile és fotóanyag díszít, az Egyetemi Nyomda adta ki. ) Hegyaljai Kiss Géza: Csillagtüzek. (Versek.) Hegyaljai Kiss Géza, az ismert­­nevű író és költő, a debreceniek kálvinista prédikátora, többévi verstermését foglalja össze ebbe a kötetébe, amelyet a Singer és Wolfner cég adott ki. A versekben egyaránt megszólal a költőnek úgy a nemzeti és val­lásos érzése, mint nemes emberségének hangja. Különösen nagy teret foglalnak el a kötetben a „Magyar tájképek“, amelyekben a Trianon által elszakított területek városait rajzolja meg találó színekkel a költő. A kö­tetben van néhány sikerült versfordítás is, amelyeket angol, illetőleg német nyelvből ültetett át a szerző.­­ Június: Nagy Lajos különvéleménye. A kitűnő író, az eredeti és független szem­léletű gondolkozó 24 oldalas füzetben mondja el a maga különvéleményét a mai élet, furcsa és zavaros eseményeiről, jelen­ségeiről és „eszméi“-ről. Nagy Lajosnak vannak neves és jelentős magyar elődei a „külön úton járás“ terén. A magyar író sze­reti a maga szellemi függetlenségének csor­bítatlan birtoklását s a mai megnehezült időkben aránylag még a „különvéleményes“ röplap a legjobb mód az önálló megnyilat­kozásra. Aki Nagy Lajos röpiratát végig­olvassa, egy­ érdekes és némtt mindennapi gondolkozó belső világába nyer betekintést. A füzet ára 40 fillér.­­ A „Kelet Népe“ júniusi száma gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A fontosabb cikkeket Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bézier Gyula, Féja Géza és Veres Péter írták. A szépirodalmat Takáts Gyula versei, illetőleg Tersánszky J. Jenő novel­lája képviseli. JlfcbMU&l Kölcsey a mai korhoz is szól! Kornis Gyula a magyar alkotmányvédelem és szabadságeszme száz esztendejéről Kölcsey Ferencnek, a Himnusz halha­tatlan költőjének ércbe öntött nemes alakja néhány nap óta ott ül szemben az országgyűlés fényes házával, a budai Du­­naparton, a Batthyány-téren. Ezt a szob­rot, amely tulajdonképpen a költő Nagy­károlyban felállított, de a románok által lerombolt szobrának a mása, június 11-én leplezték le kegyeletes ünnepség kereté­ben. A leleplezés alkalmából Kornis Gyula egyetemi tanár, titkos tanácsos mondóit mélyenszántó ünnepi beszédet, amelyben Kölcsey gondolatainak és törekvéseinek mostani időszerűségére mutatott rá nagy hatással. A Szabadság munkatársának al­kalma "nyílt beszélgetést folytatni Kornis Gyulával, aki az alábbiakban vázolta fel Kölcsey „maiságát“ és korunk magyar­sága számára szóló üzenetét: — Kölcsey népbarát politikája nemcsak a benne élő egyetemes emberségből táplál­kozik, hanem azokból a megfigyelésekből is, amelyeket a nemzet zömét kitevő paraszt­ság gazdasági viszonyaira, súlyos közter­heire, nyomorúságos életmódjára és el­­nyomatottságára vonatkozólag szerzett. A megye köznépének atyjaként önmagát mar­cangoló gonddal figyelte az akkori társa­dalmi, gazdasági állapotokat. De nemcsak figyelte, hanem síkra is szállt azok megvál­toztatása érdekében, így lett ő az első ma­gyar, rendszeres „falukutató“, az elhanya­golt magyar falusi élet bajait feltáró „szo­­ciográfus“! Mélyen érezte a magyar politika örök igazságát, hogy a magyar élet alapja a föld! A föld népét akarta a jogoknak, a szellemi és anyagi javaknak igazságosabb elosztása útján összeforrasztani a nemesség­gel. Senki sem élte meg olyan mély meg­győződéssel a nemzeti egység megteremtésé­­nek életbevágó követelményét, mint Kölcsey. — Ez az egységbeforrás természetesen az ő korában leküzdhetetlennek látszó aka­dályokba