Esti Hírlap, 1962. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

A „Tigris“ áldozatai Nem nyugdíjas állás a malá­­mói Scala tagjának lenni. Az elmúlt időben nem kisebb hí­rességek „váltak meg’’ a híres operától, mint Giuseppe di Ste­fano, Mario Del Monaco, Leon­tina Pryce és Renata Tebaldi. Ezek a már világszerte jól is­mert nevek ráadásul nem is önként hagyták ott a Scalát. Mint a különböző újságjelen­tésekből kiderül. De Stefanót a szó szoros értelmében kidob­ták, mint valami kezdőt. Mi­kor az újságírók felkeresték, a következőket mondotta: — Kedves barátaim, azt hi­szem érdekel benneteket, miért zárultak be előttem a Scala kaput. Mindenki cserben ha­gyott. Ősszel visszautasítottam egy jelentéktelen szerepet, ál­lítólag ez az oka mindennek. A mód, ahogyan elintéztek, sokban emlékeztet Renata Te­baldi eltemetésére. Renata Tebaldi például, aki világklasszis, egyetlen estén megbukott. A Traviata éneklé­se közben megcsuklott a hang­ja. Ez a legnagyobb énekessel is megtörténhet, neki mégsem bocsátották meg. Helyére a ve­ronai iparmágnás Meneghini felesége, Maria Sophia Kara­­georgeopulos került, akit rövi­den Maria Callasnak neveznek. JDi Stefano támadásai nyíl­tan csak a Scalát érik, de jó­részt Maria Callas ellen irá­nyulnak. A „Tigris” ellen, aki­­a Scalában kénye-kedve sze­rint uralkodik, választja part­nereit és a karmestereket A kőszívű ember fiai Negyvenéves diákok irodalmi pályázata — Kilenc rajz és a többi — Ha Jókai most élne — A sofőr-költő Február 10-én eredményhirdetés A Mester utcai függetlenített dolgozók iskolájának 460 „di­ákja” van, nők és férfiak ve­gyesen. Nagyobbrészt a kerü­leti üzemek dolgozói. Itt, az igazgatói irodában most kü­lönleges izgalomnak vagyunk tanúi: egymás után futnak be annak az irodalmi pályázatnak jó munkái, amelyet még decem­ber 10-én az Állami Déryné Színházban hirdetett meg a tanári kar. Vértes Marcell minden grafikája Magyarországra kerül Jávor László, a magyar származású, ismert párizsi fes­tőművész hosszabb levelet írt pesti barátainak. Ebből vettük az alábbi sorokat: „Amíg Vértes Marci élt, szinte mindennap együtt vol­tunk, megnéztük a kiállításo­kat, kávéházba jártunk. Szin­te mindennap Pestről beszél­gettünk, ismerősökről, barátok­ról. Micsoda történetei vol­tak!...” „Mostanában — írja Jávor László —, sokszor felkeresem Dóra asszonyt, Vértes Marci özvegyét, aki a párizsi rue Faisandeb­en levő műteremben most rendezi férje művészi hagyatékát. A szekrényekből, mappákból érdekes és értékes­­ magyarnak­ művek kerülnek elő. Mint ismeretes, Vértes Mar­cell utolsó magyarországi láto­gatásakor a magyar államnak ajándékozta grafikai munkái­nak egy részét. A művész özve­gye ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: — Nemsokára befejezem a művek katalogizálását. Azt akarom, hogy férjem minden grafikai munkája a magyar közönség elé kerüljön, éppen ezért kiegészítem azt a gyűjte­ményt, amelyet férjem Ma­gyarországnak ajándékozott. Magyar múzeum őrizze annak a magyar művésznek alkotá­sait, aki hazájától is távol, mindig büszkén vallotta magát Vértes Marcell egyik műve: Kislány a lóval SZÍNHÁZAK KEDDI MŰSORA: Operaház: Bohémélet (L. Vaszi­­leva és N. Nikolov vendégfellép­tével, 7) — Operaház Erkel Szín­háza: Szöktetés a szerájból (Ker­­ner-bérlet, 5. és Kis Erkel-bérlet, 21. s., 3. előadás, 7) — Nemzeti Színház: Salemi boszorkányok (7) •— Katona József Színház: Napfo­gyatkozás (7) — Madách Színház: Esküvő (7) — Madách Kamara Színház: Libikóka (7) — Vígszín­ház: Tizenegyedik parancsolat (7) — Jókai Színház: Arisztokraták (7) — Fővárosi Operettszínház: Hölgy- Válasz (7) — Petőfi Színház: Üveg­cipő (7) — József Attila Színház: A világ legszebb szerelme (7) — Vidám Színpad: Ez is csak nálunk lehet (fél 8) —■ Kis Színpad: Sze­ress belém (7) — Irodalmi Szín­pad: örök Júliák (J-bérlet, 3. el., fél 8) — Állami Bábszínház: Alad­din csodalámpája (10), Világszépe (3) — Kamaraterem: Komlós Pé­ter hegedűestje (Komb. bérlet, III. 11. előadás, fél 8) — Bartók­­terem: Mese a halászlányról (3) — Kamara Varieté: Nő a siker (6 és fél 9) — Tarka Színpad: Csoda­áruház (fél 8). Ötven pályamű Arra az estére a dolgozók iskolája bérelte ki a színházat, a Jókai „A kőszívű ember fiai” című regényéből dramatizált színmű előadására. A Jókai­­műről és az előadás élményei­ről kellett a pályaműveket el­készíteni, mindenféle műfaji megkötöttség nélkül. — ötven pályamű érkezett be eddig — mondja az igazga­tó, é­s egyike-másika igen ér­dekes. Előttem a dosszié a pálya­munkákkal. Közöttük kilenc rajz. Legjobb a nyolcadikos Rácz Ilonáé és Gaál Benőnéé. A hatodikos Hugén Mihály asz­talos a darab tükörjelenetét örökítette meg, kitűnő rajz­készséggel. A legszebb írással megírt pályázat szerzője, Fü­­löp Ilona hetedik osztályos se­gédmunkás, így fejezi be tanul­mányát: „Jókai célja az volt, hogy a telkekbe plántálja a nagyszerű nemzeti kor­ 1848 hősi történetének lelkesítő ha­zaszeretetét.” Tényi Béla, a Magyar Optikai Művek dolgo­zója pedig így ír: „Ha Jók­ai most élne, egy mindennél jobb és szebb korszakot örökíthetne meg nagyszerű művészetével.” Tanulmány­aiat fejezetben Kovács Ferenc, a Lakáskar­bantartó Ktsz asztalosa, az elő­adással és annak hangulatával foglalkozik. Befejező képe: „A függöny legördül és a művé­szeket megérdemelt taps kö­szönti. Egy szép élménnyel gazdagabban lépünk az utcá­ra, s a csípős esti szél fázósan i stabátunkba búvik.” Bakos István motorszerelő­­ külön fejezetekre osztja tanul­­­­mányát. Hat fejezetcíme: Vég­­­­rendelet — Főurak csalódása­­ — Kitör a forradalom — Győz a forradalom — A nagy ütkö­­­­zet — Árulás.­­ Mészáros Sándorné, a VII/C­­I ből, ezt mondja: „A szabad­ságharc ereje a nép volt. Ezt érezteti Jókai az isaszegi csa­ta és Buda ostroma leírásá­ban.” Szabó László pedig ezek­kel a szavakkal fejezi be írá­sát: „Úgy érzem, hazaszerete­temet megerősítette Jókai ki­váló műve.” Tizennégy oldalas verses eposz De a legdícséretreméltóbb munkát a hatodikos Lé­hr Ba­lázs, a negyvenéves gépkocsi­­vezető végezte: •tizennégy ol­dalas verses eposzt­­ készített Jókai regényéből. Néhány sor mutatóul: Váratlanul toppant be a ház úrnője, amikorr Richard csókja Edit kezét érte, s tőle Edit kezét azonnal megkérte. — Nem számítottunk rá, hogy pályázatunk ekkora ér­deklődést vált ki a nappal dol­­gozó, este tanuló, felnőtt, csa­ládos emberekből — tájékoztat az igazgató. — Nagy dolog ez, tessék elhinni! Mi tudjuk ezt igazán értékelni, akik évek óta f­elnőtteket tanítunk. Február 15-én, tartjuk a pályázat ered­ményhirdetését, az ünnepségen a legjobb pályamunkák szer­zőit megjutalmazzuk. A jutal­makat Tersánszky Józsi Jenő nyújtja át. A folyosó falán felírat: „Sze­resd az igazat, a nemest, a mű­vészit!” A Mester utcai felnőtt iskolások hívek a szép jelmon­dathoz. Túri András Richard odalépett az úrnő elébe. M­inden tiszte­letem