Esti Budapest, 1956. február (5. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
A Chinoin-gyár dolgozóinak nagygyűlése A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára dolgozói tegnap délután nagygyűlésen tárgyalták meg a belpolitikai helyzetet, iparunk múlt évi munkáját és az 1956. év feladatait. A nagygyűlés előadója Harustyák József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, az Elnöki Tanács Tagja, a gyár dolgozóinak országgyűlési képviselője volt. Bevezetőben részletesen ismertette hazánk belpolitikai és gazdasági helyzetét. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket 1950ben elértünk, s amelyekben jelentős részük van a Chinoin-gyár dolgozóinak is. A gyár éves tervét minden részletében teljesítette, sőt felemelt exporttervét 107,5 százalékra túl is teljesítette. A jó munka bizonysága, hogy a Chinoin-gyár 1955-ben kétszer lett élüzem, s elnyerte a felszabadulási serleget is. A gyár munkásai csatlakoztak a húsz budapesti üzem felhívásához, s vállalásukat túlteljesítették. Ezeknek az eredményeknek egyaránt részesei a gyár vezetői, műszaki gárdája, a pártszervezet, a szakszervezet , az egész üzemi gárda. Harustyák elvtárs figyelmeztette a munkásokat: az idézett eredmények nem válhatnak az elbizakodottság forrásává. Szólt azokról a hibákról, amelyek iparunk jelenlegi helyzetét jellemzik. Elmondta: bajok vannak még a technológiai fegyelem megtartásában, nem mindenütt használnak hazai alapanyagot, még ott sem, ahol erre egyébként lehetőség volna. Van erre példa a Chinoinban is. Több figyelmet kell fordítani az újítómozgalom kibontakoztatására és a mozgalmat gátló bürokrácia felszámolására. Majd részletesen ismertette az 1956-os népgazdasági terv feladatait az iparban. Elmondta, hogy a gyógyszertermelés több mint 25 százalékkal emelkedik a múlt év termeléséhez viszonyítva. Ezután ismertette mezőgazdaságunk terveit , hogyan növekedik a dolgozók reálbére, kulturális és szociális ellátása a párt határozatainak nyomán. A nagygyűlés Darvasi József igazgató felszólalásával ért véget. Véget ért a földművesszövetkezeti mozgalom tizedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepi tanácskozás Befejeződött a földművesszövetkezeti mozgalom tizedik évfordulója alkalmából az Országház kongresszusi termében tartott ünnepi tanácskozás. A tanácskozás második napján a délelőtt folyamán több felszólalás hangzott el. Bognár József elvtárs, belkereskedelmi miniszter felszólalása után több hozzászólás hangzott el, majd Apró Antal elvtárs, a Központi Vezetőség és a Minisztertanács nevében üdvözölte az ünnepi tanácskozás részvevőit, s általuk a földművesszövetkezeti mozgalom sok százezer tagját. — A földművesszövetkezetek nagy iskola a dolgozó parasztok számára — mondta a többi között. — Lehetővé válik, hogy a dolgozó parasztság megismerje a termelés, a gazdasági ügyek közös intézését, a szövetkezésben rejlő hatalmas erőt és ezúton is közelebb kerüljön a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. — Apró elvtárs beszédében méltatta a szövetkezeti mozgalom eredményeit, s hangsúlyozta, hogy — most új, nagy feladatok előtt állnak a földművesszövetkezetek is. Vezetőiknek, tagjaiknak ki kell venni részüket abból a munkából, amely most az egész országban a párt Központi Vezetősége márciusi és júniusi határozatai megvalósításáért folyik. A mezőgazdaság fejlesztésében elkövetett jobboldali hibák felszámolása, a termelőszövetkezetek gyorsabb ütemben való fejlesztése, a gazdálkodás jobb megszervezése, a mezőgazdasági termelés egészének növelése igen nagy feladat és