Esti Hírlap, 1963. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1963-07-02 / 153. szám
MILYEN LEGYEN A BELVÁROS? Legfontosabb: a Duna-part rendezése Érdekes javaslat: építsék az új Nemzeti Színházat a Váci utca és a Belgrád rakpart közé ♦ Szállodák, pontházak Milyen legyen a Belváros, milyen legyen a Duna-part? — erre a kérdésre kívánt választ kapni a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építésügyi Minisztérium, amikor pályázatot írt ki a pesti Duna-part beépítésére és rendezésére. Tegnap délután hirdették ki a tervpályázat eredményét. A Duna Szálló és a Thonet-ház Rendkívül érdekesen foglalt állást a bíráló bizottság a tervek átvizsgálása és alapos elemzése után arról, hogy miképpen rendezzék a pesti Duna-partot. A szakemberek véleménye szerint elsősorban a partperemet, később az egész partsávot kell felszabadítani a felszíni járműközlekedés terhe alól. A Dunapartnak ezt a részét kizárólag a gyalogos-, a sétáló-, az üdülőforgalom rendelkezésére kellene bocsátani. Ez csak olyképpen lehetséges — állapította, meg a bíráló bizottság —, ha a 2-es villamos vonala lesüllyesztve, útfelszín alatti vasútként közlekedik majd. Az északdéli gyorsforgalmi autóút megteremtése is csak így képzelhető el. Amíg azonban a villamosvonal lesüllyesztése megvalósítható lesz, az autóforgalom a kiszélesített Apáczai Csere János utcán, a Belgrád rakparton, valamint továbbra is az alsó rakparton és a Közraktár utcán bonyolítható le. Ehhez előbb a Duna Szállót, később a Thonet házat kell lebontani. Az Erzsébetés a Szabadság-híd között A Lánchíd és az Erzsébethíd közé eső Duna-parton a legelőnyösebbnek magas luxusszálloda építése látszik, éspedig közelebb az Erzsébethídhoz, mint a Vigadóhoz. Másodsorban olyan megoldás is számításba jöhet, amely legfeljebb négy — részben szálloda, részben egyéb célokat szolgáló — középmagas, viszonylag kis alapterületű épület elhelyezésével fogja egységbe a kiszabaduló Apáczai Csere János utcai házsorral egyébként eléggé heterogén városképet. Az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti partszakasz mai beépítésének képe annyira városképrontó, ízléstelen és zavaros, hogy a második ütemben az egész sor feltétlenül lebontandó. Első ütemben — a házak viszonylagos jó állapota miatt — a jelenlegi épületek megtartandó. A Nemzeti Színház idehelyezése — amelynek régebbi gondolatát egykét terv felújítja — csak akkor lenne elképzelhető, ha a Váci utca és a part közötti egész városrész átrendezhető volna. 95 méter magas diákszálló-tömb A Szabadság-híd és a Petőfi-híd közötti partszakaszon két magas épületcsoport képzelhető el, az egyik a régi Vásárcsarnok mögötti téren, a másik közvetlenül a Petőfi-híd pesti hídfőjénél. Itt is lehetséges olyan megoldás, hogy a Lánchíd és az Erzsébet-híd közötti partszakaszon legfeljebb hat magas pontházat helyezzenek el. A díjazott pályaművek gondolatai közül néhány figyelemre méltót megemlítünk. Finta József és Koszta Dénes a Lánchíd és az Erzsébet-híd közötti partszakasz parkosítását és a parkban magas ház formájában egy szálloda építését javasolja. Az Erzsébet-híd és Szabadság-híd között új hajóállomást terveznek, amelynek terasza és a sétány kétségtelenül jó elképzelés. A Boráros térnél garzonházcsoportot terveztek. Kiss Albert és Puskás Tamás tervében a Régiposta utca gyalogjáróüzletutcává alakul át. Dúl Dezső terve az északi szakaszon szállodasor, a délin diákszállótömb építését javasolja. Az utóbbi magassága 95 méter lenne. Callmeyer Ferenc a Vámház körúti Vásárcsarnokot javasolja lebontani, és felveti egy függővasút gondolatát. Breiter Artúr, Miskovits László és Bertha Lajos tervében a 2-es villamost a felszín alá helyezi, és a Vigadó téren öszszekapcsolja a földalattival. Breinner János a Nemzeti Színházat a Váci utca és a Belgrád rakpart közé kívánja helyezni. Gulyás Zoltán, ifj. Rimanóczy Gyula és Rimanóczy Jenő a