Erdélyi Helikon, 1944 (17. évfolyam, 1-7. szám)
1944-06-01 / 6. szám
Kovács László: Két millió könyv Amit így hozott, bár olyan természetesnek látszik ma, először mégis szokatlan, sőt majdnem idegen volt az akkori magyar szellemi életben. A legkülönbözőbb oldalakról fogadta bizalmatlanság többnyire éppen legmaradandóbb és később legsikeresebb megnyilatkozásait. Annyira, hogy a nyilvánosság elé se juthatott volna, ha nem találja meg erre is a maga külön útját, így lett idővel szinte egyetlen kiadóvállalata az Erdélyi Szépmíves Céh. Furcsa leírni vele kapcsolatban a „kiadóvállalat“ szót. A polgár elképzelését ez könnyen félrevezetheti. Főként, ha azokra a meglepő sikerekre is gondol, amelyeket könyveivel elért. Bizonyos, hogy nem két kis szobára korlátozódó munkahelyet képzel el, s majdnem csak két íróasztalt (szerkesztőség és adminisztráció számára), hanem valami nagy modern vállalat-szövevényt. Pedig a könyvkiadáson kívül e két szobában tizenhét éve egy nagy irodalmi folyóirat szerkesztése és kiadói munkája is folyik. Bizonyára azt is nehezen hiszi el, hogy nagy sikerei ellenére ma éppen úgy nincs vagyona, mint nem volt a múltban. De gazdái vagy vezetői se szereztek általa vagyont. „Jutalékot“ soha nem fizetett. Örült, ha különösebb gond nélkül szerényen díjazhatta azokat, akik munkájuk szép „regényességét“ érezve valóban hivatástudattal vezették a „vállalatot“. Igazi hasznát nem látta más, mint maga az író és az az irodalom, amely ma már büszke része a magyar kultúrának és a magyar történetnek egyik legmegragadóbb fejezete. Az Erdélyi Szépmíves Céh immár húszéves kiadói működése tette valóban teljessé, mindennapi folyamatosságúvá Erdélyben az irodalmi életet. E mindennapi folyamatosságú irodalmi élet csalhatta csak elő azokat az alkotó erőket és azokat a műveket, amelyeket a termésből majd kiválaszt és megőriz az idő a jövendő minden magyarja számára. KOVÁCS LÁSZLÓ