Ergonómia, 1976 (9. évfolyam, 1-4. szám)
1976 / 1. szám
DR. VÖLGYESY PÁL Az alkalmasság és beválás elemzésének kérdése a műszaki egyetemi felvételi eljárásban I. A műszaki egyetemek zömében az ipari termelés irányító, szervező kádereit képezik ki. Az egyetemi felvétellel kapcsolatban világviszonylatban sokféle nézet, illetve gyakorlat ismeretes. Mivel a felvételi eljárásnak sok hibaforrással kell számolnia, minden olyan eszközt meg kell ragadni, melyek biztosítják az optimális megoldás lehetőségét. A szerző tanulmányának első részében foglalkozik a pályaalkalmasság és beválás értelmezésével, és azok elméleti, koncepcionális kérdéseit tisztázza. TÓTH FERENC A pszichológiagyakorlat interpretációja műszakiak számára Az Országos Továbbképzési Kutató Intézet Módszertani Osztálya 1973 októbere óta szervez módszertani tanfolyamokat a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező munkástovábbképzési oktatók számára. A cikk lényegét a négypontos felsorolás tartalmazza, amely mögött az a törekvés áll, hogy a munkástovábbképzési oktatók ismerjék és tudatosan használják fel a cél irányába ható csoporteffektusokat. IFJ. GYENES ANTAL Szervezeti struktúra és kezdeményezés A szerző egy empirikus vizsgálat adatai alapján négy vezetői típust különböztet meg a kezdeményezés szempontjából, s azokat a szervezetekben érvényesülő tényezőket elemzi, amelyek az egyes típusok kialakulásában közrejátszanak. Megállapítja, hogy a szervezetek alapvetően kétféle megoldást alkalmaznak a technológia, a szervezeten belüli koordináció és a környezet követelményeinek való megfelelés céljából. VÁRI ISTVÁN Az üzemvezetők és a művezetők pályája A tanulmány konkrét szociológiai vizsgálat alapján elemzi az üzemvezetővé és művezetővé válás folyamatát a Csepel Vas- és Fémművekben. Összehasonlítja az üzemvezetői és művezetői munkakörökben dolgozók életpályáját s a két beosztásban dolgozókkal szembeni követelmények eltéréseit. MARTINKA GYULA Automatizálás és ergonómia A szerző cikkében utal az automatizálás és az ergonómia összefüggő kérdéseire. Leírja, hogy az „ember-gép-környezet” rendszeren belül az ember túlterhelésének védelmére milyen lehetőségek vannak. Követelményként állítja fel, hogy a bonyolultabb munkaeszközök, gépek kialakításánál, szerkesztésénél stb. mindinkább nélkülözhetetlen az ergonómiai követelmények összefogó tudományos alkalmazása. A különböző munkával járó zavaró környezeti tényezők feltárása során eljut az ergonómiaszabványosítás törvényszerűségeihez, azok szükségszerűségeihez. Külön kiemeli a nemzetközi szabványosítási tevékenységek, együttműködések fontosságát. DR. WASZ GÉZA A munkahelyi légszennyeződés A közlemény röviden ismerteti a munkahelyi légszennyeződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, bemutatja a légszennyeződés mértékének értékelését és a munkahelyek levegőtisztasági besorolását, majd tárgyalja a légállapot időbeli változását folytonos és szakaszos üzemmódú szellőzés esetén. DREVENKA RÓBERT „Ember-gép rendszer és környezet”. Tájékoztató a II. Nemzetközi Ergonómiai Szimpozionról Dubrovnyik 1975 Szerző rövid tájékoztatást nyújt az „Ember-gép rendszer és környezet” szimpozionról. Cikkében informatív jelleggel közli a II. Nemzetközi Ergonómiai Konferencia tematikai felépítését: — általános ergonómiai kérdések — ergonómia az iparban — ergonómia a közlekedésben — az ember a munkafolyamatban — szabványok az ergonómiában. ANNOTÁCIÓ