végrehajtásukért sokat tehetnek a földművesszövetkezetek. Ezután a falusi lakosság ellátásáról, majd a szövetkezeti demokrácia erősítéséről szólott. Apró elvtárs beszéde után hozzászólásokkal folytatódott az ünnepi tanácskozás. Felszólalt Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter, Daravár Lajos, a Borsod megyei Pártbizottság munkatársa, majd Krizsanik Jánosné, a Pásztói Földművesszövetkezet igazgatósági tagja. A felszólalások után Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében kormánykitüntetéseket nyújtott át a földművesszövetkezeti mozgalom számos vezetőjének és dolgozójának. A kitüntetések átadása után Vas Zoltán elvtárs zárszavaival ért véget az ünnepi tanácskozás. Földművesszövetkezeti dolgozók kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a földművesszövetkezeti mozgalom megindulásának tizedik évfordulója alkalmából, valamint a földművesszövetkezetek zöldség- és gyümölcsfelvásárlási és értékesítési munkájában kiemelkedő eredményeik elismeréséül a MUNKA ÉRDEMREND kitüntetést adományozta Dögei Imrének, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnökének, Nyers Rezsőnek, a Szövetkezetek Országos Szövetsége igazgatósága elnökhelyettesének, Szabó Miklósnak, a Földművesszövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetkezeti Központi Igazgatósága elnökének, Szigeti Istvánnak, a Zöldség-, Gyümölcs Értékesítő Országos Szövetkezeti Központ igazgatójának. Az ünnepi évforduló alkalmából számos földművesszövetkezeti vezető és dolgozó részesült még a Szocialista Munkáért Érdemérem és Munka Érdemérem kormánykitüntetésben. A kitüntetéseket az ünnepi tanácskozás keretében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke adta át. (MTI) MINDENKIT ÉRDEKEL ... hogy képzőművészeti bemutató nyílik a Divatcsarnokban A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja Képcsarnokai Vállalat a képzőművészeti hetek alkalmából a Magyar Divatcsarnok Állami Áruház bútorosztályán február 1-től 29-ig bemutató képkiállítást tart. A mai magyar művészek alkotásaiból rendezett képbemutatón kiállított művek részletre is megvásárolhatók. (MTI) .. ■ hogy kiváló minőségű mosógépeket gyárt a Fémtömegcikk Művek ♦ A Fémtömegcikk Művek a napokban új kivitelű mosógépének mintadarabját mutatta be a kereskedelemnek. Ez a | gép az eddigieknél ízlése- * sebb kivitelű, űrtartalma fél kilóval nagyobb, konstrukció-? ra is sikerültebb. A több szín-f ben készülő új mosógépek a | második negyedév folyamán kerülnek forgalomba, a jelen-legivel azonos árént. A Fém-1 tömegcikk Művekben az évi folyamán tizenötezer újfajta mosógépet készítenek. (MTI) t , hogy öt év alatt nyolcmillió négyzetméteren fásítanak Budapest területén. A fővárosban az utak mentén, a parkokban, a kopár külterületeken évről évre díszfák és erdei fák tízezreit ültetik el. Az elmúlt ősszel is több, mint 1 200 000 négyzetméteren ültették platánlevelű juhar-, ezüstjuhar-, ostorfa-, hárs- és kőrisfa-csemetéket. Húszezer szépen fejlett 4—5 éves koronás fa, 34 000 suhány és 42 000 csemete került a parkokba, az utak mentére. Új fasorok húzódnak már a külső kerületek utcáin, s fokozatosan eltűnnek a peremvárosrészek kietlen foltjai. Az ősszel zömmel a Népligetben fásították — 60 000 négyzetméternyi területen —, de a Gellérthegy kopárosain is facsemeték növekednek már, s új fasorok díszlenek Rákoskeresztúron, Újpesten. Budapest területének nagyarányú fásítását a következő öt évben folytatják. Ez idő alatt nyolcmillió négyzetméteren ültetnek facsemetéket. A Népligetben, a Gellérthegyen, a Tabánban, a Martinovics-hegyen, a Várhegyen, a