Esti Hirlap, 1958. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1958-04-23 / 94. szám

Felújítják a „Farsangi lakodalmat“ Húsz évig hallgatott a „Csa­vargó és királylány“ bemuta­tója után Poldini Ede, amíg egy operaszöveg-pályázat ered­ménye rábírta, hogy újabb dalművet komponáljon. Az operai pályázat első díját Vaj­da Ernő „Farsangi lakodalom“ című librettója nyerte. Ez a biedermeier-hangulatú szöveg annyira megnyerte Poldini téte e­szését, hogy abbahagyta kétéve­­ tizedes passzivitását. 1926. de-­­­­ember 11-én játszották elő- I szet a művet, amely hatalmas­­ sikert aratott. Május negyedikére tűzték­­ ki az opera­­társulat előadásé- i­ban a „Farsangi lakodalom“ | reprízét, mely az Erkel Szín- 1 házban zajlik le a­ következő | kettős szereposztásban: Nemzetes asszony — Takács­­ Paula, Szilvássy Margit (az ős- i bemutatón Sebők Sári), Péter,­­ nemzetes úr — Maleczky Ősz- i kár, Hámory Imre (Szemere­­ Árpád), Zsuzsika, a lányuk — | Házy Erzsébet, Vámos Ágnes | (Medek Anna), Kálmán diák | — Sárdy János, Mátrai Fe- f renc (Székelyhidy Ferenc), | Grófnő — Szőnyi Olga, Dósa­­ Mária (Basilides Mária), Zol­­­­tán gárdatiszt — Faragó And-­­­rás, Varga András (Szende Fe- I renc), Stanci — Pavlánszky­­ Edina, Neményi Lili (Halász I Gitta), Bükkyné — Palánkay­­ •Klára, Lőrincz Zuzsa (Néme- I­thy Ella). Az előadást Komor | Vilmos és Kerekes János ve­­­­zénylik felváltva, a rendező:­­ Stephányi György. Ez idén lenne 99 éves a köz |­­elmúltban elhunyt Poldini­­ Ede, akinek dédapja a múlt­­ század elején vándorolt be ha- | zánkba — L­ombardiából. I Nyomdász volt s Győrött tele- s­zedett le. Később Kovács Pál | orvostudor és lapszerkesztő új- | Ságjánál dolgozott, s nemegy-­­ szer „szedte ki“ — elsőnek — I Kovács barátainak: Vörösmar- | ty és Bajza kéziratait. Nagy-­ apja is nyomdász lett. A csa-­­­lád aztán Pestre költözött.­­ Poldini édesapja fűszerüzletet­­ nyitott a Belvárosban s nép-­­ szerű „csemegés“-nek ismer-| ték. Poldini Edét a Nemzeti­­ Zenedébe járatták s a fiatal­­ muzsikus 1892-ben az Országos | Baláregyesület pályadíjának­­ elnyerésével tűnt fel. Az Ope­­­raház először „Északi fény“­­ című balettjét hozta színre.­­ Poldini Lujza, a nővére, Kér- I­ner István főzeneigazgatónak lett a felesége. Poldini Ede élete utolsó év­tizedeiben a svájci Vevey-ben élt, levelezett budapesti tisz­telőivel, örömmel vette tu­domásul a hírt, hogy az Ope­raház a Farsangi lakodalom felújítására készül. (K. K.) Fodor József 60 éves Fodor József találóan írja­­ emberi számvetésében, hogy „a­­ dalra úgy száll, mint roppant­­ bírókra”. Fodor lírája az állha­tatosság, az önmagához és esz­­­­méihez való hűség költészete. • Az első világháború után, az­­ ellenforradalom éveiben érle­­­­lődött művésszé, de költői lá­­­­tomása a levert kommün em­­­­lékét idézi. A húszas és har-­­­mincas években megingatha­tatlan bajnoka volt és maradt a humanitás, a béke, a népsza­badság eszméinek. Ódát írt az emberi szabadsághoz és hala­dáshoz, amely „sugárgyeplőket rázva, rohanva, mint a hajnal közéig”. A felszabadulást, mint rég várt fordulatot, lelkes örömmel köszönti. S hogy mi­lyen igaz ember, azt 1956 októ­bere után mutatta meg legin­kább. Az elsők között volt, aki tettekkel segítette elő az ellen­forradalom elleni eszmei harc­ban kibontakozó szocialista konszolidációt az irodalomban. Születésnap­ja, alkalmából