Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
z eszmék már annyira ismertek és elfogadottak, hogy az irodalomban, amennyire én tapasztalom, majdnem általánosan elfogadottaknak tekinthetők, és az, aki azok helyességéről akarná meggyőzni a jogászközönséget, körülbelül a nyitott ajtó betörésének munkáját vállalná magára. Egészen máskép áll a dolog abban a kérdésben, hogy mikép lehet ezeket az elveket a törvénybe való felvétel útján a gyakorlatba átvinni. Sokan, akik az elveket magukban véve helyeseknek tartják, azt hiszik, hogy kodifikálásuk utópisztikus törekvés, és az eszméket, hogy úgy mondjam, csak irodalmi értékűeknek tekintik, amelyekre tisztelettel kell ugyan tekinteni, de tisztelettel félre is kell őket tenni akkor, amikor a kodifikálás kerül szóba. Én az ily gondolatmenetet a magam részéről nem ismerhetem el helyesnek. Ha helyesek az eszmék, akkor ez annyit tesz, hogy szükséges és lehetséges őket a törvényben kifejezésre juttatni, és akkor a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy lehet-e őket kodifikálni, hanem csak úgy, hogy miként lehet őket kodifikálni. Különben van is két törvényhozási előmunkálat, amely azokon az eszméken épült fel, amelyeket a nemzetközi büntető ügyi egyesület iskolája elfogadott, és ezzel a kodifikálás lehetőségének kérdése el lehet döntve azok előtt is, akik a lehetőségben kételkedtek. E két munkálat a norvég büntető javaslat és a svájczi büntető tervezet, amelyeknek intézkedéseit sokszor lesz alkalmam idézni, mint olyanokat, amelyek a tervezet intézkedéseinek mintául szolgáltak. Megjegyzem egyúttal, hogy többször lesz alkalmam idézni az 1843-iki magyar büntető javaslatot is, amely többféle irányban tartalmaz oly magas látkörű intézkedéseket, amelyek a mai állapotokhoz képest is nagy haladást jelentenének. Ezek meggondolásával helyesnek kell tartanom, hogy a büntető törvény módosítására vonatkozó javaslatokat törvénytervezet formájába öntve terjeszszem elő, mert ez a forma magában foglalja annak a sokak előtt kontroverznek tetsző kérdés megoldását is, hogy miként lehet a mindenki előtt ismert reform-eszméket concret alakban keresztülvinni.. . A tervezet, amelyet készítettem, elég nagy terjedelmű.