Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-09-10 / 21. szám

intézet. A 5dik napon volt hold. P­é­c­s­y Imre néhai főgondnok gyásztisztelete a szokott szertar­tásokkal. Majd egy kerületi e­l­ nyomorodott lelkészek és ezek özvegyei ’s árvái számára létesitendő táp intézet elöleges terve adatott a’ kirendelt küldöttségtől elő. A’ terv az egyházvidékekkel közöltetni rendeltetett. Mivel az intézet a’lelkészektől évenként fizetendő tar­tozékokból fog fentartatni, ez okon az is javasoltatok, hogy a’ vi­lági consistorian­s tisztek is kötelesek legyenek olly évenkénti fize­tésekkel járulni az intézet gyarapításához.— Az egyházkerületi gyű­lés még egy hétig fog tartani. H­k. Bodrogköz-Örös. Jul. 16kán déltájban borzasztó tűzvész dühöngött helységünk egyik részén ’s pár óra alatt 26 ház lett — a’ hozzájok tartozó épületekkel —istállók, csülök, iskola, sz. egy­házzal és egy magára hagyott ’s fojtogató füst közt beteg ágyából küszöbig csúszott leánnyal —a’ szélüzle lángok zsákmányivá. Ez ínséget mélyen illetődve ’s nagy részvéttel látván a’ szomszéd n. géresi ref. gyülekezet, midőn annyink sem maradt, a’ mivel iste­ni tiszteletre fel adatnék — rövid tanácskozás következtében, saját egyházuk diszlő tornyának egyik harangját levételven, azt szeren­csétlen ekklézsiánknak nemcsak ideigleni használás, hanem örökös lei­rás végett lelkes ajánlást tárgyazó becses levéllel aug. 1rén állal küldötte. H­k. T­ö­r­ök­ őrs 7­­5 g. Konstantzinápoly aug. 11. Mehemed Ali ajánlatba hozá : adat­nék Egyiptom kormányzása Ibrahim basának által, ő pedig ne­veztessék a’ szultán ő főmagassága nagy vezérévé ki. ,,Ekkor —így szól — hátralévő napjait ura közvetlen szolgálatának szenteli, és az Ozmán birodalom zavarba jött viszonyait gondosan helyre in­tézi.“ Ezen ajánlat felett közelebbről diván-ülések tartattak, hol észrevehető vala, ügye iránt minő rokonszenvet tuda az alkirály ébreszteni. A’védő és ellenző szózatok sulyegyenben voltak, ’s csak utóbb a’ nagy hatalmak képviselete ’s némileg a’ szultán vonako­dása eszközlék Mehemed Ali követelésének megtagadását. F­ran­c­z­­a or­s­z­á­g, Ledru Rollin pere esküttszék­elébe utasitatott. Nyolcz hírlap h­itaték be azon okból, hogy a’ házfelszámlálás megszüntetése iránti alaptalan tudósítást közölte. Lillében, 20-kán tetemes lázzadás történt. A’ tömeg kövek­kel tört ablakokat bé, és a’ fellegvárban fogva tartott néhány nyug­­hatatlankodó kiszabaditását követelte. Katonaság jött közbe a’ zaj lecsendesitésére, de ezen eset, még erősebb kitörésre ingerlé Né­hány utczán torlaszokat emeltek. Sok elfogatások után 22-kén a­ nép lecsendesedett. Párizs, aug. 25-kán Spanyolországból érkezett levelek állítják hogy Espartero ellen szélesen elágazó összeesküvés alakult; helyét Arguellessel akarják betölteni; az angol követ ezen terveket titkon előmozdítja, mert kormányzósági változás utján reméli a’ király­né egykori férjhez menetelére béfolyhatni. Spanyolors­z­á­g. A’ Gazeta egy polgári diszlek alapitását közli, melly vörös­­sárga-zöld szalagon fog hordatni. Határozva van­­) a’madridi hely­hatóság és a’ tartományi választmány azon tagjainak kik 1840dik év sejilember hava elsején szolgálatban voltak, és olly nemzeti őrök és polgároknak kik ezen nap önkéntes nyilatkozataiban részt vet­tek; 2) a’ madridi tartomány azon nemzeti őrei és polgárainak, kik sept.