Építők Lapja, 1988 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-15 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # / Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének lapja XLI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1988. JANUÁR 15. SZIKKTI-sikerek „Sok tudomány, kevés anyag.. Japánból is érdeklődnek . Mielőtt a szupravezetőkről beszélgetnénk, ahhoz, hogy megértse miként sikerült elérni az eddigi eredményeket, máshonnan kell indulnunk — kezdi a beszélgetést Simon Jenő, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet igazgatója. Nálunk megvalósult az úgynevezett innovációs lánc, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a műszaki tervezés és a kivitelezés egy szervezeti keretben, tehát intézetünknél folyik. Ezt csupán azért említem, mert az építő-, illetve építőanyag-iparban hasonló konstrukció nemhogy az országban, de még a külföldön is csak elvétve működik. — Szakmailag is sokféle tevékenység, anyagfajta tartozik hozzánk — folytatja dr. Mátrai József, a vállalati kutatásokért és fejlesztésekért felelős igazgató. — Foglalkozunk szilikátipari anyagokkal, cementtel, téglával, üveggel, kövekkel, kavicsbányászati termékekkel és szigetelőanyagokkal. Az pedig ne tévessze meg, hogy hol intézetet, hol pedig vállalatot mondunk, hiszen mint a főnököm említette a kivitelezés is — többnyire kis szériás termelés — nálunk folyik. Megtudom, hogy a vállalat fejlesztő- és részben kutatótevékenységéhez szükséges anyagi alapok javát a 350 millió forintos évi termelési értékből fedezik. A kutató-fejlesztő tevékenység mellett a gyártás egyharmados arányt mutat, elsősorban olyan anyagok saját kivitelezésére vállalkoznak, amelyek „bevitele” az ipari vállalatokhoz nem volna gazdaságos. Azért sem, mert nagyarányú gépesítést, műszerezettséget kíván vagy pedig mert amúgy is csupán néhány ezer tonna kell mondjuk az úgynevezett robbanócementből az egész ország részére. Nemcsak építőanyagok értékesítését végzi az intézet, hanem vállalati jellegű tevékenységébe tartozik a saját fejlesztések, találmányok, ipari hasznosításra való eladása is. Bizony nem lebecsülendő gazdasági érzék kell annak megítéléséhez, hogy mely szellemi termék gyártására vállalkozzanak ők maguk és mit érdemesebb átadni kivitelezésre ipari vállalatoknak. Itt van például a biokerámia, melynek kutatását 10 éve kezdték el, és amely ma már saját gyártásuk nyomán jelentős importot takarít meg az országnak. Olyan anyag ez, amely alkalmas foggyökérpótlásra, de csonthelyettesítésre és állkapocspótlásra is. — Kutatási részlegünk egyik osztályán már régóta oxidokkal foglalkoznak — mondja Simon Jenő —, így a már kikísérletezett nagytisztaságú alumínium-oxidunkról derült ki, hogy kiválóan alkalmas az előbb említett célokra. A negyvenmillió forintos beruházással épített üzem azóta termel exportra, de a hazai foggyökérpótlások terén minden igényt Folytatás az 5. oldalon Észak-dunántúli TCSV: Fontos napirendek a bt ülésén Az Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat bizalmi testülete decemberi ülésén több fontos napirendi pontot tárgyalt. Elöljáróban Borbély Csaba igazgató szólt a vállalat főbb tervcélkitűzéseiről. Elmondta, hogy téglából 175 millió kisméretű egység gyártását tervezik, cserépből pedig 26,2 milliót ütemeztek be. Bővíteni kívánják a termékválasztékot — cserép engódozással, komplett tetőfedő rendszer gyártásával, új termékek bevezetésével. Fontos célkitűzésként határozták meg a hatékony gazdálkodás mutatóinak javítását. Elmondta még az igazgató, hogy a vállalatnál ez évben is a központi bértömegszabályozást alkalmazzák. A bértömeg-fejlesztési lehetőség 2,5 százalék. A létszámcsökkenésből megmaradó összeg teljes egészében a dolgozók átlagbérének emelésére fordítható. Az adóreform következtében január elsejétől — mint sok más terméké — a tégla és cserép ára is megemelkedik, 31, illetve 67,2 százalékkal. A termékek a szabad árformába kerülnek, ami nem azt jelenti, hogy az árak ellenőrizhetetlenül emelkedhetnek, hanem az indokolt költségek, a piaci viszonyok és a mindenkori árterv alakulásának függvényében változhatnak. A központi dotációk, speciális adókedvezmények, hatóságnak diktált árak tehát megszűnnek. A vállalat versenyhelyzetbe került, ami mindenképpen nehezebb körülményeket teremt. Bodor Sándor vszb-titkár a beterjesztett anyaggal kapcsolatban megerősítette, hogy az új személyi jövedelemadó