Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-05-28 / 373. szám
T.^rtf aSniBi. Kormány-rendeletek. A/. osztrák liii*liijinnk• Oszszos Magyarhoni Kolozsvár. Krasznai negitiböl. fiún'ak lmtígyj;l)öl. Barátos Nyilatkozat. 11 ii fVi/ór. l.ijicsí'böl. Külföld. Hirdftinduyek. Iiormiî!iy-reji(lcîe(ck. 1* ti ranci. A’ magyar, erdélyi, bánáti, tót és horvátországi, nekem és a’ maagyar hati ministerinak alárendelt hadi-, fő- és határszéli kormányokhoz. A’ katonasághoz intézett és idemellékelt felszólításomat a’ főhadi kormány haladéktalanul és egész kiterjedésében, napiparancs által, parancsnoksága alatt álló seregnek és hadi hivataloknak szokott hivatalos utón tudtára adandja. István nádor, k. helytartó. Katonák 10 császári királyi felsége, legkegyelmesebb urunk, elhatározta magát, Bécsből Insbruckba elutazni. Bus értelemmel tudatom ezt veletek , meg lévén győződve, hogy ti hit, vitéz hadfiak ezen bubán velem és a’ nemes magyar nemzettel élénken osztoztok. E’ fontos pillanatban , mint szeretett urunk törvényes képviselője, fölhiva érzem magam.t, azon meghatalmazásoknak , melyekkel ő felsége engem fölruházni kegyeskedett, teljes gyakorlatába lépni. Ebben látom az igazi és egyetlen eszközt, minden érdekek egyesítésére és a magyar koronához tartozó országok az idők viszonyai által parancsolt szilárd állásának megalapítására. Ennek következtében fölhívlak benneteket, erősen tartsátok föl minden jólelkületü polgárral az anynyira szükséges egyetértést, engedelmeskedjetek a’ magyar hadi ministerium parancsainak , igazi katonai szellemben szigorún és pontosan. Katonák ! az idő komoly és fontos ! Csak az egyetértésben fekszik az erő, csak az nyújthat biztos kezességet a’ békövetkezhető veszély ellen. Ennek valódiságától áthatva, a’ trón és haza védelmére törvényparancsolta nemzeti őrsereget csupán testvéreiteknek fogjátok tekinteni , és őszinte buzgósággal mindent elkövetni, mi mainélelőbbi kiképeztetésökre szükséges. Mint derék vitéz férfiak , szavaimat föl fogjátok fogni, és velem együtt büszkék lenni a’ felett, hogy Magyarország és hozzátartozó részek egy egyes és erőteljes hont képeznek, melynek nagylelkű népei minden perczben készek a’ trónt öröklött tántoríthatatlan hűséggel védeni. Ő felsége, királyunk legmagasabb nyilvánított akarata következtében, ti a’ legközelebb alkalommal az általa szentesített alkotmányra fogtok föleskettetni, elvárom tőletek , hogy ezen esküt az ő felsége és a’ haza iránt mindenkor tanúsított hódolatteljes ragaszkodással fogjátok teljesíteni. "• Belügy ministeri értesítések. I. A’ megyékhez, városokhoz és kerületekhez. Ő felsége, királyunk Bécset elhagyván, Insbruckba költözött. E’ szerint rendes székhelyét megváltoztatván, telkeinkben a’ jövendő iránt méltó aggodalom támadhat. Kívánatos lett volna, hogy jött légyen egyenesen körünkbe, kik hívei lenni nem szüntünk meg. Védelmére, ’s hazánk védelmére nincs és ne legyen drága semmi áldozat. Királyunk ’s nemzetünk létele válhatlan kapcsolatban van , egyiket megmentvén, mindkettőt megmentettük. De hazánkat is körök körül oly irányú és természetű mozgalmak nyugtalanítják, melyek veszélyesekké válhatnak. Ellenséges törekvésekkel találkozunk még kedves honunk anyai keblében is. Ébren kell lennünk , készen kell lennünk , nyújtsunk mindennek békeolajágot , de a’ hadi megtámadás viszszavett sér© is gyűjtsínk magunknak erőt és hatalmat. Úgy látszik, a’ vész és veszély titokban készül. Talán nagyobb , mint hiszszük , talán kisebb, de ép azért, úgy a’ nagyobb, mint a’ kisebb találja készen hazafius sziveinket. A’ koronából egy drágakőnek sem szabad elvesznie. Hazánkat egészen meg kell tartanunk , a’ maga teljes épségében, szépségében, termékenységében, hogy legyen méltó földe a’nemzet diszló virágának. A’ ministerium által , e’ mai napon kelt és idezárt hirdetményében , a’ hazának minden igaz fia felszólittatik áldozni a’ haza" oltárára. Nem vár a’ haza nagy áldozatokat, de megvárja , hogy mindenki becsületesen és lelkiis- s meretesen teljemtse kötelességét. Pillanatai a’ hazának drágák , azokhoz most élete és halála van kötve. Ezek folytában önökhazafiai felszólítást intéznek polgártársaikhoz, hogy a’ 1. évi május 26 kán kelt ministerelnöki rendelet értelmében , a rendes nemzetőrség sorai minél előbb lelkes fiúkkal bételjenek. Felszólítanak egyszersmind mindenkit, hogy hallja meg a’ haza és nemzet esdeklő hangját, és mi áldásaiban annak részesült, azokból juttasson a’ hazának is. Önök fogják kitalálni a’ legczélszerűbb módot, mi a’ lelkesedést a’ polgárokban fölébresztvén, sükerre vezet. Szóljanak a’ szívhez, az észhez, ’s ép úgy zörgessenek a’ szegény, mint a’ dus ajtaján, mert a’ hazának egyenlőképen fia mindenik. Különösebben szükséges leend : 1) A’ hatóság terjedelme és népessége szerint több küldöttséget kinevezni, mely menynyire lehet, a helyszínén , az ajánlatokat átveendi, az ajánló nevét, lakát’s ajánlatát pontosan feljegyezvén. 