Erdélyi Lapok, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
1934-01-02 / 1. szám
' I ■ IM ' nyi wm. 4 L ill. évfolyam, 1. (591) szám. P Jj CENZURAT de Cpt. E. Barba Szerda, 1931 január Ferenciek KSTM, Budapest Főszerkesztő DR. PAÁL ÁRPÁD KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak! 8slMMSI! Egén évre 900, félévre 900, negyedévre 210, egy híre 70 lei. ... 1 ■ MagyarorsiÁgri: Egényívre 50 P. félévre 25 P. negyedérte 15 P. Egyes szám ára 20 fillér, vasÁrnap ér Ünnepen 20 fillér. Főmunkatárs DRJGYÁRFÁS ELEMÉR Fejlemények: Duca miniszterelnök halála után — Kihirdették az ostromállapotot — Bucureşti. Saját tud. A kormány tagjai szombaton délután öt órai kezdettel minisztertanácsra ültek össze, amelynek befejeztével a következő hivatalos közleményt adták ki: A minisztertanács ma, dec. 30-án Anghelescu drnoklete alatt ülést tartván, megvizsgálta a legutóbbi események folytán előállott helyzetet és elhatározta: Az 1933. évi december hó 30-án éjjel 12 órával kezdődőleg ostromállapot lép életbe Bucureşti, Cluj, Cernovitz, Iaşi, Crolseni, Galaţi, Constanţa, Timişoara, Oradea városokban, valamint Prahova és Dimitooviţa megyékben. Az ostromállapot a szükséghez képest kiterjeszthető vagy korlátozható. A december 6-iki minisztertanácsi határozat folyományaként fefüggesztettnek az összes köztisztviselők, bármilyen kategóriába tartozzanak is, ideértve a lelkészeket és a tantesület tagjait is, akikről bebizonyosodik, hogy tagjai a fent említett minisztertanácsi határozat által érintett terrorista jellegű politikai szervezeteknek. A kormány a parlamenti munka első napjaiban törvényjavaslatot fog beterjeszteni ez ■intézkedések ratifikálása céljából. A belügy-, és álminisztériumok az országgyűlés megnyitásáig elkészítik az állam védelméről szóló törvényjavaslatot. A közoktatásügyi miniszter intézkedéseket fog fogamatostani, hogy az új rend az egyetem fegyelmi életében és a diákegyesületek működésében szigorúan alkamaztassék. A minisztertanács egyidejűleg tudomásul vette a belügyminisztériumba a vidékről érkezett jelentéseket, amelyekből megállapította, hogy az egész országban általános megbotránkozás nyilatkozott meg a gyalázatos merénylettel szemben és hogy a közvélemény szolidáris a kormány ama intézkedéseivel, amelyek hivatottak a rend fenntartására és az országnak a békés fejlődés útján való megtartására. Anghelescu kormányelnök nyilatkozata. Anghelescu miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette a párizsi E.Intransigeant bukaresti tudósítójának: Az aljas bűntény, amelyet az ország legnagyobb államférfia ellen elkövettek, mély felháborodást keltett az egész román népben. A nemzet értékelte ebben a nagy államférfiúban a világoselméjű hazafit, s azt az embert, aki Ion Bratianu mellett elsősorban vette ki a részét abból a munkából, amely a nehéz megpróbáltatásokon keresztül a mai Romániához vezetett. Intelligenciája, fölényes műveltsége, felülmúlhatatan politikai tehetsége, amely a mai minisztertanácsnak az ostromállapotot elrendelő határozata alapján a bukaresti II. hadtest parancsnoka két rendeletet adott ki. Ezekhez hasonlókat adnak ki mindazokon a területeken székelő hadtest parancsnokságok, amelyeken edmund». lép életbe,. (Hasonló szövegű jelent meg .r.gyv.: :!-" Az első rendelet közli, hogy azok a lakosok, akik bűntettekre, lázadásra bujtanak, vagy akár szóban, akár írásban polgárháborúra izgatnak továbbá azok, akik gyűlések stb. rendezésével áthágják a rend és az állambiztonság fenntartását célzó törvényeket, rendeleteket, az 1933. dec. 30-iki legmagasabb dekrétum hatálya alá esnek. A második rendelet több szakaszból áll: 1. szakasz: a) Az ostromállapot területén élő lakosok 1934. január 2-án 48 óráig kötelesek fegyvereiket, töltényeiket átadni a katonai hatóságoknak. (Csendőrség, rendőrség, rendőrprefekturák). b) Egyenruhát és jelvényeket nem hordhatnak csak a tényleges katonák, törvényesen létesült testületek és állami intézmények tagjai, akiknek törvény