Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-10-20 / 84. szám
bizottmányról a’ mait országgyűlés által felterjesztett 's őslye által is megerősített törvényczikk a kir. kormányszék által kiküldetvén kihirdettetett. b) a’ kir. kormányszék tudósítja a’ ns. széket, miszerént ő felsége egy a’ bécsi cs. kir. egyetemisen magát a’ seborvosi tudományban kiképezni akaró erdélyi egyén számára, a' himlő oltási pénzalapból 360 frt. évi fizetést méltóztatott klmesen határozni. e' felöl vassalván a’ kir. kormányszék azon rendelése , mellyben ő iige legfelsőbb rendelete nyomán a’ klmes megerősítés alá tartozó hivatalokra minden bevett vallásból három három egykén felterjesztése ’s álaljába az altisztek ujitása és választása körül az 1832dik év előtti gyakorlat megtartatni határoztatik ■ valik, nem ereszkedve ezen már minden oldalról megvitatott tárgy hosszas vitatásába, megjegyezték, miként kebelükben vallás különbség nélkül divatozván a választás *) a’ felterjesztendők számára nézve nehézség eddig sem adá magát elő; a’ kímes rendelés egyéb alánti tartalmára kifejezték, hogy valamint mindenben, úgy a’tisztválasztásban is a’ figs. fejedelem és hon iránti költsönös kötelességöknél rág fogva elegendőleg felhivatva érzik mamikat szigorúan tartani a törvényhez és azzal megegyező gyakorlatukhoz. d) A’ kir. kormányszék tudósítván a’ siket, hogy a’ Csik-Szeredáról Csik-gyimesi passuson át Moldovába menő és a’ mérnöki iránytól eltávozólag a’ főkirály biró által más helyen vitt útvonal megvizsgálására a’ főépítészet igazgatóság kiküldetett, a’ Ltk. a’ mérnöki iránytól eltávozott útvonalom dolgoztatást feltartóztatni kívánjak addig, mi" ezen vizsgálat következésiben a’ k. kormányszék rendelése megérkezend. e) A’ kir. főkormányszék múlt választó közgyűlésünk véleményeiben hibáztatván, hogy a’ pénztárnoki és jegyzői hivatalok nyitás alá vétettek, a’ vkirálybirák megerősítés elött beeskettettek, a’ levéltárnoki, igtatói, szegények szószólója és közügyvédi hivatalok választás alá vétettek , ezekre nézve megsemmisítvén a’ választást és az azon alkalommal felesküdött lisztek esküformáji felterjesztését rendelvén , a’ lisztujitásra nézve kifejeztetett, miként a' 11 k. valamint a’ választás tételekor, úgy most is meggyőződve vannak abba , hogy leleményeiket törvényes joguk szint intézték ’s annálfogva akkor bőven felfejtett okaikhoz és azokon alapult nézeteikhez szilárdul ragaszkodnak; — az esküformára nézve pedig kifejeztetett, miként azokat— az emberi emlékezetet felülmúló időtől fogva minden felsőbb befolyáson kívül a B lk. által sajátolt gyakorlatnál fogva — most is felsőbb vizsgálat alá nem terjeszthetik,— ezen egész front alatti határozat ellen az elnök óvást tett jegyzőkönyvbe, melyben kifejezte, hogy — noha az érintett esküformákban semmi törvényellenes nem volt — a’ főkormányszék felvigyázó kötelességéből folyó törvényes lépésnek tartja, hogy azok felterjesztessenek. A’ főRRnél a’ vegyes házasság feletti tanácskozás folytatása az LII. orsz. ülésben. Egy báró főispán, a’ cs — i ])üss)Ök szokott ékesszólásával előhordó vndokait, és többek közt azt is monda, hogy a törvényt magyarázhatni. A törvényhozásról erre csak azt jegyzem meg, hogy a törvényt hitelesen csak 11 törvényhozás magyarázhatja és egy 50 évi gyakorlattal megerősített törvényt semmiféle testületnek sem szabad máskért magyarázni. Azt is mondá az érd. püspök, hogy miután a’ reversalist múltra is megszüntették , ők is jogosítva voltak az áldás megtagadásra. De kérdi a’ derűst, hogy midőn hivatása jó példát adni, lehet-e akkor jogositva törvényes szokás megszüntetése által másoknak rész példát adni. — Az áldás megtagadást megelőzte a’ breve , ’s mi a’ brevet illeti, az már a’ magyar clerus megegyezése után szorgalmaztatott a’ pápától. Ha a’ pápai breve a’ papság döbbent nyugalmas állapotában kelt volna , remonstratiót használ a’ pápához , és kéri , hogy' fordítsa el tőlünk e’ keserű poharat, ha a’ dogmával egyeztethető. Ennek jó hatása lett volna. A’ csai püspök egy erősséget hozott fel, ’s azt egy gróf is felhozta; de vagy a’ gróf nem értette jól, vagy ő; mert ő excja felől nem teszi fel, hogy azt mondta volna. Ugyan ha ez így van, miként fognak majd a’ dolgok állatai ? Vegye házasság ezután is lesz; mert a’ szenvedély áttör minden akadályon. Ha vegye házasság lesz ’s meg nem áldják , micsoda fogalom terjed el akkor az áldásról. Bizonyosan az, hogy szükségtelen, és ez a’ meggyőződés más vallásos tanokra is kiterjed. Akármit tart a’ clerűs az áldásról, a’ nép nagy része azt hiszi, hogy az által lesz boldog a’ házasság, és ha egy illy nő áldás nélküli házassága boldogtalan talál lenni, ugyan mi véleménnyel lesz az a’ papságról, ’s a’ vallásról, mellynek elvei megengedik sőt parancsolják, hogy valaki egész életére boldogtalanná tétessék. Azt is mondta az érd. püspök, minek olly culh. nőnek az áldás, melly' azon fdűl tudja magát tenni ? Az illy' vegy. házasságra lépő hölgyek közt lehel, sőt bizonyosan van is ollyan, ki szivében hordta azon meggyőződést, hogy et az áldás teszi boldoggá. Már inkább száz hitetlennek adják meg az áldást, mintsem hogy illy hölgytől megtagadják. Tiszteli, becsüli a’ kormányt, de ő, ki mind felülről, mind alulról emaneijaalta magát? nyíltan kimondja az igazat: e' baj nagy' része a’ kormánynak tulajdonitható. Mert vagy van joga a’ papságot az eddigi szokás fentartására szoritni, vagy nincs; ha van , akkor léjtsen föl energice, fojtsa el a’ bajt még csirájában; ha pedig nincs joga a’ papságot szorítani, akkor bocsásson egy erőteljes resolusot, ’s abban szólítsa fel a’ derűst, hogy minden olly dolgot távoztasson, melly a’ csendességet megzavarhatná. Az illy lejtésnek csak jótékony eredménye lehetett volna. De mi történt? a’ n. váradi püspök körlevelének megjelente után, melly mindjárt olly ingerültséget gerjesztett, kiadatott rosszaié leirat a’ megyékben csak nevelte az ingerültséget; mert azt hitték, hogy a’ kormány roszalja a’ püstök lejtését. Majd megjelent a’ prímás körlevele , melly uj olajat öntött a’ tűzre, ’s a’ kormány akkor semmit sem tett. Erre az ingerültség, elkeseredés egyre növekedett, és e’ magunkra hagyást gondolára vevén, akaratlanul is azon hiedelembe kell esnünk, miszerint tahin csak experimentumot akartak velünk tenni, hogy megtudjuk, van-e elég erünk az alkotmányt fentartani vagy nincs. Pártolja a foivasi javaslatot , s ha elfogadtatnék , a’ kifejezések iránt fentartja nézeteit. — Ezután egy nm. grol némelly ellenvetésekre akar felelni; nevezetesen némelyek azt mondják, hogy a’ törvényhozás nem elegyedhetik ezen kérdésbe. Magába véve a’ dolgot , ezen elv áll; de itt is igaz a’ példabeszéd: nulla regula sine exceptione. Olly országban, hol különböző váltásunk léteznék, a’különböző vallás hittanainak összeütközésekor kötelessége közbe lépni a törvényhozásnak, hogy mindenik engedjen magáéból valamit. Itt is ezen eset fordul elő. De mi az egyébiránt a’ mi kívántatik?? az hogy a’mi 50 évig megadatott, még ez PLU' évig adassék meg, mig t. i. a’ törvényhozás intézkedik.