Épületgépészet, 1991 (40. évfolyam, 1-6. szám)

1991 / 1. szám

Javaslatok lakóépületek gépi szellőztetésének fejlesztésére SZALAYI ZOLTÁN (ÉTI) 1. Helyzetismertetés Hazai szakmai körökben, de a szélesebb körű lakáshasználó tulajdonosok között is közismert a lakások belső légállapotának rossz helyzete és ehhez kapcsolódóan a lakások szellőztetésének elégtelensége, vagy hiánya, illetve a szellőztetést biztosító műszaki megoldások, berendezések ala­csony technikai színvonala. A hazai épületállomány épületgépészeti rend­szerekkel való ellátottsága területén a szellőztetés­­technika az igényekhez és a hazai műszaki fejlett­séghez képest elmaradott állapotú. A káros következmények — amelyek sajnos már az emberek egészségét is veszélyeztetik — széles körben ismertek. Ezek: az egészségre káros légszennyező anyagok feldúsulása (CO, NO*), szagok épületen belüli terjedése, páradúsulás (állagromlás) és a legszembetűnőbb a tömeges penészedés. Mivel az elégtelen szellőztetés következményei nem jelentkeznek elég markánsan (kivéve a penészedést), ezért lehetséges problémáink félre­­állítása, felfüggesztése vagy a beruházási sor végére állítása. A központi kutatás-fejlesztés irányítás (OMFB— КОНЕМ—6. СРВ) viszont, észlelve az egyre súlyosbodó helyzetet, szükségesnek látta egy K + F munka beindítását, korszerű, energiataka­rékos működésű szellőztető rendszerek kidolgozá­sára lehetőleg a teljes megvalósítás fázisával együtt. Mivel legnagyobb számban a többszintes (blok­kos vagy panel) épületek lakásaiban jelentkeznek szellőzési és belső légállapot problémák, a kidolgo­zandó rendszerek elsősorban, — de nem kizáró­lag — ilyen épülettípusokra épülnek. Az ÉTI — korábbi kutatási eredményeire támaszkodva — több lehetséges szellőztetési mód alternatívát ajánlott a kifejlesztésre. Ezek kö­zül a megbízó kétféle szellőztető rendszer-változat kifejlesztését tartotta szükségesnek, mégpedig — a széles körben elterjedt és használt gyűjtő­­kürtős, tető ventilátoros elszívórendszer kor­szerűsítését, — egy egyedi berendezésre (hővisszanyerő párael­szívó) épülő kiegyenlített lakásszellőztetést megvalósító szellőztető megoldást. A hároméves K + F munka időrendi és logikai lépései a következők voltak: — 1. év: rendszerek elvi kialakítása, tervezés, mé­retezés, prototípustervek elkészítése, — 2. év: prototípus berendezések elkészítése rész­ben egyedi gyártás, részben kész termékek felhasználásával, laboratóriumi műkö­dés-tesztek, méréses vizsgálatok, — 3. év: kísérleti helyszínek kiválasztása, kísérleti rendszerek beépítése, beüzemelés, tartós működés- és energetikai vizsgálat, mérési eredmények értékelése, záróértékelés, al­kalmazási javaslatok elkészítése. 2. A kifejlesztett lakásszellőztető rendszerek 2.1. Változtatható Térfogatáramú Elszívó Szellőztető rendszer (VTESZ) A kidolgozás alapgondolata a következő: a jelenlegi elszívó szellőztető rendszerek több okból a tervezett légszállítás alatt működnek (az okok: a fokozott légzárású ablakok alkalmazásával ellenállásnöve­­kedés, tömörtelen légcsatornahálózat főleg a csat­lakozásoknál, elszívónyílások elpiszkolódása, nem megfelelő beszabályozás, illetve későbbi elállító­­dás). A már ismert következmények (nedvességdú­­sulás, penészedés, károsanyag- és szag­dúsulás) megszűntethetők a légszállítás volumenének az eredeti tervezési értékekre, vagy a fölé emelésével. Ez viszont — mivel folyamatos üzemről van szó — többlet üzemköltséggel járna, ráadásul vannak olyan napszakok (pl. éjszaka vagy délelőtt), amikor a lakó — otthon nem lévén — nem is igényel ekkora légcserét. Ebből adódott a fejlesztés alapgondolata: olyan elszívó rendszer létesítése, amely az egyes lakás­használói napszakok igényéhez rugalmasan illesz­kedve változtatható légszállítás-teljesítménnyel működik, azzal a pótlólagos igénnyel, hogy a leg­jobban terhelt időszakban (pl. du. 17 h—22 h-ig) . ÉPÜLETGÉPÉSZET * 1

Next