Erdélyi Híradó, 1842. április-június (27-51. szám)

1842-04-05 / 27. szám

164 A’ követi utasítás felhozott 23dik pontja alatt, nemcsak a’ V. S. által felhozott indítvány következésében határozattá vált ex­­cerpták , hanem az unió és commassatio elvileg való pártolása, s úgy­szintén az ősiség eltörlése is egy csomóban valának felölelve, nem lehet tehát következtetni, hogy a’ V. S. indítványára csak ennyit és nem többet mondva. Az előttem szóló által indítványoz­­takat magam is pártolva, minthogy azon pont alatt, hol az utasí­tásba az indítványozott excerpták foglaltatnak, egyebek is lévén, nem leszen felesleges az utasítás azon pontjának felolvastatása, ez által valamit hajánál fogva húztam volna ki. *) Azt pediglen, hogy a’ közelebbi gyrás gyűlés utolsó napján, mikor már a’nemes­ség legnagyobb része eloszlott, az utasításba némelly veszedelmes pontok, mellyeket onnan kitörülni, kihúzni lenne szükséges, csúsz­tak bé, épen nem mondottam, hanem hogy H. I. illyesmiket mon­dott, tisztán emlékezem, úgy­szintén rágalomnak nyilvánítom azt is, hogy a’ commassatio és avilicitas általam emlegetett kihúzással együtt adta volna meg a’ tervezett ütközetre a’ jelszót, sőt késő­re kerülvén a’ szólás reám, tisztán emlékezem, hogy így nyilatkoz­tam: ..Minthogy a’commasalio , vagy tagosítás kérdése ez­úttal ex thesi pertractatio alatt nincsen, mellőzve okaimat, csak ennyit kí­vánok megjegyezni, hogy annak pártolója nem vagyok, mert ha­zám mostani állásával egybe férőnek nem találom, de azért ha már egyszer utasításba emlékezet vagyon róla, csak úgy egyszerűen ki­húzni nem lehet, mert azon utasítás nem a’ kihúzás, hanem a­­dandó ellenkező utasítás által szenved csak is változást.“ ’S aminek utána T. 13. úgy mint febr. 22-én véleménye szellemében irt egy szerkezetet, melly előbb F. I. által felolvastatva a’ t­endek által el nem fogadtatott, ’s azzal a’ Rendek a’ megigazitás után is, no­ha már ekkor F. F. által olvastatott fel, még is elégül ellenségöket jelentve, ebéli határozatukat más móddal kivánták kifejeztetni: töb­bek felszólítására fogék tollat, ’s a’ nagy zaj között a’ mennyire lehetett, minden jegyzői előérzettől menten igyekeztem nem egy­ könyvi szerkezetet alkotni, hanem a’ többség akaratját híven pa­­pirosra tenni, e’ szerint: „A’ mi a’ commassatio és ősiség eltör­lését illeti, követ aai az ország rendei előtt úgy nyilatkozzanak min­den alkalommal, midőn ezen tárgyak előfordulandanak , hogy ezen nemes megy­e rendei károsnak, ’s a’ maradékra veszedelmesnek ta­lálva, az ország jelen állásában teljességgel nem kívánják használni; ’s annak innepélyesen ellenemondanak , nem kivánva ezen me­gye rendei a’ commassaliot és ősiség eltörlését a’ vármegye kü­szöbén belől bocsátani. Azonban ha elleneszólásuk ellenére is az ország rendei e’ tárgyban munkálni határoznak, ezen munkálatokat a’ megy­e rendeivel közöltetni eszközöljék.