Szabadság, 1939 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1939-06-17 / 25. szám
8 színházi esték A Nemzeti Színház és a Nemzeti Kamaraszínház közös igazgatósága most tette közzé jövő évi programtervezetét. Eszerint 18 magyar és 8 külföldi szerző új darabját tűzte jövő évi műsorára a Nemzeti Színház. A magyar szerzők között szerepelnek többek között: Babay József, Bibó Lajos, Bónyi Adorján, Dékány András, Galamb Sándor, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Nyirő József, Tamási Áron és Zilahy Lajos. * A „Földindulás“ együttese országos körútjának már második sorozatát járja a Felvidék városaiban. Különösen Érsekújváron volt részük nagy ünneplésben, a város egész intelligenciája ott volt a nézőtéren. * A Márkus Parkszínház operettújdonsága a ,,Dalol a nyár“, amelynek csütörtökön volt a bemutató előadása. FILMBEMUTATÓK INTERMEZZO. Az UFA-nak ez az új társadalmi filmje azt a kérdést tárgyalja, hogy szabad-e a megcsalt nőnek „visszacsalnia“ a férjet. A film női főszerepét Liz Dagover játssza, a tőle megszokott Bájjal. Partnerei: Edward Batzer és Victor Staatbjck. A filmet Peter Busch rendezte. SZÁRNYAS TENGERÉSZEK. Az USA haditengerészetéről és tengerészeti repülőiről készült ez a bravúros film. Inkább propaganda, mint művészet. George Brent és John Payne a pilótatestvérek szerepében dícséretreméltó alakítást mutatnak. A női főszerepet Olivia Haviland játssza. KÜLVÁROSI SZÁLLODA. • A film Dabit híres regényéből készült. Nem eléggé filmszerű. Sok benne a fárasztó párbeszéd. A színészek játéka azonban művészi és értékes. Különösen Jouvet, Annabella és Arleffy nyújtanak elsőrendű alakítást. „Az országgyűlési beszéd útja“ — Dr. Siklóssy László könyve. — Érdekes és komoly forrástanulmányokon alapuló díszes munka hagyta el a minap a sajtót, amely a parlamenti sajtónyilvánosság történetét dolgozza fel tudományos alapon. A művet dr. Siklóssy László szerkesztette a képviselőház elnökségének megbízásából. Siklóssyt gazdag tudása és nemzetközi látóköre elsőrendűen hivatottá tették arra, hogy ezt a megbízást elvégezze s a monográfiának induló művet széles történeti távlatokba állítása. Politikai történelem, művelődéstörténet és irodalomtörténet olvad szintézisbe ebben az érdekfeszítő könyvben, amely éppúgy beszámol a parlamenti élet drámai mozzanatairól, mint a hírlapírói élet bőven termő humoráról. A kitűnő monográfiát, amelyet rendkívüli gazdag facsimile és fotóanyag díszít, az Egyetemi Nyomda adta ki. ) Hegyaljai Kiss Géza: Csillagtüzek. (Versek.) Hegyaljai Kiss Géza, az ismertnevű író és költő, a debreceniek kálvinista prédikátora, többévi verstermését foglalja össze ebbe a kötetébe, amelyet a Singer és Wolfner cég adott ki. A versekben egyaránt megszólal a költőnek úgy a nemzeti és vallásos érzése, mint nemes emberségének hangja. Különösen nagy teret foglalnak el a kötetben a „Magyar tájképek“, amelyekben a Trianon által elszakított területek városait rajzolja meg találó színekkel a költő. A kötetben van néhány sikerült versfordítás is, amelyeket angol, illetőleg német nyelvből ültetett át a szerző. Június: Nagy Lajos különvéleménye. A kitűnő író, az eredeti és független szemléletű gondolkozó 24 oldalas füzetben mondja el a maga különvéleményét a mai élet, furcsa és zavaros eseményeiről, jelenségeiről és „eszméi“-ről. Nagy Lajosnak vannak neves és jelentős magyar elődei a „külön úton járás“ terén. A magyar író szereti a maga szellemi függetlenségének csorbítatlan birtoklását s a mai megnehezült időkben aránylag még a „különvéleményes“ röplap a legjobb mód az önálló megnyilatkozásra. Aki Nagy Lajos röpiratát végigolvassa, egy érdekes és némtt mindennapi gondolkozó belső világába nyer betekintést. A füzet ára 40 fillér. A „Kelet Népe“ júniusi száma gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A fontosabb cikkeket Jankovich Ferenc, Szabó Zoltán, Bézier Gyula, Féja Géza és Veres Péter írták. A szépirodalmat Takáts Gyula versei, illetőleg Tersánszky J. Jenő novellája képviseli. JlfcbMU&l Kölcsey a mai korhoz is szól! Kornis Gyula a