Esti Budapest, 1954. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-01 / 206. szám

SZÍNHÁZAK­& A? Operaház Margitszigeti Szín­pada: Szentivánéji álom, a Nem­zeti Színház előadása az árvízká­rosultak megsegítésére (8). — Károlyi-kert: Állami Hangverseny­­zenekar „IC-bérlet, 10. est (8). — Fővárosi Nagycirkusz: Mese a cir­kuszban (4. 8). szeptember 1. EGY ÉJ VELENCÉBEN (kísérőmű­­sor: Sportoló falu): CORVIN (Kisfaludy-köz) háromn. 4, 6. fél 9. UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) fél 5. háromn 7, 9. MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b.) negyed 6. fél 8. RÓZSAVÖLGYI KERTMOZI (Rózsavölgyi-tér) 8 óra, szerda szünnap. HŰTLEN ASSZONYOK: SZABAD­SÁG (Bartók Béla út 64.) 10. 10. 2. 4. negyed 7. fél 9. TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky­ út 36.) fél 5. háromn. 7 9. DUNA (Fürst Sándor­ u. 7.) fél 5. háromn. 7. 9. LUXUSTUTAJON: SZIKRA (Lenin­­krt. 120.) prol. fél 10 fél 12. háromn. 2. 4. negyed 7. fél 9. URÁNIA (Rákóczi-út 21.) prol. fél 5. háromn. 7 9. RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József­ Attila tér 4.) negyed 6. fél 8. szerda szünnap. A KIS KARMESTER: VÖRÖSMAR­TY (Üllői út 4.) 3. hétre prol. fél 10. fél 12. fél 2. fél 4. há­romn. 6. 8. PUCCINI: VÖRÖS CSILLAG (Lenin­­krt. 45 ) 3. hétre prol. fél 5. há­romn. 7. 9. MÁJUS 1 (Mártírok útja 55.) 4. hétre prol. 4. fél 7. 9. TÖRVÉNYENKÍVÜLI LOVAG­­MŰ­VÉSZ (Lenin­ krt. 88) 3. hétre prol. 4.­ negyed 7. fél 9. FEL­­SZABADULÁS (Flórián­ tér 3.) fél 4. háromn. 6, 8. KOSSUTH (Váci út 14.) prol. fél 5. hu- Női és férfi segédmunkást­­, kát bádogos és csőszerelőt, villany- és lánghegesztőt azonnali belépésre felvesz a Savanyúság- és Halkonzerv-­­ gyár, Budapest, X., Gém-­­ utca 4. sz. romn. 7. 9. SZIGET (Margitszi­get) 3. hétre prof. 8 óra. A KIS MUCK TÖRTÉNETE: DÓZSA (Róbert Károly-krt. 59.) fél 5. háromn. 7. 9. 1. Magyar híradó, 2. 1954/4. sz. Sporthíradó, 3. Uraltu állam kultúremlékei, 4 A korcsolya bajnokai, 5. Jó fogak, jó egész­­ség: HÍRADÓ (Lenin-krt. 13.) Reggel 9-től este 11-ig folyta­tólag. Kémek a vonaton (kísérőműsor: Harmadik találkozás) BÁSTYA (Lenin-krt. 8 ) 11. 1. 3. 5. 7. 9. Arlberg express: BETHLEN (Beth­len Gábor-tér 3.) 4. negyed 7. tél 9. CSOKONAI (Népszínház­­u. 13.) 3. hétre prol fél 4. há­romn. 6. 8. TANÁCS (Szt. Ist­­ván-krt. 10.) 10. 12. negyed 3. fél 5. háromn. 7. 9. PETŐFI (Pongrác­ u 9.) fél 6. három­negyed 8. Kínai útinapló: ÓBUDA (Selmeci­­út 14.) 4. negyed 7. fél 9. Halhatatlan melódiák: ADY (Ta­nács-krt. 3.) 3. hétre prol. fél 4 háromn. 6 . SPORT (Thö­köly­ út 56.) 3. hétre prol. 4. negyed 7. fél 9. Apa lett a fiam. JÓZSEF ATTILA (Kálvária­ tér 7.) prol. fél 4. há­romn. 6. 8. HALADÁS (Bartók Béla­ út 128.) fél 4. háromn. 6. 8. A vánalom tüzében: BEM (Már­tírok útja 5/b.) prol. fél 11. fél 1. fél 3. fél 5. fél 7. fél 9. TINÓDI (Nagymező-u. 8.) prol. fél 4. háromn.­­ 8. MARX (Landler Jenő-u. 39.) 4. 6. 8. Veszélyes fuvar: BBKE (Mauthner Sándor-u. 48 ) 4. 6. 8. Kegyetlen tenger: BÁNYÁSZ A- terem (József-krt. 63.) prol. 4. negyed 7. fél 9. VERSENY (Pa­taki István-tér 14.) fél 6. há­romn. 8. Kávéház a főúton (kísérőműsor: Este a kultúrházban): BÁ­NYÁSZ B-terem (József­ krt. 63.) prof. fél 4. háromn. 