ütközött a társadalmi és gazdasági élet rendi szerkezete részéről. Emiatt szinte kegyetlen szavakkal ostorozta a nemzetet és az elpusztulás rémképeivel fenyegette. A­­korbácsot mély hazafias fájdalom s a nem­zet iránt érzett lángoló szeretet adta a ke­zébe. „Magyarnak lenni büszkeségem volt és lesz örökre, még akkor is, midőn e nemzet ellen kínosan panaszkodom“ — mondotta az örök „nemzetgyalázók“ visszatérő sza­vával. — Kölcsey az alkományos szabadságért, a köznép jogaiért küzdött, de mindig elvi alapon. Amikor választói elveivel ellenkező politikai magatartást követeltek tőle, inkább otthagyta az országgyűlést és visszavonult, semhogy elveit megtagadta és oly politikát követelt volna, amelynek következtében,, az ország sebeit csak sokasodni hittem’. Az or­szággyűléstől búcsúzó beszédében többek között ezeket mondotta: „Távol vagyunk a büszkeségtől, magunkat csalhatatlannak nem gondoljuk. A velünk ellenkező vélemé­nyektől sohasem kivánjuk, hogy elveink­nek hódoljanak. Csak azt kérjük tőlük, hogy bennünk a meggyőződés tisztaságát tekintsék. Egyenességünket bűnnek ne tartsák s enged­jék nekünk a vigasztalást, lelkünk üdvös­ségét saját hitünk szerint kereshetni . . . — Kölcsey nagy szíve azonban nemcsak a maga nemzetének szabadságáért és hala­dásáért dobogott, ő ugyanolyan aggodalom­mal­­és féltéssel kísérte a többi nemzetek sorsát is, így bátran síkraszállt 1833-ban az országgyűlésen a testvéri lengyel nemzet szabadságáért is. Kötelességének érezte, hogy, amikor Európa leghatalmasabb népei önzésből hallgattak, fölemelje szavát azért a lengyel népért, „amely velünk együtt a ke­reszténység védfalának századokig méltán neveztetek, mely nélkül Bécsnek tornyai most romban feküdnének, s palotáit éppen úgy keresné a vándor, mint Buda várában Mátyás termeit“. Kölcsey hitt abban, hogy a nemzetek nem halhatnak meg, hitte, hogy a lengyel nemzet is föl fog támadni s ez a hite nem is egy század múltán tényleg be is teljesedett. — Kölcsey örökérvényű és termékeny esz­méi itt élnek ma is közöttünk. Nemcsak szónokié, de cselekvő hazaszeretete mind­örökre fényes példaként itt ragyog ma is előttünk. Példája útmulatás számunkra, akiknek ma is súlyos belső és külső nehéz­ségek között kell megalapoznunk a nemzet 2 * 4­5 — Beszédemben — mondta Kornis arra törekedtem, hogy azt a nemes küzdel­met, amelyet Kölcsey száz esztendővel ez­előtt nemzete jövőjéért, a népi jogok érvé­nyesítéséért, irodalmi és politikai téren foly­tatott s ami rendkívül időszerűséggel bír ma is, párhuzamba állítsam a magyarság mai legjobbjainak azzal a harcával, amelyet a nemzet függetlensége, a demokratikus jogok oldalra juttatása, az alsó néprétegek felsza­badítása érdekében vívnak irodalmi, gazda­sági és politikai téren egyaránt. — Kölcsey nemcsak a Száz év előtti iro­dalmi megújulásnak volt rendkívül tehetsé­ges és nagyhatású munkálója, de egyben a nemzeti politika reneszánszának is. Mélyen érezte, hogy, amíg nem szabad a nép, a köl­tő és írónak harcolnia kell érte! Irodalmi téren bátor és újító kritikusa, mintegy a nemzet élő lelkiismerete volt ő. De éppolyan elvhű és tántoríthatatlan reformere a nem­zeti politikának is. Az irodalom terén — ki­ábrándulva az antik klasszicizmusért való egyoldalú rajongásból, — a nemzeti ha­gyományoknak, az eredeti, magyar népi szellemnek és formának a kultuszát kö­vetelte. Miként napjaink kulturális megúju­lása: az eredeti magyar népi szellemben látta az igazi nemzeti irodalom ősi forrását. Politikai téren pedig — szinte