Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-06-08 / 46. szám
a legfelső parantsolatra, oda-érkezéssekkel, a’ Vámtisztek által szorossan megvisgáltattak. Madrid, máj. 6. — Itt, azt beszedik, hogy Portugalliában nagy pesgés uralkodna. Az az egy tsakugyan igaz, hogy a’ spanyol országlószék egy szermnel-tartó kordont (ember-kerítést) állított fel a’ portugalli határszéleken , a’ hova már 5 regement, vett is indúló parantsolatot. Azt állítják, hogy ez a’ kerítés, Angliával eggyet értve, azt a’ parantsolatot vette volna, hogy, azon esetben, ha a’ Don Miguel’ méltósága veszedelembe bonyolódna, nyomúlna fae Portugallba.— A' Baski tartományokkal, a’ Conscriptióra nézve, még sints eligazítva az baj. A királyi Biztos, éppen most akar elutazni, ’s azt mondják, hogy 6 gyalog-reg. és egy lovas foglalnák el ezt a’ tartományt, katonai módon. A’ Baskoknak merő nyakasságjok mellett, belső háborút húzhat ez maga után. —Az országrószék megszaporította az alicante-i várvédet, és egynehány regementet küldött azon vidékre, melyből azt akarják kihozni, hogy ez, Frantziaországgal telt titkos kötés által lett volna. Nagy britannia A’ Timesben , máj. 14-dikén e’van . A’ frantzia országlószék desavouer-ozta (tagadva ellene mondott) a’ Bourmont Úrra fogott beszédnek, melyben ő’ azon szándékról beszélt volna, hogy a’ Franciák telepeket állítanának fel Afrikában. Ha volna bizonyoson illyen szándék; tehát, még is-tsak hihető, hogy' a’ felől tudósíttatott volna a’ mi országlószékünk, legalább, tanátsot kértek volna tőlle. London, máj. 13.—A’portugalli Igazgatóság, Terceirán, egy meghatalmasított Agens által képzeltet itt magát különös küldettetésben ; de megesmérés híjájával van ő az itteni országlószék’részéről. A’ mely lépéseket már a’mi Ministereink a’ portugalli dologban tettek, nem is engednek nekik többé választást, hogy magokat valamelyik felekezetihez adják ; megkínálták már ők, Frantziaországgal itt, Don Miguelt a’ megesméréssel, a’spanyol követ által Lissabonban, a’legszélesebben kiterjedő amnestia (botsánál) feltétele mellett. Mennyire kellett volna betsűlni az Usurpatornak oly’fontos kezességet, mely az ő throniszolvajságát és hiteszegését megerőssíti; még is kéntelennek találta ő, legalább egyelőre, magát, annak megvetésére, mivel’ még az ő’ újj frantzia jésuitáival sem találná ma-gát bátorságban a’maga’ hellyén, egy valódi amnestia mellett. Nagybr. megesmérése tehát, egy bizonyos ideig, a’ D. Mig meghatározásától és azon behatástól függ, a’ mire Spanyolország ővele mehet. Szemlátomást nem szenvedhetik a’ mi’ mostani Ministereink a’ constitutes systemát Porgallban ; nehogy a’ Ferdinánd Király határtalan országlásával súrlódások támodljanak, mellyeket ők, a’ Charta’ újjrabehozásával Portugallba , elkerülhetetlennek tartanak , míg Spanyolország is constitutiót nem hoz be. A’ Courier azt mondja ( máj. 1.5 ), hogy a’ frantzia Journalok, mind-tsak kéttségesnek tartják még, ha, elmegyené Leopold Printz Görögországba. Minthogy a’ Printz a’ Fejedelemséget felvállalta, nints neki többé módja benne azt meg nem tartani; ha ezt a’ megtiszteltetést le akarja tenni; formaliter kell nekikról lemondani. A’ Stár ezt mondja ’ Sachsen-Koburg Leopold Printz , tsaknem egésszen társasági egybe-köttetés nélkül él most, és ritkán távozik el lakhellyétől Claremontban. Ellenben O kir. Magassága és Aberdeen Gróf között sürü a’ Kurírjárás. Azt mondják, hogy már a’ britan-