magyar alkotmányvédelem és szabadságeszme száz esztendejéről Kölcsey Ferencnek, a Himnusz halhatatlan költőjének ércbe öntött nemes alakja néhány nap óta ott ül szemben az országgyűlés fényes házával, a budai Dunaparton, a Batthyány-téren. Ezt a szobrot, amely tulajdonképpen a költő Nagykárolyban felállított, de a románok által lerombolt szobrának a mása, június 11-én leplezték le kegyeletes ünnepség keretében. A leleplezés alkalmából Kornis Gyula egyetemi tanár, titkos tanácsos mondóit mélyenszántó ünnepi beszédet, amelyben Kölcsey gondolatainak és törekvéseinek mostani időszerűségére mutatott rá nagy hatással. A Szabadság munkatársának alkalma "nyílt beszélgetést folytatni Kornis Gyulával, aki az alábbiakban vázolta fel Kölcsey „maiságát“ és korunk magyarsága számára szóló üzenetét: — Kölcsey népbarát politikája nemcsak a benne élő egyetemes emberségből táplálkozik, hanem azokból a megfigyelésekből is, amelyeket a nemzet zömét kitevő parasztság gazdasági viszonyaira, súlyos közterheire, nyomorúságos életmódjára és elnyomatottságára vonatkozólag szerzett. A megye köznépének atyjaként önmagát marcangoló gonddal figyelte az akkori társadalmi, gazdasági állapotokat. De nemcsak figyelte, hanem síkra is szállt azok megváltoztatása érdekében, így lett ő az első magyar, rendszeres „falukutató“, az elhanyagolt magyar falusi élet bajait feltáró „szociográfus“! Mélyen érezte a magyar politika örök igazságát, hogy a magyar élet alapja a föld! A föld népét akarta a jogoknak, a szellemi és anyagi javaknak igazságosabb elosztása útján összeforrasztani a nemességgel. Senki sem élte meg olyan mély meggyőződéssel a nemzeti egység megteremtésének életbevágó követelményét, mint Kölcsey. — Ez az egységbeforrás természetesen az ő korában leküzdhetetlennek látszó akadályokba ütközött a társadalmi és gazdasági élet rendi szerkezete részéről. Emiatt szinte kegyetlen szavakkal ostorozta a nemzetet és az elpusztulás rémképeivel fenyegette. Akorbácsot mély hazafias fájdalom s a nemzet iránt érzett lángoló szeretet adta a kezébe. „Magyarnak lenni büszkeségem volt és lesz örökre, még akkor is, midőn e nemzet ellen kínosan panaszkodom“ — mondotta az örök „nemzetgyalázók“ visszatérő szavával. — Kölcsey az alkományos szabadságért, a köznép jogaiért küzdött, de mindig elvi alapon. Amikor választói elveivel ellenkező politikai magatartást követeltek tőle, inkább otthagyta az országgyűlést és visszavonult, semhogy elveit megtagadta és oly politikát követelt volna, amelynek következtében,, az ország sebeit csak sokasodni hittem’. Az országgyűléstől búcsúzó beszédében többek között ezeket mondotta: „Távol vagyunk a büszkeségtől, magunkat csalhatatlannak nem gondoljuk. A velünk ellenkező véleményektől sohasem kivánjuk, hogy elveinknek hódoljanak. Csak azt kérjük tőlük, hogy bennünk a meggyőződés tisztaságát tekintsék. Egyenességünket bűnnek ne tartsák s engedjék nekünk a vigasztalást, lelkünk üdvösségét saját hitünk szerint kereshetni . . . — Kölcsey nagy szíve azonban nemcsak a maga nemzetének szabadságáért és haladásáért dobogott, ő ugyanolyan aggodalommalés féltéssel kísérte a többi nemzetek sorsát is, így bátran síkraszállt 1833-ban az országgyűlésen a testvéri lengyel nemzet szabadságáért is. Kötelességének érezte, hogy, amikor Európa leghatalmasabb népei önzésből hallgattak, fölemelje szavát azért a lengyel népért, „amely velünk együtt a kereszténység védfalának századokig méltán neveztetek, mely nélkül Bécsnek tornyai most romban feküdnének, s palotáit éppen úgy keresné a vándor, mint Buda várában Mátyás termeit“. Kölcsey hitt abban, hogy a nemzetek nem halhatnak meg, hitte, hogy a lengyel nemzet is föl fog támadni s ez a hite nem is egy század múltán tényleg be is teljesedett. — Kölcsey örökérvényű és termékeny eszméi itt élnek ma is közöttünk. Nemcsak szónokié, de cselekvő hazaszeretete mindörökre fényes példaként itt ragyog ma is előttünk. Példája útmulatás számunkra, akiknek ma is súlyos belső és külső nehézségek között kell megalapoznunk a nemzet 2 * 45 — Beszédemben — mondta