Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-02-21 / 15. szám
Mt Kozsvari I, 15. felír.SI* 11*4si. ERDÉLYI HÍRADÓ. Megjelenik, az Erdélyi Hiradó és Nemzeti Társalkodó hetenkent kétszer: kedden és pénteken. A’ Vasárnapi Újság minden kedden. Ára félévre mind a’ háromnak együtt helyben 4 f. 48 kr. postán 5 f. 12 kr. külön a’ két első helyben 3 f. 36 kr. postán 4 f. A Vasárnapi Újság magában 1 f. 30 kr. mindenütt. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek és pontosan közzé tétetnek. — foglalat: Erdély és Magyarország. Kinevezés. Lelkes alapitváriy. Kolozsvári répaczukorgyári gyülesi Követ-Számolás. Országgyűlés. Kolozsvári napló» Hirlapvilág.larosszék. (titkos szavazat feletti vitatkozás, ez megbukik kicsi elnöki taktica következtében» Dózsa Elek pr. nyilatkozata az országgyűlési szemelvények felöl. Hunyadmegyei triumviratus (kölcsönös szivreható bucsuzás.) Magyarhoni dolgok: testvérhoni viszály. Szepes- , Veszprém- , Ing- , Győr-megyék gyűlései. Műlford. Északamerika. Bajorország. Frankhon. Jéméthon-. Törökország. Syria. Nemzeti Társalkodó» Egy szász követ nézete a’ hires pecsét-ügyben. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozs-megyének tisztválasztó közgyülése marl. Okára tűzetett ki. MillCVCZés. ü ige f. hó 2káról kelt k. határozatában székhelyi i?Illl 111 ll Idyörgy önmagát a’ hontmegyei föispáni hivatal terheitől saját kérésére fölmenteni méltóztatott , úgy mindazáltal , hogy czimét megtartsa. Helyettesének pedig lüka nénjei Luka Sándo Г1 a’ váltó feltörvénysek első ülnökét nevezte ki» Lelkes alagyitvány az országos múzeumra. Örömmel lepett meg mai postáról egy buzgó hazánkfiának levelet, ki a’ távolban is meleg kebellel kiséri honának erőködéseiben lépteit ’s tehetsége szeritt siet járulni drága anyag hordásával a’ megkezdett épülethez. Talán szerénysége nem engedé , hogy az országgyűlés folyama alatt országos elismerésnek a’ törvényhozó test által kifejezendő jutalmát arassa. Légyen a’buzgó hazafinak közhála mondva szerény lapjainkból, miben Erdély minden polgára velünk osztozik» A’ levél így szól szóról szóra: „Örömmel olvastam a’ hírlapokból, hogy kedves honunkban is nemzeti múzeum fog fel állitatni» Ezen szent intézetnek gyarapítására, én is kívánok valami csekélységgel szolgálni, ha szíveskednek elfogadni, t. i. 200 darab régi pénzekkel. Van ezek közt 111 darab ezüst, melly római, magyar, német, muszka, franczia, olasz, lengyel, szláv (moneta regni scla Voniae) pénzekből áll. 107 darab rézpénz, melly hasonlóképen római, magyar, német, muszka, franczia, olasz pénzekből áll. 2 darab arany, mellyek közül az egyik Corvin Mátyástól, a’ másik Gik Károlytól van. Ezen kívül is „Növénytan“ czimü munkámból is ajándékozok 100 darabot. Ha szíveskedik a’ hon elfogadni ezen csekélységet, méltóztassék tudósítani , hogy ezt hova hamarább Kolozsvárra beküldhessem a’ szerkesztő úr kezéhez.“ Ildita István, pest m. főorvos. A.A kolozsvári répaczukortársaságnak martius 2-án (csütörtökön ) délután 4 órakor a’ casinoban közgyűlése fog tartatni , mellybe, fontos tárgy elhatározása végett , a’ részvényesek személyesen, vagy biztosaik általi megjelenésre tisztelettel meghivatnak. Követ-számolás* Országgyűlésünk berekeszteték; közel tizenöt havi nehéz munka fáradalmait piheni az ország. E’ pihenés azonban rövid leend, mert újabb munkásságra hívja fel a’ haladó idő a’ szétszórt erőket. Bekövetkezik a’ számadás nehéz napja, ’s elő kell állni a’ bizodalom gyűmölcseivel a’ megbízók körében. Kolnyit a’ számadás hol a’ siker kiállókig szól, de országgyűlésünktől e Szerencset rétegtagada a’ sors, pedig sok, igen sok függ attól, mikint méltányolja a közvélemény a letölt drága idő fáradalmait, ’s a’ viszonyok kellő felfogása minő irányt jelöl ki Cselekvésünknek a’ hatóságok töredékes működéseiben. Sok reményt költött fel a’ kor, mellyben országgyűlésünk munkának indult. Kevés teljesült. Mindez csalhatlan igazság. És épen ez az, mi a’ leszámolást oll ’ nehézzé teszi. De ép’ mivel annyi meghiúsult remények kinos érzetével lépünk a’ közvélemény bírói széke ebbe? igen óvatosan kelletik bírálnunk a’ téteményeket, mert az elveknek, miket az országgyűlés a’ közel jövendő alanyául letett megnyerni a’ kétkedőket, ’s a’ humánus irányban melly felé az országgyűlés férfiasan törtetett, megnyugosztalni a’ várakozókat, a’ dolgok jelen állásában minden polgár szent kötelessége. Ha