6. 8. Schubert: TATRA (Üllői­ út 63.) 4. negyed 7. fél 9. Szibériai rapszódia: ÁRPÁD (Ke­­repesi-út 146 ) negyed 6. fél 8 Póruljárt kérő: HAZAM (Váci-út 150.) 4. negyed 7. fél 9. Fehér homály: ZRÍNYI (Lenin­­krt. 26.) 4. hétre prol. 4. ne­gyed 7. fél 9. Az öt barát (kísérőműsor: Dicsősé­ges Tanácsköztársaság) PEN­­TELE (Lenin­krt. 39.) prol. 10. 12. 2. 4. 6. 8. Szerelem engedély nélkül: AL­KOTÁS (Alkotás­ u. 11.) 4. ne­gyed 7. fél 9. Tavasz a jégen (kísérőműsor: Al­kot a nép): RÁKÓCZI (Rákóczi­­út 68.) prol. 11. 1, 3. 5. 7. 9. OTTHON (Beniczky­ u. 35.) fél 4. háromn. 6. 8. Szkander bég: HONVÉD (Rákóczi­­út 82.) prol. fél 11. 1. fél 4. 6 fél 9. Rigoletto: ÉVA (Erzsébet kir­né­­út 36/b) fél 4. háromn. 6. 8. A balett gyöngyszemei (kísérő­­műsor: Akvárium): NAP (Nép­­színház-u. 31.) fél 4. háromn. 6. 8. Szicíliai vérbosszú: ÚJLAKI (Bécsi­­út 69.) fél 4. háromn 6. 8. KUL­TUR (Kinizsi­ u. 28.) fél 4. há­romn. 6. 8. MÓRICZ ZSIGMOND KULTÚROTTHON (Jókai­ u. 2.) háromn 6. 8 Nézz a tükörbe: PARTIZÁN (Üllői­­út 101 ) 4. negyed 7. fél 9. Az ezred lánya: DIADAL (Kriszti­na krt. 155.) 4. negyed 7. fél 9. Köznapi komédia: VASVÁRI (Ke­­repesi-ilt 44.) háromn. 4. há­romn. 6. 8. Távoli kikötő: IPOLY (Csáky-U. 65.) 4. negyed 7. fél 9 Egy ifjú házaspár története: ELŐ­RE (Delej-u. 41.) fél 6. háromn. negyed 8 Marina sorsa: PARK (Városmajor) 31-én 9 óra i m 11 m I m i m Hl ■ I ■ I ■ i ■ i m i ■ I ■ 11! I m i m i mm i m i m i rm i m i ■ i ■ i m i ■ i mm i m i m i m i m Tekintse meg a Wjl *nTl ami CORVIN ÁRUHÁZBAN a televízió és rádió­­kiállítást Televíziós adások 1955-ös Orion-rádió bemutatása Magnetofon hangfel­vétel Nyitva szept. 13-tól Belépés díjtalan JkI BUDAPEST SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 1. 1I Évek óta vitatott kérdés: — nem állítjuk, hogy sorsdöntő, mégsem lényegtelen — milyen legyen a tánczene, s milyen le­gyen a táncdal szövege. „Nem mindegy — kérdezik egyesek - mire táncol az ember?“ Má­sok viszont bosszankodnak az ízléstelen vagy az erősza­kolt, úgynevezett „vona­las“ táncdalokon. Mivel pe­dig a táncdal szövege, leg­alábbis formája szerint vers, egy költőhöz fordultunk, mond­ja el véleményét a táncdalok szövegéről. Keszthelyi Zoltán, József Attila-díjas költő a következő­ket mondja: — A legújabb táncdalok va­lamivel jobbak a két-három évvel ezelőttieknél, de szövegüket nagyrészt a költészet konfekciótárából merítik. A táncdalszövegeket rendsze­rint olyan emberek írják, akik csak szövegírók, s kevés ben­nük a költői tehetség. Az ilye­nek könnyen vesznek át szok­ványos fordulatokat, rímeket, hasonlatokat, képeket ugyan­abban a formában, amelyikben mások már sokszor leírták. A „Vadvirágos rét“, a „holdvilá­gos nyári éjszaka“ emlegetése már nem az eredeti képet lát­tatja velünk, hanem gyakori ismétlődésével csak untat, bosszant. — Vannak olyan táncdalszö­vegek is, amelyeknek írói va­lamikor mint költők indultak el pályájukon. Ki ne hallgatná vagy énekelné szívesen az Ál­lami Áruház című operettből ismert dalokat. Szerzőjük a népszerű humorista, Darvas Szilárd. — A táncdalok legtöbbjét azonban érzelgősség, s nem ér­­zelmesség jellemzi. Kialakult a sablonos dalszövegírás, amely olyan eszközökkel él, amiket a