Építők Lapja, 1982 (75. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-11 / 1. szám
Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének lapja LXXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1982. JANUÁR 11. Az év„kulcskérdése" az üvegiparban: A gazdaságosabb export Az új esztendő feladatairól tárgyaltak az Üvegipari Műveknél decemberben, az évzárónak is beillő bizalmi testületi ülésen. Az előterjesztett tervjavaslat szerint a termelést mintegy 100-120 millió forinttal növelik, s így a vállalat termelési értéke 1982-ben — változatlan árak mellett — eléri a 6,1-6,2 milliárd forint értéket. A többlettermelést javarészt húzott síküvegből, edzett és ragasztott biztonsági, valamint hőszigetelő üvegekből, továbbá hengerelt üvegből tervezik. Az idén 15,5 millió dollár értékben szállítanak üveget nem rubelelszámolású piacokra, bár nem számolhat a vállalat az élelmiszercsomagoló-üvegek közvetlen exportjával. A múlt évben ebből a termékcsoportból 3 millió dollár értékben adtak el üveget tőkés piacokon, az idén azonban a belföldi nagyfelhasználói igények megnövekedése nem teszi lehetővé a csomagolóüveg exportját. Más termékekből azonban egymillió dollárral többet terveznek exportra szállítani. Szocialista viszonylatban a múlt évi 10,3 millió rubelről 11 millióra növelik az üvegexportot. Az export-előirányzatok teljesítése során mindkét viszonylatban kiemelt feladatának tekinti a vállalat a gazdaságosság javítását, a jó minőségű áru pontos szállítását. Legfontosabb feladataik Elsősorban a hatékonyság javításának feladatairól szólt a termelési-gazdasági tervjavaslathoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Czina Sándor, a vállalat vezérigazgatója. A nagyvállalat az 1982. évi terveit — ide értve a 640 millió forintos nyereséget is — csak akkor tudja teljesíteni, ha az üveggyárak lényegesen jobban gazdálkodnak a rendelkezésükre álló eszközökkel és dolgozóik ezt jobb minőségű munkával segítik elő. Az elkövetkező időik legfőbb feladata a magas energia igényű üvegipar számára az energiatakarékosság. Az idei évtől kezdve érvényesül az a szabály, hogy a vállalat csak az exportban elért árakat követő belföldi áron értékesítheti termékeit a hazai piacon is. Ez a követelmény fokozottan aláhúzza a gazdaságos export jelentőségét. Hiszen, ha a vállalat nem tudná növelni az export jövedelmezőségét, akkor bizony a belföldi nyereségét is elveszti. Gyakorlatilag változatlan létszám mellett 50195 forint bérszínvonal felhasználását tervezik az Üvegipari Műveknél 1982-re. Ez 2 százalékkal haladja meg az 1981. évit és 10 százalékkal az 1980. évi bázisbérszínvonalat, így a hatodik ötéves tervidőszak első két esztendejére tervezett bérszínvonal-növelési célkitűzését teljesíti a vállalat. Január 1-től számítva átlagosan 2-4 százalékos alapbér emelést terveztek, amire a bérszínvonal lehetőséget ad. Az előirányzott bértömegnövelést teljes egészében a bérszínvonal emelésére fordítják, olyan módon, hogy a fizikai és a nem fizikai dolgozók átlagkeresete megközelítőleg azonos mértékben növekedjék. Alapbéremelés — differenciáltan Fontos követelményként mondta ki abizalmi testület — az előterjesztéssel és a vszb véleményével összhangban —, hogy a rendelkezésre álló alapbéremelési lehetőséget differenciáltan, az átlagot meghaladó mértékben az üvegfúvó, az üvegcsiszoló, az üvegfestő, a kikós-nyomópréselő, az automatagépész, gépkezelő, a kézi üvegvágó és a termelésirányító munkakörökben kell felhasználni. A részesedési alap képzésére 1982- re 13 millió 970 ezer forintot irányoztak elő. Ebből azonban csak a jóléti alap kiegészítésére, az üdülők fenntartására, továbbá az évközi kifizetésekre futja, év végi részesedés fizetését nem tervezi a vállalat. Külkereskedelmi társaságot hoznak létre FIMUNION néven új közös exportiroda létesült a Finomkerámiaipari Művek által előállított falburkoló csempék, padlóburkoló lapok, egészségügyi kerámiák, csiszoló- és