Építők Lapja, 1970 (65. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-02 / 1. szám

1970. JANUÁR 9. Az 1969. évi eredményeket, tapasztalatokat elemezte s az 1970. évi feladatokról tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége Szakszervezetünk központi vezetősége legutóbbi ülésén megvitatta az elnökségnek a két központi vezetőségi ülés között végzett munkájáról, valamint a folyamatban lévő feladatokról szóló beszámolóját, amelynek előadója Juhász Ottó titkár volt. Ezt követően Szalontai Lajos titkár számolt be a XXX. kongresszus határozata végrehajtásának két éves tapaszta­latairól. Jóváhagyásra előterjesztették a központi vezetőség 1970. évi munkaprogramját, a szocialista munkaverseny értékelé­sét és az 1970. évi célkitűzéseket, valamint a szakszervezet elnöksége és az illetékes minisztériumok felhívását az építő-, fa és építőanyagipari dolgozókhoz az 1970. évi jubi­leumi munkaversenyhez való csatlakozásra. Előadója Gyön­gyösi István főtitkár volt. A tanácskozáson résztvett Somogyi Miklós, a Szaktanács számvizsgáló bizottság elnöke, Somoskői Gábor a Szaktanács titkára, valamint Bondor József építésügyi és városfejlesz­tési miniszter is. Milyen tennivalók várnak ránk Mind az elnökség beszámo­lója, mind pedig a vita során felszólalók a munka hatékony­ságának a növelésére, az ipar­ágak sajátosságainak, vala­mint a külső és belső körül­ményeknek az ésszerűbb, ha­tékonyabb kihasználására hív­ták fel a figyelmet A központi vezetőség egyet­értett abban, hogy az elnök­Az építőipari ágazat válla­latai a III. ötéves terv, első három évében 32 százalékkal növelték termelésüket. S a fejlődés üteme a KPM válla­latok kivételével meggyorsult. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1969. évi teljesítés 9—10 szá­zalékkal lesz több az előző évinél, de meghaladja 3—4 százalékkal az 1969. évi elő­irányzatot is. Az ágazat vállalatai össze­sen 33 300 lakást adnak át, vagyis 400-zal többet, mint amennyit az évközben meg­emelt program előirányzott. Örvendetes tény — Bondor József miniszter is utalt erre felszólalásában —, hogy a ki­emelt nagy beruházások épí­tését illetően a teljesítés üte­me meghaladta az egész épí­tőipar fejlődésének ütemét és a létesítmények zömét határ­ség céltudatosan segítette a szakszervezeti vezetőtestüle­tek munkáját az 1969. gazda­sági év sikeres befejezésében, valamint az 1970. évi főbb szakszervezeti feladatok elő­készítésében. örömmel nyugtázta a köz­ponti vezetőség, az elnökség és a minisztériumok illetékes vezetőinek közös megállapítá­sait: időre — többet jóval előtte — adtak át rendeltetésének. A műszaki tervező, kutató és beruházó szervezetek mun­kaellátottsága is kedvező volt. A szerződésállomány már az év közepén elérte az éves vár­ható teljesítmény volumenét, amely mintegy 8 százalékkal magasabb az 1968. évinél. Kö­zel háromszorosára nőtt az ér­tékesített export tervezésének összege is. Ami a faipart illeti, a KIM bútoriparában a várható ter­melési volumennövekedés 2 százalék lesz az 1968. évihez viszonyítva. (Kedvezőtlen je­lenség azonban, hogy lelassult a bútoripar műszaki fejlesz­tése, különösen a gépesítés és az automatizálás vonatkozásá­ban.) A MÉM elsődleges faipará­ban a termelés kb. az előző évi szinten marad, valósít meg, mint az előző év­ben. Az összlétszámot 3 szá­zalékkal kívánják megemelni. Az állóeszközfejlesztésre mint­egy 18 százalékkal többet for­dítanak mint az elmúlt idő­szakban. A MÉM elsődleges faipará­ban a termelés és a létszám aránya az előző évi szinten marad. A KIM bútoriparában a tel­jes termelési értéket 7,7 szá­zalékkal kívánják megemelni az előző évihez képest. Az 1970. évi feladatok reali­zálása már a IV. ötéves terv sikeres megalapozását jelenti. A továbbiakban az elnökség beszámolója részletesen ele­mezte a