közúti forgalmat és a villamosvasútat a térszint alá süllyeszti, s azt javasolja, hogy a rakpartokat használják gyalogossétány céljára. Pfannl Egon, Preisich Gábor és Ürmössy Teréz terve is nagy fontosságot tulajdonít a Dunaparti sétányok kiépítésének. Pakets György 40 ezer középiskolás termelési gyakorlaton A középiskolások szokásos nyári termelési gyakorlatán részt vevők száma az idén meghaladja a 40 ezret. A különböző szaktárcák irányítása alatt álló technikumok fiataljait — a munkahelyektől függően —, egy, vagy több csoportba osztották be gyakorlatra. Ezért a diákok egy része nem közvetlenül az oktatási év befejezése után, hanem később tesz eleget ez irányú kötelezettségének. A gyakorlat során megismerkednek a technikusi munkakörhöz szükséges tennivalókkal. A szakközépiskolák első, második és harmadik évfolyamos diákjai év végi gyakorlaton fejlesztik ismereteiket, négy héten át. Ez tulajdonképpen a tanévközi gyakorlati oktatás befejező része. Lényegében tovább folytatják a már megkezdett gyakorlati munkát és a tantervben előírt feladatokat oldanak meg tanműhelyben, illetve üzemben. Az öt plusz egyes rendszerű szakmai előképzésben részesülő fiatalok közül a gimnáziumok harmadik osztályainak, tanulói azokon a munkahelyeken végeznek kéthetes gyakorlati munkát, ahol év közben a plusz egy napot töltötték. Wohl Jutka a Palatínus strand büféjében dolgozik. Keresetéből Mátraszentkeresztre megy nyaralni. Stammler Ferenc, Szilágyszeghi István és Kovács Ferenc Vácról, Esztergomból és Budapestről került a 41. számú Építőipari Vállalathoz. Az Akadémia Nyomdában Kiss Éva és Mező Zsuzsa 8 könyvkötőknél dolgozik. A művezető azt mondja róluk — derék gyerekek. (Bozsán Endre felvételei.) Hosszú sor az ablak előtt TÜKÖR-fiók a Thököly út elején, délelőtt kilenc óra. Hosszú a sor. A SORBANÁLLÓK JAVASLATAI Egy asszony: — Úgy nézzen rám, hogy fél öt óta itt állok és csak az ötödik vagyok. Ez az úr megelőzött egy fejhosszal__ Az említett férfi: Bernáth József nyugdíjas. „Negyed ötkor jöttem ide a német brikettért. Ezért állunk itt sorba, mert másféle szén van bőven, háztartási is, magyar brikett is elegendő. Az én kéményem az olyan, hogy csak a német brikett ég benne. Valaki közbeszól: — Az a baj, hogy mindenki német brikettet akar. Nekem jó más is, mégis sorba kell állnom, maguk miatt! Egy férfi: — Miért nem állítanak fel több irodát a városban? Itt van a VII., meg a VIII. kerület, s mindegyikben csak egy TÜKER- fiók működik! Szerintem meg kellene változtatni az elosztás módszerét. A nyugdíjas: — Ha már így van, legalább írnák ki az ajtóra, hogy a következő napon mennyit és milyen szenet adnak el. És miért csak tíz órakor? Jobb lenne, ha legalább nyolckor nyitnák az üzletet. Egy idős nő. — A fiam fautalványa május 5-től 10-ig volt érvényes beváltásra. Most kaptam meg az édesanyámét. Akkor is, most is szabadságot kellett kivennem. Nem lehetne egy időben befizetni az utalványokat? KEVÉS A KIRENDELTSÉG? Innen, a Thököly útról a TÜKER-központba megyünk. „Kerületenként miért csak egy TÜKER-iroda működik?” — Mondjuk, hogy kétszázezer lakosú a VIII. kerület. Ezt osszuk el néggyel — ez családi átlag —, már csak ötvenezer marad. Ezt osszuk tovább, a nyári napok számával, a végeredmény azt mutatja: egy üzlet is alkalmas a forgalom zavartalan lebonyolítására. A tüzelőkérők legmagasabb száma tízezer lehet egy kerületben és nekünk erre huszonkét irodánk van. Nem tartjuk szükségesnek az irodák számának bővítését, azonban ha akarnánk, akkor sem tehetnénk, mert nincs megfelelő üzlethelyiség. Viszont azt szeretnénk, ha a jelenleg működő fiókjaink a forgalom központjaiban helyezkednének el, hogy például a Kálvin tér környéki lakosoknak ne kelljen kivillamosozniuk a Nagyvárad téri fiókunkba. Ha tovább szaporítanánk az irodákat, akkor mit kezdhetnénk velük szezon után? Mivel foglalkoztassuk fiókjainkat és az ott dolgozókat