bevezetésével, azonos teljesítmény esetén, senkinek nem fog csökkenni a múlt évhez képest a keresete. Ezt szolgálja a bérbruttósítás. A különböző pótlékok alapbéresítését központi irányelvek figyelembevételével hajtották végre. A bizalmiak elfogadták a beterjesztett anyagot, azonban a megszokottnál kevesebb kérdés és felvetés hangzott el. Illemszky I. Salgótarjáni Öblösüveggyár Export az óceánon túlra A tőkésországok piacán a keresett áruk közé tartozik az Üvegipari Művek Salgótarjáni öblösüveggyárában készült kombinált üvegtermékek csoportja. A kézzel csiszolt és kézzel festett üvegáruk jelentős részét Kanadába, Franciaországba, Ausztriába, NSZK-ba és Svédországba exportálják Salgótarjánból. Az éves szerződések teljesítése érdekében az elmúlt év utolsó hónapjában pluszműszakokat szerveztek a gyárban, hogy a megrendelőkhöz időben érkezzen meg az üvegáru. Felvételeink a festőüzemben készültek, ahol ügyes kezű asszonyok díszítik a szebbnél szebb üvegtermékeket. Rigó Tibor felvételei 27) Világörökség 2. oldal Építészeti nívódíjak 1987 A tartalomból 7. oldal Ultimátum után 8. oldal Ülést tartott a számvizsgáló bizottság A központi számvizsgáló bizottság december 17-én tartotta meg IV. negyedévi ülését, amelyen megjelent és felszólalt Gyöngyösi István, szakszervezetünk főtitkára is. Az ülésen Farkas György elnök tájékoztatta a bizottság tagjait az előző ülés óta történt fontosabb szakszervezeti eseményekről, elsősorban a tagdíjrendszer módosításával kapcsolatos testületi tanácskozásokról. A bizottság tagjai beszámoltak a IV. negyedévben végzett ellenőrzésekről. Az ellenőrzött területek az alábbiak voltak: — Házi pénztár. — Az új tagdíjrendszerre való átállás előkészületei. — A nyomda gazdálkodása. — A szervezési és kádertitkárság gazdálkodása. — A konyha gazdálkodása. A bizottság tagjai meghallgatták a Békés megyei alapszervezeti számvizsgáló bizottsági elnökök bevonásával szervezett tapasztalatcseréről szóló tájékoztatást. Végül megvitatta és elfogadta a bizottság az 1988. évi munkatervet. A munkaterv 12 havi pénztárellenőzésen kívül 4 megyei tapasztalatcserét és a központi szervezetek gazdálkodásának vizsgálatát, az 1987. évi gazdálkodásról szóló jelentés és az 1988. évi költségvetés véleményezését írja elő. Tartalmazza továbbá az év során 2 alkalommal a tagdíjrendszer változásával kapcsolatos határozat végrehajtásának vizsgálatát. A központi számvizsgáló bizottság elhatározta, hogy 1988-ban a választások óta elvégzett munkájukat értékeli, és arról az illetékes szakszervezeti szerveket tájékoztatja. A közvagyon védelméért A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál csökkent a közvagyont károsító bűncselekmények száma. Ha figyelembe veszszük, hogy a korábbi évben 276 ezer forint volt az okozott kár, akkor a csökkenés minden forintjának lehet örülni. Ha azonban magára a jelenségre figyelünk, tehát arra, hogy még százezreket tesz ki a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétség, akkor a vagyonvédelemmel jobban kell törődni. A cégnél azzal is hozzájárulhatnak az eredményes gazdálkodáshoz, a jövedelemhez, ha sajátjuknak érzik a közvagyont, nem tűrik a rongálást, megóvják értékeiket. Ez pedig ma, amikor a népgazdaság hiányzó forintjai és az életszínvonal közötti szoros összefüggés mind nyilvánvalóbb, a vállalati közvélemény érdeklődésére nagyon is számot tartó probléma. A vagyonvédelem főként a gondatlanul őrzött úgynevezett brigádraktárakban kifogásolható. Eger északi városrészében például ütvefúrót, körfűrészt, gázpalackot tulajdonítottak el a tolvajok. A társadalmi tulajdon könynyelmű kezelői minden jel szerint úgy vélik: ha nem is kevés az, ami veszendőbe megy, végül is nem sokat kockáztatnak. A tavalyi évben ugyanis 15 elkövető ellen tett feljelentést az illetékes osztály, de csak négy esetben került sor vádemelésre. Az elmúlt év krónikájához hozzátartozik, hogy a népi ellenőrzés általában eredményesnek nyilvánította a vállalat vagyonvédelmét. Néhány éve már felsőbb párthatározat is kötelezővé teszi a gazdasági vezetők számára a vagyonvédelemről való fokozott gondoskodást. Az eredmény nem is maradt el, ám a vállalati közvélemény megítélése túlságosan liberális azok iránt, akiknek mulasztásai lehetőséget adnak másoknak a közvagyon fosztogatására. A rendészek, a társadalmi aktívák, a legjobb brigádtagok igyekezete kevés, kollektív kontroll , szükséges a közvagyon védelmébe. (mika)