szabályzók módosítá­sával kapcsolatos kérdések megoldásának lehetőségeit, s választ adott a részesedési alap felosztási rendszeré­re­ Befejezésül az 1970. évi ten­nivalókról szólva a többi kö­zött a következőket hangsú­lyozta az elnökség beszámoló­ja: Az 1969. évi gazdasági és szakszervezeti eredményeket csak úgy tudjuk tovább fej­leszteni ha: — céltudatosan veszünk részt a vállalati gazdasági ter­vek készítésében, összhangba hozva a népgazdaság, a válla­lat és a dolgozók érdekeit. — a kijelölt feladatok meg­valósítására ösztönzőbben használjuk fel a szocialista versenymoz­galom lehetőségeit, elsősorban a kollektív ver­senyformáikban és bátrabban támaszkodunk a szocialista brigádok munkájára. — a helyi lehetőségek fi­gyelembevételével, bátran élünk a jövedelemszabályozás, a részesedési alap felosztásá­nak új lehetőségeivel és biz­tosítjuk azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik ezen közgazdasági szabályzók ha­tékonyságának teljes kibon­takoztatását Mindezen feladatok sikeres megvalósítása — mint erre a felszólalók is utaltak — csak sokrétű politikai és agitációs tevékenységgel és tudatos ne­velő munkával biztosítható. S ebben a munkában a központi vezetőség tagjaitól a bizalmia­kig jócskán van tennivalója mindenkinek. Szakszervezetünk központi vezetősége miután megvitatta az 1969. évben elért gazdasági eredményeket, és meghatároz­­ta az 1970. évi szakszervezeti feladatok végrehajtásának tennivalóit, s az MSZMP Köz­ponti Bizottságának állásfog­lalása, továbbá az országgyű­lési tárgyalások alapján ele­mezte az építő,­ fa- és építő­anyagipar helyzetét, valamint a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alakulását Egyetértett abban, hogy iparágaink a népgazdaságon belül a tervezettnek megfele­lően, arányosan fejlődnek és várhatóan elérik a III. ötéves tervben kitűzött célokat. Né­hány vonatkozásban túltelje­sítik a terv előirányzatait is. A gazdaságirányítás új rend­szere pozitív hatásával hozzá­segítette iparágainkat ahhoz, hogy jobb feltételeket teremt­senek a népgazdaság további fejlesztéséhez. A kedvező eredmények mel­lett mutatkoznak hiányossá­gok is. Ezek elsősorban nem a gazdasági reform fő folyama­taiból következtek, hanem ab­ból, hogy a minisztériumi, a vállalati irányítás és szakszer­vezeti mozgalmunk még nem tudott teljes hatékonysággal élni a megnövekedett önálló­ság lehetőségeivel. A központi vezetőség — a párt Központi Bizottságának cél­uzt tűzései­vel az országgyűlés decemberi ülése állásfoglalá­saival, továbbá a kormány vezetőinek és a SZOT elnök­ségének tanácskozásán elfoga­dott meszállapításokkal egyet­ért, az elhatározott intézkedé­seket saját eszközeivel támo­gatta, törekszik ezek gyors realizálására. A központi vezetőség a­dósításával kapcsolatban fel­merült problémáikra. A jobb vállalati gazdálko­dást, a hatékonyabb anyagi ösztönzést és a helyes politi­kai légkör kialakítását segíti elő a jövedelemszabályozás módosításáról szóló kormány­­határozat, amely a szakszerve­zetek igényének megfelelően alakította ki a részesedési alap felosztásának új rendsze­rét. Utóbbi előnye: nagyobb ha­táskört biztosít a vállalatok számára Ezzel egyidejűleg olyan hatást gyakorol, amely változatlanul biztosítja a sze­mélyi jövedelmek differenciá­lódását, a korábbinál tervsze­rűbb alapokon. Az új rend­szer azért is jobb, mert a vál­lalat teljes kollektíváját teszi érdekeltté a nyereség növelé­sében, szakmai sajátosságokat figye­lembe véve szükségesnek tart­ja további közös erőfeszítéssel elősegíteni a gazdasági reform teljes kibontakozását, a hibák felszámolását az 1970. évi vál­lalati gazdasági tervek előké­szítésénél, a jövedelem­szabá­lyozás módosításánál, a nye­reségrészesedésnek a vállalati hatáskörben való kidolgozásá­nál. A szakszervezeti vezetőtes­tületek