októberben, novemberben, a téli hónapokban? Az a baj , s ez minden gondunk gyökere, ezért van a sorbanállás, hogy akadozik a szállítás. Nem kapjuk meg időben azt a mennyiséget, amelynekállítására szerződésben állapodtunk meg. Szombaton és vasárnap például csak 230 vagon német, brikett érkezett. Ez másfél óra alatt elkél. AZ ELOSZTÁS MÓDSZERE „Meg kellene változtatni az elosztás módszerét.” — Igazuk van: idei forgalmunk alapján — a lakosság 80 százaléka német brikettet akar — jövőre az árukészlet mennyisége szerint külön lesz a brikett, a háztartási, a koksz, és a magyar brikett utalványa, így osztják szét majd az üzemekben. Most azért intézkedünk, hogy az iroda egyik ablakánál csak azoknak dolgozzanak, akik hazai tüzelőt akarnak beszerezni. Ezt is a közönség javasolta. Sajnáljuk, hogy ez nekünk nem jutott előbb eszünkbe, sok embert megkímélhettünk volna a sorbanállás terhétől. Véleményünk szerint talán gyorsabb szervezéssel, korábbi intézkedéssel, gondos előrelátással megelőzhették volna a jelenlegi állapotot: most a pestiek szénügye a kerületi TÜKER-irodák kis ablaka előtt dől el, fölösleges időtöltéssel, hosszú sorbanállással. Békés Attila Miért kell a tüzelőre várakozni • Előrelátással, gondos szervezéssel megelőzhették volna a torlódást Napi tízmilliárd liter pára Mennyit veszít vizéből a Balaton és a Duna A trópusi kánikula valósággal kiszivattyúzza a földből a nedvességet, s párologtatja a folyókból és a tavakból a vizet. A legtöbb vizet a Balaton veszíti, amelynek 600 négyzetkilométernyi területe naponta mintegy hétmillió köbméter, azaz hétezermillió liter vizet párologtat el. Szakértők szerint ha a Zala folyó és az északi partról beömlő vizek nem táplálnák a Balatont, körülbelül 250 kánikulai nap teljesen kiszárítaná. A Duna magyar szakasza mintegy háromezermillió liter vizet veszít. (MTI) Keresik a tapsifülest Telt ház szarvasbőgés idejére Most jött vissza külföldi útjáról Gábor József, a MAVAD igazgatója. Milyen eredménnyel járt?— Legtöbb külföldi megrendelőnk ezzel kezdte a tárgyalást: ,,Mennyit tud Ma ■ gyarország szállítani, mert csak azután rendelek máshonnét’’. Franciaországnak és Olaszországnak mi vagyunk a legnagyobb szállítója, s exportunk a múlt évben háromszorosára fejlődött. Az idén körülbelül 1400 külföldi vadászvendéget vár a MAVAD. Nyugat-Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Angliából és Svájcból keresik fel a magyar erdőket és pusztákat a vadászok. — Érdekes — meséli az igazgató —, hogy egy-egy nemzetnek más-más vadászszenvedélye van. A nyugatnémetek főként nagyvadra töltik puskájukat, a vízivadra olaszok indulnak nagy kedvvel, a franciák pedig a foglyot keresik. A legnagyobb forgalmat szeptemberre várjuk, szarvasbőgés idejére. A szarvasbőgés a legdrágább vadászat nálunk ,s már annyian jelentkeztek, hogy több külföldi vadásznak azt kellett válaszolnunk: „Sajnos, az idén még nem, talán jövőre látjuk szívesen szarvasra”. De nagy már az októberi dámszarvasbőgésre is a jelentkezés, s szinte már „teltház” van az őzbakvadászatra is. A MAVAD, olasz tapasztalatok alapján, a csincsilla tenyésztésével is megpróbálkozik az idén: a szép szőrű tapsifüleseknek nagy a kereslete, m. s. Forgalomszámlálás A közlekedés- és postaügyi miniszter országos közúti forgalomszámlálást rendelt el Ez már folyik. A forgalomszámlálás célja a korszerű burkolatú, biztonságos és teljesítőképes utak építéséhez, illetve átépítéséhez szükséges adatok beszerzése. A számlálást az Útügyi Kutató Intézet végzi. A gépjárműtulajdonosok most kérdőívet kapnak, amelyre július 16-i országúti utazásaikat jegyzik fel. 300 ezer kérdőívet bocsátanak ki, melyekre előreláthatólag, mintegy egymillió utazás adatait jegyzik fel. Az összegyűjtött pontos adatok alapján tájékoztatást szereznek majd a szakemberek az utak forgalmi igényeiről. Az országos számlálást augusztus és október hónapokban megismétlik.