Uj Előre, 1924. április (20. évfolyam, 4194-4223. szám)

1924-04-19 / 4212. szám

MINDEN HATALMAT (fp) A MUNKÁSOKKAL UJ ELŐRE • r.ntered as second matt».- 3, 1911, at the Fost Oftiet W»1' Vork. N 7. me Act of March 3rd. 1Í74 Published eve-- day - ■he >-«u bt tb< S B S PuhlisV.t." CoetJVAfeV to» : Street New York N. Y. QKfrRtr* TKF.ITUEK Business Kaifcgci ébbscrlptlon rates On* year $*.03. six months, $3.00; three tr.wsn--. see month. $— 71 — Foreign Countries: One year. $12.00; si.7 cion -s. *■ V. three months. $3.50; one month, $1.50. il.Jt COPIES DAILY 3 CENTS. SUNDAYS » CENTS Kiadja . » év mindé- napjtn t>. B S. Publishing Cc.n;>*.a>", Ino., 33 First Sitw Nets Yota, N. Y. Előfizetés* árak: Egy évre ,­S.On; hat hónapra »3.06; három nőnapra. egy hónapra $—.76. — Külföld­« Egy évre 1.12.00; hat hónapra $6.00; rom hónapra $3­50; egy hónapra $l.b0. egyes szám ara: hétköznap 3 cent; vasarnap 6 cent. Minden chefek, money order, stb. az alábbi névre állítandó ki: ‘UJ ELŐRE.” 33 FIRST STREET. NEW YORK, N. Y. Feltámadunk! Nagyszombat hangulatába riadóként zúg bele a nagy­harangok szava, feltámadást hirdetve a templomok tömjén füstjével elkábított hivők seregének. Bazilikák, dómok, kathedrálisok, székesegyházak és szerényebb templomok misztikus homályában cifraruhás papok az embermegváltásról és Krisztusi feltámadásról prédikálnak. s ünnepi hangulat szállja meg a jámbor robotosokat és megilletődött lélekkel állnak a vörös baldachinok alatt felmutatott Krisztusszobrok közül arra gondolván, hogy: Megváltazott az Ember! Künn, a nagyvilágban pedig, messze tengereken és távolságokban, fekete halálseregként vonulnak a gyárak, , bányák, műhelyek, ipartelepek véres láncokkal lekötött rabszolgái a bizonytalanság felé és nem érzik a felszaba­­dítottság örömét semmikép. . . Elkábitott, hiszékeny, jámbor és szolgalelkű tömegek vakon tekintenek a messzeségbe, a tépelődő vörös reggelek felé, míg éretteszű, megnyiltszemü, harcra lendült seregek új zászlókkal egy új Megváltás felé indulnak. Nagyszombat ünnepi hangulatába riadóként zúg bele milliók forradalmi hangja és a Krisztusi feltámadást ün­neplő templomosok, a kathedrálisok és dómok cifraruhás komédiásai megrettenve látják, hogy a misztikummal be­font feltámadási legendából vérrel lüktető valóság lett és hogy “Egy” Krisztus helyett Krisztusok tábora tör fel az eltaposottság sírjából lázadást hirdetni egy felszabadított, új Emberiségnek! Feltámadunk! Rabszolgamilliók érces riadója tör át a tavaszi jégen és orkán erővel száguld földrészeken át oda, ahol eltaposottak, szegények, kizsaroltak, elvakítottak és tudatlanok élnek. Feltámadunk! — hangzik a német, ma­­yar, olasz, lengyel, finn, angol és másnyelvű proletárok ajkán és ez a harci riadó ezerszeresen túlharsogja a haran­gok kongását, a papok prédikálását, az orgonák bugását... A mártírlelkek szellemei: Marx, Engels, Robespierre, Danton, Marat, Dózsa, Liebknecht, Luxemburg, Korvin, Lenin tá­madnak fel az emlékezés szárnyán és ható erővel lendítik előre az új élet felé az egész emberiséget. Tömjént szóró lélekidomárok — a papok — Krisztus kínszenvedéseire hivatkozva alázatra, tűrésre, lemondásra, a túlvilági jutalom boldogságával biztatva tartják a millió­kat a vérszomjas tökésrendszer irtózatos jármában. .. A mi Mestereink, a mi Krisztusaink, mártírjaink a harcban, a munkában, a tudományban és embernevelésben éppen el­lenkezőleg: a kínszenvedések, a golgothák, a proletársors elleni lázadásra ösztökélik a dolgos