Erdélyi Hirlap, 1925. április (9. évfolyam, 2058-2079. szám)

1925-04-01 / 2058. szám

Egyes szám­ára 4 lei. A­rad 1925. április - szerda: '­­ jgmm­m -- <*a***mmm*m*~ * p^ihírlap­ai:/';'v­*^ajaaaaua-«s^..y^^frrTOw-wa3B^^ Megjelenik he Hó és az ünnepeket követő ezelőtt bioftzeUs: evente 840. */, eure 420, ' eure 2113 napon­ kivételével naponta.­­ Szerkesztő­­i kóra 70 lei Külföldre a duplája. Számonként cég­es kiadóhivatal: btrada Metiariu (volt ]­ n ® WYf Mm« * |> Bucure$tiben 50 b. val több. Ausztriák. 2000 Ko. , orray ^raffCsehszlovákiában 1 cK, Jugoszláviában 2 dinár Amerika kölcsönei Európának, Newyork, március 31. A sajtó egy hi­vatalos táblázatot közöl arról, hogy az­­ európai államok mekkora kölcsönért for­dulnak Amerikához. Az igényelt kölcsön­ összes BOO.OOO.ÜOU dollár, melyet Ame­rika a külföldnek 1925-ben folyósít. Az fénylők a következők: Csehország 63 mil­lió, melyből a kormány 50, Prága városa 8-at kér, Pozsony 3 millió dollárt vesz igénybe. Ausztria 54 millió dollárt kért, amiből az osztrák vasutak 20, Bécs, Linz, Salzburg és Klagenfurt 10 és Felsőausztria « milliót óhajt átverni­. Magyarország ké­re*e 27 millió 500 ezer dollár. Ebből az ősz esetből az állam­vasutak 15, a városok nyolcadfél milliót igényelnek- Jugoszlávia­­ mindössze y £ millió dolláros kbk­aőBt akar felvenni. Magyarország kikéri Csernyák volt népbiztost. Budapest, március 31. A kormány át­­a­ atot intézést az osztrák kormányhoz, hogy Csernyák volt forradalmi szereplőt, h­ katonatanács első elnökét a­dták ki neki Csernyák állítólag részt vett a Tisza-gyil­­kosságban és több bolsevista bűncsetek­­ményekben. Csernyák eddig Németország­­ban tartózkodott, azonban kiadták Ausztriá­nak, mert Laehne volt magyar államtt­kár leányát megszöktette és anyjához, aki most Csernyák felesége vitte el. Köztemá«­retes, hogy Csernyákot nemrég fogták el Hamburgban. A kiadatás ügyében még nem történt döntés. Csődöt mondott a boldavölgyi szén­bánya, Budapest, március 31. (Saját tud.) A magyar fővárosból egy óriási méretű csőd­ről tudósítanak. A boldvavölgyi szén­­bánya ellen ma elrendelték a csődeljárást A főrészvényesek Cirill bolgár trónörö­kös és unokanővére Dóra­ schleswig-hol­­st­ini nagyhercegnő. A részvénytársaságot Ferdinand volt bolgár cár ügyvédje és jó­szágigazgatója alakította. A szükséges anyagi eszközök híján a pénzt a Koburg­­hitbizomány pénztárából vették kölcsön. Ferdinand volt bolgár cár, a hitbizomán­y urának bukásával a részvénytársaság kel­lemetlen helyeztbe került, a munkásokat és tisztviselőket nem tudta fizetni, egyéb kötelezettségeinek sem tett elegt, így a vállalat összeomlott. A vezetőség vétkes gondatlanságára jellemző, hogy a bányá­ban évek óta tűz pusztít, amely eddig négy milliárd értékű szenet hamvasztott el és még­sem történt semmi intézkedés, az egri tárna elfalazására. Egész Amerika ünnepli Károlyiékat. A newyorki világlapok vezetőhelyen küzdenek Károlyi szólásszabadságáért. — Az elnök semmiről sem tudott. Amerika demokráciája Károlyi mellé állott. Newyork, március 31. Egész Amerika nagy érdeklődéssel foglalkozik Károlyi Mi­hály ottani szereplésével, mely ma már nem tisztén az amerikai magyarok ügye, hanem egész Amerika demokráciájáé. Az impulzust erre a The World adta meg, mely elsőnek foglalkozótt vezető helyen, napról-napra a magyar államférfiú ügyével. Egyik cikké­­ben többek között­­ ezeket írja: — Amíg Magyarország elnöke volt, K­á­rolyi szoros baráti érintkezésben állott a kö­­zépeurópai amerikai misszióval. *A misszió tagjai, köztük Fh. M. Brown princetoni egye­temi tanár, tanúvallomást tettek jóhiszemű­sége mellett. Károlyit a bolsevikiek buktat­ták meg, mondja pro­f. Brown, azz ú, hogy a szövetségesek súlyos hibát követtek el a hírhedt Vyx-féle ultimátummal. Mikor a bolsevikiek megbuktak és reakciós rendszer jutott hatalomra, Károlyit tették meg bűn­­baknak azért, hogy Magyarországot meg­­verjék a háborúban. Miután ma is egy libe­rális, demokratikus Magyarországért " harcol, végigke­rgette őt az egész világon" egy rá­galom propaganda, amelyet a monarchista­, reakciós klikk szervezett meg. Ennek az előkelő hazafinak nem engedik meg, hogy kinyissa a száját még önvédelemből s a­m m­iclaft ebben az országban tartózkodik. Mit jelent ez? Gróf