Előre, 1915. január (11. évfolyam, 907-931. szám)
1915-01-06 / 911. szám
& ---------------:--------- ' ~ " ’__________ A TÉL AZ OROSZORSZÁGI HARCTÉREN Lehet e télen folytatni a háborút? V.vajon lehet-e a háborút folytatni délen Oroszországban? Ezt kérdezik most sokan, amikor a tél a nyakunkra szakadt és a háború befejezése még mindig nagyon messzire van. Nagyon soknak eszébe jut, hogy Napóleont, s amikor csaknem egész Európát is leigázta, 1812-ben a borzalmas tél arra kényszerítette, hogy lemondjon Oroszország ellen indított hadjáratáról. Most az a kérdés, vájjon megtörténhetik-e ez az eset a Középeurópa lakosaiból álló hadseregekkel? Nem valószínű. Napóleon idejében a közlekedés eszközei nagyon szegényesek voltak, a hadsereg számára szolgáló szállítások meg hiányosak. Azonkívül Napóleon katonáinak nagyobb része olyan nyugat európai területekről származott, hol a tél sohasem szigorú és a legénység, fölszerelésében sem számoltak egy orosz tél szigorúságával. Egészen más azonban a helyzet ma, ami-kor a mi katonáinknak kill Oroszországban téli hadjáratot folytatniok. Úgy a mi hadseregünk, valamint a német hadsereg nagy- jórészt olyan katonákból áll, akiknek lakóhelyén nem kevésbé hideg a tél, mint Nyugat-Oroszországban vagy Orosz-Lengyelországban, így Kelet-Poroszország, Szilézia, Galicia, Bukovina, az alpesi vidékek, Bosznia és Erdély lakosainak minden télen csaknem oly hideget kell elszenvedniük, mint Nyugat-Oroszország lakóinak. • Orosz-Lengyelországban vagy Nyugat-Oroszországban a havazások nem sokkal jelentősebbek és nem akadályozzák jobban a forgalmat, mint például Kelet- Németországban, Északkelet-Ausztriában vagy az Alpok között. Végül pedig a téli hidegek tartama sem lényegesen hosszabb Oroszországnak azon a részén, hol a habom folyik, mint csapataink országában. Az orosz tél csak Pétervártól északra, Nagyoroszországban, így Moszkva környékén és attól kelet felé lényegesen szigorúbb. De ezek a területek kívül esnek számításainkon és csak annyiban érdekelnek bennünket, mert az orosz hadseregeket és szükségleteiket onnét szállítják. Varsótól kezdve, ahol januárban átlag 4 fok a hőmérsék a fagypont alatt, kelet felé 150 kilométerenként átlag 1 fokkal esik a téli hőmérséklet, de ez alól kivétel is lehet. Középeurópában rend szerint fokozódik a hideg a sík területeken, amint délnyugatról északkelet felé haladunk; ezzel szemben Nyugat Oroszországban a januári hideg csaknem egyenlő vonalban halad északról déli irányban. Szó volt arról, hogy az oroszok megkísérlik jégtörőhajókkal szálláson tartani az archangeli kikötőt, hogy onnan egész télen át háborítatlanul folytathassák hajóforgalmukat. Archengel az oroszok egyetlen kikötője Európában, mert most lehetetlen nekik a Fekete-tengeri kikötőikből a ki- és behajózás, a Keleti-tengeri orosz kikötőkből való hajóforgalom pedig a német hadihajók felügyelete alatt áll. Az oroszoknak most csak két lehetőségük van a külső világgal való forgalomra. Hajóikat Vladivosztokból küldhetik ki áruikkal vagy pedig a vladivosztoki kikötőbe hajózhatják be áruikat, hogy azután a szibériai vasúton szállítsák tovább az ország belsejébe vagy pedig, hogy Archangelen keresztül a Fehér-tengeren tartsanak fenn hajóforgalmat. Télen át azonban mind a két kikötő befagy. Vladivosztokban már rendszerint november 11-én elzárja