emberiséget, hogy a feltámadást valóra váltsa! Feltámadunk! Új Megváltót sem várunk és azt har­sogjuk az emberiségnek: nem a názárethi ácsivadék, ha­nem a kommunizmus nagy eszméje és a forradalom ereje az, ami megvált a mai tömjénes, hazug, gyilkos társadalmi rabszolgaságból. Mi is Keletre nézünk, de nem csodatevő kisdedet várunk, nem égi csodát lesünk, mint a Keleti Ki­rályok, hanem harcos erőt merítünk a forradalom országá­nak erős népétől, az orosz munkások és parasztok milliói­tól, akik mindmegannyi Krisztusok az egész emberiség fel­­támasztásáért véreznek és dolgoznak. Feltámadunk! De nem csodatevés útján, hanem a ma­gunk erejéből. Talán nem is harangzúgás, hanem diadal­mas ágyuszó, rohamozó harcosok vörös serege nyomán, amelyek egy meggyűlt világ tűztengerén át megtisztult, új Emberekként vezetnek bennünket a Jövő országába­ központosított moziipar Az Egyesült Államok na­gyon kifejlett filmipara és moziüzlete mindinkább arra törekszik, hogy trösztifikálja és inkorporálja az egész ipart. A Famous Players-Las­ky Corporation elég nagy és koncentrált vállalat, de en­nél sokkal nagyobb és több egységből, sőt összetett tár­sulatból alakult most ki egy újabb mozi-tröszt a Metro, Goldwyn, Cosmopolitan és a Louis B. Mayers Company­­ból, amely “Metro-Goldwyn Corporation” név alatt $65, 000,000 alaptőkével kezdi meg működését. Kétségtelen, hogy ez a presztifikáció, amely magába foglalja a Leon-érdekeltsé­­geket és Moredall Realty Corporationt is — mindkét korporáció a színház- és színházépülete­k százait kon­trollálja az országban — a mozitermelést, illetve film­­előállítást és bemutatást ol­csóbbá teszi, mert a koncent­rált erő következtében költ­ségmegtakarítás érhető el. De mivel olyan iparágról van szó, amelynek roppant fontos agitatív hatása van és amely éppen úgy csinálhat roppant rosszat, mint jót a nagy tö­meg lelkületében, fontos és figyelemreméltó ez a preszti­­fikáció. A már meglevő Famous Players-Lasky Corporation el­len az a vád merült fel, hogy egyedáruságával úgyszólván kisajátítja a művészi munkát és monopolizálja a piacot. A moziiparban fel is lázadtak ez ellen és megalakultak a Fairbanks, Chaplin és Mary Pickford vállalatai, amelyek maguk állítják elő filmjeiket vagy azoknak legalább jelen­tékeny részét. Bizonyos, hogy az új kombináció sem fogja a közönség és a művészek ja­vára végezni munkáját, ha­nem arra törekszik, hogy mi­nél kevesebb kiadással, mi­nél nagyobb profitot termel- u­t ELŐRE A szovjetek természeti kincsei A Szocialista Szovjetköztár­saságok Szövetsége területe a földkerekségnek egyhatodrészét teszi ki. A föld mélye olyan gaz­dag, mint talán egyetlen más or­szágé sem. A cári uralom nem sokat tö­rődött ezzel a ténnyel, csak any­­nyiban, hogy ezek kiaknázása fejében óriási kölcsönöket kap­hatott a külföldi tőkésektől. Va­lami érthetetlen bornírtsággal a tudományos kutatásokat nem csak, hogy elő nem segítette, de lehetőség szerint meggátolta. Jellemző példa erre a kurszki tartományban észlelhető mág­neses elhajlás, amelynek kutatá­sát a cári kormány akadályozta s amelyről a múlt évben — a szovjet kormány hathatós segít­ségével — megállapították azt, hogy azt a mágneses elhajlást egy óriási, a világ minden eddig fölfedezett vasérctelepét­ fölül­múló vasérctelep okozza. Erről az óriási fölfedezésről az amerikai munkásságnak an­nak idején, e lap hasábjain, több cikkben számoltunk be. Az utolsó hat hónapban a földrajzi bizottság több mint száz expe­díciót küldött ki a Szocialista