szerint joguk van ezek viseléséhez. c) Gyűlések, összejövetelek, tüntetések és felvonulások (processzió), bármilyen jellegűek legyenek is, csak előzetes jóváhagyásunk alapján rendezhetők. Kivételt képeznek az állami intézmények, bankok, nagyvállalatok, kereskedelmi és ipari társaságok közgyűlései és igazgatósági tanácsai. d) Színházak, varieték és más nyilvános szórakozóhelyek, ideértve a vendéglők minden kategóriáját, a bodegákat, bárokat, kávéházakat, kötelesek lesznek éjjel 42 órakor zárni. Ellen esetben szigorú megtorlások alkalmaztatnak. e) Cenzúra lép életbe a sajtó és minden más közelmény ellenőrzésére, aminek céljából szolgálati szerveink külön utasításokat fognak adni. 2. szakasz: Mindazok, akik vétenek a jelen rendelet ellen, a törvény értelmében fognál büntettetni. A merénylő. A Duca elleni merénylet éjszakáján és másnap, szombaton,, szinte szünet nélkül folyt a merénylő Constantinescu kihallgatása. Mindenkit megdöbbentett az áldozata elleni elfogultság, amivel a vizsgálati közegek kérdéseiben Románia legnagyobb államférfia, Bratianu Ion iskolájában nevelkedett, s az egész ■nemzet számára biztosíték volt, hogy ő, Ion Duca volt hivatva arra, hogy megerősítse az annyi áldozat árán megteremtett mai Romániát. A kormány, mint Duca politikájának örököse, folytatni fogja a szervezésnek, a rendnek és az összes államok iránti barátságnak a politáikáját. Annak ellenére, hogy súlyos csapás érte a kormányt, ennek nem lesznek visszahatásai az országra, mert latsva vetjük minden erőnket, munkaképességünket és hazafiságunkat a rend fenntartása érdekében, amire oly nagy szükség van az ország konszolidálásánál. refelelt. Nem mutatkozott túlságosan nagy intelligenciájának. Rövid szakadozott mondatokban adta meg válaszait, s ha hosszabb mondatba fogott, nem jutott el rendesen a végére. De azért ő nyilván nem közönséges szellemfjú személyiségnek érzi magát, s amikor egy-egy nyútt politikai szólamot ismétel, olyan modorban teszi ezt, mintha valami nagy kinyilatkoztatással lepné meg a világot. Közönyösen vette a megkötözést is, amivel ártalmatlanná tétele után hátra feszítettékkarját. Csak egy gondolat foglalkoztatta különösebben: elhárítani a gyanút a vasgárda egész szervezetéről és azt a meggyőződést kelteni, hogy ő két cinkostársával együtt saját kezdeményezéséből követte el tettét és nem voltak felbujtói „felettesei“ között. Most már pontosabban meg lehet állapítani a merénylő személyére, múltjára vonatkozó adatokat. Galatzi származású, 27 éves. Édesapja vasöntő munkás volt, de négy évvel ezelőtt meghalt. Édesanyja most Focsaniban él. Négy testvére van, két nagyleány húga, akik édesanyákkal laknak és két öccse, akik gépkocsivezetők. Nicolae Constantinescu volt a család szemefé-nye, mert ő vitte legtovább életpályáján. Miután elvégezte a bukaresti kereskedelmi akadémiát, először a Brancoveanu kórház irodafőnöke lett,majd a kereskedelmi akadémia könyvelési osztályán kapott állást és a bukaresti villamosvasúti társaság alkalmazottja lett. Az iskolában, mint növendék szorgalmas volt, később az életben használható hivatalnok. A vasgárdába csak a múlt évben lépett be. Addig más volt a politikai hitvallása. Kézrekerültek a bűntársak is. Még a szombati nap folyamán elfogták a merénylet másik két tagját: Balimachet és Ion Caranicát is. Az egyiket Sinaian, a másikat Bucurestiben, ahová a gyilkosság éjszakáján mégis sikerült eljutnia. Caranica annak idején belekeveredett az Anghelescu volt belügyi alminiszter elleni merénylet ügyébe is. A merénylet utáni napokban ugyanis a macedoromán diákok gyűlést tartottak és Caranica hat társával együtt magasztalta ezen a gyűlésen Beza diák tettét. Ezért el is ítélte annak idején a törvényszék 15 napi elzárásra. Az egykori bűnmagasztaló a vasgárda listavezetője volt a most lefolyt választások idején mindaddig, amíg a Codreanu csoportot a minisztertanács fel nem oszlatta. Letartóztatták még Sinaian Gheor-Hiv Katonai rendeletek az ostromállapot részleteiről