­lékéig a’ fővárosban szolgálatuk ajánlották , vagy lakhe­lyűkön a’ helyhatóság rendelkezése alá magukat béjelentették; 5) az ország többi kerületeiben lakóknak, kik a’ sept. laki nép nyi­latkozatot körökben pártolták. É­s­z­e­k a sii e­rik a. M’Leod pere sept. 19kén vételik elő Uticaban. Az egyesült állományokban nagyon örvendenek a’ whig-ministerium bukásán, a’ torykkal könnyebben remélik egyezkedhetni. A’ New-York He­rald az Angliávali egyenellenkedés főbb frontjait így adja elő: 1) Az északkeleti, 2) az északnyugoti határszél; 5) Carolina ügye; 4) amerikai kereskedő hajóknak rabszolga-áru miatti gyanúból Af­rika nyugoti partjain történt elfoglalása. Az ötödik pont elhallgat­­taték, holott talán legtöbb falánkkal bir t. i. a’ szerecsenek fel­szabadítása Brilt-nyugotindiában, melly a’ négerekkel kereskedést űző déli állományok szemében szálka. China. Élénkség uralkodik a’ chinai fegyvergyár és ágyuöntő műhe­lyekben. Temérdek számmal, ’s a’ legnagyobb belkörü ágyuk ön­tetnek. De a’ menyei birodalom lakóinak ezen készületekkel meg van azon alkalmatlanságuk, hogy az óriás lőszerek próbakor szét juattannak s a’ velők bibelődőket öldösik meg. Ön maguk és az ellenség ágyúi által leend tehát egyszersmind megkísértve a’ chi­na­i а č bátorsága. Ifj «1Ь h­­ eidó­s­í­tás­a č. Aug. 24-én délután 2 órakor a’ közök számos tagjai jelené­nek meg a’ felházban. A lordcancellár következő trónbeszédet ol­vasott fel : „Mylordok és Uraságok ! Ő felsége rendeléséből tudat­juk, miként ő felsége a’ legelső alkalmat használta a’múltkori par­lament feloszlása után Önök tanácsa és fededelméhez fordulni. Ő felsége most is mint elébb a’ külföldi hatalmaktól az ő felségéveli béke fentartása felőli óhajtásuknak örvendetes nyilatkozatait kapja. Azon czélok , mellyekre ő felsége, továbbá az ausztriai császár, porosz király, orosz czár és a’szultán között 1 8 4 -ik évben a’jú­lius lakói szerződés köttetek tökéletesen eléretének, ’s örömmel látja ő felsége magát azon helyzetben, midőn kimondja miként a­­zon ideiglenes különszakadás, mellyet az említett körmény létesí­tésére elvállalt szabályok, a’szerződő felek és Francziaország közti előidéztek már megszűnt. Olly nézetben van ő felsége, hogy a’ fő­hatalmasságoknak Európa nagy érdekeit illető minden kérdések kö­rüli öszhangzásuk a’ béke megóvására szilárd biztosítékot nyujtana. A’ persa sergeknek Ghorianbóli kivonulásukkal ő felsége persa kö­vetének rendeletet adott Teheranbai visszatérésre. Sajnálja ő fel­sége, hogy chinai felhatalmazottja és a’ chinai kormánnyal szőtt alkudozások kielégítő végeredményre még nem vezetének, ’s ez okból szükségessé vált a’ chinai tengerekre küldött hadi erőt ha­tékonyságba tenni; bizton reméli azonban ő felsége, hogy az ő felsége biztosai által tett követelések jogszerűségéről a’ chinai csá­szár meggyőződni fog. Portugal és Spanyolországok közti a’ Due­­ro-hajózás felett 1850 ban kötött szerződés körüli viszályok , ő felsége közben jötte által szerencsésen , ’s mind két fél becsületével szüntetének meg. A’felső canadai törvényhozás által köz ésű­lmények előállításáért vont adósság, a’ további javitások útjába aggasztó gátokat hárít. Uraim, az alház tagjai! Bizonyossá tehetjük Önöket miként őfel­sége teljes