— Mondatik az is , hogy a t. Uh. a reversalisra nézve a’ hosszas usu.-'t nem fogadtak el , a ’ héti oktatásra nem akartak elfogadni; csudálatos hát, hogy e’ jelen esetben éppen a’ hosszas ususra hivatkoznak. Legyen szabad ez erősséget megfordítni. Hát az, a’ ki a’ reversalisra, új héti oktatásra nézve a’ hosszas usáshoz ragaszkodik, miért éppen az áldásra nézve nem akar ahhoz ragaszkodni? Felhozatott az is, hogy a’ sirot, egy diaz soha sem hagyta helyben, sőt kárhoztatta a’ vegy. házasságot. Erre ismét azt mondhatni , mikép több concilium végzésével be lehetne bizonyítani, hogy az eretnekekkel (e' név alatt a’ jrotestansok értetnek) nemcsak a’ házassági összekötés, hanem a’ társalkodás, kereskedési összeköttetés, sőt a’protestánsoknak hazokba befogadása is tilalmaztatott; de hagyjuk a régi századok vad kitöréseit. A’ prot. csak a’ szenlitást hiszi csalhatatlannak, egyes ember vagy' zsinat mondása , nem az egész protestantismus nyilatkozata.— Egy érdemes gróf fenyegetésére, vagy hogy szelidebb szóval éljek , jóslatára szükségesnek tartom felelni. Azt mondan. i. az érd. gróf, vigyázzunk magunkra, ne erőtessük a dolgot, kivált a’cath.J egyházi rend lealacsonyításával, mert könnyen az következhetik belőle, hogy a’ melly catholicusok most mellettünk vannak, elállanak tőlünk. A protestánsok igen jól tudják, hogy kevés számmal vannak kivált felsőbb körökben , mert csak egy tekintetet kell vetni e’ nagy'és fényes gyülekezetre, és egyszerre előszámlálhatjuk hogy itt heten , legjélebb nyolczan vagyunk. Ennek következtében tudjuk, hogy a’ catholicusok segedelme nélkül nem boldo°uhink, és ezért azon voltunk ’s leszünk is mindig, hogy a’ cuth. részt semmi esetre ne sértsük. De hogy a’ catholicusok nem is idegenkednek tőlünk, meggyőződhetünk abból, hogy az 52 megyében, hogy az első táblán, melly ha nem az egész nemzetet is, de annak egy igen nagy részét képviseli, egy szívvel lélekkel pártolták ez ügyet. Ha meggondoljuk továbbá, hogy e’ fő táblának is nem egy Raetioja , hanem egy kisebbsége , de mégis minden tekintetben nevezetes kisebbsége a’ oath, részről mellettünk szólalt fel, nem jutunk azon esetbe, hogy az érdemes grófnak jóslata ránk nézve teljesülésbe menjen. Ilven harmadik országos ülés a’ mélt. fő Lilinés sent. 2(ikén. Kezdete reg, 1égeli 10 órakor, vége 5-kor. Folytatása s vége a vegy. házasság feletti tanácskozásoknak. A’ tanácskozást a’ karloviczi érsek kezdé meg ’s véleményével oda járul, hogy' a’ BR. izenelét egész terjedelmében el kell fogadni, meglágyítván a’felírásban a’ keményebb kifejezéseket. Ezután egy gráf. elkerülhetlennek látja — úgy mond— a jövendőre nézve, ollyan törvénynek alkotásul, melly' világosan, minden külföldről, in spicie Rómából jövő brevél a’ kormány és ország censurája alá vesse. Kész *) Székünk kebeleken csak, catholicusok lakván, aiitől lógva hivatalt is csak azok viseltek; minthogy azonban m.is hatóságokban lakó nemelly bebiró tagt.igaink vannak, közelebbi illőben határozat hozatott, melyszerent a szava/ » jogosítva v.n vallás különböztel; s illkal voks.it akármellv vallású birtokos egrde adni : s az illv szabad valas/.la.sból a többse rt nvíml akármellv vallasd egyenek terjesztetnek fel.