Károlyi két évig élt Angliában. Az angol kormány nem tett rá szájkosarat. Hogy van az, hogy a Plate Department kikényszerítette Károlyitól a hallgatási fogadalmat? „Hughes úr elfelejtette talán?” Gróf Károlyi bizonyára semmik­épen nem ellensége az amerikai intézményeknek. A magyar monarchisták szerint az a leg­nagyobb bűne, hogy amerikai békét akart a háború alatt és demokratikus köztársaságot Magyarországon a háború után. Az ilyen ténijüket a múltban örömmel üdvözölte Amerika. Hughes úr talán elfelejtette Ame­rika történelmét? Elfelejtette Kossuth­ot, Schutz Károlyt, Mazzinit, a cárizmus el­e­n­­ségeinek orosz számüzöttjeit és az ír vezé­rek egész sorát egészen De Valéréig? Elfe­­kete Massarykot, aki a háború alatt ugyan­­azt t­ett­e Csehszlovákiáért itt, mint amit Károlyi tett Magyarországon? Elfelejtett« Padczewskit, aki itt volt? Vajjon miféle elv «lapján hallhattatja el most Károlyit? E cikk hatására másnap azt jelen­ti Washingtonból, hogy Borah szenátor m­egin­­dította a vizsgálatot a Károlyi-ügyben. Majd félhivatalos kommüniké je­lenti, hogy Coolidge elnöknek nem vett tudomása arról, hogy a Sír­ éa Department hallgatási fogadalmat töl­ Iftek le Károlyival, mielőtt megadta volna a beutazási engedélyt. Állandóan a nagy amerikai lapok első oldalain szerepel a «Károlyi-ügy­. «Gról Károlyi szólásszabadságának meg­vonása — jelenti Washingtonból a Ne­v-York Times — annyira felháborította a szenátus külügyi bizottságát, hogy a bizottság utasí­tó da Borah szenátort, mint a külügyi bizott­­mAu­ml­óit O. hzwin Hushes államtitkártól fel­vet­­­­te az ügyre vonatkozó adatoknak a kül­ügyi bizottság elé való terjesztését. Mindenütt ünneplik Károlyit. A «World» politikai kartonján ott rájuk Károlyi ismert alakját egy nagy kax­ossack* ben ülve, előtte áll Hughes államtitkár, ke­zében egy össze­csavart zsebkendővel és a kép alá ez van írva: «Remember! Remem­ber, No Political activity!» És talán még ennél is jobban igazolja azt, hogy a «Káro­­­lyi-ügy» mennyire közérdekű üggyé vált Amerikában, az a körülmény, hogy Amerika Nagy Endréje, Will. Rogers ugyancsak rámu­tat e kérdésre a Ziegfield P­olies színpadján. Az amerikai sajtó ez erős mozgalma óta, mely ma már harmadik hete tart, Károlyiék­­nak nincs egy szabad pillanatuk. Amióta a grófnő elhagyta a kórházat és egy magyar barátjuk által rendelkezésükre bocsátott la­kásba költöztek, Newyork egyik legelőkelőbb negyedébe, nincs a napnak egy órája, am­i­kor a látogatók egész seregét ne találná az ember náluk. "Károlyi naptárkönyve már hi­tekkel előre meg van tömve előjegyzésiek­­kel Már több newyorki vezető lap fel­kérte Károlyit, hogy a megírandó cikksorozatát számára biztosítsa. A Béni és Béni jól ismert könyvkiadó vál­lalatnál most van rendezés alatt Károlyi «Egy egész világ ellen» című munkájának első kötete: «Harcom a békéért». E rövi­desen megjelenő könyvével az itteni sajtó erősen foglalkozik. Nagyszabású üzleti pre­pozíciókkal keresik fel a legjobb manage­­rek felolvasó turnéjára vonatkozólag őt és feleségét. Harry és Éljen! Az American Civil Liberties Union til­takozó gyűlése oly nagyszabású volt, h«­­gy a másnapi sajtó főeseményként foglalkozott vele. A gyűlésen elhangzott beszédeket rá­dión továbbították az ország minden részé­be. Károlyi megjelenésekor percekig zúgott a hatalmas terem a közönség tapsaitól, «Harry­ és «Éljen» kiáltásoktól. Az emel­vényt az amerikai és a magyar köztársasá­gi zászlók díszítették, Kossuth és Lincoln képeivel. A gyűlés elnöke Rev. dr. John H. Holmes a «szabad gondolat apokloja», be­szédében erős kitételekkel támadja Wa­shingtont az alkotmány eme újabb sérelme miatt. Norman Hapgood, író és politikus biztosította a gyűlést, hogy Károlyit mi­előbb felszabadítsák kötött szava alól. Px ® t Ch. A. Beard nagy hatással hozta ki Ame­rika jelenlegi kormányának szégyenletes tá­volságát a szabadság igaz gondolatától, rá­mutatva arra, hogy 1848 Amerika kormá­nya külön hajót küldetett a száműzetésben élő Kossuth Lajosért, hogy a szabadságért tovább harcolhasson. Amikor Mr. Boju’d ha­tásos szavait befejezte, a közönség percekig állva tapsolt. Az ülés végén I­ároíyiné emel­kedett szólásra. Pár szóban megköszönte azt a nagy lelkesedést, mellyel irónia és fájl iránt tanúsít Amerika népe,

Next