Előre, 1919. július (15. évfolyam, 2316-2347. szám)
1919-07-19 / 2335. szám
“MI TÖRTÉNIK BRIDGEPORTO” A történelmi materializmusnak és a materialisztikus történelmi felfogásnak és kutatásnak az a sajátossága, hogy a kutató az események és gazdasági okok alapján egész bátran megállapítja azt, hogy mi történik valahol. Nem kell ott lennünk, nem kell az eseményről hallanunk, hanem egész egyszerűen a gazdasági okok ismertetéséből rájövünk arra, hogy minek kellett történni. A történelmi és gazdasági szükségszerűség által történt megállapításokat aztán később ellenőrizhetjük és meggyőződhetünk arról, hogy vájjon tényleg helyes volt-e a következtetés. Ha az események úgy következtek be, mint ahogy megírtuk, akkor ez annak a jele, hogy a mi logikánk és okfejtésünk is teljesen helyes volt és hogy nem tévedtünk megállapításainkban. Azt írtuk péntek reggeli számunkban, hogy aV. O. W. Kossuth-osztályának tagjai tudni fogják kötelességüket egy olyan lappal szemben, mely pénzért minden gyalázatra minden gyalázatra és ocsmányságra kapható, de az igazságot még pénzért sem közli le. Hogy igazunk volt, hogy ezek a munkások tudják kötelességüket, ezt a legjobban bizonyítja az alábbi nyilatkozat. NYILATKOZAT. A W. O. W. 14-ik számú Kossuth osztály tisztikara a következő nyilatkozattételre határozta el magát. A Bridgeporton megjelenő “Bridgeport” című hetilap 1919 július 12-én megjelent számában “Monszport Imre üzelmei” című cikkében és úgyszintén az “Amerikai Magyar Népszava” című lapban megjelent rágalmazásokra a következő választ adja: A W. O. W. 14. számú Kossuth osztálya a július 1-én tartott rendes havi gyűlésen ezen ügyet tárgyalás alá vette és elhatároztatott egy 3 tagú bizottság kiküldése, amely bizottság megjelent Bölcsházy Ferenc urnál és a következő információt kapta: Bölcsházi Ferenc úr kijelentette a bizottság előtt, hogy Monszport Imre a Kossuth osztály titkára soha nem említette, hogy $25-t számítson a haláleseti ívek hitelesítéséért és azok kitöltéséért. Még csak nem is látta Csongrádit, nem hogy beszélt volna vele. Ha Monszport Imre $12-t számított a haláleseti ívek kitöltéséért és hitelesítéséért, az őt megillette, mivel mások hasonló dol gazavándorolni akaró bridgeporti magyarok, legyetek július 19-én SZOMBATON ESTE 8 ÓRAKOR a Rákóczi-teremben összehívott gyűlésünkön, ahol megbeszéljük a hazamenés körülményeit. Legyünk ott mindannyian, akik haza akarunk menni!! Az egybehívok. isseim « ------------------------------------—— , ÉS KÖRNYÉKE MAGYAR MUNKÁSSÁGA A LEGKÉ SZEBB VÁLASZTÉKOT TALÁLJA EGYÜTT. • Nőknek Gyermekeknek Férfiaknak • • RUHÁK, ÖLTÖNYÖK, KABÁTOK, KALAPOK ÉS J SOK MÁS RUHÁZKODÁSI CIKKEKBEN. • Pontos és jutányos kiszolgálás, akár KÉSZPÉNZ, akár fétfrtVv heti LEFIZETÉS vásárlásnál ! | FRANK JACOBY • • KÉSZ RUHA ÁRUHÁZAT • feWFIÓK ÜZLET.”"