a jég a kikötőt. A fagy 137 napon keresztül — tehát március végéig — tart. Az archangeli kikötő még korábban, október végén befagy és norreális télen is ilyenkor már annyira erős a jég, hogy megakadályozza a forgalmat Itt a jég teljes félesztendeig, tehát április végéig tart. Ilyen hidegek Orosz-Lengyelországban és Nyugat-Oroszországban rendszerint nem fordulnak elő. Orosz-Lengyelországban is téli hónapokban az átlagos hőmérséklet 2—7 fok fagypont alatt. Hasonló a hideg Kelet-Poroszországban és Galíciában. Októberben már megkezdődik a télhavazással és ez gyakran egész májusig eltart. Kelet-Poroszország és Németország leghidegebb helye azonban az orosz határtól nem messze, eső Marggrabova. Normális esztendőkben a fagy itt már november harmadik hetében beköszönt ,és rövid megszakításokkal március végéig tart. Meglehetősen hasonlók az időjárási viszonyok a tavak területén, ahol nagyon kemény tél szokott lenni és gyakran már december elején teherképes jégfelület borítja a tavakat és a mocsarakat. Itt s Lengyelországban ilyenkor a viszonyok másként alakulnak, mint a meleg évszakban, mikor a sok vízfelület és sáros út akadályozza, a közlekedést. A fagy megkeményíti a talajt, a folyók többnyire már decemberben annyira befagynak, hogy át lehet kelni rajtuk és így megkönnyítik a közlekedést. Hasonlóképpen alakulnak a viszonyok Nyugat- Oroszországban, a Pripet, a Berezina és a Dnyeper mocsaras vidékein. Éghajlatikig ez a terület hasonló Kelet-Poroszországéhoz. A tél mind a két területen egyszerre kezdődik: a november körülbelül két fokkal hidegebb, mint Berlinben vagy Bécsben, december is körülbelül ennyivel hidegebb, a január és február azonban rendszerint három fokkal hidegebb, mint Észak-Németországban vagy Bécsben. Természetesen itt is,vannak kivételek, mert az évszakok nem ragaszkodnak a megszokott hőmérséklethez, így 1887—88-ban a szigorú tél Kelet-Poroszországban rendkívül hideg volt. Bár Marggrabovánál a november átlag 1,7 hideg volt, egyes napokon a hőmérő 16 fokra is esett fagypont alatt. November 12-én beállt a tél és nemcsak a Mazuri-tavak környékén, hanem egész Nyugat- Oroszországban ritka keménységgel tartotta magát április közepéig. Decemberben átlag három fok hideg, januárban, februárban és márciusban pedig 7 és 8 fok volt a fagypont alatt. Decembertől kezdve voltak azonban 20 —30 fokos fagyok is. Ezalatt a négy hónap alatt ritkán olvadt, a leghidegebb pedig március közepén volt. Ebben az évben egész Kelet- Európában olyan fagyok voltak, amelyek lehetetlenné tették volna a háború folytatását. Normális esztendőkben Lengyelországban, Kelet-Poroszországban s Galíciában nem esik 40 centiméternél magasabb hó, ha a leesett hótömeg mind megmarad. Mivel azonban részben elpárolog, részben pedig a nap és az enyhébb időjárás megolvasztja, ezeken a területeken is a hó télen át ritkán marad 20 centiméter magas. Ebben a magasságban még lehetővé tenné csapatainknak, hogy hókunyhókat ássanak maguknak, amelyek megvédik a tél hidege ellen. Mihelyt azonban januárban és februárban a hóviharok és a 20— 30 fokos hidegek beköszöntenek, szünetelnie kellene a harcoknak, mert merev kezekkel nem lehet ütközeteket vívni, a fegyverek jéghideg fémalkatrészeit kezelni és a kemény talajból nem lehet fedezéket ásni, ha csak vékony hólepel borítja a földet, így