“ Ugyanakkor irt más szerkezetet mellettem ülő Sz. J. is, de előbb olvastatván fel az én szerkezetem, mit a’ többség maga szellemében létezőnek lelve el is fogadott; de minthogy azzal némellyek megelégülve nem voltak, magam sürgettem az Sz. J. szerkezete felolvastatásál, mit csak az én szerkezetem ellenei pártoltak, ’s jóllehet annak módosítása után a’ T. D. felszólítására önszerkezetemet annak felibe helyez­tetni nem kivánva, azt is helyeslette, de a’ megye rendet nem a­­karva senkitől is vezettetni, ’s meg kivánva mutatni önállásukat, úgy szintén azt is, hogy azon idők,­ mellekben egy két ember akaratja a’ többség határozatja színe alatt a’ megye rendeire to­latott, már el tel­ték , az Sz. .1. simább alakú szerkezetét elvetve, csak is az enyémet kivánta az elnök migs. grói főispány úr által hatá­­rozatkérán enuncialtatni, ’s minekutána a’ fentisztelt elnök úr é­­pen nem a’ T. D. által mint a’ hogy tudósító feltette , hanem az Sz. J. által feltett szerkezetet enunciálta a’ többség végzésének, ’s az illy­etén enunciatio által nézetét kijátszodva lenni látott megyei rendek többsége a’ tanácskozó teremet elhagyá, de nem is általam vezettetve, nem is tőlem ingereltetve, mint a­ hogy tudósító föl­­téve, **) hanem csak is az enunciatio hibás volta kitüntetésiért, kik nem a’ mlgs. gróf főispány úr által hivatva, hanem önként mentek vissza , a’ hibás enunciatio hely­rehozását eszközlendők. Ha kérditek egy megyében, melly sok éveken át szenden tú­lé némellyek felsőbbségét, mi okozhatá , hogy a’haladási legszebb, legkorszerűbb kérdéseit önmagától, idegen befolyástól menten lé­tesítvén, a’megbukott két pontokat nem engedte ezúttal nyakára to­­l­ni? Erre én azt felelem: az ér­tel­messég, ’s csak is az értelmet belátó, magát senkitől vezettetni nem engedő szilárd lelkűjét, *­ ’s ha is a’ tudósító Küküllővármegye Rendek a’ közönség előtt értetlenséggel vádolja, de azt még is hitesse el magával, hogy a­­zon értetlen Rendek nem fogják tudósítót kérni sem értelmük fel­világosítására, sem közügyfeik elintézésére; mert erre úgy, mint arra, elég mivelleknek érzik magukat. Azt, hogy megyénkbe országgyűlésünknek a’ szegény nemes­ség eltiprására intézett törekvéseit igyekezett volna valaki elhinteni ’s többek között azt, hogy annak czélja minden nemest, kinek négy jobbágya nincsen, adó alá kényszerítem“ Soha sem haltám addig,­­míg az Fid. Ib­id, Jödik számában nem olvasam , ’s alig hiszem , hogy azon meghülepedettek , kik tudósítónak illyesmit súgtak, ha csakugyan valaki súghatna, szemébe merné mondani nevét annak kiről a’ gyalázatos hitegetés hintése állítódik, ki ha létezne, gyáva rágalmazó az. Vannak időpontok, mellyekben a’ nemesség, a’ nemzet ereje­­ a’ sok eseteken okulva, nem figyel a’ magukat elsőkké tollak sza­vára, hanem azt teszi, mit önbélátása jónak mond; időpontok , midőn a’ szegényebb sorsú nemesség úgy mint a’ gazdagabb, le vetkezve helytelen szemérmét, a’ közgyűléseken bátran kimondja véleményét, ’s én ezt szeretem, mert csak is ez bizonyítja bé ön állását, ’s ha illyenkor az eddigi elsők már nem elsőknek nézet­nek, hiszem, hogy nem szerelik, de azért még a’ magát elég erős­nek képezőt elámítottnak nem mondhatni, ’s az illyek senki véd­nökségére nem szűkülvén, nincs ki homály lombjai között munkáljon. Sok epével, ’s még több fullánkal irt ujsági czikjére tudósí­tónak részemről még ennyit: következő évnegyedei közgyűléselha­­tározandja, ha vájjon tudósító, avagy én irtuk-e hivebben az igaz­hoz **) gyrás gyűlésünk folyamát, ’s majd azután bántal­maiért kö­szönetet mondand ***) Boé­r Antal: Előleges közlés ns. Alsófej­ér megye közelebbi év ne­gyed­es közgyűléséről.