Beck Salamon: A köteles részes jogállása - A Magyar Jogászegylet Könyvkiadó Vállalata 6/3. (Budapest, 1913)
I. Határjárás
»Jogot csak az tud, ki nem puszta rendszerét, tételeit, s mindennek történetét ismeri, hanem jelentőségét is éli, érezi. Grosschmid, I. Határjárás. Akárhogyan szabályozza is a törvény a köteles részt, minősítse bár a köteles részest örökösnek vagy hagyományosnak, pusztán e minősítés eldöntésével a köteles rész még szabályozva nincs. Az örökös vagy hagyományos szabályaira való analóg ráutalás nem ad a köteles rész minden vonatkozására szabályt, és mindig vetődnek fel a köteles résszel kapcsolatban olyan kérdések, ahol teljesen mellékes vagy legalább is nem döntő a köteles részes örökösi vagy hagyományos minősége, hanem ahol a szabályt onnan kell kiolvasni, hogy itt pur et simple köteles részről van szó, vagy, hogy a Grosschmid kedvenc kitételével éljek, vannak a köteles rész tanának oly kérdései, melyek saját tengelyükön fordulnak. A köteles rész szabályozására vonatkozó kérdéseknek csak egy hányada az, amely attól függ, hogy örökösnek vagy hagyományosnak tekinti-e a törvény a köteles részre jogosultat. Mit jelent tehát az, hogy a törvény az örökös vagy hagyományos jogállását juttatja a köteles részre jogosultnak ? Amint vannak kérdések, melyek el vannak döntve, mielőtt még az örökösi vagy hagyományosi jogállásra kitérnénk, illetve, hogy vannak a köteles résznek oly szai?