tehát szükségszerűen szünetnek kellene bekövetkeznie, mikor a tél fölemeli tiltó szavát. Némely tél olyan borzalmas, hogy a szabadban minden mozgást, meg akadályoz. Ilyen tél volt, 1893- ban. Rendkívül hideg január volt. Vilmában a normális 5,7 fok helyett 16.7 fok volt, fagypont alatt,, Moszkvában. —11.1 helyett —20.5 fok volt, és még rendes körülmények között a meleg Odeszszában is - 10.2 fok volt az átlagos —3.3 fok helyett. Európa más részein 20-nál több fokos hidegek fordultak elő. Ez mindenesetre rendkívül kemény tél volt. . Természetesen fordultak elő olyan esztendők is, amelyek éppen ellentétei voltak az 1893-nak. Ilyen volt a legutóbbi tél. 1914 január elejétől február közepéig egész Ausztriában pompás idő volt a magaslatokon, a síkságokon pedig fagyos köd. Egyetlen napon sem volt olvadás ebben az időben, amely olyan lelet, hozott reánk, amilyent csak Pétervárott ismernek. Klagenfurtban —14.2, Innsbruckban —11.3, Óráéban 11.1, Szegeden, Budapesten, Zágrábban és Bukarestben —9.4, Bécsben —8.8, Krakóban —5.1, Münchenben —4.1, Berlinben —1.3, Varsóban—1.8, Kielben s Pétervárott —2.0 fok hideg volt. Január utolsó harmadában még hidegebb volt. Eszerint ezekben a illetékben a hőmérséklet Észak- Németországban körülbelül normális volt, Bécsben, Közép-Ausztriában és nálunk 6—7 fokkal hidegebb, ugyanekkor azonban Nyugat-Oroszországban olyan enyhe volt a tél, amilyen 160 esztendő óta nem fordult elő. Moszkvában és Pétervárott 6—7 fokkal melegebb volt. Egyszerűen kicserélték velünk az éghajlatot. Középeurópában pedig igazi orosz tél köszöntött be, amelyhez a lakosság azonban lassanként anynyira hozzászokott, hogy egészen jól kibírta. A világűrben működő ismeretlen befolyások egyszerre más területre szontották a legmagasabb légnyomást és a leghidegebb az Alpesek közé vonult. Ott azonban nem ismeretlen. Svájctól kezdve Tirolon keresztül az Alpesieken végigvonul egy terület csaknem Bécsig, amelyen a január átlag 5 fok fagypont alatt. Egy másik hasonló terület magában foglalja a Kárpátok egész kanyarulatát le Erdélyig. Ugyanez az éghajlati terület Tarnopoltól kezdve keletnek és északnak vonul Orosz-Lengyelországon keresztül egészen a Mazuri-tavakig. A keletporoszországi, a kárpáti és az alpesi lakosságra nézve tehát nem szokatlan az orosz hőmérséklet és Középeurópa egyéb területeinek lakói sem fognak kevésbé alkalmazkodni tudni a hideg januári hőmérséklethez, mint az oroszok. A franciáknak természetesen ma éppen úgy, mint Napóleon idejében, nagyon nehezükre esne a téli hadjárat Oroszországban, mert Franciaország klímája általában enyhe és lakosait csak néha éri szigorúbb hideg Mikor Napóleon hadserege Oroszországban elpusztult, a november és a december nem volt hidegebb, mint ez év januárja Középeurópában. Kora tavasszal azonban a hadviselés nagyon nehéz lesz, mert a hó elolvadásával a talaj Oroszországban annyira föllágyul, mint ősszel és ehhez járul még az, hogy Oroszországban az olvadás nagyon gyakran változik a fagyos hideggel. I AZ AMERIKAI MAGYAR PAÍf W A UIY Organ of lb»* Hungarian MUNKÁSSÁG LAPJA ^ JK WAlCi/ People of America. issued daily exeepi Sunday by the Joseph I. Sugar prps Leo Sonnen« Előre Fnbutiiiibg Association, liiu J schein* see y. Joseph Takfitn tr^aFiire?’ * E 3rd Street, New York T elephone: Orchard MiHHk-8:101. ELŐFIZETÉSI ÄRA: < St RSORTPTION H ATES Egy évre $4.00 Negyed évre $1.00 1 year $4.00 3 months $1.00 Fél évre 2.00 Egy hóra —.400 months 2.00 1 month —.40' Pénzküldemények postai 441 Heminittances may be vagy Express Money made by rost Office or crAeroxi • vagy ajánlott UAnnjCCUNCU. ft Express Honey Orders levélben k Old end dk «** IteuiMÍered mail. Entered as Secor.ú class, matter under the act of March 3, 1679. ..... 1 . ■ - - A FEGYVERKEZÉS ŐRÜLETE Amist,' Európában a 'háború mindent megemésztő fúriája dühöng és ugyanakkor, amikor minden gondolkodó ember rá kell, hogy eszméljen arra az igazságra, hogy ezt a világrengető háborút az európai népek esztelen és minden méretekét meghaladó fegyverkezése siettette, az amerikai kapitalizmus nem hogy ebből a tényből a helyes következtetéseket levonná, éppen ellenkezőleg, mintha csak megirigyelte volna az európai kapitalisták háborús dicsőségét és üzleteit, éppen ezekben a válságos időkben kezdi a fokozott fegyverkezést követelni. A háború okozta gazdasági válság mind nagyobb sulival nehezedik a tömegekre, milliókra rúg már a munkanélküliek száma, de a kapitalista “hangadók” ahelyett, hogy a válság mérséklésén gondolkoznának, szerintük sokkal fontosabb dolgon törik a fejüket. BbAz Amerika felfegyverzése most a jelszó és minthogy e jelszó propagálásában az üzletileg érdekelt acél-, hajó-, és fegyverszállító truszt veszik ki az oroszlánrészt, egészen bizonyosra vehetjük, hogy rövid időn belül egy erős fegyverkezési mozgalommal kerülünk szembe. Ez a fegyverkező truszt, amely nagyrészben a hajózási- és acéltruszt és hasonszőrű társaik csoportjából verődött össze és a “Biztonsági Liga” gyanús hangzatossága eme alatt űzi kisded, de mind veszedelmesebbé váló játékait, néhány nap előtt a new yorki Belmont Hotelben tartotta idejét. Ezen az ülésen afelett tanácskoztak a “hangadók”, hogy a szárazföldi és tengeri haderő erősítésére vonatkozó követeléseiket a kongresszus elé terjesszék-e vagy pedig a népet igyekezzenek előbb menyerni a fokozottabb fegyverkezés eszméjének. Elhatározták, hogy egy olyan értelmű javaslatot fognak a kongresszus elé terjeszteni, amely szerint 3000 képzett embert azonnal katonai kiképzés alá vegyenek, hogy belőlük tiszteket neveljenek a hadsereg számára. Valószínűleg úgy gondolkoznak e derék urak, hogy ha tiszt van, majd akad legénység is. Kívánják, hogy a hadsereg és haditengerészet létszáma a törvény keretében megengedett maximum határáig haladéktalanul felemeltessék és van szívük ahhoz is, hogy az egyelőre szükséges költségekre 100 millió dollárt felajánljanak. Ez az összeg államkölcsön alakjában volna felveendő, amelyhez máris felajánják saját és bankjaik fekvő pénzeit. Ajánlják, hogy az Egyesült Államok iskoláinak és egyetemeinek növendékeit katonai irányban és különösen a céllövésre tanítsák. Ez a követelésük valószínűleg abból a tiszta üzleti érzésből fakad, hogy ez esetben több millió fegyvert és évenként több millió tonna lőszert lehetne elhelyezni. Követelik, hogy az állandó hadsereg létszáma 100.000- ről 200 000-re, a milícia létszámé pedig 200.000-ről 300 ezerre emeltessék fel, hogy ilyenformán a létszám az 500.001 embert elérje. Mialatt a “Biztonsági Liga” konyháján ezt a kotyvasztékot főzik, más oldalról is mozognak a háborús viszketegségben szelvedők. Britten kongressman