kö­szöntjük Fodor Józsefet, és kí­vánjuk, legyen az elkövetkező idő élete kiteljesedésének szép korszaka. írta haLLattuk □ KEDVES ÜNNEPSÉG zajlott le Hetes községben. Ott született 1859-ben Vikár Béla, az első magyar népdalgyűjtő. A kis faluban ünnepséget ren­deztek emlékezetére, Buda­pestről több író és muzsikus utazott le. Az országos ünnep­ség 1959-ben lesz. A pesti ven­dégek Hetes községben meg­koszorúzták Vikár Béla em­léktábláját, majd a kultúrház­­ban folytatódott a műsor. Ott volt Pöttendi Lidi néni és Korcz Józsi bácsi is, akik ugyanazokat a dalokat énekel­ték mikrofonba, mint amelye­ket annak idején Vikár Bélá­nak daloltak el az egykori fo­nográf gépezeté­n. □ A BRÜSSZELI VILÁG­KIÁLLÍTÁS művészeti esemé­nyei során a szovjet művészek fellépte igen nagy érdeklődést vált ki. Galina Ulanova fellé­péseihez a jegyek már előre elkeltek. A világhírű művész­nő a Bolsoj Színház balett­társulatával a Hattyúk tavá­ban és a Gisellében lép fel. Nem kisebb az érdeklődés Moj­­szejev balettcsoportja iránt, amely 110 tagból áll. David Ojsztrah a bécsi filharmonikus zenekarral hangversenyez. Fel­lép a szovjet Szvecsnyikov-kó­­rus is. Hangversenyt ad Brüsz­­szelben a varsói filharmonikus zenekar. A prágai operaház „Az eladott menyasszony”-nyal és Jenufá­val vendégszerepel. Fellép a budapesti rádiózene­kar is. A népi együttesek ének­es tánccsoportjai közül a Szov­jetunió, Magyarország, Bul­gária és Románia művész­­együttese szerepel. □ GYÖRGY ENDRÉT, a ki­tűnő hírlapírót hatvanadik születésnapjára, negyvenéves újságírói működésének al­kalmából Munka Érdemérem­mel tüntette ki az Elnöki Ta­nács. □ FELKÉRTÉK a Szerzői Jogvédő Hivatalt, képviseltes­se magát az 1958. évi nemzet­közi szerzői kongresszuson, amelyet Brüsszel közelében rendeznek meg a nyáron, a vi­lágkiállítás tartama alatt. □ A „NEM VAGYUNK ANGYALOK“ legközelebbi bemutatója Szegeden lesz. Fe­hér Klára részt vett a szegedi bemutatón, amelyen Contay Margit játssza azt a szerepet, amelyet a Madách Színház Ka­maraszínházában Kiss Manyi alakít.* □ A CSÓK GALÉRIÁBAN május 3-án nyílik Frank Fri­gyes festőművész gyűjtemé­nyes kiállítása. A megnyitó beszédet Gadányi Jenő festő­művész mondja. □ A LÓ­RÁND-KVARTETT (Lóránd, Kovács, Kárpáti, Kohn) sikerrel mutatkozott be a Goldmark-teremben. A kül­földön már jól ismert kvartett műsorában liturgias, héber, jiddis és biblikus tárgyú ope­raáriák szerepeltek. A műsort Gál György Sándor konferálta. □ A LENINGRÁDI BA­­­­LETTEGYÜTTES kérésére szerdán délben az Operaház­ban külön előadáson bemutat­ják Bartók „A csodálatos man­­darin“-ját, amelyet a szovjet balettművészek legutóbbi belg­rádi tartózkodásuk idején lát­tak. □ „SZÉLRÓZSA” címmel öt ország: Brazília, Szovjet­unió, Olaszország, Franciaor­szág és Kína asszonyainak éle­­­téről filmet készítettek. A­­ film összeállítását Cavalcanti­­ végezte, a rendezője Joris Yvens. Nyaralók Gorkij-bemutató a Madách Színházban Amikor 1904 no­vemberében­­ az egyik pétervári színház bemutatta Gorkij Nyaralók című drámáját, a maradi nézők tün­tettek a szerző és darabja ellen. Nem tudták elviselni a leleplezést. Rágal­mazással vádolták az írót, aki meg­vetést és szá­nalmat ébresztő képet fest az orosz értelmiség életé­ről. Gorkijt nem tévesztette meg a látszat, illúziók és áltató jelszavak ködfüggönye — a liberális szerepját­szás és