Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)
1833-02-05 / 11. szám
foglyokat kísérő franczia osztály vezére a’ következő levelet vévégén. Chassétől: ,, St. Omer Jan. 7-kén 1832. Kedves generálom ! Nekem egy igen kedves teljesítendő kötelességem van, az tudnillik , hogy a’ hála tartozását lefizessem. Velem és az enyimekkel az úr oly sok megelőzéssel , oly sok nemes lelküséggel, ’s bajtársimmal az úr parancsolatjától függött franczia liszt urak és katonák , különösen a’ 11-dik könnyű, 5-dik linea és 4-dik lovasvadász ezred ezeredessel oly rokon szívességgel bántak , hogy nem tudok kitételt kapni , mely elég hathatós lenne az urnak az én háládatosságomat, és az enyimek nagyrabecsülését lerajzolni. Szerencséssé tesz engemet az , hogy ez alkalmatosággal mindenik orgánuma lehetek , arra kérvén az urat, hogy háládatosságunk és nagyrabecsülésünk őszintes bizonyítását fogadja el. Gyalogság generálja báró Chassé.u Végezete Hg. Broglie Jun. 5-én tartott beszédének : „ Ugyan mit kivánnak azok valójában, kik a’ Hgnét törvény elébe akarják állítani ? talán halálát ? Nem, még egy szó sem hallatott Francziaországban ily borzasztó kívánságról. Valójában uraim nem szoros bírói ítéletet akarnak , hanem egy komoly és innepélyes szinjátéki jelenést. Azt akarják szemlélni hogy az írott törvény azon princípiumának elég tévedjön ( a’törvény előtt minden franczia egyenlő ). De helyes az, hogy veszszen el a’ státus az írott törvény sértetlenségéért. „ Azon határtalan szabadságnál fogva melyet a’ Júliusi revolutio kiviva , a’ kormánynak minden ellenségei , az ország minden széleiről száz ezer énként is tódulnának e’helyre (nagy zugas). Gondolják el az urak a’ vedlők ’s vádlók beszédeit, gondolják-el a’ nép dühét mely ez alkalommal kitörne? Vagyon a’ kormány egész ereje elégedendő lenne é a’ bűnös élete védelmére? Látták é az urak a’ M1 misterek perét ? látták é hogy a’ főváros tíz napokig talpon fegyverben , ’s minő szorongásban volt? látták é Pakist a’ Júniusi napok zavarjaiban. Kötelességünk kimondani hogy az ország nyúgalma haszontalan phantasmáért téttetnék veszedelemre. Mi a’ másik vádat illeti, hogy a’ Ministerek ne hárítsák a’ felelet terhét a’ kamarára. Melyik felelet terhét értik ? Azt , melyre a’ most meggyőzött párt, ha diadalmaskodva viszsza térne, bennünket szoritna? Ettől nem félünk , tudjuk mit varhatnánk egy újabb restauratiotól , a’ híd közte ’s köztünk el van vágva. De van egy más felelet teher, melyet a’ constitutios Ministerek nem háríthatnak a’ kamarákra. Ezen felelet terhet , mely akaratunkat a’ többség akaratjához csatolja, önként magunkra veszszük ’sat. ’sat. — Deludre úr a’ Hg. Broglie beszédére tartott feleletében a’ többek között ezeket mondá : „ Minden egyes személyt mely egy országot meg akar hóditni csak úgy lehet nézni mint Piratát. Ha azt mondanák némelyek „ez egy anya mely fijáért harczol “ erre rövideden azt felelem : a’ Vendeében meggyilkoltatott polgároknak is voltak annyaik; azon szerencsétlen Chalépio-nek is volt annya kit azon tartományban a’ lazzadók lassú tűznél megégettek ; hagyjunk fel ezen érzesgondolatokon ’s tekintsük az ország jusát ’s interesséjét. Végre ha valaki azt mondja hogy egy fejedelmi ház minden tagjának személye sérthetetlen. Mire vinne bennünket ezen okrő? Felveszem a’ mi Francziaországban ugyan nem történt , de a’ mire a’ históriában jpéldákat látunk , hogy a’ Korona-örökös oézve eskünne az atyya, Királya, hazája ellen , ’s idegen segítséggel támadná meg azokat. Valyon ha