agyában -született meg az a javaslat-szörnyszülött, amely most a kongresszus előtt fekszik és amely azt célozza, hogy a jótékonysági intézmények segélyezésére szoruló fiatal munkanélkülieket négy hónapra a hadseregbe sorozzák be és ez alatt az idő alatt képezzék ki őket. Britten úr mindössze azt feledte el közelebbről megjelölni, hogy vájjon kényszer útján óhajtja-e ezeket a sorozásokat eszközölni? ’ A háború-truszt egyébként is teljes erővel látott munkához. A “Times” és “Herald” máris pontos értesítéseket kapnak Manillából, hogy ott az amerikaiak ellen összees-s köveseket szítanak. Washingtonban ugyan minderről egy szót sem tudnak és éppen Garrison tengerészetügyi titkár jelentette ki, hogy e célzatos híresztelésekkel a fegyverkezési javaslatokat akarják keresztül erőszakol-ta ni. Garrisonnak valószínűleg igaza van és nagyon való,mi szint az is, hogy a jól megfizetett polgári lapok a legközelebbi időkben állandóan háborús rémhírekkel fogják izgatni az amerikai közvéleményt, mert a fegyverkezőtruszt érdekei ezt most így kívánják. Mindezekből kitűnik, hogy éppen legfőbb ideje már annak, hogy az amerikai munkásság tiltakozó szavát a ■ háborús őrület ellen felemelje. Ii,gB2 ~ - ■ !- . • , -vc A HÁBORÚ EGYEDÜLI ELLENSÉGE A SZOCIALIZMUS Trta: Allan Benson, átdolgozta: Lőwy Armin ow. Bentiek is mutatják, hogy a Unió munkássága mit árt el az úgynevezett forradalom által. Megengedjük, hogy a Unió alkotmánya nem ad annyi okot panaszra, mint Anglia alkotmánya adott. Mindezt, sőt még többet is megengedve, tegyük fel, ha az akkori angol ural- Ikodét osztály nem akarta volna, lett volna ok a háborúra? Nem-e tény az, hogy ha Anglia népe irányította voltem az ügyeket, nem kellett volna a háborúnak kitörni? Mily alkalommal sértette vagy sérti meg egymást bármely ország népe? Nemely alkalommal mulasztotta el a rabláson alapuló tőkés rendszerből alakult uralkodó osztály, ha magára nézve hasznot hajtónak látta, a népek békéjét feldúlni? Here és ostoba sokaknak az a feltevése, hogy egyik ország munkásosztálya el tudna keseredni egy másik ország munkássága ellen, amellyel soha semmi dolga nem volt. Tudnál-e haragudni a szerb, japán, orosz, belga , földmivesre, aki valahol egy kis dombocskát szánt-vet, hogy abból az emberiségnek haszna legyen? Meg tudnád-e őket avagy családjaikat ölni, nyomorítani, földönfuóikká tenni ? De te, “hazafiasnak” nevelt polgár, egy napon rendeletig kapsz a hadsereghez bevonulni és te abban a hitben, hogy a “zászló”, a “nemzet becsületén” esett csorba, mész a háború poklába. Igen, ily jelszavakkal vezettek bennünket félre évtizedeken át. Ugyanezen ócska, elkopott jelszavakkal tudták még most is, a huszadik század második tizedében, húszmillió embertársunkat kiragadni övéik köréből, hogy a németek császárjának és az angol, francia, japán, osztrák és magyar kapitalista rablók politikájának érdekében, magukat a srapnellek, 42 centiméteres ágyuk és egyéb emberirtó szörnyetegek elé vessék. Mily édes meghalni, megnyomorodni Mr. Guegenheimerért, Mr. Krappért, mily édes örökre koldulni, ha erre engedélyt kapnak keresztény, kapitalisztikus rendszerünknek szerencsétlen áldozatai. . A Mexikóval folytatott halom oly borzasztó hatás-ssal volt magára Grant tábornokra, hogy emlékirataiban Ja. következőképpen nyilatkozik az első kötet második