bizodalommal számit törvényességökre és buzgalmukra, ’s hogy illő gondoskodással leendenek mind a’ közállományi szol­gálatra, mind az utóbbi parlament által megajánlott öszveg hova­­forditása felől. Milordok! Parancsolatot kaptunk nyilvánítani, mi­ként a’ canadai, chinai és középtengeri események által okozott rendkívüli kiadások, és széles birtokainkkal viszonyban létező ha­dierő tartásának nélkülözhetetlensége szükségessé teszik a’ közállo­mányi jövedelmek nevelésére módokról gondoskodni. Óhajtja őfel­sége, ezen czélnak a’ némiet legkevésbé terhelő eszközök általi el­érését, ’s gondos megfontolás után jónak látja, hogy önök a’mos­tani állással egyezőleg figyelműket a’ tartományok terményeit illető vámok vizsgálat alá vételére fordítsák. Tisztekben esend megfon­tolni: ezen vámok némellyike nem olly csekély-e, hogy a’ közál­lományi tárnak alig gyümölcsöz, m­ig a’ kereskedést alányommaszt­­ja ? Vizsgálják továbbá önök meg, hogy a’ védi és elve, mellyen némelly vámok alapszanak, nem az ország jövedelmét és a’nép érdekét kárositó mértékben terjesztelek ki? A felsége kivánja, vé­tessenek a’ gabona kereskedést szabályozó törvények új áttekintés alá. Önök hivatása elhatározni, nem terhelik-e a’most fenálló tör­vények a’ piaczra vitel természetes ingadozásait, nem zavarják-e a’ kereskedés folyamát, a’ pénzkeringést nem hozzák-e rendellenség­be, és hatásuk által a’ polgári állodalom nagy tömegének jólétét nem csökkentik-e nevelvén szűküléseit? Mivel ő felsége legmélyebb részvétet érez azon alattvalók iránt, kik most nyomor és munka­­hiány martalékjai, ennél fogva szive belsőjéből bocsát imát az i­­ránt, hogy önök minden tanácskozásait bölcseség vezérelje a’sze­retett nép jóléte eszközlésére.“ — A’ kinyitó beszédben világos kife­jezésekkel ajánktalik a’ gabona törvények tárgyalás alá vétele, te­hát az öszhangzással történt elnök­választás csak előjele volt, hogy komolyabb kérdések felett fognak heves parlamenti vitatások ke­letkezni.­ Még az nap elkezdődtek mind a’ két házban a’ válasz­­felirat körüli tanácskozások. A’ lordoknál Spencer lord terjesztő a’ minister válasz tervet elő, Clankicarde védé az indítványt. Ek­kor felállt Ripon ’s módosításul bizodalmatlankodási nyilatkoza­tot ajánl. Melbourne csodálkozását fejezé ki az ellenzék cse­lekvésén. Ezen módszer — így szól — villám sujtásként véletlen. Meg­­valánk ugyan szokva az utolsó ülések alatt a’ közök házában csel­­szövényes indítványokat hallani, de még­sem jutott eszembe , hogy itt is illy pártos érzelmek uralkodjanak. Nem kétlem , miként meg­határozott mérséklett gabona vám állandó kereskedést ’s állandó árat fog előidézni; a’ mostani törvényekhezi ragaszkodás önhasz­nukat leső parlamenti tagoknak egyedáruskodására czéloz. Egyéb­­aránt világos, hogy a’ szemben lévő új helyek lordjai, a’ közök há­za többségében bizakodva, illy gyarlan támogatható módosítással a’ kérdés vitatását akarják keresztül metszeni. ,,A’ posta elindulása­kor Wellington herczeg kezdett szónokiani. — Az alházban Phillips javalta és Ebrington lord partolá a’ ministeri válaszirat tervét. VV Ors­ley Stuart. ,,A’ ministerek nincsenek olly állapotban, hogy a’ trónbeszédre ők vigyék a’ feleletet keresztül. A’ közelebbi parlament kinyilatkoztatá, hogy iránnak az országnak nincs bíre-

Next