Erdélyi Híradó, 1834. július- december (második félév, 1-53. szám)

1834-07-22 / 7. szám

mesterkészítő országos intézet pénztárába foly­jon; ha pedig ezen nagy ’s édes reménytől el kellene esnünk, de a’ javaslat megalapításával Veszprém nemeslelki fööldei egy ily iskolames­ter készítő intézet felállításra saját megyéjek keblében nagylelkűek lesznek, az ajánlott pénz ezen megyei intézet javára s csak egyedül er­re legyen ajánlva úgy, hogy mely napon a’ kérdésbeli intézet felállításhoz csak sikeres ’s bizonyos remény tűnik is fel, azon naptól kezd­ve az intézet javára kamatoljon ezen tőké, v. magpénz, ’s mindenkor e’ czélra fordittassék ezentúli gyümölcsözése is. " OROSZORSZÁG. Orosz császár ő Felsége következő kegyel­mes irományt bocsátott generaladjutant A­­­s­­seleff-hez: A’ Moldova és oláhországi feje­delemségeknek az úr általi kormány­oztatásokról élőnkbe terjesztett tudósítások teljes mérték­ben megfelelnek várakozásainknak ’s igazolják az úrban helyhezett birodalmánkat, az úr fá­radhatatlan szorgalmának köszöni e’ két feje­delemség, hogy az adrianopolyi békességben nyert hasznai belső jóllételére már is hatha­tos béfolyással voltak. A’ közelebbi innepélyes alkun épült új elrendelése is a’ beligazgatás minden ágainak, az úr gondos felvigyázása a­­latt ment véghez. Mindezen fontos szolgálatai teljes just adnak az úrnak császári különös hajlandóságunkra és kegyelmünkre, melyről midőn bizonyossá akarjuk tenni továbbra is ma­radtunk hasonló indulattal. Petersburg április 25k án (május 6kén) 183­1. Miklós, SVÉTZIA. Stockholmi hírlapok írják junius 19kéről: ,,­­ Felsége a’ király nehány napok előtt au­­dientiát adott báró Ankarswárdnek, ki ez alkalommal engedelmet kért ő Felségétől több a’ svéd képviseleti mód megváltoztatásá­nak óhajtását tárgyazó kérelem levelek által adhatására. Ő Felsége , mint mondják , ezen ké­relem leveleket az illető biztosság elébe uta­sította. Ezen biztosság ( mely nem engedte jegy­ző­könyvének hírlapokba iktatását) mint mond­ják, már el is kezdette a’ nevezett tárgy fe­letti tanácskozását ’s két javaslatokat tett: sőt legyen egy tartományi közgyűlés, mely ta­nácskozzon az oeconomiai tárgyakról. Bár a­­zon földbirtokosok, kik semmi más rendbe nem tartoznak , a’ parasztok rendjébe vevődjenek­ fel. — Lindeberg kapitány, mivel egy iromá­nyában a’ királyt személyesen azzal vádolja, hogy a’ játékszínnel kizáró jogot gyakorol, a’ büntető törvényszéktől a’ törvénykönyv ódik része­lső czikkelye szerént egyes akarattal fő­­vételre ítéltetett, azonban nem kételkednek ró­la , hogy a’ király neki megkegyelmez. FR­ANCZIAORSZÁG. A’ Moniteur egy czikkelyt foglal magában melyben az új kamarabeli szavak felosztása ép­pen úgy számíttatik, mint a’ Journal de Pa­risban. Berekesztésül ezt mondja: „Az ily szá­mítások természetesen csak közelítők , mert szá­mokat nem lehet szorosan alkalmazni oly dol­gokra, melyek egészen erkölcsiek és változé­konyok. Minden esetre bizonyos , hogy a’több­ség tetszőleg nevelkedett. Ez nem ok arra, mit a’ kormány ellenségei oly örömest gyanitnak tudnillik, egy ily kedvező hely­zetteli vissza­élésre; mert a’ visszaéléssel elvesztődnék; sőt ok arra, hogy azt mérsékkel ’s bölcseséggel használják, ’s a’ jó rend és szabadság érdeké­ben, melyek egymástól elválhatlanok. A’ kor­mány jól tudja, hogy­ ez szükséges feltétel, ha a’ szavakat, melyekre most számíthat, mega­karja tartani. “ A’ mint beszéllik, Joinville herczeg augus­tus első napjaiban Brestbe fog menni, hogy a’ marine tanúlók megvizsgáltatását kiállja. Ez után Lorientbe megyen a’ herczeg, ’s a’ Si­­renere ül. A’ Sirene 60 ágyús fregat, kapitá­nya d’ O­s s - n v­i 1t­e, és egy rövid gyakor­lási útat tesz a’canari és azori szigetekhez. To­vábbá azon szándékkal is mondják lenni a’ ki­rályt, hogy fiát tavasszal a’ Brazíliában ’s An­tillákon lévő franczia állányokra (statiokra) küldje. Y airól general tudósítása Algirból junius lókáról, melyet a’29diki Moniteurbe-

Next