Erdélyi Híradó, 1831. október-december (1-26. szám)

1831-10-22 / 6. szám

fejei elzárallatlak ; a­ tapasztalásból meg bizonyosodván az, hogy ezen rendszabá­sokból még több kár és veszedelem kö­vetkezik , (3 es. k. Felsége a’ Cholerára nézve a’ Pestisi rendszabásokat eltöröl­tetni parancsolja , és arra nézve az epi­démiát ragadó nyavalyákra kivántató vi­gyázatokkal kelletik élni. Melynek kö­vetkezéséül a’ belső tartományok kozött fenn állott egésségi őrizeti lineák eltö­röltetnek, ’s azok még csak az Orosz tar­tományok közott maradnak­ raeg a’ ten­geri kereskedésre nézve, de úgy hogy az ezen szél helyeken lévő veszteglő intéze­tekben is, mind a’ személyekre mind a’ portékákra nézve a’ contumatia ideje meg­­ykevesebbittetik. A’ Fő Méltóságú Erdélyi Udv. Can­­cellária méltóztatott néhai Ajtai Lász­ló Ur’ raeghalálozása által az Erdélyi Kir. Kormányszéknél m­eg ii result valóságos Kormányszéki Titoknoki Hivatalra Gróf D­e­g­e­n­f­e­l­d -Schau­m­b­u­r­g Otto Urat, ugyan ott eddig volt Kormány­széki becsületbeli Titoknokot kinevezni. LENG­YEL­O­R­SZAG. Folytatása Gén. Krukoviecki, maga-viseletéről való hivatalos tudósitás­­nak. Minthogy az ellenség Goránál, ké­születeket tett a’ Visztulán való által szál­lásra , annál fogva Gén. Ramorinonak Kurírok által naponként meghagyatott , hogy a’ fő­ város felé vonuljon ismét, nem azért hogy azt oltalmazza, hanem pupán azért hogy attól el­ ne szakasz­­tassék , azon esetre, ha az ellenség egész erejével a’ Visztulán által menne. Gén. Kreutz­na­k a’ fő táborral való egye­süléséből , mellyet mi minden igyekeze­tünk mellett­ is meg nem akadályoztat­hattunk , ’s Varsónak mind szorossabban való környűlvételéből egy kemény irteg­­támadást várhattunk. Ezen esetre az i­gazgatás’ elölülője, egy minden részei­ben jól meg fontolt oltalom planumot terjesztetett maga elébe, és midőn úgy találta volna, hogy minden helyek jól meg erőssitve, ’s tartalék csapatokkal, melyek szükség’ esetében azokra elin­­téztettek, elegendőleg fel lennének ké­szítve; ’s midőn a’ Gener­alissimusi Kép­viselő ’s több Komatulk­ozó Generálisok által a’ szolgálatnak leg-nagyobb­­fontos­­sággal való tejesítéséről bizonyossá té­tetett, név szeréüt pedig Gén. Röhmtől azon tudósitást kapta volna , hogy a’leg külső sáncz-linea, mely az ő ügyelete a­­latt volt, kétségen kívül oltalmazhatja magát 21 óráig, nem látott ő egyebet szükségesnek, mint a’ leg nagyobb vigyá­­zatot rendelni mindenfelé , meg tiltani estvénként a’ sánczokrúl való el távozást, ’s ezen biztatásoknál fogva a’ fő­ város’ telyes bátorságára tartván számot, egész megnyugvással adta magát elölülői fog­lalatosságaira. Azon közben a’ Romarino és Lu­­bienski Generálok’ hadi fordulásaik, két Vajdaságokat felszabadítván, utat nyi­tottak a’ fő­város’ élelemmel való tö­­kélletes fel­készítésére, mely által­ is az Orosz Fő­vezér meggyőződvén igazga­tásunk’ újabb energiájáról, az első lépést tette a’ vérontás meg­akadályoztatására. Gen. Prowdzynski, kit a’ ministeri ta­nács’elölülője küldött—el, igen kedvező fel­tételekkel tért viszsza. Ezeket ő a’tanáts eleibe terjesztette, a’ Senatus’ elölülőjé­nek és az Ország­gyűlés’ Marsaljának je­len­létekben. Elfogadásra szazatoltak az Igazgatás’és Senatus’ elölülője, a belső dolgok’és finánczia’miniszerei ellene vol­tak, az igazgatás’ elölülője, a’ Genera­­lissimusi képviselő, az ország­gyűlés’ mar­salja, az isteni tisztelet’, a’ hadi az i­­gazság és külső dolgok ministerei, kik Lengyelország’ régi határainak ki viváso­s­o 42

Next