frázistömeg nem zavarhatta meg tisztánlátását. A felszín mögé látott. Tapasztalta, hogy a polgári értelmiség nagy része sivár unalom, nyárspolgári egy­­ügyűség, önáltató hazugságok, önzés és lélektelen erotika meddő kárhozatában, célok és eszmények nélkül nem is él, csak vergődik. De azt is tudta — hiszen közelről, mint ennek a harcnak részese, nemcsak megfigyelte, de meg is élte —, hogy a morális és értelmi zül­lés ellen az értelmiség legjobb képviselői is sorompóba lép­nek. Ezek a felismerések ih­lették a Nyaralók című drá­mát, amelynek mostani ma­gyarországi ősbemutatója a Madách Színház dicséretes és sikeres vállalkozása. A történet egy nyaralóhe­lyen, egy nyáron át játszódik. A cím azonban nem csupán erre utal — jelképes jelentése is van. Gorkij filiszterpanop­­tikumának élő bábui úgy élnek hazájukban, népük körében, mint előkelő idegenek, fizető­vendégek, akik csak kedvtelé­seikkel törődnek. Közösséget a körülöttük zajló élettel, az úri­társaság kiváltságos körein kí­vül rekesztett emberek bajai­val nem vállalnak. Mulatoz­nak, gyötrik egymást és ön­magukat, boldogtalanságba és giccsbe fúló szerelmeikkel ját­szadoznak. Munkátlan, feslett, unalmas őrlődésre kárhoztat­ják kiváltságos életüket. Le­het-e élni ebben a­ Világban és hogyan? — erre a kérdésre vá­laszolnak a darab hősei, ki-ki a maga módján. Bozsov, a gazdag ügyvéd eszik, iszik, semmit nem ért meg a házá­ban örvénylő tragédiából. Egy­­ügyűsége undort és megvetést ébreszt. Szuszlov mérnök vak gyűlölettel fordul szembe az igazabb életet, megtisztulást kereső Maria Lvovnával. Var­vara — Bozsov felesége — és Viasz — Varvara öccse — ki-­ utat keres és talán fel is a tar­talmát vesztett élet nyomasz­tóan fülledt zsákutcájából. Rjumin és Kalerija, a polgári széplelkek nyögdécselésével próbál elfordulni a valóságtól, Salimov, a divatos író pedig, aki tudja, hogy ideje lejárt, kétségek között, de biztonság­érzését nyegle cinizmusba mentve él és árasztja maga kö­rül a szellemi ragály bacilu­­sait.Gorkij a tőle már ismert formában, az epikus drámában bontja ki mondanivalóit. Szin­te alig történik valami a négy felvonásban, figyelmünk még­sem lankad, a nagy művész színpadán minden szónak, minden hangsúlynak értelme, jelentősége van. Gorkij gon­dolati mélysége és gazdagsága, atmoszféra-teremtő művészete, jellemfestő tehetségének ereje magával ragad és meggyőz igazságáról. Darabja nem­csak művészi érték, ha­nem aktuális érvényű­­ példá­zat, fegyver is az egészséges­­ életért, a szépségért és ember­­i­ségért vívott harcban. A Madách Színház előadása — kitűnő. Ádám Ottó, a ren­dező, koncepciójában és min­den részletében meggyőző, a darab szellemével összhangzó előadást visz színre. A dráma minden szereplőjét világos, de a szájbarágó modorosság túl­­­­zásaitól mentes eszközökkel­­ körvonalazza. Egyetlen figura­­ van csak, akinek értelmezése­­ és beállítása kétértelmű: Za­­­­miszlov. Róla az első két fel-­s vonásban nem tudjuk, mit gondoljunk. Más hibát a kri­tikus keresve sem talál, az egyes alakításokat méltató el­ismerés viszont a rendezőt is dicséri. Emlékezetes alakítások egész sora emeli a „Nyaralók” be­mutatóját az idei évad kiemel­kedő színházi eseményei közé. Tolnay Klári — Varvara szere­pében — a tisztaság után só­­várgó, élete hiábavalóságára rádöbbenő asszony jellemének minden vonzó szépségét, köl­­tőiségét, ígéretes