Esti Hírlap, 1964. november (9. évfolyam, 258-281. szám)
1964-11-21 / 274. szám
A PILIS KULCSA Az üdülők és a turisták eldorádója NÉGYEZER ÉV EMLÉKEI FELTÁRJÁK A FARKASVÁRAT AZ ÚJ RÓMAIPART A város, amely a vendégekből akar élni — Szentendre. — Amikor megvitattuk a helyi várospolitika alapjait — mondja Sziráki Ferenc tanácselnök —, számot vetettünk adottságainkkal. Budapest szomszédságában jelentős ipart nem fejleszthetünk. Szántóföldünk alig van, szőlőt, gyümölcsöt már keveset ültethetünk. A mi lehetőségeink: a Pilis és a Duna szépségei, s négyezer év történetének európai hírű emlékei. Vagyis: erőinket az idegennozgalom növelésére kell fordítanunk. Szerbek, bosnyákok, görögök Szentendre a magyar és a szláv népek barátságának élő múzeuma. A Pozsarevacska és a Preobrazsenszka, az ódon szerb templomok az 1690-es év eseményeiről regélnek. Csernojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével, sok tízezer délszláv család menekült, akkor a török elől hazánkba. Többen Buda környékén találtak új otthont, zömmel Szentendrén. Azt mondják, 40 nap alatt tették meg a hosszú utat, gyalog és hajón. A szerbeken kívül bosnyákok, dalmátok és görögök is érkeztek. Később szlovákok is telepedtek itt le, s így alakult ki az újkori Szentendre. A belgrádi vagy a szarajevói kisdiák ma jól ismeri a város nevét. Szentendre a délszláv kultúra legészakibb emlékhelye és itt született a kiváló író, Ignatovics Jakov, a szerb Jókai is. Freskó a vakolat alatt A város most új világítást kap. Eltűnnek az oszlopok, huzalok, a kedves, színes kereskedőházak falára stílusos lámpákat erősítenek. Hamarosan fényben úszik a Blagovesztenszka, a görög templom, és kivilágítják a várdombon a XII. században alapított magyar templomot is. Ez a középkori település egyetlen jelentős emléke. Déli falán az újabb sárga vakolat alól előtűnő színes freskók sejtetik hajdani szépségét. Sokan keresik fel a nemrég megnyílt szerb múzeumot, ahol a pravoszláv egyházi művészet alkotásait mutatják be. Az ásatások leleteit a Ferenczi Károly múzeum őrzi. Pontosabban: csak kisebb részüket, mert itt kevés a hely. Az avar fejedelmek kincsei — hogy mást ne mondjunk — Pesten vannak. Régi bánata ez a szentendreieknek, s ezért később új múzeumot akarnak nyitni. Az ásatások még sok meglepetést tartogathatnak, hiszen itt, a római birodalom keleti határán állott Ulcisia Castra — Farkasvár. Ez volt állítólag Aquincum után Alsó-Pannónia legnagyobb helysége. A nagymarosi kutatások után feltárják a római tábort. Mellette építik fel az új művelődési házat, udvarán lesz a római kőtár, tetején pedig kilátó. Új csónakházak Szentendre lesz az új Római-part. Közel van a fővároshoz, s a jövőben a pestiek még gyorsabban elérhetik. Az első vállalatok, a legélelmasabbek, már kértek csónakházhelyet, és a város is épít száz férőhelyes csónakházat. Gyorsan fejlődik a camping is a Pap-szigeten. Az idén már csaknem négyszer annyian — magyarok, csehek, németek, bolgárok — táboroztak itt, mint 1962-ben. Jövőre tovább bővítik a tábort, strandot és bisztrót építenek. Sok még a panasz a vendéglátóipar hibái miatt. Főként az, hogy a forgalmasabb napokon alig lehet asztalhoz jutni. Ezért új étterem is épül. Akkor lehetővé válik az is, hogy a görög nevű magyar ételeken, no meg a méltán,híres izbégi pecsenyén kívül valódi délszláv különlegességeket is főzzenek. Korzó a Duna-parton A megye és az országos szervek újabban sokat áldoznak a város illesztésére. 1963- ban csaknem hatszor annyit költöttek utak építésére, mint 1958-ban. Épül már az új Duna-korzó, s érdekes terveken is dolgoznak. A többi között azt szeretnék, ha Szentendre kapná meg a szabadtéri múzeumot, ahová a magyar faluk építészeti kincseit gyűjtik össze. A tanács álma, hogy Szentendre — a „Pilis kulcsa” — legyen az üdülők és a turisták eldorádója, ahol együtt megtalálhatják a hegyet és a vizet, a sportolási és a szórakozási lehetőségeket, ahol percek alatt századokat, vagy éppen négyezer évet utazhatnak vissza a múltba, s ahol az év minden szakában sok-sok különlegesség és látnivaló várja a vendégeket. Aczél Kovách Tamás Az ódon főtér Ki gázolt? ! Magda vagy Agnes? Meghal az áldozat • Vállalt bűn • Valaki nem bírja tovább • Pótnyomozás Magda vagy