Épületgépészet, 1991 (40. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám
Javaslatok lakóépületek gépi szellőztetésének fejlesztésére SZALAYI ZOLTÁN (ÉTI) 1. Helyzetismertetés Hazai szakmai körökben, de a szélesebb körű lakáshasználó tulajdonosok között is közismert a lakások belső légállapotának rossz helyzete és ehhez kapcsolódóan a lakások szellőztetésének elégtelensége, vagy hiánya, illetve a szellőztetést biztosító műszaki megoldások, berendezések alacsony technikai színvonala. A hazai épületállomány épületgépészeti rendszerekkel való ellátottsága területén a szellőztetéstechnika az igényekhez és a hazai műszaki fejlettséghez képest elmaradott állapotú. A káros következmények — amelyek sajnos már az emberek egészségét is veszélyeztetik — széles körben ismertek. Ezek: az egészségre káros légszennyező anyagok feldúsulása (CO, NO*), szagok épületen belüli terjedése, páradúsulás (állagromlás) és a legszembetűnőbb a tömeges penészedés. Mivel az elégtelen szellőztetés következményei nem jelentkeznek elég markánsan (kivéve a penészedést), ezért lehetséges problémáink félreállítása, felfüggesztése vagy a beruházási sor végére állítása. A központi kutatás-fejlesztés irányítás (OMFB— КОНЕМ—6. СРВ) viszont, észlelve az egyre súlyosbodó helyzetet, szükségesnek látta egy K + F munka beindítását, korszerű, energiatakarékos működésű szellőztető rendszerek kidolgozására lehetőleg a teljes megvalósítás fázisával együtt. Mivel legnagyobb számban a többszintes (blokkos vagy panel) épületek lakásaiban jelentkeznek szellőzési és belső légállapot problémák, a kidolgozandó rendszerek elsősorban, — de nem kizárólag — ilyen épülettípusokra épülnek. Az ÉTI — korábbi kutatási eredményeire támaszkodva — több lehetséges szellőztetési mód alternatívát ajánlott a kifejlesztésre. Ezek közül a megbízó kétféle szellőztető rendszer-változat kifejlesztését tartotta szükségesnek, mégpedig — a széles körben elterjedt és használt gyűjtőkürtős, tető ventilátoros elszívórendszer korszerűsítését, — egy egyedi berendezésre (hővisszanyerő páraelszívó) épülő kiegyenlített lakásszellőztetést megvalósító szellőztető megoldást. A hároméves K + F munka időrendi és logikai lépései a következők voltak: — 1. év: rendszerek elvi kialakítása, tervezés, méretezés, prototípustervek elkészítése, — 2. év: prototípus berendezések elkészítése részben egyedi gyártás, részben kész termékek felhasználásával, laboratóriumi működés-tesztek, méréses vizsgálatok, — 3. év: kísérleti helyszínek kiválasztása, kísérleti rendszerek beépítése, beüzemelés, tartós működés- és energetikai vizsgálat, mérési eredmények értékelése, záróértékelés, alkalmazási javaslatok elkészítése. 2. A kifejlesztett lakásszellőztető rendszerek 2.1. Változtatható Térfogatáramú Elszívó Szellőztető rendszer (VTESZ) A kidolgozás alapgondolata a következő: a jelenlegi elszívó szellőztető rendszerek több okból a tervezett légszállítás alatt működnek (az okok: a fokozott légzárású ablakok alkalmazásával ellenállásnövekedés, tömörtelen légcsatornahálózat főleg a csatlakozásoknál, elszívónyílások elpiszkolódása, nem megfelelő beszabályozás, illetve későbbi elállítódás). A már ismert következmények (nedvességdúsulás, penészedés, károsanyag- és szagdúsulás) megszűntethetők a légszállítás volumenének az eredeti tervezési értékekre, vagy a fölé emelésével. Ez viszont — mivel folyamatos üzemről van szó — többlet üzemköltséggel járna, ráadásul vannak olyan napszakok (pl. éjszaka vagy délelőtt), amikor a lakó — otthon nem lévén — nem is igényel ekkora légcserét. Ebből adódott a fejlesztés alapgondolata: olyan elszívó rendszer létesítése, amely az egyes lakáshasználói napszakok igényéhez rugalmasan illeszkedve változtatható légszállítás-teljesítménnyel működik, azzal a pótlólagos igénnyel, hogy a legjobban terhelt időszakban (pl. du. 17 h—22 h-ig) . ÉPÜLETGÉPÉSZET * 1