erejét érzé­kelteti. Szeretjük és aggódunk érte, szolidárisak vagyunk sor­sával. Greguss Zoltán — Bo­zsov ügyvéd — bumfordi tapin­tatlansága, öntudatlan gonosz­sága, együgyűsége, mindvégig hiteles. Úgy hisszük, Gorkij is ilyennek képzelte ezt a figurát. Márkus László az enervált, hisztérikus Szuszlov mérnök egzaltált kitöréseiben győz meg nem mindennapi tehetsé­géről, sokoldalúságáról. Kőmi­­ves Sándor a milliomos nagy­bácsi szerepében folytatja si­kersorozatát. Horváth Ferenc jó, ám néha csak deklarál ahe­lyett, hogy szerepe teljes át­élésével elégítene ki. Megha­tóan szép és tiszta alakítás Kelemen Éva Maria Lvovnája. Az ő játékából sugárzik leg­tisztábban Gorkij nagyszerű humanizmusának szelleme. Téri Árpád — Salimov — he­lyenként kissé erőtlen, nem érezteti eléggé az író bukásá­ban is kivételes egyéniségét. Gábor Miklós — Viasz — kissé még elmarad a szerep lehető­ségei mögött, a későbbi elő­adások során talán az ő játé­ka fejlődhetik a legtöbbet. Az előadás kellemes meglepetése Miklósy György gondosan és tehetségesen kimunkált, érzék­letes játéka Dudakov doktor szerepében. Az egyetlen vitat­ható alakítás — mint már em­lítettük — Szénási Ernő Za­­miszlovja, Lelkes Ágnes, An­­daházy Margit és Zem­be Fe­renc jó teljesítménnyel részese a sikernek. Németh László fordítása érvényre juttatja Gorkij gon­dolati és stiláris gazdagságát. Jánosa Lajos díszlete kopott szegényességével nem idézi fel a jómódú ügyvéd nyári ottho­nának kellemes, színes hangu­latát. Dersi Tamás Tolnay Klári és Greguss Zoltán (MTI Fotó: Keleti felv.) SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operahá­z: Nincs előadás. — Operaház Erkel Színháza: Balett­­est (leningrádi balett vendégjáté­ka 7) — Nemzeti Színház: Peer Gy­nt (fél V) — Katona József Szín­ház: Mandragora (7) — J!a5?cLl Színház: Nyaralók (7) — Madách Színház kamaraszínháza: Nem vagyunk angyalok (7) — A Ma­­gyar Néphadsereg Színháza: Nap­lemente előtt (7) — Petőfi Színház: Optimista tragédia (fél 4), Olym­pia (8) — Jókai Színház: Szegény Jó Márton (7) — József Attila Színház: Bekötött szeméttel (7) — Irodalmi Színpad: Lenin-est (8) — Fővárosi Operettszínház: Csárdás­­királynő (7) — Blaha Lujza Szín­ház: Bástyasétány 77. (7) — Vi­dám Színpad: Egyebek és embe­­rek (7) — Kis Színpad: Majd a papa... (8) — Állami Bábszín­ház: Tündér Heléna (3), Elhajolni tilos (fél 8) — Kamara Varieté: Mindenki a fedélzetre! (6 és fél 9) — Budapest Varieté: így fest Pest (7). Az Országos Filharmónia közli: Georges Sebastian (Párizs) május 23-ére hirdetett hangversenyét — ,,C''-bérlet 5. előadás — május 5- én ,a Budapesti Filharmóniai Tár­saság ,,S' ‘-bérletének keretében az Erkel Színházban tartják meg. Műsoron: Wagner: Tristan és Isolda — Előjáték és Isolda sze­relmi halála. C. Franck: d-moll szimfónia. Csajkovszkij: V. szim­fónia. A Zeneakadémiára váltott jegyeket április végéig az Orszá­­gos Filharmónia Tanács körút 10. sz. alatti jegypénztáránál na­ponta 12 és 6 óra között átcse­­réljük. (x) JTTVTTYYVYYVTYVYVTTVYTVYTVYTTTTTYTTTTVTTTTTTTTTTTttvt-tttytttttt, ..................... I EGYEBEK és EMBEREK - VIDÁM SZÍNPAD - UTOLSÓ ELŐADÁSOK ......,................. . w.wwAAAttáAAAAAAÉAAAAtAÁAAAM^AAAAAÁÁ,ÁiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4,»AA A A a a a a a a A A A AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAmAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAí ► NAPTAR Április 23. Szerda, Béla napja. A Nap­­kél 4.41, nyugszi­k 18.44 órakor. A Hold kél 7.25, nyugszik 22.53 órakor. Napfoltok barátomat kórházba vitték is vesegörcsökkel. Néhány nap múlva, amikor meglátogat­tam, bal lába, a talpától a tér­déig vastagon be volt fáslizva. — Trombózis! — válaszol kérdésemre az ápolónő. — Csak a mi osztályunkon ezen a héten már a harmadik. Mos­tanában sok ilyen különös do­log történik. Azt mondják a napfoltok okozzák... Másik barátomnak az édes­anyját temették. Sok öreg né­ni volt ott a temetésen. — Tudod, lelkem — mond­ja egyik a másiknak, — a Sán­dor fiam szerint mindent a napfoltok csinálnak. Biztosan attól ugrott fel az én vérnyo­másom is. — Akkor talán én is attól szédülök már hetek óta — vá­laszol némi önmegnyugtatás­sal a másik öregasszony. Közben véget ér a gyász­­szertartás. Hozzák a koporsót. Ez van ráírva: élt 83 évet. ★ Másnap reggel vízvezeték­­szerelők jöttek hozzánk a la­kásba. Alattunk átázott a konyha és a fürdőszoba meny­­nyezete. Csákánnyal törik, zúzzák a fürdőszoba csempé­jét, bontják a vízlefolyó kö­rül a falat. A két derék munkás beszél, magyaráz. Ez semmi, már meg is van a hiba. Bezzeg teg­nap három helyen is fel kellett mindent szedni a fürdőkád kö­rül, amíg megtaláltuk a csőben a repedést. Alattunk már min­den tele volt vízfoltokkal. Saj­nos, mostanában sok ilyen munkánk van. Feszült figyelemmel hallgat­tam és magamban arra gon­doltam, most mindjárt azt fog­ják mondani, hogy a vízfolto­kat is a napfoltok okozzák... Gelléri András Az építők szakszervezetének műszaki bizottsága mellett az építőipari tervező■ Vállalatok, kutató intézetek, beruházó és egyéb irányító szervek fiatal mérnökeiből, technikusaiból megalakult a fiatal műszakiak bizottsága. A bizottság célja, hogy előmozdítsa a fiatal mű­szakiak szakmai és politikai képzését, ellássa érdekvédel­müket és minden őket érintő kérdésben hangot adjon véle­ményüknek. „RÁGOMBOLHATÓ” GA­RÁZST készít vitorlavászonból, a Moszkvics- és a Wartburg­­autókhoz a Szegedi Ruhagyár. A gépkocsikat az esőtől tökéle­tesen védő „ponyva” ára előre­láthatólag ezerötszáz forint lesz. A Kilián-laktanyában eddig 41 cserelakást adtak át a Ház­kezelési Igazgatóságnak, 32-t már elfoglaltak az új lakók, 9- be pedig még ezen a héten be­költöznek. A tervek szerint május elejéig újabb 27 ilyen lakáshoz jutnak, az év végéig pedig összesen 80—85-höz. a kínai Aruk szak­boltja nyílt a Váci utca­­2. szám alatt. Az ízlésesen beren­dezett üzletben értékes ele­­fántcsont-faragványok, dísztár­gyak, ötvösmunkák, ezüst- és féldrágakő ékszerek kaphatók. Vízisport-térkép jelenik meg, amely két részletben Eszter­gomtól Budapestig és Buda­pesttől Sztálinvárosig terjedő Duna-szakaszról ad pontos tá­jékoztatást az evezősöknek a sodrástól a kikötésig. „HENDRIK, könyörülj meg rajtam, s írj nekem! Mária.” Ez a közlemény jelent meg na­pokon keresztül az Amszter­dami Újságban. Egy napon a lap ugyanazon helyén ez volt olvasható: „Hendrik, írj neki végre! Egy fáradt olvasó.” Két új csarnokot építenek május 20-ig a Budapesti Ipari Vásár területén, ahol a ma­gyar építőipar kiállítását fog­ják berendezni. □ GYEREKEK! A távbeszóló mesemondó (427 — 960) műsora 23-ára, szerdán. A jaguár és az eső, indián mese (elmondja: Bo­dor Tibor). A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében az általá­nos iskola alsó tagozatában az osztálytanítói rendszer alkal­mazása kötelező. Az osztályve­zető mellett az I.