számára ezért felada­tul határozza meg: 4|fj| Az 1970. évi vállalati VI ■ gazdasági terveik kidol­gozásánál, illetve a vélemé­nyezési tevékenység gyakorlá­sánál vegyék figyelembe ipar­ágainkkal szemben támasztott népgazdasági igényeket. A kijelölt feladatok megva­lósítására vegyék jobban igénybe, a szakszervezeti ve­­zetőtestületek, a szocialista mun­kaversenyben — elsősor­ban a kollektív versenyfor­mákban — rejlő lehetőségeket és bátrabban támaszkodjanak a szocialista brigádok kezde­ményezéseire. A társadalmi követelmé­nyek az alábbiakban foglalha­tók össze: A KIVITELEZŐ ÉPÍTŐ­IPARBAN. — A kapacitás bővítése, a beruházási piac feszültségének csökkentése érdekében. — A lakásépítés mennyiségi növelése az átadások ütemes­ségének és minőségének ja­vításával együtt. — A népgazdaság szempont­jából fontos beruházások ha­táridőre való elkészítése. AZ ÉPÍTŐ­ANYAGIPAR­BAN: — A termelés mennyiségi és minőségi növelése. — Az ipar és a lakosság építőanyaggal való zavartalan ellátása. — A termelés és a termékek korszerű­sítése. A BÚTOR- ÉS FAIPAR­BAN: — A lakosság igényeinek kedvezőbb kielégítése, na­­gyobb választékban, jobb mi­nőségben. — Az árak stabilitására va­ló törekvés. — Korszerűbb termékek termelésének bővítése, a fej­lettebb technológiák alkalma­zásával. Ezekkel az igényekkel az össznépi, a vállalati és az egyéni érdekek helyes össz­hangját kell kielégíteni.­­ Olyan vállalati gazdasági terveket kell készíttetni, ame­lyek konkrétan határozzák meg a munka termelékenysé­ge emelésének, a műszaki fej­lesztésnek, a gépesítés gyorsí­tásának, a termelés szervezé­sének, a munkafegyelem meg­szilárdításának módjait. A szakszervezeti bizottságaink a sajátos eszközeikkel segítsék ezen intézkedések végrehajtá­sát. A vállalati gazdasági ter­vek készítésénél állítsanak kö­vetelményt, hogy a csökken­tett munkaidő bevezetésénél elmulasztott intézkedéseket, melyeket jól rögzítettek a vállalati felkészülési tervek­ben, azokat hajtsák végre az 1970-es évben. 33 300 lakást átírnak át... tervszerűkben bővítsék az építőipar fejlődésének bázisait . Az építőanyagipari ágazat az 1968. évinél kedvezőtlenebb eredményekkel számol. Mind a termelési színvonal, mind pedig a­­ munka hatékonysága alatta marad az 1968. évinek. A várható teljesítés kedvezőt­len alakulásában szerepe van az 1969. I. félévi alacsony ter­melésnek, amelyet a II. félé­vi javulás már nem tudott egyensúlyozni. Örvendetes viszont az a tény, hogy növekszik az igény a korszerű épületszerkezetek és a gazdaságos építőanyagok iránt. A zavartalan anyagel­látás, a minőség javítása, a választék bővítése, a létszá­mot pótoló technikai színvo­nal növelése megköveteli te­hát, hogy céltudatosabban és tervszerűbben bővítsék az épí­tőanyagipari kapacitásokat,­­ az építőipar gyorsütemű fej­lődésének bázisát. Az elnökség beszámolója feltárta azokat a hiányossá­gokat is, amelyekről már a korábbi központi vezetőségi üléseken is szólt és, amelyek különös hangsúllyal szerepel­tek a párt Központi Bizottsága tájékoztatójában és a legutób­bi parlamenti ülés vitájában is. Min kell sürgősen változtatni A korábbi évekhez hasonló­an nem javult a lakásátadá­sok ütemessége. Az állami építőipar az 1969. évi lakását­adások 45 százalékát a IV. ne­gyedévben valósította meg. Ez nagymértékben hozzáj­árult a túlórázások növekedéséhez. Változatlanul alacsony az élőmunka felhasználásának hatékonysága. A termelékeny­ség mintegy 3 százalékkal nö­vekedett, míg a létszámnöve­kedés meghaladta az 5 száza­lékot. Nem törekszenek a vállalatoknál a műszaki fej­lesztés eredményeinek alkal­mazására, a korszerű terme­lésszervezés bevezetésére és a hatékonyabb ösztönzők kiala­kítására. A gépbeszerzések üteme sem megfelelő. Az 1969. évi gépbeszerzések értéke alig éri el az 1965. (!)