Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-05-04 / 359. szám
torság fentartására szükséges katonaság béhozatala tovább is gátoltatnék, a’ ministerium oly lépések megtételét látja elkerülhetlennek, minekre felelősségének érzete kényteleniti. Hivatalos tudósítás a’ közoktatási és cultusministertól. I. A’ cultus és közoktatási ministeriumnál öt osztály állíttatott fel, jelesen: 1) katholicus egyházi, 2) protestáns és unitárius egyházi, 3) görög nemegyesült óhitű egyházi, 4) közoktatási, 53 gazdasági és alapítványi osztályok. Addig is, míg ezen osztályok teljesen betöltethetnek, ezúttal állodalmi altitkárrá Szász Károly ; osztályfőnökökké : Athanaczkovics Plátó, Korizmics Antal, Lónyay Gábor, Nyéky Mihály ; tanácsnokokká : Fábriczy Sámuel, Pap Endre, Szőnyi Pál, ő fenségének , a’ királyi helytartónak, megerősítése mellett kineveztetnak. Budapest, april 24-kén 1649. 146-ozé vár. maj. 3-án. Nagy Magyarországon nincs boldogtalanabb ember, még a’ megbukott cancellárokat sem véve ki, mint egy kolozsvári újdondász. A’ vidék vére, demonstrálok, macskazenék- veszélyes clubok ármányai ’s többefélékről akar tudni és olvasni. Naponként kapunk barátinktól egy-egy kolozsvári hirtárczát é s kétségbe kell esnünk a’ felöl, hogy kielégíthessük a’ közönséget, mely nálunk is többet, sőt még olyanokat is tud, melyek telyességei meg nem történtek. Megérjük még, hogy ez újdonság-dus korban meg kell bukni a’ szegény újdondásznak. Mi igen sajnáljuk magunk, de még inkább sajnáljuk a’ közönséget, kit a’ kényelmüség és rész akarat enynyire mistificál. A’ városi embert vidéki hírekkel a’ vidékit városiakkal ijesztik ’s a’mi legtöbb némely hir elterjesztésében bizonyos számítást is lehet észrevenni. Ez mindenesetre figyelemre méltó. Igaz, szél furatlan nem indul, de az is igaz, hogy némelyek kigyókövet fának. Nincs időnk minden kószahirt rectificalni , de egyet még sem hagyhatunk megjegyzés nélkül. Némelyek azt terjesztgették a’ vidéken, hogy Kolozsvárit a közelebbi napokban az unió iránti hév sokat csökkent, és éppen azok közt, akiktől sok függ ez ügyben. Ez igen sületlen rágalom. Kolozsvárit az uniót nemcsak hogy elkerülhetlennek hiszik, de úgy tekintik már is, mint bevégzett tényt. Mindenki meg van győződve, hogy annak mulhatlanul meg kel történni, mert ettől van föltételezve egy nem csak többségben, de mondhatni mindenségben álló párt becsülete és Erdély nyugalma. Megszűntek a’ demonstatiok az utczákon, a’ lelkesedés hangjai nem remegtetik többé a’ falakat, de casinokban, nyilvános helyeken, magánkörben a’ lelkesedés hévfokon áll ’s csak egy ellenséges mozzanat kell , hogy az áradat kitörjön. A kolozsváriak utolsó csöpp véröket feláldozzák az unióért. De hála istennek erre nem lesz szükség ; Magyarban és Erdély környülállásai naponként újabb lökést adnak az uniónak. Nemzetőrségünk napról naprai szaporodása is már bizonyít, mint lágy melegséget. Bár mint igyekeztek sokan furcsábbnál furcsább rémképekkel elijeszteni polgárainkat a’ nemzetőrségtől, az telyességgel nem sikerült. A’ fegyvergyakorlatok a legnagyobb hévvel folynak ’s öröm látni, mint vesz abban egyaránt részt, szegény, gazdag, öreg, ifjú. A’ századoknál már pénztárak is kezdenek alakulni. Lelkes adakozók sem hiányzanak. A’ második századnak b. Radák István 60 pengőt adott. Minden éjjel számos nemzetőrök őrködnek a’ város nyugalma fölött. Azóta sokkal biztosabban érezzük magunk. Az őrség erélyességének már is több jeleit adta. Hiszszük, hogy a’ vidéki polgárság nem hagyja magát felülírni háni a’ Kolozsváriaktól. Most a’ rend fentartása anynyi, mint küzdés a’ szabadságért. A’ pesti