alkotmányos nemzet létünkre állásunk hiányai nem hoznák magokkal, hogy az országgyűlés hatásai közé egyebet számlálni ,ne kellessék a’ positiv cselekvésnél melly alkotott ’s életbe lépő törvényeiből szól, ha törvényhozásunknak csak ez volna hivatása ’s más semmi , úgy három letölt országgyűlésre, a’ nemzet félszázados egyetemi működésére nem tekinthetnénk vissza a’ nélkül, hogy mert positiv eredményt törvénykönyvünkben nem lelünk , az elcsüggedés lesújtó fájdalmával kétségbe ne essünk a’ jövendő felett. Nem —országgyűlésünk hivatása — az előidőből fejlett viszonyok miatt egyedül törvényalkotásban nem állhat meg, mert noha elméletileg a’nemzetből önkényt kifejtett szükségek elhárítására kellene rányomni törvény által a’ kívánt sanctiot, de mivel nélkülözd nagyobbára az alkotmányos nemzet azon eszközöket, mellyek a’ szükséget kiáltóvá teszik, az orvosság módjait kifejtik , az irányt kijelölik , a’ sokfelé szétágazó törekvéseket comsolidált kevés pártnézetekké egyesitik ? mulhatlan következik, hogy az országgyűlés van a’ viszonyok által kényszerűvé e’ hiányt pótolni , ’s igy nem egyedül a’ nemzeti megalakult akarat alkotmányos kifejezésében áll feladata, de a’ nemzeti akarat alakítására is elhatározó befolyást kell gyakorolnia ’s ezáltal saját jövendőjét önmagának előkészitni. És e’ működése törvényhozásunknak, melly a’ közvélemény kifejtésében, a’ jövendő előkészítésében áll, elannyira hivatásához tartozik , hogy ha felgondoljuk a’ testvérhonnak sokkal szerencsésebb állását , mennyiben ott a’ helyhatóságok szabadabb ’s ez által erőteljesebb életében több előkészítő erő van, mint a’mieinkben , mellyek e’ czélra csak ezután kezdenek munkálni; még is ha a’ testvérhoni közelebb lefolyt országgyűlések eredményeit kezdjük bonczolgatni, alighanem fogjuk fényesb részét nem testté vált törvényben de azon hivatás betöltésében föllelni, mellyelnagyobbszerü, életbevágóbb reformoknak útját annyira megkészitem, hogy azok már nélkülözhetlenné váltak ,s azoknak szükségkép bekövetkezniük kell. Midőn most a’ leszámolás napja közéig, hatóságonként fogja a’ közvélemény egyes töredékekben bírálni a’ letölt napok történetét. A’ számolók kezében van nagyobbára irányt mutatni e’ bírói széknek ’s positiv eredmények, hiányában oda munkálni, nehogy csüggedésben oszoljék föl az annyira szükséges tetterő*» sőt a’ lankadott remény újabb táplálékot, vegyen általok ’s megnyugtatva a’ kedélyeket * megvessék az előremunkálás alapját. És ez teszi főleg szükségessé, hogy lefolyt országgyűlésünk hatásaiban a’ szellemi működés mezejére vezessék a’ közfigyelset ’s fellépésüket nem a’ múlt csüggesztő képei de a’ jövendő megnyerésének ihletései kísérjék. A’ szőnyegre került, országgyűlésileg megoldott, de törvénynyé nem válhatott kérdések hosszú sorában különösen kétneműekre találunk , mellyek a’ követszámolásban figyelmet követelnek. Egy része azoknak mint sanctiot nem nyertek ’s a’ jövendő kérdései, most a’ helyhatóságok életére közvetlen befolyást nem gyakoroló tolok cselekvésben föllépést nem igényel; de a’ másik része ollyanszerű, melly vagy közvetlen a’ megyei élet rendezését vala eszközlendő, vagy egyes esetek előfordulása a’ megyék cselekvését szükségessé teszi ’s a' megyéknek meg nem oldott kérdésekben tevőleg kell fellépniük, hol egyfelől az igazgatás igényei, másfelől a’ nemzeti jogok védelme iránti követelés állnak» ’S valamint ez utolsó elengedhetlen polgári kötelesség mit a’ nemzet a’ megyéktől méltán vár, ugyr nem volna nagyobb szerencsétlenség, mert ha azon ideig mig újra résznyilik a’ nemzetnek alkotványos mezőn a’ viszály kérdéseit tisztába hozni , feszültebbé válnék állásunk az igazgatással szemben , ’s most midőn annyira egyeseknek kell lennnnünk, midőn csak igazgatás és nemzet összetett erőmegfeszitése készíthet egyedül nyugtató kilátást a’ keletkező fergeteg ellen , —* most nehezebbé válik feladatunk mint valaha, mert Scylla és Charybdis közt kell keresztül eveznünk jövő országgyűlésig a’ nehéz időközt. E’ szellemben óhajtandó, hogy a’ követjelentések megvessék a’ megyei cselekvőség jövendő alapját, mellyre nézve olly sok függ attól mi színben tüntetik fel az országgyűlés tetemértjeit s azon akadályokat, mellyek a sikert elhalasztaták. Ez mutatja ki irányát a’ megyék viseletének, ’s az alkalmazás különösen egyik legfontosb ügyie a tisztujitásra nézve lépésben követi a’ számolás perezét. A*