hasonlóan korunk nagy szociális küzdelméhez — a nép jogainak volt hatalmas szószólója. — Amint az irodalom szellemi javait nem akarta korlátozni a nemzet klasszikus műveltségű, de kicsiny felső rétegének tu­lajdonára, hanem népies alapon ki akarja terjeszteni az egész nemzetre, akként a po­litika terén is lebontani iparkodott a régi társadalomnak az egyes néprétegek egymás­tól elválasztó falait, megszüntetni a jobbágy­rendszert, diadalra juttani a jogegyenlőség elvét és a magyarságot fenntartó paraszti osztályt saját földhöz juttatni. — Megye- és országgyűlési beszédei, nap­lói és levelei olvasásakor elámul még a mai nemzedék is őszinte szívvel érzett népbarát politikájának erején, lendületén és szívóssá­gán, amellyel a nemességnek és jobbágyság­nak a nyugati világból akkor már rég ki­­avult jogi és gazdasági ellentéteit, s ennek a nemzet fejlődését meggátló veszedelmes feszültségét feltárta. Keserű hévvel és éles logikával kiált fel: „Hétszázezer nemes és tízmillió nemtelen! Mi jobb: a hétszázezer­nek a milliókkal ellenkeznie, vagy a maga jussát nem csonkító engedmények által azo­kat is az alkotmány barátaivá tennie?“ Mi­csoda időszerű szavak ezek a jelenben, is, ha a magyar földbirtokreform politikai nyel­vére fordítjuk, noha a jobbágyrendszer for­mailag már kilencven esztendeje megszűnt, jövendőjét. Kornis így fejezte be nyilatkozatát: A Szabadság országos pályázata a telepítés kérdéséről Milyen legyen a földreform? Min­t már megírtuk, a Szabadság pályá­zatot írt ki arra a kérdésre: Hogyan képzeli el az érdekelt nép a földreform anyagi meg­oldását? A pályadíjak a következők: I. díj: 100 pengő, II. díj: 50 pengő, ül—IV. díj: 25—25 pengő. Azok a kérdések, amelyekre a pálya­munkáknak felelniök kell, a következők: 1. Adjunk-e földet és milyen formában (bérlet, vagy öröktulajdon) a magyar pa­raszti tömegeknek? 2. Hogyan kártalanítsuk a földtulajdono­sokat, akiknek birtokát a földreform cél­jaira igénybe vettük? (Készpénzfizetés, ál­­lami kötvények, szükségpénzek, stb. igénybe­vételével.) .3. Hány holdat kapjon egy-egy föld­igénylő s holdankint milyen összegért? 4. Egy-egy telep berendezéséhez milyen összeget kell tervbe venni? Honnan kerül elő ez az összeg? Ha kölcsönből, hogyan törleszthető? 5. Kinek adjunk földet, s kik jöhetnek elsősorban tekintetbe ebből a szempontból? A pályázat határideje: szeptember 15. 1939 június 17. A ruszin autonómia kérdése Egan Imre röpirata A ruszin önkormányzat időszerű kérdésé­ről érdekes és feltűnést keltő röpiratot adott ki legutóbb dr. Egan Imre ny. főispán. Egan Ede, a nagynevű volt rutén kormánybiztos fia, Egan :„Milyen legyen a ruszin autonó­mia“ című röpiratában terü­leti autonómiát ajánl Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vár­megye területéből és Zemplén néhány köz­ségéből. Az autonómia élére ruszin kor­­mányzótanácsot kellene állítani, amelynek élén főkormánybiztos állana, akit Magyar­­ország kormányzója nevezne ki. A kormány­zótanácsban, amely 101 tagból állana helyet kapna egy-egy belügyi, földművelésügyi, igazságügyi, pénzügyi, kereskedelmi és köz­lekedésügyi, fürdő és turisztikai és nemzeti kisebbségi szakelőadó, továbbá a négy vár­megye főispánja, Ruszinföld öt főrendje és 15 képviselője, a különböző kamarák egy­­egy tagja, az egyházak és az izraelita hit­­felekezetek képviselői és a négy vármegye megyebizottsági tagjai közül 24 tag. Az autonómia önrendelkezési joga kiter­jedne minden vallási, nyelvi, kulturális, bel­politikai, közigazgatási és