lírai költészet már régen sutba dobott, mint zörgő díszeket. De ezek a díszek csil­logók is, ezért vonzzák az ava­tatlan versírókat. — S az avatott költők tud­nának-e, akarnának-e segíteni ezen a helyzeten? — kérdez­zük. — Van, aki nem tud tánc­dalt írni, mert másféle az ér­deklődése, s van, aki rangon alulinak tartja. Szerintem csak az írjon, aki szívesen teszi. Ámbár Béranger nem tartotta egyéniségéhez méltatlannak, hogy szatirikus költeményeit énekeljék. Petőfi és Arany is örült, hogy dalaik közül nem egy annyira elterjedt, hogy so­kan már népdalnak hitték ... Én nem zárkóztam el a tánc­­dalszöveg írásától. Próbálkoz­tam dallamos ritmusú szöveg­gel, verssel. Hajdú Julia, is­mert tánczeneíró meg is zené­­sítette, de „nyomtalanul el­tűnt“ a Műsoriroda berkeiben. Ez ugyan nem szegte kedve­met, de úgy vélem, ha szük­ség van a sablonoktól mentes, művészi, esztétikai és eszmei értelemben egyaránt értékes dalokra, akkor e műfaj hivata­los irányítóinak jobban kell közeledniök a költőkhöz. — Téma van rengeteg... Fő téma persze a szerelem, de nem arra a három-négy kapta­fára, mint eddig, hiszen a sze­­retem íelé­­gáltangalop és a leg­­felemelőbb érzések egyike. Ugyancsak helye van a tánc­dalok közt a szatirikus témá­­júaknak is. Végül megjegyezzük, hogy talán elsősorban azokra kelle­ne gondolniuk a költőknek, akiknek a számára készülnek a táncdalok. — Természetesen, ha meg­értjük, hogy az ifjúság énekel­ni, táncolni akar és mély ér­zelmeit — „szív-ügyeit is“ — viszont akarja látni nemcsak nagyobb terjedelmű irodalmi művekben, hanem énekelhető és táncrahívó költeményekben is, akkor szívesen írunk ilyen verseket. (K. E.) 11 A TÁNCZENE ÉS A KÖLTŐ Keszthelyi Zoltán nyilatkozata a táncdalszövegekről A Budapesti Konzervgyár férfi és női segédmunkáso­kat azonnal felvesz üzemi idénymunkákra. Jelentkezés­e a vállalat Budapest, X. ker. Maglódi­ út 47. sz. alatti telephelyén reggel 8 órától munkaügyi osztályon. vállalatok; közületek; szövetkezetek; KISIPAROSOK! MAGÁNVÁSÁRLÓK! FIGYELEM! A Bél- és Szőripari Vállalat alább feltüntetett üzle­teiben hordósenyv korlátlan mennyiségben kapható. Vidéki megrendelők közvetlenül a Bél- és Szőripari Vállalathoz, Budapest, IX. ker. Gubacsi­ út 25. sz. forduljanak. VII. , Garay-tér csarnok 67. sz. fülke, VIII. , Teleki-téri piac 39. sz. fülke, IX. , Tolbuchin-krt. Vásárcsarnok 122. sz. fülke, XIII., Él­munkás-téri piac 5. pavilon 37. sz. fülke, XIX. , Kispest, Kossuth-téri piac 77. sz. fülke, XX. , Pesterzsébet, Kossuth-utcai csarnok 17. sz. fülke XXI. , Csepel, Deák-téri piac 25. sz. fülke, IV., Újpest, István-téri piac, Bazár épület, II., fény utcai vásárcsarnok emeleti terasz 35. sz. fülke. is k­i íri !! ! XX 1. Dunajevszkij: Tavaszi Induló, Két magyar népdalcsokor, Kere­kes: Hajnali vallomás, Vécsey: Dal a visszhangról, Kerekes: Bol­dog nyár, Chirescu: Békeharcosok éneke. 