““’' FŐ ÜZLET: • • 153 WASHINGTON ST. 1083 BROAD STREET • SO. NORWALK, CONN. BRIDGEPORT, CONN. • • •••••••••••••••••••••••••I ai5fi3ia5iaasiaaaiMOTjaiaH3i®JS®aaffiiBiaHaiaraiaiai3iaiaiaiaEJi3i3iaiaia®ajai3ia^ 1 TOLVAJOK ELLOPHATJÁK PÉNZÉT 1 HA OTTHON ELREJTVE TARTJA. § I BIZTONSÁGOT VÁLLALUNK ! minden nálunk elhelyezett pénzért, és amelyet kívánságára bármikor visz-ja szafizetünk. Összes vagyonunk meghaladja az $1,000,000.00-t, amely a a nép bizalmát jelenti a bank iránt. | HELYEZZE EL PÉNZÉT NÁLUNK. THE WEST SIDE BANK I STATE ST. és BUTLER AVE. SAROK, I. J. GLATTSTEIN a magyarok legkevektebb magyar ______ FOGORVOSA BRIDGEPORTOff, akinek jó hírneve nemcsak Bridgeporton van elterjedve, hanem az egész Connecticut államban. Hogy magyar pácienseimet megkíméljem, a Main és Fairfield Ave. sarkán levő fogorvosi irodámba való fáradságos járkálástól, tehát egy újabb műtermet, nyitottam a STATE STREET és CLINTON AVE. SARKAK, ahol pácienseimet személyesen kezelem reggel 9-től este 9-ig. Minden munkát a legjutányosabb áron készítek és érte garantálok. Főiroda: Fiókiroda: 89 FAIRFIELD AVE. 1217 STATE BT, car. Clinton Ave. BRIDGEPORT, COM. 111 Nyitva reggel 9-től d. u. 4-ig, és hétfőn és szombat este. @ V!BI^j®igiBjasi5!MaEJ5lElHa®aiSIH3Jäliai3I3i3l5J3iSiS13föM3l3iBJ513JSI3iS®3®3i3ISI5iSJSia gokért 38—40 dollárt számítot- tak. Mivel ez nem tartozik az osz- tály belügyeihez, az osztály a titkárt felelősségre nem vonhatja és nem is volna miért, mert ez privát ügy, az illető fél azt bízza meg vele, akit akar. És most áttérünk a “Bridge- port” című lap egy újabb rágalomára, amely nem csak a tiszti kart, hanem az egész osztályt sérti. Ugyanis özvegy Hajnal Sándorné megjelent július 9-én Csonógrádi hívására a “Bridgeport” szerkesztőségében és állítólag a következő nyilatkozatot tette. ] Boldogult férje 1918 október-é ben történt elhalálozása után ] megjelent nála Monszport Imre, Gombos János közjegyző társaságában és kijelentette neki, hogy ] a szükséges iratok közjegyzői hitelesítéséért és kitöltéséért $12-t kell fizetnie; ebben az osztálya nem lát semmiféle visszaélést, mint fentebb említettük, hogy az illető fél annak adja ezen ügy elintézését, aki esetleg olcsóbban vállalja el, mivel ezen dolog nem tartozik a W. O. W. Kossuth- osztály belügyeihez, ehhez a dologhoz semmiféle kommentárt nem fűzünk. Végül áttérünk a “Bridgeport” még a halottakkal is tagsági díjat fizettet című hazugságaira. Úgy látszik, a “Bridgeport” és annak szerkesztője annyit ért a W. O. W. egylet alapszabályaihoz, mint a hajdú a harangöntéshez. Hogy ezen fenti állításunkat bebizonyítsuk, beszéljen az alapszabályunknak erre vonatkozó pontja: “The Constitution and Laws of the Society, as amended and in effect since Sept, ist, 1915, provide that al Imembers must pay an annual assessment in advance in accordance with the Table of Rates adopted by the Souvereign Camp et its Session in July, 1915, but the member may, if he so elects, pay this assessment in monthly installments. Any installments remaining unpaid at the time of his death, together with any deficit wich may have accrued in his assessments on account of a difference between his rate as given in the new table and that actually paid by him are to be deducted from the amount which may be due under his certificate. (See Section 56 of the amended Constitution and Laws.)” . Hogy a fenti angol nyelven írt alapszabályunk ezen pontját Monszport Imre titkár nem bitorolta, hanem igenis szabályszerűen járt el, a következőképpen igazoljuk: Az alapszabályunk 1915 július hában megtartott konvención lett módosítva olyképpen, hogy minden tagnak a tagsági díja emelve lett és ugyanakkor alapszabályba lett foglalva a konvenció határozata folytán, hogy minden tag tartozik 1915 szeptember 1-től az új ráta alapján EGY ÉVRE ELŐRE FIZETNI a havi dijait. Minden tagnak a kötvénye életbelépésétől számítva az évet, tehát amely tag 1915 szeptember 1-től kezdődőleg nem fizette meg amivel az ő járuléka emelve lett, azt halála esetén utólag minden tag örökösének meg kell fizetni és úgyszintén azon hónapokat is, amelyek még az ő évéből hátra vannak. Továbbá nem felel meg a valóságnak az sem, hogy bármely titkár bárkinek a checkjét előzőleg a zsebében hordozza, mivel a titkár csakis a halotti igazolványok, vlamint a még hátralevő havidíjak beküldése után kapja meg a checket, így tehát az összes rágalmakba melyet a “Bridgeport” és az “Amerikai Magyar Népszava” a W. O. W. 14-ik számú Kossuthosztály tagjai és tisztikara ellen hoztak, nemcsak elitélendő, hanem megvetendő cselekedet akkor, amidőn egy tisztességes, törekvő magyar munkásemberekből álló testületet ily galád módon meghurcolnak az ő minden magyar ügyet támogató lapjaikban ! És végül ami a “Bridgeport” azon pökhendi eljárását jellemzi, hogy’ egyleti kalauzunkat lapjából kiveszi, egyszerűen arra mutat, mennyire szívén viseli az amerikai magyarság ügyeit. Mi megtettük kötelességeinket a múltban és megtesszük a jövőben is, ha lesz kalauz, ha nem, de any a I. 6 Kft nyit kijelentünk, hogy ha a jövőben is ily aljas rágalmakkal fogják illetni aY. O.Y. 14. Kossuth-osztályát, úgy alighanem beválik a Bridgeportnak az a jóslása, hogy hiénának börtönben a helye, mert beválhatik az a régi közmondás: “Aki mánk vermet ás, maga esik bele". AY. O.V. 14-ik számú Kossuth-osztály tisztikara nevében Joseph Varga, elnök. Strpka Vilmos, alelnök. Sámuel Antalik, pénztárnok. Dániel Dobi, jegyző: Tivadar Lukács,, Bódy György, Czubik András számvizsgálók Frank Messits, pénzügyi titkár -----------------Kiemelik az elsülyedt német hajókat True translation filed with the Post- 1 master of New York on July 18, 191". as required by the Act of Oetober 6. 1917. 1 LONDON, július 18. — Az angol admiralitás szerződéseket kötött, amelyekkel a Scapa Floanál, személyzetük által elsülyesztett német hajók kieemlését vállalatnak adta. Azt jelentik, hogy kielégítő eredményeket várnak. (4) ------------------Vége a kábelcenzúrának WASHINGTON, július 18. — A cenzúra központi hivatala azt r MÁR LEHET PÉNZT KÜLDENI ERDÉLY MEGSZÁLLOTT TERÜLETEIRE ' ______ tr Úgyszintén a felső ma- ¥‡¥ TT’^’T'K’’ \ f p\I^I állami felügyelet alatt gyarországi vármegyékbe EVVJ JL 1 1 1 v JLjI 1 álló bankházában KAMATOZÓ DOLLIK BETÉTJÉT kelyenne el esem megbisható bamkktaban. t Tttlih mlal ]fl *ve n»lálji becsülettel as amerikai naffankot. — Levél «lm: RUTTKAY JENŐ BANKÁR, 106 AVENUE B, NEW YORK CITY. POULTRY SKLOOT MARKET & LAX Khain y bent víWirlfisnal a najryhanl árakat ámítom. Mielőtt majorkás?ot várcsirma, sflingasson mPk bennünket. EAST 75th STREET l NEW YORK FINOM VALÓDI MAGYAR PIPADOHÁNY Kossuth Lajos, Kassai, Petőfi, Gróf Batthyány és Zrínyi. A