közgazdasági kér­désre. Semmiképpen sem volna joga azon­ban a ruszin kormányzótanácsnak határoz­nia, de még csak vitát provokálnia sem olyan kérdésekben, amelyek a honvédelem, a haz­ügy, a pénzügy és a miniszterelnök jog­körébe vágnak. Megilletné végül az autonóm Ruszinföld kormányzótanácsát minden ki­váltság fölötti rendelkezés, milyenek: a do­­hánytőzsdék, italmérések adományozása, to­vábbá a sorsjátékok, napilapok, folyóiratok, színielőadások stb. engedélyezése. Kallós-kompasz A Pesti Tőzsde kiadásában és Kallós Já­nos szerkesztésében most jelent meg tizen­ötödik évfolyamában a Kallós-féle „Gazda­sági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz“ első része, melynek utolsó fejezete a hazatért Felvidék és Kárpátalja pénzintézeteinek és hitelszövetkezeteinek ezideig megadott leg­újabb adatait is tartalmazza. Tartalmazza továbbá a kompasz a TÉBE, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde, az összes budapesti bankok és takarékpénztárak, a magánbank­házak, a kamarák, a szakegyesületek és testületek, az Országos Társadalombiztosító Intézet és Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a budapesti szövetkezetek, vidéki pénzintézetek, a vidéki hitelszövetkezetek legújabb adatait az 1937. és 1938. évi mér­legekkel és az utolsó békeév arany mérlegé­vel. Rövidesen sajtó alá kerül a kampasz második része is, amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, mezőgazda­sági, közlekedési részvénytársaságok és biz­tosító intézetek, stb. legújabb személyi és mérlegadatait fogja tartalmazni. A kompasz mind a négy kötetének ára csak 60 pengő és a legolcsóbb magyar kompasz. Megren­delhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában, Budapest, V., Nádor­ utca 14. I. 9. l Ellipsf­igüire Hisinyi, tömeges jó áron visarol: Kaszab, vb?Tertz-körút 82 SZERKESZTŐI ÜZENETEK B. Ferenc, Diósberény. A kérdezett összeg 3.— pengő. — B. E., Budapest. A kézirat ren­delkezésére áll. — K. V., Kassa. Nem kell be­jelenteni. — B. H., Ungvár. Pontos címe: ..1. Pótfüzet Magyarország Helységnévtára 1937. évi kiadásához.“ Szerkeszti és kiadja: a Ma­gyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Ara 2 pengő. — „Gazda“, Pécs. Az­ új bortörvényt 1938 február 14-én adták ki, a végrehajtási utasítás pedig 1936 szept. 14-én kelt. Könyv­alakban is megjelent, megrendelhető bármely könyvkereskedés útján. — K. L. Budapest. A nem lakás céljára szolgáló helyiség után az esedékes bérösszeg egy százalékát kell fizetni szemétpénz gyanánt. — S. L., Székesfehérvár. Forduljon személyesen a magyar kir. Külke­reskedelmi Hivatalhoz, Budapest, V., Rudolf­­rakpart 6. — R. V., Szolnok. A postánál kell megreklamálni. — P. K., Kiskunfélegyháza. Az Északamerikai Egyesült Államok budapesti konzulátusának címe: V., Szabadság-tér 12. — G. B. Karcag. Levél­ként. — B. S., Sopron; S. H., Komárom; L. R., Pécs. Nem­ közölhetők. — K. R., Eger. Ilyen rendelőtről nem tudunk. — M. K., Munkács. Három évvel ezelőtt halt meg. — „Felvidéki.“ 1. Kereskedelmi érettségi­vel rendelkező, keresztény magyar állampolgá­rok. 2. Országos Szövetkezeti Központ igazga­tósága, Ungvár. Fenczik-tér 13. — 5­37. sz. elő­fizető. A vagyonváltság búza ára június hóra vonatkozó érvénnyel: 20 P.­­ .1. Gy„ Torna­­váralja. A szép verset a jövő szántban kö­zölni fogjuk. Kiadja: ELŐŐRS LAPKIADÓ R.-T. Felelős kiadó: SERÉNYI G Z­ S Z. T A V NYOMATOTT A GLOBUS NYOMDAI MŰINTÉZET R.-T. KÖRFORGÓGÉPEIN, BUDAPEST, VI. ARADI­ UTCA 8. - NYOMDAIGAZGATÓI ANGERMAYER KÁROLY

Next