2) Elfogadtatik készpénz, drága érez, fegyver, gabonanemü , posztó, vászon és minden, mi könynyen pénzzé fordittatható. Kölcsön is szívesen elfogadtatik, mely esetben a’ kölcsönvett pénz vagy áru körülírva kiteendő , eladási becse meghatározandó ,’s róla , mint minden más ajánlatról is, átvételi bizonyitvány kiadandó. 3 Az áru lehető jutalmasan, de tüstént adassák el. A’ begyült pénz a’ törvényhatósági pénztárba teendő, honnan az a’ pénzügyminister rendelete szerint fog elszállitatni. A’ begyült pénzről mind a’ pénzügyministert, mind engem minden 14 napban értesíteni kell. 43 A’ rendeletem vétele után két nap alatt az állandó bizottmányi ülés megtartandó, melyből a’ küldöttségek tüstént kiküldessenek. Mindeniknek legalább öt tagból kell állania. Rovatos jegyzékeik párját elvárom , másik a’ törvényhatósági levéltárba teendő. A’ részletek meghatározását önökre bízom. Hazánk gazdag. Fiai bírnak áldozni. Századok óta nem volt szentebb kötelességünk a’ haza és király iránt. Újra tegyük ragyogóvá a’ magyar koronát, újra tegyük le alapját a’ magyar hazának. Ez a’ czél , ez a’ feladás , mit nem a’ nagy , hanem a’ gyors segedelem által érünk el. Megvárjuk a’ haza és nemzet nevében , hogy mindenki szívesen és becsületesen teljesítse hazafiai kötelességét. Kelt Budapesten, május 10 kén 1948. Szemere Bertalan, belügyminister. Ill. Az országgyűlés határnapjául i. e. Julius 2 dik napja tűzetett ki, ’s a’ meghívó rendeleteket a’ belügyminister sietve készitteti. Budapest, május 20-kán 1848. Az osztrák hirlapilik 19. Mindazon nyílt igazságtalanságon és titkos ármányok közt, melyek az unió ellen egy vétkes reactio következtében úgy honunkban, mint az osztrák időszaki sajtó utján egy idő óta felmerültek , nem hordja egy is a’ jogtalanság és erőszak bélyegét anynyira magán, mint :Az osztrák hírlap f. hó 13-án kelt vezércikkében közlött azon tény , miszerint az alsó ausztriai rendek egy ő felségéhez intézett erőteljes fölterjesztésben Magyarországnak Erdélylyeli egyesülését a’ programaticii sanctioval öszszeférhetlennek , ’s a’ birodalom érdekeire nézve károsnak nyilvánítják , ellene ünnepélyes óvást tesznek ’s ő felségét megkérik, hogy ne méltóztatssék az egyesülést semmi esetben is megerősíteni. A vezczikk írója reménységét fejezi ki az iránt , hogy addig is, míg Bécsben az országgyűlés nyomatékos szavát fölemelné, a’ többi országok és tartományok az említett elválási mozgalmak ellen hasonló ellenmondásokat fognak tenni. , , , Ezek uraim ! nem az időszaki sajtó mozgalmai, nem hirlapi czikkek ’s nem egy epés hírlap szerkesztő tollából folynak. Ezek nyilvános tények , tények , melyek nem egy felizgatott miveletlen néptörmeg macskazenéjében vagy egy idvezlő sokaság fáklyás menetében nyilvánulnak ; ezek a’ birodalom egyik legtekintélyesebb tartományának miveit egyénes ’s politikai jogok gyakorlatára meghívott képviselő testülete által intéztetnek egy testvér nemzet legszentebb jogai elnyomására ’s minek e’ tény jogalapjául kell szolgálni, az a’ pragmatica sanctio, a’ magyar nemzet és osztrák ház között kötött sark szerződések egyike. Ismerjük mi a’ pragmatica sanctiot, igen az ezt megelőző szerződéseket, igen törvénykönyveinknek köteteit , melyek tömegesen az osztrák birodalomhoz őszinte csatlakozásra köteleznek , de ezeken kívül ismerünk mi még egyebet is , mi egy nemzetnél a’ törvények egész halmazánál ’s a’ mait hagyományok röviden pietásánál többet nyom , ’s ez saját érdekünk. A’ polgárias és miveit német és a’ miveltség kiindulási pontján álló sláv nemzet közé helyezve tudjuk, hogy nemzetiségünk fennmaradása az elsőhöz hiv ragaszkodást tesz kötelességünkké, de midőn átalakulásunk jelen stádiumát is e’ meggyőződésünk, e’ vallásos hit szerint akarjuk intézni, tudjuk azt is, hogy a’ praematica sanctio, ezt követett törvényeink s legszentebb nemzeti érdekünk jogosítanak fel arra, hogy kifejtésünk szabadsága bármely más nemzet béavatkozása által ne korlátoltassék. E szabadságot, e’ minden nemzetek általános jogát követeljük rol, ’s e’ szabadságra magunkat soha inkább feljogositva nem éreztíik, mint most az igazság nagyszerű volveinek gyakorlása után , midőn a’ szabadság , egyenlőség és testvériség elfogadott keresztsége által Európa mi veit népei közt helyit foglaltunk. Ta fel valátok jogosítva uralkodástoknak századokon keresztül reálok nehezült zsarnok-