legjobb muskatál dohányokból hosszúra vágott. Vidékre 1 dolláros megrendelésnél a költséget én fizetem. : UNION GYÁRTMÁNY : I. BOSS 111 SECOND STREET PASSAIC, N. J. NEM a tisztaság a legfőbb ékesséye minden háztartásnak, hogy nem az arany hal. Győződjön meg erről Vida István első magyar bolseviki halte- -tenyésztőnél, ahol is olcsó áron kaphat mindenféle fajta egyhetes teleszkópokat, legyező-farkuakat, négere- *t, két, bolseviki és nagyon mérsékelt szocialistákat. y Kiárusítás kizárólag vasárnap d. e. 9—12-ig 1708 — •. 2nd A ve., 88—89-ik utcák.1 között. 502,19 ’• CSAK EGY DOLLÁRT FIZET hetenként Ha HERRMAN ZENECSARNOKÁBAN választja ki BESZÉLŐGÉPÉT és HANGLEMEZEIT. Óriási választék. Előzékeny kiszolgálás ISRRMAN ARTHUR ZENECSARNOKA FIRST AVE., 67. utca tarkán. NEW YORK Mrit-rm (Diádra rat. »«-!*. — Vaatrma» I» miFHOKI. PUR1A 071 KÖZJEGYZŐI ÉS PÉNZKÜLDÉSI IRODA. ASTORIA, L. I. ÉS KÖRNYÉKE. HA TISZTESSÉGES ÖLTÖNYT AKAR CSINÁLTATNI ASTORIÁBAN, FORDULJON BIZALOMMAL WEISS THE TAILOR-HOZ 328 STEINWAY AVENUE, ASTORIA. L. I. Kém crenekraUk nktárn. SOHA nem olvasott még értékesebb magyar nyelvű lapot Amerikában, mint a most megjelent “Amerikai Magyar Gazda” című gnxdaMftgl és kertészeti Lap. Előfizetési ára 1 évre 1 dollár. Kérjen mutatványszámot. — Cím: “Amerikai Magyar Gazda” 8802 Buckeye Kft. Cleveland, G. jelenti, hogy az amerikai kábelcenzúra július 23-án véget ér. Így lassanként megszüntetnek minden cenzúrát, csak azt nem, amely a munkássajtó és a munkások szabadságát korlátozza. A bridgeporti Corset - gyári sztrájk A Warmer Corset-gyár munkásai július 16-án egész délután tanáskoztak a gyár vezetőivel és tulajdonosával, amely tanácskozás közben Warmer kijelentette, hogy se a zárt máj hely, se pedig a 44 órás munkahét követelését nem fogadja el. Nem fogadta el az 50 százalékos béremelés követelését sem, hanem azt ajánlotta a munkásoknak, hogy “tisztességes” | munkabér megállapítása céljából lépjenek érintkezésbe a gyár egyes osztályának vezetőivel. Warmer azt ajánlotta, hogy a munkások a gyárosok szövetsége elé terjesszék követeléseiket. Miután a gyárosok szövvetsége még a 48 órás munkahetet sem volt hajlandó elfogadi, előre látható az, hogy milyen választ adna ez a testület a 44 órás munkanap követelésére. A munkások nem is sokat gondolkodtak Warmer válaszai felett, hanem a bizottság előterjesztésére egyhangúlag elvetették a gyáros ajánlatát és mindaddig folytatják a sztrájkot, amíg teljes győzelmet nem aratnak. KIRÁNDULÓK FIGYELMÉBE! VALÓDT, HÁZIASAN KÉSZÍTETT, FRISS Porzsolt szalonna, száraz kolbász és liptói túró kapható a Save and Serve Groceryban, Intrik Ferencnél, 1477 AVENUE A, a 78—79 UTCÁK KÖZÖTT. ---------- — 24 — utakon közeledjék céljához, mások protekciójával hasson, például a mamámra, hát akkor ön számításában nagyon csalódik. Akkor én önt egyenesen visszautasítom: érti? Most pedig elég! S kérem, hogy a meghatározott időpontig ne szóljon nekem erről egy szót sem! Mind e szavakat szárazon, szilárdan, zavartalanul mondta el, mintha előre betanulta volna. Pál úr érezte, hogy felsült. E pillanatban visszatért Alekszandrovna Mária s utána csaknem rögtön bejött Zsublovné is. — Azt hiszem, hogy