mintára itt is több nemzetőrt egyenruha elkészült már, de addig, mig a’ ministerium által az meghatároztatnék, vitorlavászonbol egy egy 9 forintba kerülő zubbonyt és 4 pengő huszasos viaszos vászon csákót kezdenek csináltatni. Most egyelőre az öltözet nem sokat tesz, csak fegyver legyen a’ kézbe és bátorság a’ szívbe. Azonban fájdalommal kell hirül adnunk , hogy a’ Kolozsvárit talált 170 darabb fegyvert és a’ vadász osztály saját lőszereit kivéve még egy darabot sem birunk a már anynyiszor ígért fegyverekből. Közelebbről a’ kormányzó rendelete következtében katonai parancs ment Naszódra bizonyos számú fegyverek átszolgáltatása végett. Városgazdánk tüstént oda utazott, de nem tudni mi okból, félreértés, ármány, vagy ellenrendelet következtében- azok megtomadtattak. E’ tény Kolozsvárit nagy sensatiot okozott , azonban kormányzónk nem várta be , hogy a polgárság új kérelemmel járuljon hozzá , hanem máj. 2-kán hajnalban Szebenbe indult, hogy személyesen hárítson el minden akadályt. Holnap, midőn kormányzónk viszszaérkezik , az egész dolog ki lesz egyenlítve. Bizton nyugottak lehetünk ; semmi gyalázatos ármány nem gyözedelmeskedhetik igaz ügyünkön, midőn fölötte saját lelkesedésünk és kormányzónk erélyessége őrködik. A’ kolozsvári küldöttség Pesten örömzajjal fogadtatott. István ő fensége és a’ ministerek legjobb sikerrel biztatták az unió ügyében, de István királyi biztossága aligha valósul. A’ szabadság csarnokában Vasvári fogadta őket a’ pesti nép nevében; beszédére Nagy Péter felelt a’ nép tetszéskiadásai közt. A’ pestiek közül még Sütkei beszélt; erre Minorics felelt. Végül Brassai humorizált; folytonos örömrivalgás követte csipős életeit. Szállásokhoz nemzetőröket rendeltek, a’ színházból pedig fáklyás zenével kisérték haza és lakomát adtak tiszteletökre. A’ Nemz. újság szerint egy küldöttség sem fogadtatott oly őszinte és kitörő örömmel mint a’ kolozsvári. Még az országgyűlés meszsze, ’s már is népesülni kezd Kolozsvár. Erdély ünnepelt emberei örömzaj közt érkeznek városunkba, melyet nem rég kigyósziszegések közt hagytak el. Teleki Domokos is megérkezett már a’múlt héten. Teleki Domokos al két házának lelkes fia, miután a’ pozsonyi országgyűlésen, Magyarhon szabadságharczában hazafi tartozását nemesen lerótta, ismét körünkben van, hogy bennünket lelkesítsen , ’s nehéz küzdelmeinkben részt véve a’ néhány napok múlva béálló országgyűlésen újra fáradatlanúl vívjon a’ szent ügy mellett, melynek a’ nemes gróf egész életét szentelé. Hiteles kútfőből tudjuk , hogy a' jövő hongyűlésre számos magyarországi ifjú szándékozik Kolozsvárra bejöni. Isten hozza őket körünkbe. Kolozsvári laptársaink azon hirt terjeszték el, hogy a’ közbizalmat biró gróf Mikó Imre Bécsbe utazott a’ cancellaria vezetését átveendő. E hir valótlan. Mikó Imre ugyan Bécsbe utazott, de sem a’ cancellaria vezetését nem fogja átvenni, sem a’ cancellariával nem fogja magát érintkezésbe tenni. Szilágyi Ferencz Bécsben ápr. 23. — jól megjegyezzük b. Józsika lemondását 22-ikén fogadták el — egy alázatos nyilatkozatot közöl „Jelenében,a melyben múltját megbánva jövőt igér magának. Mi Szilágyi úr czikkeire nem szoktunk megjegyzéseket tenni, ’s most is követjük régi szokásunk anynyival inkább, hogy a’ közönség igen jól tudja, mit szóljon nyilatkozatára. Szilágyi a’ megbukott pártot, melynek fizetett orgánuma volt, oligarchiái, stabilis irányúnak nevezi’s koporsójában megrugja. Szegény cancellár elmondhatja: his videor mori. Hírlapjaink száma egygyel növekedett. Tegnap jelent meg az „Ellenőr“ első száma. Szerkeszti Kővári László kiadja Tilos. Mi örömmel üdvözöljük a’ felszabadított kolozsvári sajtó első szülöttét’s ajánljuk a’ közönség figyelmébe. Majd ha bővebben megismerkedünk vele, bővebben szólunk róla. Szinészeink folyvást működnek ’s kivált a’ dalműveket számos közönség látogatja. Lerójunk közelebbről irányokban kritikai tartozásunk ; addig is figyelmeztetjük az igazgatóságot, hogy nem árt mennél több nemzeties irányú darabot tűzni ki a’ játékrendbe. Különösen az országgyűlés megnyíltával ne feledjék el Bánk-bánt. A’ múlt héten Szerdahelyi Nelli vagy ujabbi nevén Kovácsiné is föllépett „Ernani“ czimű dalműben. A’ közönség igen jól fogadta régi kedvenczét. A’ drámai személyzetből Feleki neje ’s Prielle Cor. kegyeltjei a’ közönségnek. Színházunkra is fel van tűzve a’ nemzeti zászló. Jó lenne belől is le venni Erdély czimerét s a’ Magyarországét tenni helyébe. Vtszteherviselés. (vége.) Midőn a’ boldogtalan emlékű múlt országgyűlésnek hozsánna és honátok közt vége jön, és a’ haza számos jobbjait mély bánatba sülyedve, a’ cselekvés teréről lelépni , ’s a’ dolgokat uj vágásokban megindulni látók , Kölcsey, a’ korán megdicsőült hazafi költő dala juta eszünkbe, ki menynyire tért anyját aképp kivábánatának tanújául: Szép Erdély barna fürtü leánya, jó anyám ! Tekints a’ fényes égből még egyszer viszsza rám. lm elhagyott hazádon pusztulat átka leng — Erdély ledőlt 's fölötte fiad keserve zeng. És e’ hangulat ama napokban Erdély hangulata vala. Lelkünk szomorúságát csak isten tudná kimondani. Egy jobb jövő reménye azonban ’s annak tudata, miszerint hol legnagyobb a’ veszély, ott az isteni segedelem, valamint azon felelősség, melyet, midőn hírlapírói mezőre léptünk , a’ közönség és hon irányában elvállalunk , csüggedni még sem engedett. Ha egyedül maradánk is — igy gondolkozánk — küzdeni fogunk szilárdan, ernyedetlenül, küzdeni eddigi eljárásunk szellemében az utolsó perczig. ’S midőn e’ szent eltökélettel tisztában valánk , sziklává erősödék bennünk az akarat, ’s következése hűtlön és semmitől viszsza nem rettenő lelki bátorság. Csak a’ midőn a’ téren, melyre a’ kormánynak erőszakon nyert többségét minden áron megtartani törekvő, mindent egy kalap aláhúzó politikája szokta , tájékozni kezdők magunkat, csak akkor kezdénk egy perczig kétkedni , ha várjon ily korlátolt körülmények közt, jobbára szárnyszegett gondolatokkal, megmarczangolt czikkeinkkel , eltorzított tudósításokkal, szóval gyönge ’s e’ fölött lebilincselt szavunkkal tehettink-e valamit szeretett hazánk javára? ’S ha midőn transigálni , Széchenyiként a’ körülményekkel megalkutni akarunk, midőn gyakorlatiak lenni, az uj viszonyokat, bármi mostohák, a’ tehetségig utilizálni kívánjuk , vájjon nem esik-é áldozatul lassankint független véleménynyilvánithatási jogunk is ? Iménti talizmánaink itt is kisegítének kételyünkből. ’S mi a’ cselekvés teréről le nem lépni, sőt a’ még lábunk alatt megmaradott, csekély tér szilárdítására, terjesztésére mindent elkövetni elhatározók. Irányt tüzénk tehát lapunknak , az uj formákhoz illőt. Eszközökről gondoskodunk. Dolgozó társainkat magunk és uj irányunk körül központosítok, teendőnk iránt nagy bajjal capacitálók, ’s a’ jövő országgyűlésig megérlelendő és akkor okvetlen létesítendő tárgyak iránt tisztába jővén, ezeket egymás között felosztok — Elvül tűzvén ki , hogy a’ mely reformakérdéseknek hazánkban múltja és igy történeti alapja van, azok politikai és jogtörténeti, statistikai és diplomatikai adatok nyomán minden oldalról raeghányassanak, ’s a lehetségig anynyira meggyőzőleg, oly világossággal állíttassanak a’ közönség elé, miszerint e’ vagy ama históriai adatra hivatkozás , egy vagy más jogi argu- um