—IV. osztá­lyokban szakos nevelő csak az éneket és a testnevelést, a II.— IV. osztályokban pedig ezenfe­lül a rajzot taníthatja. Az ál­talános iskola alsó tagozatában kivételesen még a földrajz, la­kóhelyismeret és a kézimunka tanítható szakosítva. A szám­tant és az anyanyelvi ismerete­ket azonban minden körülmé­nyek között az osztályvezető­nek kell tanítania. MADÁRIJESZTŐNEK vásá­rolják az Egyesült Államok­ban most forgalomba hozott mesterséges baglyokat. Sze­mei világítanak, huhogó han­got ad és szárnyait mozgatja az elektromos elemmel műkö­dő villamos-bagoly. Nők olvassák ell Tavaszi megújulásában Mezőnek, rétnek, hegynek, vö­lgyne­k, Harang alakú szoknyát diktál Az új divat a divathölgynek. A harang alakú szoknyáról Ama gyanúmnak adok hangot: A szűk szoknya fölött e divat Meghúzza majd a nagy­harangot, Hidvéghy Ferenc A SZOT Mérnök-Technikus Tanács közli, hogy „A műsza­ki fejlesztés és az ipargazda­ság időszerű kérdései” előadás­­sorozatban április 23-ra hirde­tett Csenterics Sándor „Az energiagazdálkodás időszerű kérdései” című előadás az elő­adó külföldi tartózkodása miatt későbbi időpontban lesz megtartva. KISMAMA. Ilonka a folyo­són trécselt a kövér Bakinéval. Háta mögött nyitva volt a lakás ajtaja. Az ablak előtt gyerek­ágy állt, a fiókban pelenkák. De kis gazdájuk még nem használta őket. Talán csak már két hét volt­ hátra, hogy Ilonkáéknál megtörténjék a várva várt esemény. A fiatal­­asszony éppen mesélte Ba­kinénak, milyen kelengyét vett, milyen topánkát fog kötni, mit tanult az anyák iskolájában. Sok mindenre tanította a szom­szédasszony, Antalné is, akinek már két gyereke van, a kiseb­bik nemrég múlt héthónapos. Ilonka a korlátra támaszko­dott, arra gondolt, hogy majd lemegy a térre a kocsival, oda­ül majd a kismamák közé és szerényen, de mégis nagyon büszkén megmutatni a többi­nek őt, aki majd jó ... Ebben a pillanatban felsírt Antalné Péter csecsemője. Ilonka összerezzent: Jaj sír a gyerek!“ — kiáltotta és besza­ladt lakása nyitott ajtaján. Gy. E. Földrengést éreztek hétfőn reggel az Abruzzokban. A kü­lönlegesen erős földlökéseket tompa moraj kísérte. A meg­félemlített lakosság elhagyta a házakat.­­ Az Etna kitörése folytatódott. A lávaömlést erős robbanások kísérik. Hatásukra izzó­ kőtömbök több száz mé­terre repülnek a kráter felé. „NAGYTAKARÍTÁST” ren­delt el a Veszprém megyei Ta­nács a Balaton északi partján, ahol százezer holdon évek óta kaszálatlan, száraz nád­, sás­tenger csúfította a tájat. Az állami gazdaságok, a termelő­szövetkezetek és az egyéni gaz­dálkodók már mindenütt le­égették a nádat, kitisztították a zsombékokat és gereblyézett „frissen fésült” területek vár­ják — remélhetőleg minél előbb — a nyári vendégeket Egyévi börtönre ítélte a szentesi járásbíróság Kardos Lászlót, a Tiszántúli Áram­­szolgáltató Vállalat csongrádi körzeti kezelőségének volt ve­zetőjét, aki 15 ezer forintot sikkasztott. Kötelezték az oko­zott károk megtérítésére is. Kétszázötvenezer fej korai salátát szállítottak eddig a bolgárkertészek a Csepel-szi­geti melegágyakból külföldre. A primőráru többsége repülő­géppel Prágába került. Most érkezett rendelés Bécsből, aho­­v­á az Arlberg-expressz viszi a salátát.

Next