szakaszában: “Texasnak megszállása, elkülönítése és elfoglalása az eszme megszületésétől annak befejeztéig, egy összeesküvés volt abból a célból, hogy rabszolga-államok alakíttassanak az Egyesült Államok részére. Magát az elfoglalást talán még lehetne igazolni, de a módot sohse, melynek alapján Mexicot a háborúba kényszerítettük... A déli lázongásának jobbára a mexicoi bábom volt az oka.” Tehát megértettük, hogy két bábomnak a rabszolgaság volt az okozója. Eredménye 700.000 ember elpusztítása volt; húsz billióba kerültek a hadiköltségek, melyek részben kárpótlásra, nyugdíjakra, stb. kellettek. És miért? A rabszolgaság kérdésének elintézése céljából és egyenesen amaz okokból,mert az alkotmánynak megszerkesztői főleg a déli rabszolga-államokból kerültek ki. A rabszolgaság rendezése nem volt más, mint természettes folyamata a fejlődő kapitalista rendszernek. Nos, hát miért is volt szükség a rabszolgaságra? Nem egyébért, mint embereket a munkájuk gyümölcsétől megfosztani. Bizonyára nem a munkásosztálynak és kisebb ültetvényeseknek volt erre szükségük. Ebben csak a déli földbirtokosok voltak érdekelve, mert a földnek élese megmunkálására a legalkalmasabb a rabszolga volt. Az északnak ipari tőkései nem voltak a rabszolgaságban anyagilag érdekelve, mert az ipari vállalatokba befektetett tőkére nem volt hasznothajtó a rabszolga munkája. Dacára ennek, az észak tőkései nem ellenezték a déli rabszolgaságot. Sőt oly férfiú is, mint Phillips Wendel, aki a rabszolgaság ellen küzdött, az északiak bántalmazásának volt kitéve. Ha az észak mezőgazdaságai foglalkozott volna, mint a dél; ha nem lett volna fejlődő ipara, akkor hihetetlen, hogy annak eltörlését keresztülvitték volna. Az észak leginkább azt ellenezte, hogy a Unióba újonnan felveendő államokban a rabszolgaság fennmaradjon. A délnek földarisztokratái ebben saját érdekeiknek veszélyeztetését látták, felismerték, hogy az ún. keletkező államok felett elveszítik a hatalmat. Az észak tőkései ugyancsak a maguk számára akarták az uralmat biztosítani. Amikor a dél földbirtokosai, észrevették,hogy a felszabaduló territóriumokból államokká felvett területek felett hatalmuk elvesz, megüzenték az északnak jó háborút. Ez elfogadta a kihívást, mondván, hogy I .“Unió” van veszélyben. Emlékezzél csak jól vissza. Tehát az észak azért ment háborúba a dél ellen, hogy a Unio-t megvédje és nem a rabszolgaság megszüntetésének céljából. Tehát nem is a rabszolgák felszabadítása volt a cél, hanem az egységet fenyegette veszély és ezt nem kisebb ember mondta- mint Lincoln. Lincoln eme szavakat üzente a délnek: “Ha megengeditek, hogy csak egy szót ejthessek a béke érdekében, a többit már magatok is elmondhatjátok, e bizonyos szócska a “Unió”. Lincoln maga is ellenezte a rabszolgaságot, de nem volt hajlandó érte háborút viselni, a háborúba csak a dél magatartása kényszerítette bele, így hát, tisztán megállapítható, hogy a rabszolgaság okozta a polgárháborút is. (Folytatjuk.) ----------------OLASZ KÖLCSÖN. Az olasz kormány felbuzdulva a háborús országok példaadásán, hadügyi kölcsön jegyzésére szólította a népet. A kölcsön összege 200.000.000 dollár s a horibilis pénzösszeg kizárólag hadicélokra szolgál. A kölcsön 25 esztendő alatt törlesztendő s 50n százalékot kamatozik. ----------------Az ELŐRE szombati száma New Yorkban 2 cent.