köszörülőszerszámok, fajansz és kőedény termékek, valamint kályhacsempék külkereskedelmi értékesítésére. A FIMUNION Exportiroda létrehozására irányuló külkereskedelmi társasági szerződést 1981. december 29-én írta alá dr. Sárközy Dezső, a FIM vezérigazgatója és Máthé Lajos, a FERUNION Műszaki Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. A szerződő felek alapvető célkitűzésként határozták meg, hogy a FIM, mint termelő vállalat és a FERMION, mint külkereskedelmi vállalat közös név alatt működő külkereskedelmi társaságot hoz létre finomkerámiai és csiszolókorongipari termékek külpiacokon történő értékesítésére, a termelési, műszaki-fejlesztési és külkereskedelmi tevékenység az eddigieknél még hatékonyabb összehangolására. A vállalkozás elsődleges feladatának tekinti a FIM exportcélú termelési szerkezetének fejlesztését, a korszerű, versenyképes és gazdaságosan exportálható cikkek arányának növelését, a munka termelékenységének fokozását, a hosszú távú külgazdaságpolitikai irányelveinek figyelembevételét, hatékony piaci és ármunkát, a két vállalat közötti együttműködés továbbjavítását, valamint gazdaságos és hatékony termékszerkezet kialakítását. Szigetvári Ha egy üzlet megindul... Tíz tanterem készült el a nigériaiaknak a megrendelt 41- ből a 26. sz. AÉV központi ipartelepén. A 75 millió forintos üzlet valószínűleg csak a kezdete egy jól induló kapcsolatnak. A múlt év utolsó munkanapján indult el a Modul System térelemekkel megrakott kamionsor, hogy Bécsen és Hamburgon át Nigériába jusson. (Tímár Mátyás felvétele) Orvoslásra váró gondok A tervjavaslat realitásait emelte ki felszólalásában Burka László, az Orosházi Üveggyár bizalmija és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a szocialista brigádok vállalásai 1982-ben fokozott mértékben irányuljanak az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra. A vszb véleményével egyetértve javasolta, hogy amennyiben a munka eredményei azt lehetővé teszik, a vállalat törekedjen a bérszínvonal nagyobb arányú növelésére, sa lakásépítés fokozott támogatása is szükséges ahhoz, hogy csökkenjen a gyárakban is tapasztalható fluktuáció. Nagy József, a Tokodi Üveggyár bizalmija is hasonló gondokról szólt, amelyek következtében az utóbbi időben sok jó szakmunkás távozott el tőlük. A maguk munkaterületén értik és meg is valósítják a fokozott takarékosságot, hogy ezzel is hozzájáruljanak a nehéz feladatok maradéktalan végrehajtásához. A pásztói Szerszám- és Készülékgyár képviseletében felszólaló Dinka Jánosné arra kérte a társgyárakat, hogy jobban segítsék a náluk dolgozó szerelők munkáját. S miután a további négy felszólaló is egyetértett a tervjavaslatokkal, a bizalmi testület egyhangúlag megszavazta a vállalat 1982. évi terveit. L. J. Átadták az új metrószakaszt December 30-án ünnepélyesen átadták a budapestieknek az észak-déli metróvonal új — a Deák- és az Élmunkás teret összekötő — szakaszát. Az Élmunkás téri végállomás felszíni csarnokában megtartott ünnepségen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ábrahám Kálmán építésügyi- és városfejlesztési miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke vette át az építőktől az elkészült új szakaszt, amely több mint négymilliárd forintos beruházással épült. A generálkivitelező a KÉV Metró volt.. Ezenkívül még számos alvállalkozó működött közre az új szakasz építésében. Az ünnepségen az építkezésben kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak Marjai József nyújtott át kitüntetéseiket. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Papp Ferencnek, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat vezető szerelőjének, aki hatan kapták. Az új szakaszon tüntetés ezüst fokozatát két december 31-én indult meg a ten, a bronz fokozatot pedig forgalom. Az Élmunkás téri — jelenlegi — végállomás Az Arany János utcai megálló mozgólépcsője (Koppány György felvételei) Aszfaltozás ónos esőben Mintha lyukas csatorna lenne az ég, órák óta csurog belőle az ónos eső, s az alig ér a földre, jéggé fagy, csak csúszkálva lehet közlekedni. Szabad a szombat, akiknek nincs halaszthatatlan dolga, nem lép ki lakásából, ezért tátong üresen az utca, pedig karácsony közeleg. Az újságok, a rádió, a televízió naponta hírt adott a budapesti metró új szakaszának befejező munkáiról, a szerelők, gépészek és a föld alatt dolgozók erőfeszítéseiről. Alig esett ellenben azokról szó, akik a felszínen, a fagyban végezték munkájukat, rendezték a terepet, mert járdák, úttestek nélkül nincs csatlakozás a metróhoz. Ők az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói. A jövendő megállók közül a szürkeségben ázott emberek tucatjai. Meggémberedett kezük, lábuk, mint a báboknak, darabos a mozgásuk. Az Élmunkás téren, a hol cammogó, hol gyorsan forduló munkagépek, aszfaltot terítő emberek között ott van csuromvizesen Kiss László főépítésvezető-helyettes. Hasonlóan ázott és megviselt a főépítésvezető Baló László is. A zuhogó esőben beszélgetünk, jegyzem szavaikat. Otthon előveszem füzetemet, hogy megírjam a hallottakat, de csak elázott papírlapok kerülnek elő. Elnézést hát, ha valakinek nevét nem pontosan adom vissza, de a beszélgetés lényege hiteles. — Három hete megállás nélkül, éjjel-nappal folyik a burkolás — mondja a munkálatok két vezetője —, legjobb brigádjaink, szám szerint hat, dolgoznak itt. A betonkeverő üzemünkből éjjel-nappal érkezik a beton, hogy Gulyka Sándor és Rab Mihály brigádjának legyen mit eltéríteniük, Csivincsik János társaival pedig aszfaltozik. Éjjel Gyenge Benjámin és Németh Béla vezetésével dolgoztak, míg az Arany János utcai megállónál Seres György csapata serénykedik, s elhangzik még a követők brigádvezetőjének, Szabó Jánosnak a neve is. Jellemző az itt dolgozók helytállására, a közérdeknek egyéni érdekük elé helyezésére, hogy ezekben a napokban a zord idő ellenére sincs hiányzó, pedig többen birkóznak megfázással, s szabadságukból is telne a távolmaradásra. Eddig, míg munkatársaikról kellett nyilatkozniuk, Baló László és Kiss László válaszolt kérdéseimre, de azt már nehezen szedtem ki belőlük, hogy bizony erre az áldozatvállalásra, sőt kapkodásra, más vállalatok késedelme miatt kényszerültek, a tervek szerint ezt a terepet már a kora ősszel meg kellett volna kapniuk. Erről azonban nem esett szó a metró új szakaszának átadási ünnepségén. V. E. Nívódíjas December 21-én adták át az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban az 1981-es Építészeti Nívódíjakat. A díjazottak között van a hévízi Bányász Gyógyüdülő (tervező: Szövetkezeti Tervező Vállalat, kivitelező: Zala megyei Állami Építőipari Vállalat), a győri Kun Béla lakónegyed GYŐRVÁZ szerkezetéből készült nevelési létesítményei (Észak-dunántúli Tervező Vállalat, Győr megyei Állami Építőipari Vállalat), a Szikra Lapnyomda ofszet nyomóüzeme (Könnyűipari Tervező, 22. sz. Állami Építőipari Vállalat), a Dél-pesti Kórház (Középülettervező Vállalat, Középületépítő Vállalat) és a Budapest XXII. kerületében felépült rózsakerti lakónegyed. Itt az ötszintes házgyári épületek, a terepadottságokhoz jól illeső alkotások kedve, lakóudvarok köré csoportosulnak, amelyek kertészeti kialakítása és változatos berendezése minden korosztály számára lehetővé teszi a szabad idő kellemes eltöltését. Kellemes hangulatot áraszt a házak gondosan megtervezett színezése, a fogadószintek változatos kialakítása. Ezek igazolják: a szerkezet adta lehetőségek és a gazdaságossági követelmények következetes megtartásával is megalkotható szép, humánus lakókörnyezet. A Rózsakert tervezői: a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, az Észak-dunántúli Tervező Vállalat, a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat. Megvalósítói: a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építő-, fa-, építőanyagés szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a szakszervezet elnöksége