XIV. és a XX. kerületben, de más kerületekben is 120 000 sor- és parkfát, 214 000 suhángot, dísz- és gyümölcscserjét, 200 000 facsemetét ültetnek el. (MTI) SZÁNTÓ BERI Hetvenöt évvel ezelőtt született Szántó Béla elvtárs, a magyar kommunista párt hűséges, meg nem alkuvó harcosa. Élete és munkássága egybeforrt a munkásmozgalommal. Alapító lapja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd egyik első titkára lett. A Tanácsköztársaság idején mint hadügyi népbiztos, fáradhatatlanul szervezte a magyar vörös hadsereget. A felszabadulás után 1948- tól, 1951-ben bekövetkezett haláláig, a Magyar Népköztársaság varsói követe volt. Ezen a napon, születésének 75. évfordulóján hálatelt szívvel tisztelgünk a párt, a magyar munkásosztály fia, Szántó Béla elvtárs emléke előtt. Fogadás az Újságíró Klubban A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége a magyar sajtó napja alkalmából kedden este fogadást rendezett az Újságíró Klubban. Részt vett a fogadáson Horváth Márton, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, a MUOSZ elnöke, Galló Ernő, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint a magyar sajtó és a rádió vezető munkatársai. Jelen voltak a fogadáson a külföldi sajtó budapesti képviselői, valamint több budapesti diplomáciai képviselet sajtóattaséja. A fogadáson Kenyeres Júlia, a MUOSZ elnökségének tagja, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóhelyettese mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után Sz. Krusinszkij, a Pravda budapesti tudósítója tolmácsolta a Pravda szerkesztőségének üdvözletét a magyar újságíróknak. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. (MTI) Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó napja alkalmából kitüntetéseket adományozott újságíróknak, valamint a sajtó munkás- és dolgozó paraszt-levelezőinek. Gábor Pál, a Népszava szerkesztő bizottságának h. vezetője, Földes György, a Ludas Matyi felelős szerkesztője, Rókás Sándor, a Szabad Nép szerkesztő bizottságának titkára és Kálmán Endre, a Pártélet szerkesztője a MUNKA ÉRDEMREND; Bertalan József, a tatabányai VIII akna dolgozója, a Népszava levelezője. Tollas Sándorné levelező, a debreceni rákositelepi Petőfi Tsz tagja a SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM, Kiss András, a Ganz Vagongyár dolgozója, az Esti Budapest levelezője, Kalocsai Viktor, a Béke Tsz tagja a Pest megyei Népújság levelezője, Nusszer Péter, a Pécsi Csatornaművek többszörösen kitüntetett dolgozója, a Dunántúli Napló levelezője, Joó István, a Makói Gépállomás traktorosa, a Viharsarok levelezője és id. Kardos János, a nádudvari Vörös Csillag Tsz tagja, a Termelőszövetkezet levelezője a MUNKA ÉRDEMÉREM kitüntetésben részesült. Ezenkívül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a sajtó és a rádió számos dolgozójának, köztük Révai Istvánnak, az Esti Budapest munkatársának a MUNKA ÉRDEMÉREM, a népművelési miniszter a sajtó és rádió több dolgozójának, köztük Soós Jánosnak, az Esti Budapest munkatársának a SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntető jelvényt adományozta. A kitüntetettek nevében Gábor Pál, a Népszava szerkesztő bizottságának h. vezetője mondott köszönetet. (MTI) MÉG ELKÉPZELNI is nehéz erről a kedves arcú,határozott beszédű fiatalasszonyról, hogy reszketett a szíve, amikor bekopogtatott egy lakás ajtaján, hogy összefolyt előtte a világ, amikor a lakógyűlésen bejelentették: ő lesz az előadó. • Pedig így volt. Kezdetben nagyon félénk voltam. De teltek az évek, párttag lettem, elküldték pártiskolára, először háromhónaposra, aztán