Esti Hírlap, 1965. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1965-03-01 / 50. szám
Filmankét a Húsz óráról Az Egyetemi Színpad márciusi műsora Az Egyetemi Színpad jövő havi filmműsorai közül kiemelkedik Fábry Zoltán Húsz óra című, Sántha Ferenc regényéből készült filmjének vetítése és vitája, valamint a Riport- és dokumentumfilm-stúdió szerzői estje és előadás Andrzej Wajda művészetéről. Gazdag az Egyetemi Színpad irodalmi műsorprogramja is: a Régi magyar irodalom című sorozatban Jancsó Adrienne népballadaestjére és a magyar reneszánsz és barokk irodalmát bemutató estre kerül sor. A Kortárs című folyóirat 5-én rendezi meg irodalmi estjét. Előadóestet rendez Kárpáthy Zoltán pantomimművész, valamint a Pege quartett is. Bemutatót tart az Egyetemi Táncegyüttes, hangversenyt rendez az Egyetemi Kamarazenekar. Az Egyetemi Színpad hangos folyóirata, a negyedik évfolyamában tartó Horizont, e havi száma a mai francia kultúrával foglalkozik. A képzőművészeti film és zenei művek illusztrált bemutatása mellett sor kerül Simone de Beauvoir Mandarinok című regényének ismertetésére és előadják Anouilh Medeia című egyfelvonásosát Somlyó György fordításában, Mezei Éva rendezésében. Láthatatlan színpad Német hangjátékok Alig született meg — a húszas évek végén — a rádiójáték új műfaja, Bertolt Brecht, a nagy német színháházi újító az újon belül is újat teremtett Az óceánrepülés című rádió-oratóriumával. A fasizmus uralma — sok egyéb mellett —, elsorvasztotta az izgalmas brechti kezdeményezést is. A negyvenes évek végétől kezdve azonban, elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban, de a Német Szövetségi Köztársaság fiatal, haladó szellemű íróinak kezdeményezésére is, a rádió-oratórium, a rádió-montázs, a költői ihletésű és tömörségű hangjáték újjáéledt. A német hangjáték, a maga műfajában, olyan híressé lett, mint az olasz film. Sok fontosat mondtak el ezek a művek embertelenségről és emberségről, a szerencsétlen német múltról és a jövő reményeiről. 1958 körül jutott el csúcsaira az újjáéledő — a brechti hangszerelést továbbfejlesztő — német rádiójáték. S ekkortájt — bár ez a műfaj a füleknek és nem a szemeknek van szánva —, a legérdekesebbeket és legértékesebbeket kezdték könyvalakban is kiadni. Brecht, Wolfgang Borchert, Weyruch, Günther Koch és mások hangjátékai olvasmányként is gondolati, érzelmi élményt tudtak adni. A tizenegy művet tartalmazó magyar kötet csak ízelítőt adhat a mai német hangjátékok gazdagságából. Albert Gábor — aki a magvas utószó szerzője is —, jól válogatta össze a legjellemzőbb darabokat, s a háború előtti termésből csak a maga nemében klasszikus művet, Az óceánrepülést vette be a kötetbe. Nagyon érdekes mű a „Gruppe 47” alapítójának, Alfred Anderschnek James Dean halála című montázsa, amely a mai Amerika egy tragikus nemzedékének, a „megvertek generációjának” sajátos eszközökkel ábrázolt, találó rajza. Bár az Amerika, Amerika című, nagyobb műsor — amelybe e rádiójáték beleillett volna — már elhangzott, érdemes volna, az antológia több más, eddig nem közölt darabjával együtt, a James Deant a magyar rádióban is sugározni. Hiszen hangjátékról igazi ítéletet a hangszóró mellett lehet mondani... (Európa Könyvkiadó.) . Igricbábu és a többiek Mit szóltak a párizsi gyerekek ? ♦ Fából faragott királyfi ♦ Tervez és fejlődik az ország legkisebb „De, kivel nem ér föl egész világ ökre, Dicső hire-neve fennmarad örökre." Az igricbábu — akkor még nem hívták narrátornak — utolsó szavai az előadás végét jelentették. Nagy, megilletődött csendbe csapódott össze a függöny. Aztán felálltunk, s a Nemzeti Bábszínház első előadását olyan ünnepléssel jutalmaztuk, hogy felért egy tüntetéssel. Az is volt. Akik részt vettünk a Toldi 1941-es bábbemutatóján, tudtuk, hogy Rév István parányi színháza az első csapásokat töri az európai szintű magyar bábművészet felé. És azt is tudtuk, hogy ez a vállalkozás a közönségen kívül az égvilágon senkire és semmire nem számíthat... Hét együttes vidéken Azóta Rio de Janeirótól Tokióig tizenhat nemzetközi gyűjteményben és múzeumban szerepelnek az Állami Bábszínház bábui. A második bukaresti bábfesztiválon aranyérmet nyertünk — bábművészeink szerepeltek Nyugat-Berlinben, Bécsben, Varsóban és több városban. A párizsi gyerekek — nemkülönben a hivatalos kritika — nagy tetszéssel fogadták a francia televízióban bemutatott János vitézt. Bábdarabjaink közül immár tizet játszanak ma világszerte a különböző bábszínházak. A Népköztársaság úti kis színház előadásainak évente átlag 473 ezer nézője van — s jelenleg 10 ezer gyermekkel levelez. — Hány együttessel működik a színház vidéken? — Héttel. Tavaly ezer előadást tartottak a fővároson kívül. Szilágyi Dezső, a színház igazgatója hangsúlyozza, hogy a színház változatlanul és elsősorban a gyermekeké. A műfaji kísérletezés azonban megköveteli, hogy a felnőtt előadásokról se mondjanak le. — Tavaszra például nagy fába vágjuk a fejszénket. Felnőtt műsor keretében színpadra visszük Bartók Fából faragott királyfiját és Sztravinszkij Petruskáját. Az előadás pantomim jellegű lesz — a bábjátékot csak zene kíséri. Építkezünk — Pillanatnyilag van külföldi meghívásuk? — Hivatalosak vagyunk Bukarestbe a szeptemberben rendezendő nemzetközi bábfesztiválra. Az Állami Bábszínház országos kultúrintézmény plakátjai évente átlag 1300 előadást hirdetnek. A fővárosi előadások éppúgy, mint a vidékiek zsúfolt nézőtér előtt mennek. Régi gond, hogy a Népköztársaság úti kis színház már túlnőtt a szűkre méretezett falakon, az épület kicsi, elavult. Mikor oldódnak meg technikai gondjaik? — Új épületünk terveit már rajzolják a mérnökök, a nagyobbításhoz, az átépítéshez szükséges pénz rendelkezésünkre áll. Jövőre építkezni kezdünk. Hírnév a világban Nemcsak a munka lesz tehát könnyebb — a színháznak nem kell szégyenkeznie színháza majd külföldi vendégei előtt sem. A Budapesten járt londoni, moszkvai, pekingi, bécsi vagy bukaresti bábszínházak elsősorban a magyar bábművészek jó hírét vitték magukkal, a jövőben azonban korszerű falairól is beszámolhatnak. Húsz fiatal színész, iparművész gyűlt össze 1947 őszén a volt Rév-féle kis színházteremben. Megalapították az ország első állandó és hivatásos művészekből álló bábszínházát. 