és ro­­konszenvem a jó házasságban élő színművészeké. S bár a házasság magánügy, nem árt, ha a színé­szek mindenütt ta­nújelét adják an­nak a boldogság­nak, amely a csa­ládi tűzhely me­legéből áramlik feléjük. Mindenütt — ki­véve a színpadot. Akadnak ugyan­is színészek, akik férfi mivoltukat a színpadon is bi­zonygatják. Leg­utóbb egy zenés vígjáték előadásán láttam, mint fény­lik a karikagyűrű a főhős jobb ke­ze negyedik ujján. Igen ám, de a fő­hős a darabban le­gényembert ját­­­szik, aki a finál­é- GYŰRU?! ban is csak a vő­legény­ségig jut el. A töprengő néző ilyenkor képtelen a mese további fordulataira rög­zíteni figyelmét, mert azon gondol­kozik: hátha öz­vegyet alakít a hős és az erre utaló megjegyzés már el is hang­zott, csak eleresz­tettük a fülünk mellett? Vagy ta­lán egyéb jelentő­sége van a gyűrű­nek, ami a továb­biak során derül ki? De nem derül ki semmi, ha csak az nem, hogy a szí­nész nem veti le az öltözőben férfi minőségének ne­­mesfémű jelké­pét, hanem kihur­colja a reflektor­fénybe, hadd lás­sa ország-világ, hogy ő nem az, akinek maszkíroz­za magát, hanem X. Y. magánem­ber, kinek családi állapota­ nős. Egyik nagy si­kerű operarepri­­zünkön is szerepel egy ilyen maszek gyűrű. A hős, aki nagy szegénység­ben tengődik, va­kítóan csillogó briliánsgyűrűvel énekli végig ne­héz szerepét. Holott helyesebb, ha a tenoristának a hangja csillog, mint az ujja. Jó lenne, ha a rendezők és ügyelők néha oda­figyelnének a sze­replők k­ezére. Szánthó Dénes KERÁMIA ŐZIKÉK (MTI-íotO, Bojár íeiv.) i6z­kék a Díszkerámia Háziipa­ri Szövetkezet kiállításán TV, amely 50 adót vesz! A világ 500 televízióállomásának programja látható annak a televí­ziónak az ernyőjén, amelyet Leopold Ozolsz-Ozolin rádióamatőr szer­kesztett a lettországi Krusspils városban. Egyes televízióállomások 6000 kilométer távolságra fekszenek a lett városkától. Ozolin „közvetítő állomásként” a Föld körül nagy magasságban elvonuló meteoráramlásokat használta ki. Csillagászati naptár és az északi félteke csillagászati térképének segítségével igen pontosan meg­határozta hogy készülékéhez viszonyítva milyen szög alatt verődnek vissza a meteorokról a különböző állomások által sugárzott útrarövid­­hullámok. Ozolin hatalmas erősítő berendezést és igen érzékeny irányító an­tennát készített. A vétel annyira tökéletes, hogy kitűnő fényképfelvé­telek készíthetők a képernyőről. Leopold Ozolsz-Ozolin gyermekkora óta foglalkozik rádiótechnikával. Első vevőkészülékét 12 éves korában készítette. □ A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ­BAN Várady György rendező vezetésével megkezdték Ibsen Nórájának próbáit. A címsze­repet Feleky Sári alakítja. A bemutatót február 24-én tart­ják. □ OLASZ KARMESTER mutatkozik be februárban: el­ső ízben látogat el hozzánk Aldo Briano, aki a MÁV szim­fonikusokat 16-án, a rádióze­nekar nyilvános koncertjét pe­dig 20-án vezényli. □ MONGOL KULTURÁLIS EST lesz szombaton a mongol nagykövetség részvételével a Fészek Klubban. □ LATABÁR KÁRMÁN mondja az Esti Hírlapnak: „Megkezdtem a próbákat a Fővárosi Operettszínházban a legközelebbi darabból. Offen­bach Banditák című operettjé­nek játszom a komikus fősze­repét — egy spanyol diploma­tát. Szerepemhez szükséges, hogy tanulmányozzam a spa­nyol etikettet, mert ugyan mi­hez kezdenék etikett nélkül...” □ LAMBERTO GARDELLI márciusban tér vissza olaszor­szági vendégszereplése után Budapestre. A