öthónaposra... — Duka Jenőné az MNDSZ IV. kerületi szervezetének elnöke mosolyog. — A férjemnek köszönhetem, hogy politizálni kezdtem. „Itt az ideje, hogy te is dolgozz...” — mondta házasságunk után néhány hónappal. A szomszédasszonyunk vett szárnyai alá, így lettem az MNDSZ tagja. Lassan megismertem az asszonyi gondokat, megtanultam társaim nyelvén beszélni. Szerintem ez a legszebb munka. Tanítani, segíteni. — Harmincöt üzemi és öt területi szervezetünk van. Az üzemek asszonyaival kevesebb a gondunk, ami természetes is. Műveltebbek, politizálnak. A háziasszonyok is aktívabbak, mint néhány évvel ezelőtt, de nekik több segítségre, több biztatásra van még szükségük. Türelmesnek, következetesnek kell lenni, lépésről lépésre lehet csak az elmaradottabb háziaszszonyokat bevonni a szervezet életébe. Alkotmányunk biztosítja az egyenjogúságot. A mi feladatunk, hogy erre állandóan figyelmeztessük az asszonyokat. Gyakran igen fájdalmasan szól közbe az élet. Előfordul, hogy egyik-másik aszszonyunk már csak akkor ad nekünk igazat, amikor válságba kerül a családi élete. A férj, aki tanul, állandóan fejlődik, előbbutóbb észreveszi asszonya elmaradottságát. Nincs közös témájuk, mind gyakoribbak a zsörtölődések é s kész a baj. A MAGAM példájával tudom a legjobban bizonyítani: azóta érzem, hogy egyenrangú vagyok a férjemmel, amióta tanulok. Magabiztosságot, erőt és önbizalmat ad az asszonyoknak, ha kilépnek a szűk „konyhapolitikából”. Óriási erő az asszonyok, az anyák ereje. Egyesíteni kell ezt az erőt. — Közvetlenebb hangú politizálással gyűjtjük magunk köré az asszonyokat. Régen Szabad Nép-félórákat, olvasóköröket rendeztünk, azóta már asszonyaink „megtanultak” olvasni. Szükségszerűen sokrétűbb, színesebb programról kellett gondoskodnunk. Előadások a gyermeknevelésről, az egészségvédelemről, a világ asszonyainak munkájáról, harcairól... Dukáné elvtársnő szavai felölelik az egész szervezet életét, munkáját. EGY-EGY félmondattal elénk villant bajokat, R. L.-né sorsát, akinek három gyermekét az MNDSZ-szervezet vette gondjaiba, mert az apa elhagyta őket, a 18 éves anya pedig nem képes egyedül boldogulni velük. Az örömök kisimítják homlokán a gondredőket: egy év alatt háromezer új taggal nőtt a kerületi szervezet ereje, a Duna Cipőgyárban 35 női brigád dolgozik a tervért. VAN ÍRÓASZTALA, de ritkán ül mögötte. Reggeltől estig járja az üzemeket, a területet. Mindenhová elviszi optimizmusát, a kedves, egyszerű lényéből fakadó erőt. S este, amikor otthonába tér, ölébe bújik kicsi fia — neki is jut a szeretésből. A családi fészek nem veszít melegéből. Dukánét a párt tanította meg, hogyan őrködjön otthon, az egész kerületben az élet lángja felett. *. A. LELKESEDÉSÉBŐL FAKADÓ ERŐT Dicső elődök nyomában 'Tizennégy évvel ezelőtt — 1942. február elsején —* ^ jelent meg először pártunk központi lapja, a Szabad Nép. Ez a nap immár hagyományosan a szabad magyar sajtó napja. Ezen a napon megemlékezünk a sajtó nagyszerű forradalmi hagyományairól, azokról a küzdelmekről, amelyeket népünk legjobbjai a nép felvilágosításáért vívtak, és azokról az áldozatokról, amelyeket a nyomor diktatúrája alóli felszabadulásért hoztak. A nemzet életének egyik legsötétebb korszakában hallatták szavukat a Szabad Nép hasábjain a dolgozók szabadságáért, jövőjéért küzdő hősök, a kommunisták. A Szabad Nép első számának vezércikkét népünk mártírja, Schönherz Zoltán elvtárs írta, megjelölve azokat a nagyszerű feladatokat, amelyek a magyar munkásosztályra, a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésével vártak, hogy megteremthessük a