— A’ f. évi mart. Síkon kez­dődött ’s következő napokon tartott alsófejérmegyei közgyűlés ne­vezetes!) tárgyai ezek valának . Több érdekes tartalmú főkormány­­széki rendeletek olvastatván, ezek után az elnöklő m. főispán ur indítványt teve, miszerint e’ megyében is állíttatnék tűzkármentő intézet, a’ kebelbeli tűzvész­ okozta károk kiegyenlítése tekinteté­­­­ből. A’ rendek harsány „éljennel“ jelenték helyeslésüket, mire biz­­t­­osság neveztetett ki, az intézet’ tervét megkészítendő, köteleztet­­vén , hogy a’ közgyűlés elébe adja be munkálatai eredményét. — A’biztosság örvend , hogy tagjai közzé számlálhatja Szász Károlyt is.­­A’ megye’ egyik érdemteljes követe b. Kemény Dénezs előso­ I­rolván az országgyűlés’ eddigi munkálatait, a’ rendek követeik el­­járásávali megelégedésüket nyilvánították, mire a’ nevezett követ úr egy pótlékutasítványképen adatandó javaslati tervet adván be, ez­t azon bizottmánynak adatott által , melly az anyautasítvány készíté­­­­sére vala korábban kinevezve. Másnap) e5 bizottmány jelentést ten, *) boldog isten! hogy valamit, mi országos tárgy levén, mihelyt a’ törvényhozó hatalom benne megegyezik, álalánosan kötelező törvénynyé vil­land, egy megye tanácskozási küszöbén bebocsátani nem szándékozik! Egy­értelmű határozat és pedig aviticitas és commassatio ellen értelmesség , be­látó és szilárd lelkűsét!.... Mi pedig igazoló az iránti neheztelését illeti, hogy tudósítónk a’ megye Rendes többségét értetlenséggel vádolja, ezt leg­­kevésbbé várók olly egyéntől , kinek becses nevét a’ múlt országgyűlés jegy­zőkönyvében az országos Hit. többsége és a’ kormány ellen sokkal élénkebb kifejezésekkel irt ovások alatt olvassuk. Szerk. **) E’ fenyegetés legkevésbbé bizonyítja , hogy igazoló magát vezető­nek ne tartami. Szerk.­­**) Ezen igazolás, valamint egy aház mellékelt levél hangulata sokkal meglepőbb volt előttünk, mint sem czélszerűnek ne tartottuk volna azt úgy, a’ mint beküldetett, s­z­óról szóra, pontról pontra közleni. Ítéljen a’ t. ez. olvasó ebből, mint eredeti kútfőből. Nyilatkoztatni kénysze­­rítetünk ezúttal, hogy lapjaink, mint eddig, úgy ezután is nyitva lesznek minden olly közleményeknek, mellyek az általunk köztüti tények czáfola­­ta , igazítása, igazolása, vagy bővebb felfejtése által a’ nyilvánosság érdeké­ben lesznek. Ollyaknak ellenben , mellyek a nélkül , hogy akár tény , akár elméleti tekintetben bővebb okulás tárgyai lehetnének, ’s az igazolók min­denek felett csak önszemélyekkel foglalatoskodnak , ennek utána lapjaink, korlátok­ körét nem kölcsönözhetjük. Legyenek bírák t. ez, olvasóink , ked­vesen veendenék-e, ha a­ megtalult fontos események hátratolásával a jelen­hez hasonló igazolásokkal töltenek be most is igen szűk hasábjainkat? Szerk. *) E’ szavakat megolvasva legkevésbbé bukatjuk át a’ fonalat V. S. ás igazoló indítványa közt. Mi ugyanis sem az uniót, sem a’ commassatiot ú­jdon szavai szerint V. S. indítványával kapcsolatba bo- Vány 23 ik pontja felolvasását szükségesnek tartotta, íkpontjával sem látjuk kapcsolatban állónak. Szerk. ( a’ többség kitódulása eseményét megelőzőleg Sz. P.­­ áll Sz. J. helyett) és nem T. D. indítványa állító­­val és csak álalánosan a’ pártvezérek emlí­tetnek , ■ ezt igazoló becses személyére méltóztatik érte­ Szerk.

Next