Ergonómia, 1976 (9. évfolyam, 1-4. szám)

1976 / 1. szám

DR. VÖLGYESY PÁL Az alkalmasság és beválás elemzésének kérdése a műszaki egyetemi felvételi eljárásban I. A műszaki egyetemek zömében az ipari termelés irányító, szervező kádereit képezik ki. Az egyetemi felvétellel kap­csolatban világviszonylatban sokféle nézet, illetve gyakorlat ismeretes. Mivel a felvételi eljárásnak sok hibaforrással kell számolnia, minden olyan eszközt meg kell ragadni, me­lyek biztosítják az optimális megoldás lehetőségét. A szer­ző tanulmányának első részében foglalkozik a pályaalkal­masság és beválás értelmezésével, és azok elméleti, kon­cepcionális kérdéseit tisztázza. TÓTH FERENC A pszichológiagyakorlat interpretációja műszakiak szá­mára Az Országos Továbbképzési Kutató Intézet Módszer­tani Osztálya 1973 októbere óta szervez módszertani tan­folyamokat a pedagógiai képesítéssel nem rendelkező mun­kástovábbképzési oktatók számára. A cikk lényegét a négy­pontos felsorolás tartalmazza, amely mögött az a törekvés áll, hogy a munkástovábbképzési oktatók ismerjék és tu­datosan használják fel a cél irányába ható csoporteffektu­­sokat. IFJ. GYENES ANTAL Szervezeti struktúra és kezdeményezés A szerző egy empirikus vizsgálat adatai alapján négy vezetői típust különböztet meg a kezdeményezés szempont­jából, s azokat a szervezetekben érvényesülő tényezőket elemzi, amelyek az egyes típusok kialakulásában közre­játszanak. Megállapítja, hogy a szervezetek alapvetően kétféle megoldást alkalmaznak a technológia, a szervezeten belüli koordináció és a környezet követelményeinek való megfelelés céljából. VÁRI ISTVÁN Az üzemvezetők és a művezetők pályája A tanulmány konkrét szociológiai vizsgálat alapján elem­zi az üzemvezetővé és művezetővé válás folyamatát a Csepel Vas- és Fémművekben. Összehasonlítja az üzem­vezetői és művezetői munkakörökben dolgozók életpályáját s a két beosztásban dolgozókkal szembeni követelmények eltéréseit. MARTINKA GYULA Automatizálás és ergonómia A szerző cikkében utal az automatizálás és az ergonómia összefüggő kérdéseire. Leírja, hogy az „ember-gép-környe­­zet” rendszeren belül az ember túlterhelésének védelmére milyen lehetőségek vannak. Követelményként állítja fel, hogy a bonyolultabb munkaeszközök, gépek kialakításánál, szerkesztésénél stb. mindinkább nélkülözhetetlen az ergo­nómiai követelmények összefogó tudományos alkalmazása. A különböző munkával járó zavaró környezeti tényezők fel­tárása során eljut az ergonómiaszabványosítás törvénysze­rűségeihez, azok szükségszerűségeihez. Külön kiemeli a nemzetközi szabványosítási tevékenységek, együttműködé­sek fontosságát. DR. WASZ GÉZA A munkahelyi légszennyeződés A közlemény röviden ismerteti a munkahelyi légszennye­ződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, bemutatja a légszennyeződés mértékének értékelését és a munkahelyek levegőtisztasági besorolását, majd tárgyalja a légállapot időbeli változását folytonos és szakaszos üzemmódú szel­lőzés esetén. DREVENKA RÓBERT „Ember-gép rendszer és környezet”. Tájékoztató a II. Nemzetközi Ergonómiai Szimpozionról Dubrovnyik 1975 Szerző rövid tájékoztatást nyújt az „Ember-gép rendszer és környezet” szimpozionról. Cikkében informatív jelleggel közli a II. Nemzetközi Ergonómiai Konferencia tematikai felépítését: — általános ergonómiai kérdések — ergonómia az iparban — ergonómia a közlekedésben — az ember a munkafolyamatban — szabványok az ergonómiában. ANNOTÁCIÓ

Next