2. Katonakórus a Faust-ból, Gyapotszüretelők dala, Erdész le­vele, Mit tegyek? Gyöngyhalász (részlet Bizet: Gyöngyhalász cí­mű operájából), Visszhang-kerin­­gő, Cigánykórus. A fenti műsorok közül az első az Óbudai Goldberger Gyár körülbelül 11 tagból álló Béke-brigádjának, a második az Óbudai Hajógyár körül­belül 16 tagból álló Mikro­fon-brigádjának egy-egy sza­badtéren elhangzott műsora. Közöljük ezt a két műsort, mert a fővárosban, sőt az egész országban egyre gyakrab­ban észlelhető, hogy 8—16 fő­nyi kisegyütteseik olyan műsor­anyagot válogatnak össze ma­gaiknak, amelyeknek művészi tolmácsolására adottságaiknál fogva képtelenek. Ebből következnek azután a helytelen szólamcserék, szó­lamelhagyások és sajnos, sok esetben az ennél is súlyo­sabb elbírálás alá eső har­móniaváltozások. Ezenkívül ez a sokrétű, olykor merőben ellenkező zenei műfajokból összeszedett repertoár stílus­beli ellentétei folytán is más­más előadóegyüttest kívánna meg. Nem képzelhető el tehát, hogy ezek közül a kis együtte­sek közül bármelyik is képes ilyen módon művészi vagy mű­vészit megközelítő produk­cióra. Mi az oka az ilyen műsorösz­­szeállításnak? Az kétségtelenül nagy szere­pet játszik, hogy a táncszámok sablonos fordulatai, fáradság­­nélküli, kis munkával elér­hető, gyors tanulást jelente­nek. Könnyít munkájukon az is, hogy az igényesebb­­ műveket a fentemlített kény­szerítő okoknál fogva a fen­tebbi módon „testre szab­ják“, s ezzel tulajdonképpen megszüntetve a műgondot, a művészi elmélyülést, néhány próba alatt előkészíthetnek egy-egy új műsort. De nem ez az effajta össze­állítás fő oka. A fő ok kivilág­lik a műsor sokrétűségéből: tapogatóznak, találgatják, mi lenne számukra a legmegfele­lőbb. Azért is közöljük az Óbudai Hajógyár műsoranya­gát, mert az ő kultúrfelelősük fejezte ezt ki legvilágosabban, amikor ezt mondta: „Jelenlegi körülményeink között nem tu­­dun­k énekkart szervezni. A je­lentkező énekeseknek, ha ke­vesen vannak is, módot kell adnunk az éneklésre. Tudjuk, hogy műsorszámaink nem min­dig megfelelőek, ezért sokat el is hagytunk már belőlük. Szí­vesen vennénk, ha nyár végén a Népművészeti Intézet egy félnapos ak­kétot tartana szá­munkra.“ És adjunk helyet egy olyan kisegyüttes karvezetőjé­nek, aki már megtalálni vél­te a maga helyes műsor­anyagát. Az Óbudai Kalap­gyár együttesének vezetője ezt mondta többi között: „Együttesünk öt férfi, hat női énekesből, két hegedűs­ből, egy gitárosból, egy har­­monikásból és egy zongo­ristából áll. Énekkari műveket nem tűzhetünk műsorra. Úgy érzem, az ilyen kisegyüttesek számára megfelelő az általunk választott út. Legutóbb kü­lönböző nemzetiségű klasszikus operettszerzők műveiből, adott­ságainknak megfelelő kórus­részeket válogattunk ki, s ál­lítottuk össze Zenei Képes­könyv címen. Azelőtt a baráti népek dalaiból Utazás címen állítottunk össze egy hang­­szerkíséretes műsorszámot. Énekelünk, előadunk tömegda­lokat is. De sohasem tűzünk műsorra operarészletet, tánc­dalokat, s általában olyant, amit létszámunk miatt stílus­talanul adnánk elő vagy amelyben változtatásokat kel­lene eszközölni.