független, szabad, demokratikus Magyarországot. A Szabad Nép zászlaja lett a fasizmus elleni harcnak, s betöltötte a kommunista sajtó magasztos hivatását: kollektív propagandistája, kollektív agitátora és kollektív szervezője lett az urai bűnéből pusztulás felé rohanó ország megmentésére siető harcosoknak. A Szabad Nép és nyomában az egész felszabadult, kiterebélyesedett magyar sajtó dicsőséges elődökre tekinthet vissza. A magyar munkássajtó múltja olyan példákat tár a sajtó munkásai elé, mint Táncsics Munkások Újságja, Frankel Leó Munkás Heti Krónikája, mint a dicsőséges Tanácsköztársaság nagyszerű Vörös Újságja. S az elvhűség és példamutatás hatalmas erőforrását nyújtják a dolgozó nép érdekeiért küzdő sajtó számára azok a bátor harcosok, akik a véres ellenforradalom évtizedei alatt börtönnel és bitóval dacolva írták és terjesztették az illegális kommunista sajtót, hogy eljuttassák a párt szavát a néphez, ébren tartsák a feltétlenül elkövetkező jobb jövő reményét. Az igazság bátor hirdetése tette szeretetté a Kommümnt, a Kommunistát, az Új Márciust, a Dolgozók Lapját, amelyek leleplezték az uralkodó osztályok és lakásaik, a minden rendű és rangú opportunisták terrorját és cselszövéseit, feltárták a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a dolgozó kisemberek valóságos problémáit, s megmutatták, hogy a párt az egyetlen erő, amely köré tömörülve kivívhatják a szabadságot, a boldogulás lehetőségét. Szocializmust építő országunkban a sajtó szabadon, az egész nép, a párt és a kormány támogatásával végzi munkáját. A felszabadító szovjet hadseregnek a második világháborúban aratott világtörténelmi győzelme és a párt harcainak nyomán új életünk első hónapjaiban már új feltételekközött dolgozhatott a megújult magyar sajtó. S ma — amikor a szabad sajtó minden feltétele nemcsak deklarálva, hanem biztosítva is van, hiszen a nyomdák, a papírkészlet a dolgozó nép tulajdona — a sajtó munkásai tudatában vannak, hogy odaadással, felelősséggel tartoznak a nép ügyének. Azt a gigászi munkát kell napról napra támogatniok, segíteniök, amelyet pártunk vezetésével egész népünk győzelmesen hajt végre. A magyar sajtó munkásai számára Lenin elvtárs szavai mutatják a teendőket: „Végeznünk kell a publicisták állandó dolgát , megírni a ma történetét és igyekeznünk kell azt úgy írni, hogy ez a történetírásunk hathatós segítséget nyújtson a mozgalomközvetlen részvevőinek és a proletár hősöknek ott, a tett színhelyén — úgy írni, hogy előmozdítsák a mozgalom kiszélesedését, és azoknak a harci eszközöknek, eljárásoknak és módszereknek tudatos megválasztását, amelyek a legkisebb erőveszteséggel a legnagyobb és legtartósabb eredményekre vezethetnek.Ti ezt a nagyszerű programot összehasonlíthatatlanul könnyebben valósíthatjuk meg ma, mint amikor Lenin elvtárs követelményként felállította, mert tanulhatunk a szovjet sajtó több évtizedes tapasztalataiból és a magyar forradalmi sajtó példájából. A magyar sajtó azon dolgozik, hogy országunkban a régi világ romjain új élet, új gazdaság, új kultúra, új erkölcs épüljön —, hogy kivegye részét abból a harcból, amelyet az új élet, a létét görcsösen fenntartani akaró régi ellen folytat, hogy segítse megtisztítani az utat a szocializmus friss erői számára. S ezen a napon, amikor a munkás hétköznapok közepette egy pillanatra megállunk, azzal ünnepelnek a magyar sajtó munkásai, hogy megfogadják: úgy dolgoznak, hogy méltóak legyenek nagy elődeikhez, a kommunista sajtó úttörőihez, akiknek munkásságát a nép, a szabadság, a szocializmus eszméje iránti odaadás, áldozatkészség vezette.