Köztársaságok Szövetsége leg­különbözőbb részeire a föld mé­hének tanulmányozására. Egy­­egy expedíció olyan helyen is megjelent, ahol még emberi láb nem taposott. Különösen értékes munkát végeztek Dagesztán köztársa­ságban és a termi-területen mű­ködő naftakutató bizottságok. Kiderült, hogy ezeken a helye­ken teljesen érintetlen naftate­rületek vannak, amelyek fölül­múlják Oroszország eddig is­mert legnagyobb naftaterületét. Jelentős naftaterületet fedeztek föl az Uralban is. A jeniszejvsz­­ki-i és miruszivszki-i területe­ken gigászi méretű vasérctele­pekre akadtak, amelyekről ed­dig egyáltalán nem tudtak. A marijszki területen, valamint a Jeniszej folyó környékén nagy aranyterületekre bukkantak. Ferhánban óriási rádium-te­rületekre és rézoxidra akadtak, amelyet idáig csak Délameriká­­ban találtak. Kaukázus ásvány­vizeinek tanulmányozása azt eredményezte, hogy Kiszlovods­­tól és Pjatigorszktól nem mesz­­sze olyan források­­ bukkantak, amelynek hatásukban fölülmúl­ják az előbb említetteket. Nagy rádium-területek van­nak Turkesztán nagy folyói mentén is. A kuznyecki szén­medence és a tomszki kor­mányzóság tanulmányozásából kiderült, hogy ezek széntartal­ma, gazdagságra nézve, tízsze­resen múlja fölül a doni szén­medence széntartalmát, de a legtöbb helyen még kísérleteket sem tettek a szén föltárásához. Rádium, arany, szén, vas, pet­róleum, szinte szédül az ember feje ekkora gazdagság hallatá­ra.­És ez csak egy kicsike kis ré­sze az orosz föld összgazdagsá­­gának. A orosz föld mélye való­színűleg érzi, hogy a föld felszí­nén új emberek kerültek haza­hessen. Ez világos. De ennél van egy súlyosabb tény is, amely ebben a koncentráció­ban hátrányos: tudniillik nem kerülhet az aránytalan verseny következtében piacra Amerikában olyan film, me­lyet ez a társaság színházai­ban előadhatna, ha az a film nem felel meg a korporáció­­ érdekeinek. És mivel a leg-­­­több mozi ennek a vállalat­nak a kezében van (a new yorki Capitol is az övék, amely az ország legnagyobb ilyen színháza) monopolizál­va lesznek a színházak és —­ mondjuk — egy forradalmi film vagy munkásirányú film, modern tudományos film nem kerülhet a közön­ség szeme elé. Szinte előre­látható, hog­y ez a korporáció ki fogja használni a helyze­tet és a kapitalista tényezők­kel karöltve olyan erkölcsi kampányt vezet majd be a mozikba, ami tiszta szellemi méreg lesz. Pedagógiai szempontból és a köz érdekéből tekintve ezt az amalgamation­ nem örül­hetünk neki, bár gazdasági­lomra , százezeréves nyugalmát zavarják meg most. Az álmos, csak a forradalmi mozgalmak­kor éber cári kormány nyugod­tan hagyta őket aludni és csak a legfontosabb szükségleteiktől is idáig megfosztott munkások és parasztok kormánya küld bá­tor kutatókat, tudósokat hozzá­juk, hogy fölhozza őket a föld színéről és kielégítve velük a dolgozók anyagi s szellemi szük­­ségleteit — általános jólétet és boldogságot teremtsen a földön. Sz. Gy. -----------------­ A LEVÉL Irta: Gorogyeckij Szergej. Késő ősszel volt, 1920-ban, valamiféle intézmény előtt, egy hosszú sorban eg­y kis ablaknál sötét volt, meg tolongás, s egy asszony kiejtett kezéből egy csomó igazolványt és belőlük — láttuk — kiesett egy kis, ijságból kivágott Lenin-kép. Az asszony gyorsan lehajolt, felemelte a képet és tárcáját, gondosan megfujta, megtörölte a képet s elrejtette valahová a mellébe. — Hát fényképet is kell megmutatni? — kérdezte ijed­ten egy mellette álló öregasz­­szony. — Nekem nincs fény­képem. Megtörölve tárcáját is, az