­évi nagyságren­det. Különösen a közmű- és mélyépítés, a szak­szerelőipar valamint a fenntartási mun­kák gépesítését illetően jelen­tős az elmaradás. Tarthatatlan a munkaszer­vezés, a munkafegyelem, a mértéktelen túlórázások te­rén kialakult helyzet is, mert komolyan veszélyezteti a mun­kaidő-csökkentés realizálását. Mindezeken tehát sürgősen változtatni kell. Juhász Ottó ezután részle­tesen ismertette a minisztériu­mok illetékesei által — a párt Központi Bizottsága állásfog­lalása alapján — összeállított 1970. évi építő-, fa és építő­anyagipari gazdasági terveket. Wöbbet, jobbat, olcsóbban, gyorsabban Az országos építőipar­érí­ adandó lakások száma közel télszeresese mintegy 7 száza- 11 százalékkal emelkedik, sokkal lesz magasabb az erő- amelyből a szocialista szektor zetes tervek alapján. Az ár- közel 20 százalékkal többet ÉPÍTŐK LAPJA 3 FELHÍVÁS az építő-, fa-és építőanyagipari dolgozókhoz! S­zakszervezetünk központi vezetősége a minisztériumok fő vezetőivel közösen értékelte a szocialista munkaver­­seny-mozgalom tapasztalatait. . ... Megállapították, hogy a szakszervezetünkhöz tartozó vál­lalatok dolgozói a felajánlások teljesítésével jelentős mérték­ben hozzájárultak a gazdaságirányítási rendszer jelenlegi, új formájában is a termelési, a gazdasági eredmények­hez. Nagy jelentőségű ipari és mezőgazdasági építmények, korszerű la­kásberuházások valósultak meg a közelmúltban is az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók együttes munkája eredménye­ként. Mindezek nagymértékben segítették kielégíteni az or­szág lakóinak jogos szükségleteit. Tovább fejlődött a verseny­lendület a szocialista brigádoknál, szélesedett az üzemi demok­rácia, növekedett a „Szocialista munka vállalata, gyára, üze­me, műhelye” címek elnyeréséért versenyző kollektívák száma. Az elért eredményekért a szakszervezet központi vezető­sége és a miniszterek elismerésüket és köszönetüket fejezik ki. A­z elkövetkező év két kiemelkedő esemény évfordulója­­ lesz. Lenin, a nemzetközi munkásmozgalom kiváló vezetője, az első szocialista állam megalapítója születésének 100. évfordulóját, továbbá hazánk történelmének egyik leg­jelentősebb eseményét, felszabadulásunk 25. évfordulóját ün­nepeljük. Dolgozóink a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága munkaverseny-felhívásának megjelenése óta számos tanújelét adták annak, hogy e két nevezetes évfordulót újabb munkasikerekkel akarják köszönteni. Szakszervezetünk központi vezetősége és az illetékes mi­niszterek szívből üdvözlik az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók ez irányú kezdeményezéseit és biztosak abban, hogy a felszabadulási munkaverseny valamennyi vállalatnál — a dicséretes kezdés után — teljes egészében kibontakozik. Azt kérjük, hogy dolgozóink az 1970. évi felszabadulási munka­verseny keretében olyan vállalásokat tegyenek, melyek össz­hangban vannak a népgazdasági és a vállalati tervcélokkal és ezek megvalósításával. A verseny jelentőségét emeli, hogy 1970. a III. ötéves terv befejező esztendeje, melynek sikeres teljesítése kedvező feltételeket teremt a népgazdaság IV. ötéves tervének megalapozásához. E nagyszerű feladatok megvalósítása a vállalati gazdasági és szakszervezeti vezető­ testületektől még tervszerűbb együtt­működést igényel és szükségessé teszi munkájuk szervezetteb­bé tételét és hatékonyabb végzését. Bízunk abban, hogy 1970-ben az építő-, fa-­ és építő­anyagipari dolgozók mély felelősségérzetből áthatva munkálkodnak tovább a III. ötéves terv feladatainak mara­déktalan megvalósításán, valamint a IV. ötéves terv előkészí­tésén. Folytatják dolgozóink az ágazati és iparági politikai és gazdasági célkitűzések megvalósítását, továbbá kezdeményezé­seket tesznek a műszaki fejlesztés, az élőmunka-felhasználás hatékonyságának