Macbeth, Ma­non Lescaut és Ory grófja elő­adásait vezényli majd, a rá­dióban is lesz több felvétele, s megbeszéli az Operaház ve­zetőségével legközelebbi na­gyobb betanítási munkáját. Lehet, hogy a választás Pucci­ni Tosca című operájára esik. □ JAROSLAV MARVAN, a csehszlovák filmművészet vi­lághírű komikusa, a Senki nem tud semmit, az Angyal-sorozat és annyi más, kitűnő csehszlo­vák film főszereplője, most ünnepelte 60. születésnapját. □ A SVÉD KIRÁLYI OPE­­R­AHÁZ P­rokofjev: Kétorág cí­mű balettjét készül bemutat­ni. Neves szovjet balettmeste­rek érkeztek Stockholmba, hogy segítsenek a februári premier előkészületeiben. □ MICHEL ANGELO 400 évvel ezelőtt, Carrarában jár­va, tervbe vette a márványbá­nyában egy hatalmas dombor­mű elkészítését. Most Pablo Picasso és az olasz szobrászok egy csoportja megvalósítja a tervet: a bánya kétezer négy­zetméteres sziklafalára készí­tett domborművön a márvány­bányászok munkáját örökítik meg. □ AZ ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR • megkezdte több hetes nyugat-európai turnéját. Ferencsik János kar­mester vezényletével előbb a Német Szövetségi Köztársaság­ nagyvárosaiban ad hangverse­nyeket, majd februárban Fran­ciaországban mutatkozik be öt koncerten — ebből egy Párizs­ban lesz. □ NIKOLA NIKOLOV és felesége, Liliana Vaszileva ma este együtt mutatkozik be az Operaházban. Puccini: Bohém­élet című dalművének főszere­peit énekli a vendég művész­pár. LEXIKON - Képzőművészetkedvelők és szakemberek régi óhaját telje­sítette az Akadémiai Kiadó a Művészettörténeti ABC megje­lentetésével. A lexikonszerű kézikönyvbe azonban a megen­gedhetőnél jóval több hiba csúszott, sőt, nemegyszer ot­romba tévedésekkel is talál­kozik az olvasó. Íme néhány példa. A valőr címszó alatt ezt ol­vassuk: tónusérték, azaz a tár­gyak finom fény- és árnyék­fokozatainak érzékeltetése a festményen v. rajzon. — Szinte még az ellenkezője se igaz! (A valőr szín — nem pedig tónus­értéket jelent, de abban sem „fokozatok érzékeltetését”! stb.) . A skurc-ról (a rövidü­lés címszóban) azt tudjuk meg, hogy az „a távolabb álló ala­kok látszólagos kisebbedése”, holott e kifejezést egészen más értelemben használják. A kroki-ról úgy tájékoztatnak, hogy ez „a művész hirtelen odavetett vázlata, amellyel egy megkapó tájképet, figurát, je­lenetet, ötletet rögzít”. Nem az! — A panneau-nál csak a haj­dani értelmezéssel találkozunk HIBÁKKAL — ma már nem azt nevezzük pannónak, amit az ABC. A terrakottánál és a kalligrafi­kus kifejezésnél hasonló a helyzet! A pasztell jellemzése teljesen téves, csakúgy, mint a tusrajzé, az aquatintáé és az ecsetrajzé.­­ A „pasztózus festésmód” címszóban pedig ilyen időtlenséget látunk: ,A kép felülete úgyszólván dom­borművé válik”. A szobrászat összefoglaló cikkében: „A fa-, viasz-, csont- és agyagszobro­kat közvetlenül mintázzák.” (Hát­ a fa vagy csont „mintá­zása” elég keserves vállalkozás lehet — követ ebédeljen előbb, aki rászánja magát.) — Foly­tathatnánk az efféle példákat napestig. Az ABC másik szembeötlő gyengéje, hogy sok elengedhe­tetlenül fontos dolog egész egyszerűen kimaradt belőle, így például: a díszkút, kútfi­­gura, vagy a plasztelin, a montázs, a panel, a héjszerke­zet (tetőhéj), a kortina (függ i­gönyfal), a foltmarás, a kollázs­­ (collage), a festőszer, a geraszt, a stílusanalízis, a kockaház, a­­ tipikus, tipizálás, a kontraszt, a technicizmus, a súlypont (súlyvonal), a karakter