mindjárt lejön, Zina! Petrovna Násztászja, forraljon friss teát! — rendelkezett Alekszandrovna Mária szinte izgatottan. — Nikolajevna Annától már itt jártak tudakozódni. Az Annuskája futott ide s a konyhában mindent kitudakolt. No, dühönghet az most! ——mondotta Petrovna Násztászja a szamovárhoz sietve. . — Bánom is én? — felelt a vállán keresztül Z Jublova asszonynak Alekszandrovna Mária. — mintha engem érdekelne, hogy mit gondol Nikolajevna Anna! Higyjétek el, hogy én nem fogok senkit sem az ő konyhájába futtatni. Csudálkozom, nagyon csudálkozom, hogy mért tart kegyed engem a szegény Nikolajevna Anna ellenségének, s nem csak kegyed, de az eszész város! Önre hivatkozom, Alekszandrovics Pál: ön jól ismer mindkettőnket, no hát miért lehetnék én az ő ellensége? Talán az elsőség miatt? de hiszen engem az elsőség nem érdekel. Bánom is én: legyen ő az első! Kész leszek rögtön meglátogatni őt és gratulálni neki az elsőséghez. És végre sincs kegyednek igaza, kénytelen vagyok az ő pártjára állni. Rágalom, amit róla beszélnek. Miért áskálódnak kegyetek mindnyájan ellene? Talán azért, mert ő fiatal és szeret csinosan öltözni? De szerintem inkább cifrálkodjék, mintsem egyebet kövessen el, mint például Dimitrijevna Natália, aki olyasmiben leli a kedvét, amit megnevezni sem lehet. De hát istenem: ő sem r —21— — Ugyan ne mondjon már olyat! Mi jut eszébe! — Semmi sem jut eszembe, Alekszandrovna Mária, tiszta igazság, amit mondok. Hiszen ő félig kompozíció és nem ember. Kegyed ezelőtt hat évvel látta őt, én meg ezelőtt egy órával. Hiszen ő félig “megboldogult!” Csak valami emléke az embernek. Akit elfelejtettek eltemetni. Hiszen neki a szeme üveg, a lába parafa, egész teste rugókra jár, rugóra jár még a beszédeis. — Istenem, de milyen szeleburdiságokat beszél ön s én még hallgatom!— kiáltott Alekszandrovna Mária, szigorú arcot öltve. — Hogy nem szégyelli rn magát fiatal ember és rokon létére így beszélni arról a tiszteletreméltó öregről! Ha nem néznék is az ő példaszerű jóságát — folytatta, valami meghatottsággal — ne feledje, hogy ő a mi arisztokráciánknak a maradványa, úgyszólván: törmeléke. Kedves barátom, mon ami! Tudom én, hogy ön csak rosszalkodik, megint valami új ideák ötletéből, amelyekről ön minduntalan beszél. De istenem, hiszen én magam is vallom az ön ideáit!. . . Jól tudom én, hogy az ön irányzatának az alapja nemes és becsületes. Érzem, hogy ez új ideákban még valami fölemelő is van, de mindez nem akadályoz engemet abban, hogy lássam a dolognak egyenes, hogy úgy szóljak, gyakorlati oldalát is. Hiszen én is éltem a világon, láttam többet, mint ön s végre én anya vagyok, ön pedig még fiatal. Ő öreg, tehát az ön szemében nevetséges. S ez még nem elég: azt mondta ön a minap, hogy szabadokra akarja ereszteni a jobbágyait, hogy kell valamit cselekednie a századért — mindez onnan van, mert tele olvasta a fejét abból az ön Sekszpiréből! Higgye el, Alekszandroics Pál, hogy az ön Sekszpírje már rég lejárta magát s ha most feltsimalna, dacára a nagy eszének, egy BeffTttyft éé éttó* ffiiar a tűi «’fffökből. Ha van még valami loVafdas és a korunkbeli társadalomban, hát az c^k a felsőbb körökbe» 1 V