növelésére, a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelésére. Vállalataink, üzemeink, intézményeink kollektívái tovább­ra is a népgazdaság fejlődésének gyorsítására, dolgozó népünk életszínvonalának emelésére törekedjenek. Ezért segítsék — gazdaságos, korszerű műszaki tervek készítésével a feladatok megoldásának gyorsítását, — a korszerű építési anyagok és szerkezetek alkalmazását és könnyítsék a tervek megvalósítását, — az ipari és az egyéb termelő beruházások — a kom­munális és a mezőgazdasági létesítmények — határidőre való átadását, — a több és jobb minőségű lakás építését, — az utak és a közlekedési építmények korszerű techno­lógiával való elkészítését, — a bútorok, a berendezési tárgyak és az egyéb közszük­ségleti cikkek bővebb választékban és jobb minőségben törté­nő előállítását, a lakosság igényeinek jobb kielégítését,­­ az önköltség csökkentésével, a munkafegyelem szilár­dításával, a minőségi munka fokozása mellett, a nagyobb, de jogos vállalati nyereség elérését. A vállalatok gazdasági vezetői és a szakszervezet veze­­tőtestületei tartsák kötelességüknek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetüknek folyamatos javítását, továbbá a biztonságos és ütemes munkavégzés fel­tételeinek megszervezését, ami együttesen a dolgozók életszín­vonalának további emelkedését eredményezi. Biztosítsák a ve­zetők a műszaki propagandatevékenység eredményességét, a szakmai képzés és továbbképzés fejlesztését, a kollektív szer­ződésekben meghatározott együttes feladatok megvalósítását. Végezzenek céltudatosabb agitációs és politikai munkát az el­ért eredmények tudatosításával is. A növekvő feladatok elvégzése minden dolgozóra fokozot­tabb követelményeket hárít A kezdeményezésekben járjanak élen — jó példát mutatva — az iparágak kiváló dolgozói és a szocialista brigádok vezetői és tagjai. Meggyőződéssel valljuk, hogy a fizikai és a szellemi dol­gozóink lelkiismeretes, szorgalmas munkával mindent meg­tesznek az 1970. évi feladatok sikeres teljesítéséért és kiemel­kedő politikai felkészültséggel, céltudatos munkasikerekkel kö­szöntik a jubileumi évfordulókat . A szakszervezeti vezető­testületek lépjenek fel minden olyan törekvéssel szemben, amelyek a nagyobb nyereséget nem a termelé­kenység emelésével, hanem egyéb — a szocialista válla­latvezetéssel össze nem egyez­tethető — eszközökkel akar­ják elérni. A vállalatok szakszervezeti tanácsai és bizottságai rend­szeresen elemezzék a gazda­ságosság figyelembevételével a vállalati jövedelmeik alaku­lását és a szocialista bérezés elvének következetes érvénye­sülését. Ebből a célból keres­sék az anyagi ösztönzés haté­konyabb módszereit. Töreked­jenek a bérfejlesztésben a munka szerinti elosztás elve érvényesítésében rejlő lehető­ségek jobb kihasználására. A kollektív szerződések módosításával összefüg­gő kérdéseket mint­­ a j­öved­elem szabá­lyozásb­an be­következett változásokat, va­lamint a nyereségrészesedés­nek vállalati hatáskörbe való adása következtében elvégzen­dő feladatokat a véglegesítés előtt vitassák meg a dolgo­zókkal. — Szorgalmazzák a válla­lati szakszervezeti bizottságok a saját dolgozóik lakásépíté­si tevékenységét. Segítsék az e célokat szolgáló vállalati alapok nagyobb mértékű kép­zését és ezek felhasználását . Vessenek gátat a műsza­kilag indokolatlan túlórázta­tások növekedésének. A központi vezetőség véle­ménye szerint az 1969. év ta­pasztalatait figyelembe véve minden politikai és gazdasági feltétele megvan annak, hogy sikeresen teljesítsük az 1970. évi feladatainkat is. A központi vezetőség kéri a minisztériumok vezetőit, hogy — az elnökséggel együtt — készítsék fel a vállalatok vezetőit a szükséges intézke­dések megtételére és tenni­valóik meghatározásánál hasz­nosítsák ezen állásfoglalást. (Folytatás az 5. oldalon)

Next