asszony elmosolyodott, boldo­gan és elgondolkozva. — Nem, nem kell. Ez az én képem. Mindig velem van. Nem válok meg soha tőle. Megvan az oka. — Micsoda? — Hát... A múlt télen álla­potos voltam. Hetedik hónap­ban. És hó esett — nem lehe­tett járni. Parancs volt, hogy mindenki köteles a havat elta­karítani. A mi házbizottsá­gunk mindenkit kirendelt az utcára, hogy a havat söpörjék. Megpróbáltam — nem bírom. Megfogok egy lapátot, de nincs erő. Ez is fáj, meg az is. Eresz­szenek el, kérem. “Ne vonja ki magát, polgártársnő, mond­ják. A munkakötelezettség mindenkire vonatkozik.” Aznap, senkinek sem szólva, levelet írtam neki, magának Leninnek. Azt írtam neki: Lenin elvtárs, hetedik hóna­pos állapotban vagyok, havat nem bírok hányni, engedje el nekem, szülés után majd ledol­gozom a részemet.” Megírtam s gondolkozom: válaszol-e vagy sem? Félek, hogy valami baj ne legyen belőle. A másnap még el sem múlt, már hívnak a házbizottsághoz. Ott áll egy férfi és azt kérdezi: “Maga, mondja, ez meg ez a polgár­társnő?” Igen — mondom. Magára vonatkozólag, mond­ja, itt van Lenin elvtársinak egy intézkedése, mely szerint ön betegsége folytán fel van mentve a munka alól.” szervezeti alapon jobban szer­vezkedhetik a munkásság egy koncentrált iparban, mint egy szétszórtban. Valószínű azonban, hogy ez a korporá­ció is átveszi a nagy, koncen­trált amerikai iparok (acél, dohán­y bánya) módszereit az “American Plan” (nyílt műhely) bevezetésére. Egy újab­b ellenséget jelent, még­pedig erőset az amerikai filmiparnak és moziiparnak ilyetén való nagybani össz­pontosítása. A munkásság­nak is ezen az úton kell ha­ladni a nagy ipari szerveze­tek kialakítására és a szak­­szervezetek amalgamation útján való átformálását szor­galmazni kell. Koncentrált kizsákmányoló erővel csakis koncentrált harcoló erőt le­het a siker reményében szem­beállítani. -a­ VÁLASZ AZ UJ ELŐRE MAI HÁROM KÉRDÉSÉRE 1. A kapitalista termelés folytonos fejlődése. A kapita­ Az amerikai munkásmozgalom csődje Írta: William Z. Foster (Amit a szerző eddig mondott: Az amerikai munkásmozgalom elmaradt az iparilag fejlett más országok munkás­­mozgalma mögött. Nem látja tisztán a sa­ját céljait, politikailag éretlen, számra néz­ve gyönge, szervezeti formája kezdetleges, sajtója és vezérkara reakciós. Az amerikai munkásmozgalom csődjét nem lehet indokolni sem a bevándorlással, sem a prosperitással. A csőd igazi oka a duálunionizmus, mely a forradalmi eleme­ket elszigeteli a szakszervezetektől és ez­által a szakszervezeteket megfosztja a leg­értékesebb elemektől. A duálunionizmus jelentékeny szervezeteket nem tudott al­kotni, de a szakszervezetek között nagy pusztítást végzett). Hatalmas szakadár mozgalom volt a váltóőrök híres “outlaw” sztrájkja is 1920- ban, ugyanolyan pusztító eredményekkel,­­ melyekkel hasonló mozgalmak járnak. A balsikerű mozgalom indítóoka az a széles­körű elégületlenség volt, melyet a union vezérei keltettek a munkások panaszai iránt tanúsított közönyösségükkel. A­ hely­zet kritikus volt. Ha lett volna egy jól szer­vezett harcos kisebbség, a forrongás kon­struktív munkává alakulhatott volna s egy­részt a munkások követelései kielégítést nyerhettek volna, másrészt a reakciósokat : el lehetett volna söpörni. Azonban a vasúti iparban hosszú időn át folytatott dualiszti­kus propaganda lehetetlenné tette ilyen ki­sebbségnek a megszervezését. Tehát a veze­tés nélkül levő mozgalom hamis csapásra terelődött és egy ’’autlan” sztrájkra veze­tett. Természetesen