Kornis arra törekedtem, hogy azt a nemes küzdelmet, amelyet Kölcsey száz esztendővel ezelőtt nemzete jövőjéért, a népi jogok érvényesítéséért, irodalmi és politikai téren folytatott s ami rendkívül időszerűséggel bír ma is, párhuzamba állítsam a magyarság mai legjobbjainak azzal a harcával, amelyet a nemzet függetlensége, a demokratikus jogok oldalra juttatása, az alsó néprétegek felszabadítása érdekében vívnak irodalmi, gazdasági és politikai téren egyaránt. — Kölcsey nemcsak a Száz év előtti irodalmi megújulásnak volt rendkívül tehetséges és nagyhatású munkálója, de egyben a nemzeti politika reneszánszának is. Mélyen érezte, hogy, amíg nem szabad a nép, a költő és írónak harcolnia kell érte! Irodalmi téren bátor és újító kritikusa, mintegy a nemzet élő lelkiismerete volt ő. De éppolyan elvhű és tántoríthatatlan reformere a nemzeti politikának is. Az irodalom terén — kiábrándulva az antik klasszicizmusért való egyoldalú rajongásból, — a nemzeti hagyományoknak, az eredeti, magyar népi szellemnek és formának a kultuszát követelte. Miként napjaink kulturális megújulása: az eredeti magyar népi szellemben látta az igazi nemzeti irodalom ősi forrását. Politikai téren pedig — szinte hasonlóan korunk nagy szociális küzdelméhez — a nép jogainak volt hatalmas szószólója. — Amint az irodalom szellemi javait nem akarta korlátozni a nemzet klasszikus műveltségű, de kicsiny felső rétegének tulajdonára, hanem népies alapon ki akarja terjeszteni az egész nemzetre, akként a politika terén is lebontani iparkodott a régi társadalomnak az egyes néprétegek egymástól elválasztó falait, megszüntetni a jobbágyrendszert, diadalra juttani a jogegyenlőség elvét és a magyarságot fenntartó paraszti osztályt saját földhöz juttatni. — Megye- és országgyűlési beszédei, naplói és levelei olvasásakor elámul még a mai nemzedék is őszinte szívvel érzett népbarát politikájának erején, lendületén és szívósságán, amellyel a nemességnek és jobbágyságnak a nyugati világból akkor már rég kiavult jogi és gazdasági ellentéteit, s ennek a nemzet fejlődését meggátló veszedelmes feszültségét feltárta. Keserű hévvel és éles logikával kiált fel: „Hétszázezer nemes és tízmillió nemtelen! Mi jobb: a hétszázezernek a milliókkal ellenkeznie, vagy a maga jussát nem csonkító engedmények által azokat is az alkotmány barátaivá tennie?“ Micsoda időszerű szavak ezek a jelenben, is, ha a magyar földbirtokreform politikai nyelvére fordítjuk, noha a jobbágyrendszer formailag már kilencven esztendeje megszűnt, jövendőjét. Kornis így fejezte be nyilatkozatát: A Szabadság országos pályázata a telepítés kérdéséről Milyen legyen a földreform? Mint már megírtuk, a Szabadság pályázatot írt ki arra a kérdésre: Hogyan képzeli el az érdekelt nép a földreform anyagi megoldását? A pályadíjak a következők: I. díj: 100 pengő, II. díj: 50 pengő, ül—IV. díj: 25—25 pengő. Azok a kérdések, amelyekre a pályamunkáknak felelniök kell, a következők: 1. Adjunk-e földet és milyen formában (bérlet, vagy öröktulajdon) a magyar paraszti tömegeknek? 2. Hogyan kártalanítsuk a földtulajdonosokat, akiknek birtokát a földreform céljaira igénybe vettük? (Készpénzfizetés, állami kötvények, szükségpénzek, stb. igénybevételével.) .3. Hány holdat kapjon egy-egy földigénylő s holdankint milyen összegért? 4. Egy-egy telep berendezéséhez milyen összeget kell tervbe venni? Honnan kerül elő ez az összeg? Ha kölcsönből, hogyan törleszthető? 5. Kinek adjunk földet, s kik jöhetnek elsősorban tekintetbe ebből a szempontból? A pályázat határideje: szeptember 15. 