Ágnes? Ágnes vagy Magda? Melyikük ült a volánnál azon a végzetes estén? Egy ember gyanútlanul állt a járdán. A hatvan kilométeres sebességgel robogó Skoda felszaladt és a falhoz szorította. Az ember olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy négy hónappal később — harmincöt éves volt — meghalt. A Skodában két lány utazott és egy fiú. A lányok testvérek — Ágnes tizenhét, Magda huszonnyolc esztendős. KÉT LÁNY A KOCSIBAN A fiatalabb azt állította: ő vezetett. Neki — korengedéllyel — jogosítványa is van. Egy kerékpáros haladt előtte, azt akarta kikerülni, szerinte ezért következett be a szerencsétlenség. Elkészült a vádirat. Ágnest — az áldozat akkor még élt — gondatlanságból eredő súlyos testi sértést okozó veszélyeztetéssel vádolták. Ágnes nem érezte bűnösnek magát. Megkezdődtek a tanúkihallgatások. Szabályos mondatok hangzottak el a baleset körülményeinek apróbb mozzanatairól. Aztán egyszerre csak történt valami. Váratlan fordulat. Az egyik tanú — a kocsiban ülő fiú — így kezdte vallomását: „A kocsit nem Ágnes vezette, hanem Magdolna .. .” És elmondta, hogy ő eddig hallgatott. De most már nem bírja tovább. Azt akarja, hogy az igazság napvilágra kerüljön. Szembesítések következtek. Hasztalanul. A fiú Magda szemébe vágta: „Te vezettél ! — Nem igaz! — volt a válasz. KI ÜLT A VOLÁNNÁL? Az ügyben pótnyomozást rendeltek el. Tanúvallomások bizonyítják a fiú állítását. Kiderült, hogy a fiú az eset másnapján édesanyjával együtt felkereste egyik rokonát. Elmondott neki mindent. A rokon tanúsította: a fiú Magdát okolta a gázolásért. Meghallgatták a fiú édesanyját. — Sohasem láttam még olyan idegállapotban a fiamat, mint akkor — mondta. — Még másnap is reszketett az izgalomtól. „Látom, még mindig látom...” — egyre csak ezt hajtogatta. Megtudtam tőle, hogy a lányok édesanyjánál voltak a kórházban. Visszafelé Magda akart vezetni. Ágnes — nővérének nincs jogosítványa — tiltakozott. Végül Magda mégis átvette a kormányt. A járókelők közül többen határozottan állították: a szőke lány — Magda — szállt ki a volán mellől. — Igen — vallotta Magda !—, mert Ágnes elájult és én az ő ülésén át szálltam ki. A nyomozók megismételtették a jelenetet. Filmre vették. A kísérlet szerint a járókelők és Magda állítása egyaránt elfogadható. Jelentkezett viszont egy férfi, aki azt mondja: ő segítette ki Magdát a volán mellől. ÉS A SZÜLŐK ? A két lány még mindig tagad. Hogy a szülők mit tudnak, mennyire ismerik a történteket — nem lehet pontosan megállapítani. A vádat módosították, kiterjesztették Magdára is. A tanúvallomások egyöntetűsége ugyanis feltételezi: nem Ágnes, hanem Magda követte el a halálos gázolást. De akkor miért vállalta a fiatalabb? A jogi okoskodás: a testvérek úgy vélekedtek, hogy Ágnest, mint fiatalkorút és jogosítványtulajdonost talán enyhébben bírálják el. A nyomozás befejeződött. Tárgyalás körülbelül másfél hónap múlva. A válaszolatlan kérdéssel: Magda vagy Ágnes? A dráma azonban kiteljesedett, a vádlottak száma megnőtt. Mert vádlott most már mindenki, aki a hazugság mellé állt. Közülük eddig csak egy valaki: egy huszonegy esztendős fiatalember érzett lelkiismeretfurdalást. Bende Ibolya Táplálkozás tegnap, ma, holnap Történelem kalóriákban Európa legrosszabbul táplált népe ♦ Kenyér, burgonya, cukor 1878 ... Nem évszámot idézünk — kalóriát! 1939-ben a Magyar Nemzeti Népélelmezési Bizottság ennyiben állapította meg az ország népélelmezési átlagos kvótáját. Ismeretes: a táplálkozástudomány napi 2400 kalóriát tekint az emberi fizikum alapszükségletének, lényeges fehérje- és teljes értékű fehérjefogyasztás mellett. Az 1960-as években Európa legrosszabbul táplált népe, a portugál, naponta 2400 kalóriát fogyasztott, Indiában a minimum 1860, az afrikai Kirenaikában 2100, a latin-amerikai Surinameban 1810 kalória volt. Tehát a két világháború közti hivatalos, „szépített” adatok is árulkodnak: Magyarországon a tömegek az indiai és a gyarmati nyomorszínvonalon éltek. A legolcsóbb étrend — 1939-ben A Magyar Nemzeti Népélelmezési Bizottság összeállította a legolcsóbb étrendet. Javasoltak — a többi között — évente 7 kilogramm húst, 80 darab tojást, 25 liter sovány tejet, 5 kiló sovány túrót, 15 kiló zsírt, olajat, 120 kiló burgonyát, 6 kiló kását (tengeri-, árpa-), 5 kiló cukrot, 15 kiló sütőtököt. Ez azt jelentette, hogy hazánkban átlagosan naponta mindenkinek 1,0 deka hús, 0,6 deciliter tej jusson, és minden negyedik napon egy tojás. Magyarországon 1945 előtt a rossz táplálkozás miatt gyakori volt a beriberi Mezőkövesden és vidékén, a pellagra Biharban. A farkasvakság (Avstahlioídiákí) tél végén, tavasszal egyes falvakban oly mértékben elterjedt, hogy a jegyző, a tanító és a pap családjának kivételével mindenkinél mutatkozott. Súlyos és általánosan elterjedt betegség volt az angolkór is. Ennyit a múltról... És most nézzük a jelent, hol tartunk? Gyümölcs, zsír 1960-ban országunkban az egy főre jutó fogyasztás a FAO (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint a napi 3000 kalória fölött volt. Részletezve: hazánk polgárai átlagosan évente 137 kiló gabonaneműt, 97,5 kiló burgonyát, 26,6 kiló cukrot, 47,8 kiló húst, 143,9 liter tejet, 160 darab tojást fogyasztottak. (A különféle formában elfogyasztott élelmiszereket eredeti alapanyagukhoz sorolták, így a kenyér, a száraztészta a gabonaneműek között szerepel, lisztsúlyban átszámítva, a vaj és tejtermékek pedig a tejnél, literben meghatározva.) A cukorfogyasztás Magyarországon a világátlagnál jóval több — írja Jócsik Lajos „A világ kenyere ma és 2000-ben” című, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál most megjelent 370 oldalas munkája záró fejezetében. Jugoszláviában az évi fejadag 14 kiló, Belgiumban viszont 33 kiló. Paraguayban nem jut több egy főre 15 kilogrammnál, Mexikóban 21- nél. Tajvanon az évi átlag 9, a Fülöp-szigeteken 10 kilogramm. Együttes zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk 1959-es 123,4 kilogrammos mennyiségével a világ harmadik helyén állunk, csak Olaszország és Franciaország előz meg bennünket. 22,1 kilogrammos évi zsiradékfogyasztásunk szintén a legnagyobbak közé tartozik. Európában Dánián, Nyugat-Németországon és Hollandián kívül minden más államban kevesebb fogy. Kanadában 20, az Egyesült Államokban 21, Ausztráliában 16, Új-Zélandon 16, Indiában, Pakisztánban 3,5—4 kilogramm, Dél-Rhodesiában pedig évi 2 kilogramm a fejadag. Egy év helyett 28 hét Burgonyából előttünk van Európában Dánia, Franciaország (itt a „pommes frites”, a szeletesen sütött burgonya nemzeti eledel, az utcán is árusítják papírzacskóban), Görögország, Hollandia. A többiek viszont mögöttünk maradnak. Európában húsból nálunk kevesebb kerül a finnek, a görögök, az olaszok, a norvégok, a portugálok, a spanyolok és a jugoszlávok asztalára, így is „a húsfogyasztásban olyan magaslaton állunk, ahonnan a két világháború közti húsfogyasztás akkorának látszik, mint a Gellérthegy tetejéről egy kiskunhalom — állapítja meg Jócsik Lajos. — Azt a mennyiséget, amelyet a Magyar Nemzeti Népélelmezési Bizottság húsfogyasztásként egy évre irányzott elő, a magyar dolgozók ma 28 hét alatt elfogyasztják húsban és hentesáruban is... Az egyszerű számítás is azt mutatja, hogy a dolgozók heti 92 dkg húsfélét fogyasztanak.” Az ENSZ szerint a napi 2750 kalória feletti ellátás tekinthető jó táplálkozási színvonalnak. Ennek már 1950- ben felette álltunk, 1955-ben túlléptük a 3000 kalóriát, és — mint említettük — ma is a legjobbak között tartanak nyilván világszerte, összes fehérjefogyasztásunk általában kielégítő, közelebb a napi 100 grammhoz, mint a 70-hez. 1955-ben csak két ország volt előttünk 16 európai állam közül. Az 1959 utáni szám: napi 91 gramm öszszes fehérje. A jövő esztendők feladata, hogy, megtartva a napi 3000 kalória feletti szintet, tovább javítsuk a teljes értékű (állati eredetű) fehérjék arányát, az összes fehérjemenynyiségen belül. Ezt elsősorban a tej, tejtermék és az úgynevezett színes főzelékfélék fogyasztásának növelésével érhetjük el. L. M. Színes magyar népszerű tudományos film. Színes magyar táncfilm. Írta, a díszleteket tervezte és rendezte: Banovich Tamás Főszereplők: Orosz Adél Sipeki Levente * Magyarul beszélő NDK—kubai film. Széles változatban is. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. Csak a moziban látható, a TV nem közvetíti. ★ Egy szerelem válsága. Olasz film. Csak a moziban látható, a TV nem közvetíti. ★ JÖN! JÖN! Színes, szélesvásznús zenés csehszlovák filmparódia.