megalakult mindjárt egy új szervezet is. A végső eredmény a­ vas­úti munkások súlyos veresége volt. A sztrájk elbukott, a legaktívabb emberek ez­rei a fekete listára kerültek, a unionok a legjobb emberek elvesztése által meggyön­gültek, a reakciósok uralma megerősödött a szervezetben, a radikális ellenzék pedig teljesen összeomlott. Az 1920-iki “outlaw” sztrájk egyike volt azoknak a súlyos bünte­téseknek, melyeket az amerikai munkások­nak szenvedniük kellett az utópista duál­­unionizmushoz való ragaszkodás miatt. Éppen ilyen tipikus volt az a rombolás is, melyet 1918-ben a kanadai One Big Uni­­ont életre hívó mozgalom végzett A munká­sok forradalmi rétege egy időre megszaba­dulván a duálunionizmus eszméjétől, fel­vette a harcot az ipari unionizmusért a régi szakszervezetekben. Megnyerte a munká­sok tömegeit, melyek szabadulást láttak a reakciós politika és reakciós vezérkar elöl. Egyik union a másik után került radikáli­sok ellenőrzése alá, a mozgalom végigsö­pört egész nyugati Kanadán. Úgy látszott, hogy a szakszervezetekben végre megszilár­dul a harcosoknak egy jól szervezett tábo­ra, mely nélkül nincs haladás. De amikor a mozgalom a legnagyobb reményekre jogo­sította az embereket, a dualisták felülke­rekedtek és szakadást idéztek elő. Megala­kították a One Big Uniont, mint egy új munkásmozgalmat. Pusztító volt a hatás. Az union kátyúba került, a régiek ketté szakadtak és meggyengültek legjobb tag­jaik ezreinek elvesztése miatt. S a­mi még rosszabb, a szakszervezetekben lévő szerve­zett harcos kisebbség szétmorzsolódott és a szakszervezetek ismét teljesen a reakció­sok uralma alá kerültek. A One Big Union mozgalom sok évre vetette vissza a kanadai munkásmozgalmat. A Western Federation of Miners összetörése A duálunionizmus által okozott tragédiák egyike volt a Western Federation of Miners összetörése. Az ércbányászoknak ez a szer­vezete 1893-ban alak­ult s eleinte nagyszerű mintája volt a munkásszervezeteknek. Ipa­ri és nyíltan forradalmi szervezet volt, sok éven keresztül folytatott tüneményes és si­keres harcokat a bányabárók szövetsége el­len. Brissenden azt mondja, hogy ennek a munkásszervezetnek a sztrájkjai Coeur d’Alene-ben, Cripple Creekben, Leadville­­ben, Telluride-ben, Idaho Springsen és más helyeken “az amerikai munkásmozgalom történelmének legerélyesebb és legdráma­ibb sztrájkjai voltak.” A bányászok sokszor fegyvert fogtak és megütköztek a bánya­társulatok gunmen­jeivel. Harcaik világ­hírűvé váltak. (A Western Federation of Miners története is megcáfolja azt az állí­tást, hogy a prosperitás kiöli a munkások­ból a harci szellemet. Ez a szervezet ameri­kai születésű munkásokból állott és olyan területen működött, mely az ország egyik legvirágzóbb kerülete volt abban az idő­ben.) Azonban ez a nagy szervezet, kétségtele­nül a legjobb, amelyet az amerikai munkás­­mozgalom eddig produkált, régen tönkre­ment. Tagjainak száma összezsugorodott, harcos szellemét elvesztette. Nemcsak jelen­téktelenné, hanem annyira konzervatívvá is vált, hogy még ragyogó történelmi nevét is szégyenli. A Bányászok és Ércolvasztók Nemzetközi Szervezete nevet vette fel. A Western Federation of Miners­e szánalmas összeomlása egyenesen a duálunionizmus­­nak tulajdonítható. Részletekbe kell bo­csátkoznunk, hogy megértsük, miként tör­tént ez. Első­sorban meg kell értenünk, hogy a szervezet fénykorában a tagoknak alig öt százaléka volt tevékeny forradalmár, amint azt Vincent St. John, a szakszervezet egyik volt harcos vezére megállapította. De ez a jól szervezett kisebbség tartotta megszállva a sztratégiai pontokat a szervezetben. Csak­is ezért tudták a saját forradalmi szellemü­ket beoltani a tömegekbe is. Ez a forradal­már szervezett kisebbség tette a Western Federation of Minerst erőteljes, harcos szervezetté. A Western Federation of Miners 1905- ben egyike volt azoknak a szervezeteknek, melyek az I. W. W.