1939 június 17. A ruszin autonómia kérdése Egan Imre röpirata A ruszin önkormányzat időszerű kérdéséről érdekes és feltűnést keltő röpiratot adott ki legutóbb dr. Egan Imre ny. főispán. Egan Ede, a nagynevű volt rutén kormánybiztos fia, Egan :„Milyen legyen a ruszin autonómia“ című röpiratában területi autonómiát ajánl Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye területéből és Zemplén néhány községéből. Az autonómia élére ruszin kormányzótanácsot kellene állítani, amelynek élén főkormánybiztos állana, akit Magyarország kormányzója nevezne ki. A kormányzótanácsban, amely 101 tagból állana helyet kapna egy-egy belügyi, földművelésügyi, igazságügyi, pénzügyi, kereskedelmi és közlekedésügyi, fürdő és turisztikai és nemzeti kisebbségi szakelőadó, továbbá a négy vármegye főispánja, Ruszinföld öt főrendje és 15 képviselője, a különböző kamarák egyegy tagja, az egyházak és az izraelita hitfelekezetek képviselői és a négy vármegye megyebizottsági tagjai közül 24 tag. Az autonómia önrendelkezési joga kiterjedne minden vallási, nyelvi, kulturális, belpolitikai, közigazgatási és közgazdasági kérdésre. Semmiképpen sem volna joga azonban a ruszin kormányzótanácsnak határoznia, de még csak vitát provokálnia sem olyan kérdésekben, amelyek a honvédelem, a hazügy, a pénzügy és a miniszterelnök jogkörébe vágnak. Megilletné végül az autonóm Ruszinföld kormányzótanácsát minden kiváltság fölötti rendelkezés, milyenek: a dohánytőzsdék, italmérések adományozása, továbbá a sorsjátékok, napilapok, folyóiratok, színielőadások stb. engedélyezése. Kallós-kompasz A Pesti Tőzsde kiadásában és Kallós János szerkesztésében most jelent meg tizenötödik évfolyamában a Kallós-féle „Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz“ első része, melynek utolsó fejezete a hazatért Felvidék és Kárpátalja pénzintézeteinek és hitelszövetkezeteinek ezideig megadott legújabb adatait is tartalmazza. Tartalmazza továbbá a kompasz a TÉBE, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde, az összes budapesti bankok és takarékpénztárak, a magánbankházak, a kamarák, a szakegyesületek és testületek, az Országos Társadalombiztosító Intézet és Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, a budapesti szövetkezetek, vidéki pénzintézetek, a vidéki hitelszövetkezetek legújabb adatait az 1937. és 1938. évi mérlegekkel és az utolsó békeév arany mérlegével. Rövidesen sajtó alá kerül a kampasz második része is, amely az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési részvénytársaságok és biztosító intézetek, stb. legújabb személyi és mérlegadatait fogja tartalmazni. A kompasz mind a négy kötetének ára csak 60 pengő és a legolcsóbb magyar kompasz. Megrendelhető a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában, Budapest, V., Nádor utca 14. I. 9. l Ellipsfigüire Hisinyi, tömeges jó áron visarol: Kaszab, vb?Tertz-körút 82 SZERKESZTŐI ÜZENETEK B. Ferenc, Diósberény. A kérdezett összeg 3.— pengő. — B. E., Budapest. A kézirat rendelkezésére áll. — K. V., Kassa. Nem kell bejelenteni. — B. H., Ungvár. Pontos címe: ..1. Pótfüzet Magyarország Helységnévtára 1937. évi kiadásához.“ Szerkeszti és kiadja: a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Ara 2 pengő. — „Gazda“, Pécs. Az új bortörvényt 1938 február 14-én adták ki, a végrehajtási utasítás pedig 1936 szept. 14-én kelt. Könyvalakban is megjelent, megrendelhető bármely könyvkereskedés útján. — K. L. Budapest. A nem lakás céljára szolgáló helyiség után az esedékes bérösszeg egy százalékát kell fizetni szemétpénz gyanánt. — S. L., Székesfehérvár. Forduljon személyesen a magyar kir. Külkereskedelmi Hivatalhoz, Budapest, V., Rudolfrakpart 6. — R. V., Szolnok. A postánál kell megreklamálni. — P. K., Kiskunfélegyháza. Az Északamerikai Egyesült Államok budapesti konzulátusának címe: V., Szabadság-tér 12. — G. B. Karcag. Levélként. — B. S., Sopron; S. H., Komárom; L. R., Pécs. Nem közölhetők. — K. R., Eger. Ilyen rendelőtről nem tudunk. — M. K., Munkács. Három évvel ezelőtt halt meg. — „Felvidéki.“ 1. Kereskedelmi érettségivel rendelkező, keresztény magyar állampolgárok. 2. Országos Szövetkezeti Központ igazgatósága, Ungvár. Fenczik-tér 13. — 537. sz. előfizető. A vagyonváltság búza ára június hóra vonatkozó érvénnyel: 20 P. .1. Gy„ Tornaváralja. A szép verset a jövő szántban közölni fogjuk. Kiadja: ELŐŐRS LAPKIADÓ R.-T. Felelős kiadó: SERÉNYI G Z S Z. T A V NYOMATOTT A GLOBUS NYOMDAI MŰINTÉZET R.-T. KÖRFORGÓGÉPEIN, BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 8. - NYOMDAIGAZGATÓI ANGERMAYER KÁROLY