stb., stb. — De kimaradtak jeles művészeti technikák (monotí­­pia), egész irányzatok (mint például a neorealizmus, pozití­­­­vizmus), sőt, művészeti ágak­­ is (mint a nyomott­ textil). —­­ Helyszűkével nem menthetők­­ ezek a hiányok, hiszen a heral­­­­dikára (címertan) — erre a má­­­­sod-harmadrendű témára —­­ például nyolc teljes oldalt szán­t az ABC. Cs. M. Bemutató: vidéken január 25-én RÁDIÓMŰSOR JANUÁR 23. — KEDD KOSSUTH: 15.4­1: Könnyűzene. —­ 16.05: Meg­tudtuk — elmondjuk. — 16.25: Liszt-művek. — 17.00: Hírek. — 17.15: Operettrészletek. — 17.58: Vers és dal. — 18.10: Horizont. — 18.30: Tánczene. — 19.05: A Szabó­­család. — 19.35: Jussi Björling éne­kel. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: A Magyar Rá­dió népi zenekara. — 20.40: Szibé­riai útijegyzet. —­ 21.00: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 22.00: Hírek. — 22.15: Mai szemmel ... — 22.25: Könnyűzene. — 23.15: Operarészle­­­tek.' —' 'IT.6H: Hfrek.­— (T.11):' Ci­­gánydalok, csárdások. PETŐFI: 16.00: Hírek. — 16.05: Tánczene. — 16.4­1: Regényrészlet. — 16.55: Spirituálék. — 17.15: Időszerű nem­zetközi kérdések. — 17.25: Beetho­ven: G-dúr zongoraverseny. — 18.00: Hírek. — 18.05: Cimbalom, furulya, tambura. — 18.30: Rádió­egyetem. — 19.00: Hírek. — 19.05: Szívesen hallgattuk . . Közben: 19.40: Ezüstkalászos gazdatanfo­lyam. — 20.00: A Szívesen hallgat­tuk című műsor folytatása. Köz­ben: 21.00: Hírek. — 23.00: Hírek. JANUÁR 24. — SZERDA KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 1­8.10: Operetthangverseny. — 9.00: Rádióegyetem. — 9.30: Kamaraze­ne. — 10.00: Hírek. — 10.10: Úttörő­­híradó. — 10.30: Tánczene. — 11.00: Napirenden. — 11.05: Jussi Björ- I­ling énekel. — 11.25: A Szabó-csa­­­­lád. — 12.00: Hírek. — 12.15: Köny- I nyűzene. — 13.00: Levelezés. —­­ 13.15: Berlioz: Harold Itáliában — szimfónia. — 14.00: Ordasok kö­­­­zött. VIII. rész. — 14.31: Népi ze­ne. — 15.00: Hírek. — 15.10: Musz­­szorgszkij: Borisz Godunov — I kocsmajelenet. — 15.35: Magyar I századok. — „Csittvári krónika” — 16.00: Monteverdi kórusműveiből . — 16.15: Bolgár ipar. 1962. — 16.25: Vonós tánczene. — 17.00: Hírek. — 17.15: Dalok. — 17.24: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója: Az ár­vízi hajós. Rádiójáték. PETŐFI: 1 5.50: Hírek. — 6.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. — 14.15: Puccini ope­ráiból. — 14.40: Orosz nyelvlecke. — 15.00: Könnyűzene. — 16.00: Hí­rek. — 16.05: Ballada a tanyákon. Rádiódráma. — 17.23: Zenés aján­dékműsor. A TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDDEN: 17.40: Iskolások műsora. 1. Mű­helysarok. 2. Varázsszem. — 18.45: Dalok és hangszerszólók. Banda Ede gordonkázik, Kovács Dénes hegedül, Tiszay Magda énekel. — 19.05: Telesport. — 19.30: TV Hír­adó. — 19.50: Falusi emberek a nagyvilágban. Filmösszeállítás. — 20.20: Aesopus (A róka és a szőlő). Szovjet film. (10 éven aluliaknak nem ajánljuk!) — 21.50: Hírek. ÍJ KÖNYVEK Nádass József Karmos évek cím­mel megjelent írása a második vi­lágháború esztendeiről szólnak. Elvarázsolt madarak címmel ör­mény népmese-gyűjtemény jelent meg az Európa Kiadónál. Wolf­hard Weidel könyve a Studium Könyvek-sorozatban A vírusról nyújt ismeretet. 1962. február 3-án este 8 órai kez­dettel a Duna Szálló éttermében divatbált rendez a Vörösmarty té­ri Áruház. Műsor, tánc hajnali­ divatbemutató. Jegyek elővételben a Vörösmarty téri Áruházban kaphatók. (x)

Next