-t megalakították. Két évig volt tagja az I. W. W.-nak s aztán ki­lépett. A harcos elemek, melyek a Western Federation of Minerst azzá tették, ami volt, elkeseredetten harcoltak a kilépés ellen, ők megmaradtak az I. W. W.-ban és sorsára bízták a Western Federation of Minerst. A legjobb harcosoknak, mint amilyen Hay­wood vagy St. John volt, százai hagyták el a régi szervezetet vagy ha tagok maradtak is, nem vettek részt a szervezet munkájá­ban. Az I. W. W. rosta volt, melyen a Wes­tern Federation of Miners keresztülment s hátrahagyta legjobb elemeit. Amikor az I. W. W.-ba ment, forradalmi szervezet volt, amikor kijött belőle, forradalmi elemeinek hátrahagyása által arra volt ítélve, hogy konzervatív szervezetté váljon. (Foster a következő szakaszban elmond­ja, hogy a duálunionisták hogyan pusztítot­ták el a Western Federation of Minerst és azután ismerteti a duálunionizmusnak a politikai pártokra gyakorolt pusztító hatá­sát.A lista piac terjeszkedési lehe­tősége. Az Osztálytudat hiá­nya a szervezetlen proletárok nagy tömegeiben. A szerve­zett tömegek életsorsának lassú javulása. A munkásság­nak az a hite, hogy a kapita­listák képesek megszervezni a termelést. * Végül pedig a kapitalista államszervezet (az erőszak) mindent elnyomó hatalma. 2. A németországi helyzet legfőbb jellemvonása az osz­tályharc kiélesedése. A közép után álló ingadozók tábora egyre fogy és az egész tár­sadalom, ez esetben Német­ország lakosságának minden rétege, mindinkább két nagy, egymással szembenálló osz­tályra bomlik. A középpártok gyöngülnek és a tömegek vagy balra vagy jobbra to­lódnak. 3. A fizikában többféle fe­szültség van. 1. Valamely testnek az alak- és térfogat­­változás ellen kifejtett ereje; hasonló jellegű a gázok nyo­mása a tartó edény falaira. 2. Elektromos feszültség A Vörös Szakszervezeti In­­ternacionálé (Profintern) Vég­rehajtó Irodája legutóbbi ülé­sén elhatározta, hogy június 25-ikére Moszkvában összehív­ja a Profintern harmadik kon­gresszusát. Az előzetes napi­rendet következőképpen állapí­totta meg: 1. A Végrehajtó Iroda je­lentése ;­­ 2. a forradalmi szakszerve­zeti mozgalom legközelebbi fel­adatai ; 3. nemzetközi harc a 8 órás munkanapért; 4. szakszervezetek és a gyá­ri üzemi tanácsok; 5. forradalmi szakszerveze­tek viszonya a szakmai nemzet­közi egyesülésekhez; 6. sztrájksztratégia; 7. szervezeti építés (az el­lenzék szervezeteinek formái, a független szervezetek és az el­lenzéki kisebbségek viszonya, egységes szakszervezet, stb. 8. a Profintern híveinek fel­adatai Angliában; 9. a Profintern feladatai a gyarmati és félgyarmati orszá­gokban (Angol-Indiában, Egyip­tomban, Holland-Indiában, Al­­gériában, Kínában, Indo-Kíná­­ban, Koreában, stb.) 10. Paraszt-Internacionálé és a mezőgazdasági munkások szervezetei; 11. szakszervezetek és szö­vetkezetek; 12. választások. A Profinternhez csatlakozott összes szervezeteket felszólítot­ták, hogy június 1-ig közöljék véleményüket ezen előzetes na­pirendre vonatkozólag. A Vörös Szakszervezeti Intern­acionálé júniusban tartja harmadik kongresszusát Terjesszétek az “Új Hírét”

Next