“ Ha a körülmények folytán arra kényszerülnek is az egyes üzemek, hogy kislétszámú énekegyütteseket hozzanak lét­re, ezek működjenek lehetőleg mindig kamarakórusként. Ez­zel megmaradnak énekkaraink a kóruskultúra területén, míg a most követett út célja bi­zonytalan, homályos. De ha itt­­ott arra kényszerülnének, hogy kisegyüttesüket más műfaj fe­lé irányítsák, úgy olyasféle megoldást kell találniuk, ami­lyent a kalapgyáriak találtak maguknak. Bízunk abban, hogy a Népművészeti Intézet zenei osztályán teljesítik Papp elv­társ kérését, s egy olyan an­­kétot szerveznek, ahol az együttesek tagjai és vezetői ki­váló szakemberekkel véle­ményt cserélhetnek. Addig is szolgáljon okulásul ez a né­hány sor. Az együttesek veze­tői, ha nem elég biztosak a dolgukban, kérjenek tanácsot a Népművészeti Intézet, a népművelési szervek vagy a szakszervezetek zenei szakem­bereitől. Semmiképpen se vi­gyenek azonban a dolgozók elé olyan műveket, amelyeknek előadásával együtteseik nem tudnak megbirkózni. Tűzzenek műsorra kisebb igényű darabo­kat, mert a kicsit is lehet mű­vészi módon előadni — s ezt élvezettel hallgatjuk; de a nagy művek művészietlen tor­zításban való előadása semmi gyönyörűséget nem okoz. Varga Károly : Mit énekeljenek a kislétszámú üzemi együttesek? I I II1t 1 II 1t III­­IX I I I IX. iiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiMiiiMiiiMiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiimiii Peter Zlatarev bolgár szobrászművész magyarországi tartózko­dása alatt szobrot készített Medgyesi Ferenc szobrászművészről, Medgyesi Ferenc a szoborral. 'Mm&QrmQma új és használt kés­­zpén­zért ku­pes't a MEH is a Jaroenny i a toolőhelye. telefonkieásra háznál is áteessidk. vm.Spdelui a. 19 .Tel: 131-5041- íTil­­i­s Szent Mihály kútja Szent Mihály kútja vizet csurgat, Szent Mihály kútnál vér folyik, Nem legendákban, hős regékben, Ezerkilencszáznegyvennégyben Augusztus hóban napokig. Szajna partján alkony száll le, Szajna partján hajnalodik, Barrikád áll a híd tövében, Felhőként leng zászló az égen, Párizs most vívja harcait. Párizs népe, szabadság népe Palástot rád rőt ég borít, Tank támadja barrikádunkat. Szent Mihály kútja vizet csurgat, Szent Mihály kútnál vér folyik. Tank vadul ránk hiába támad, Tanknál erősebb indulat Szítja szívünk a barrikádon, S vöröslő alkony Szajna-tájon Felgyújtja Szent Mihály utat. A partizánok napja ez ma, Zászlónk diadal lengeti, Hallgasd: újra szabadon szárnyal A két francia szabadságdal S Szent Mihály kútját zengeti. Murányi-Kovács Endre A KULTÚRHÍREK 5000 jelentkező a József Attila szabadegyetemre Befejeződtek a jelentkezéseik a József Attila szabadegyetem­re, s szeptember közepén meg­kezdődnek a beiratkozások. A dolgozók nagy érdeklődését bizonyítja az, hogy mintegy ötezren jelentkeztek a szabad­­egyetem előadásaira. Különö­sen sokan érdeklődnek a mű­vészettörténet iránt: a jelent­kezők száma megközelíti a 2500-at. A József Attila sza­badegyetem előadásai október 5-én kezdődnek. A ..Budapesti séták“ szeptemberben A Budapesti Történeti Mú­zeum és a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretter­jesztő Társulat szentemborbere is megrendezi a népszerű bu­dapesti sétákat. Vasárnapon­ként a Vár, Aquincum és Óbuda műemlékeit mutatják be az érdeklődőknek. Utolsó bérleti estek a Károlyi-kertben Az Országos Filharmónia Hangversenyközpont A, B, C és D bérleteinek utolsó estéit a következő napokban rende­zik meg: pénteken a Művész­klubban tartja utolsó bérleti estjét a Tátrai-vonósnégyes. A C-bérlet utolsó előadását pén­teken este a Károlyi-kertben rendezik. Műsoron Beethoven hegedűversenye és Sugár Rezső „Hősi ének“ című műve szere­pel.

Next