1949-ben ebből lett az Állami Bábszínház. Az akkor bontakozó kis együttes azóta az európai bábművészet reprezentánsa. (neti) A magyar munkásmozgalom története - szénrajzokon Barna Miklós festőművész pályája a bukással kezdődött. A 19-es proletárforradalom bukásával, Horthyék elől menekülnie kellett, s ötéves párizsi emigrációja alatt vált ismert festővé. Vitz Béla támogatta a fiatal grafikus kezdő lépéseit; első nagyobb munkáját a Francia Kommunista Párt kulturális szekciójának megbízására készítette: albumot állított össze a fehérterror rémtetteit leleplező rajzaiból. Henri Barbusse, akinek nagyon megtetszett az album, azt mondta: „Magának tanulnia kell. Itt Párizsban nehéz lesz érvényesülnie.” S Barbusse közbenjárására és segítségével 1926-ban a Szovjetunióba ment, ahol Lunacsarszkij személyesen is foglalkozott vele és fölvették a Képzőművészeti Akadémiára. Képeivel sikereket aratott, Az elvtársi bíróság című vásznát a Tretyakov Képtár vette meg. A felszabadulás után tért haza Magyarországra. A Nemzeti Szalonban 1950-ben rendezett első önálló pesti kiállítása nyomán a szocialista realizmus elkötelezett híveként dicsérték a kritikák. Barna Miklós most harmincöt lapból álló szénrajzsorozatot fejezett be, amelyen a magyar munkásmozgalom történetének legfontosabb eseményeit eleveníti fel. Rajzain a fehér és fekete foltok színhatásainak dinamizmusát kutatja és alkalmazza. Március 1. — hétfő KOSSUTH: 16.00: Hírek. — 16.10: Gyermekrádió. — 16.50: Könyvről könyvre. — 17.00: Ötórai tea. — 13.00: Hírek. — 18.15: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 18.30: Eleanor Steher Moza t-áriákat énekel. — 18.50: A győzelem állomásai, III. rész. — 19.51: Esti mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Zenélő kaleidoszkóp. — 22.00: Hírek. — 22.15: Izraeli Fesztivál 1961. — 23.08: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Couperin: Laudato pueri Dominum — motetta. PETŐFI: 16.00: Szabad szél, operettrészletek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Lányok, asszonyok... — 17.35: Édes anyanyelvünk. — 17.40: Délutáni hangverseny. — 18.20: Rabaud: Éjjeli körmenet. — 18.35: Érdemes-e gyárat exportálni?- 18.45: Kőrössy János zongorázik. — 19.00: Mi történt a nagyvilágban? — 19.15: Népi zene. — 19.50: Gazdaszemmel hazánk mezőgazdaságáról. — 20.00: Nagymesterek muzsikájából. — 20.34: Új művek a világirodalomban. — 21.00: Hírek. — 21.05: Schubertművek. — 21.40: „Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni”, Hetes Tibor írása. — 22.00: Id. és ifj. Johann Straussról előadás. — 22.45: Versek. — 23.00: Hírek. URH: 14.00—18.00: Budapesten és környékén azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.40: Könnyűzene. — 19.15: Verdi: Don Carlos, operaközvetítés — köziben 21.02: Felolvasás. — 22.32: Hírek. Március 2. — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Reggeli zene. Közben 5.00, 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 8.15: Énekszámok. — 9.05: Ifjúsági rádióműsor. — 9.25: Népi zene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: Operettrészletek. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 13.15: Báthy Anna és Závodszky Zoltán énekel. — 13.45: Törvénykönyv, jogi műsor. — 14.00: Hírek. — 14.10: Falusi délután. — 16.00: Hírek. — 16.10: Rövid hangverseny. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 5.05—8.00: Reggeli zene. — Közben 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 14.00: A Zsoldosegyüttes játszik. — 14.25: Kórusok, hangszerszólók. — 15.00: Hírek. — 15.05: Operarészletek. — 16.00: Verbunkosok, katonadalok. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Erkel Színház: Állami Hangersenyzenekar, Pécsi Liszt Feenc Kórus (vezényel: Ferencsi János. Téli bérlet, I. sorozat, fél ). — Nemzeti Színház: Oresteia le. fél 11); Az idegen (7. szelvénybérlet, 7). — Katona József Színház: Léda (7). — Madách Színház: Hamlet (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszínház: Karenina Anna (7). — Thália Színház: Thália Kabaré (7). — József Attila Színház: Becket (A bérlet, 4. előadás, 7). — Fővárosi Operettszínház: Nagymama (7). — Állami Déryné Színház a rákoskeresztúri Dózsa György Műv. Házban.: Koldus és királyfi (de. 10). — Állami Bábszínház: Szentivánéji álom (7). Hopponmaradt szélhámos Magyarul beszélő szovjet filmvígjáték Bemutató: március 4. A TV BEMUTATÓJA: Iván Iljics halála Remekbe szabott jelenetekkel kezdődik Mihályfi Imre tv-filmje. Iván Iljics Golovin pétervári törvényszéki bíró felkeresi panaszával a híres orvost. Balsejtelmei vannak, talán először legyinti meg a korai elmúlás gondolata. Az orvos rideg, fölényes, kelletlen — teljesen közömbös neki ennek az embernek a sorsa, aki gyógyulást remél tőle. A vizsgálat után kettőjük párbeszédének apró hangsúlyaiból, mozdulataiból, szemrebbenéseiből tudjuk: Iván Iljics számára nincs menekvés. De magáramaradottsága legalább anynyira a végzete, mint betegsége. Utolsó napjaiban egy inassá lett muzsik. Geraszim önzetlen, természetes jósága hatja meg, és döbbenti rá saját érzelmi sivárságára. Itt már a tolsztoji filozófia lép előtérbe és Iván Iljics utolsó „megváltó” tette — családja iránti gyűlöletét a sajnálat és a megbékélés váltja fel —minket már nem ragad meg. Tolsztoj prózája, mely a belső és külső világot, gondolatokat és eseményeket elválaszthatatlanul elegyít térben és időben, szinte megoldhatatlan feladat elé állította Székely Júlia forgatókönyvírót, és Dobos István dramaturgot. Az egyivelésű, folyamatában drámai elbeszélést kellett jelenetekre bontaniuk, s a párbeszédek megírása is zömében rájuk hárult. Elismerésre méltó munkát végeztek, főleg Golovinnak feleségéhez való viszonyát, elrontott házasságát tisztázták világosan. Ennek érdekében a morfiumos félálomban vergődő Iván Iljics „visszalátogat” édesanyjához (Dayka Margit játssza, finom lírával), aki — most már rájön — óvta őt a szerelem nélküli, jó partitól. A kissé Fellini-szerű módszert csak annyiban vitatjuk, hogy nem használták bővebben. Például, hogy lássuk Golovint hivatali ténykedése közben, ama bizonyos felettesek bűvkörében, kiknek véleménye szentírás volt számára, s akiket gépiesen, személytelenül utánzott. „Nem a lázadás lett volna-e a helyes?” Iván Iljicsnek e gyötrő kérdését kellett volna jobban megvilágítani. Mihályfi Imre rendezése, a már említett első jeleneten kívül is teremt emlékezetes pillanatokat. A legfőbb élményt azonban Básfi Lajos játéka és Sik Igor egészen kivételes szintű operatőri művészete jelenti. Básti, amikor módja van, az igazi színészi alkotásra, valóban tolsztoji mélységeket ér el. Egyenértékű partnere az orvos szerepében Greguss Zoltán és Máthé Erzsi, mint feleség. Hegedűs Tibor A Jegenyék — szárazon és vízen A FŐSZEREPLŐ: CIVILBEN MIKROBIOLÓGUS A Sportuszoda nagy, fedett medencéjében vígan zajlik a délelőtti edzés. A meleg vízben — ahogy a fiatalok hívják: a brügölőben —, a lustább fa lubickol, a lelátó lépcsőin ütemesen gimnasztikázik egy csomó gyerek. Senki sem vet ügyet arra a fekete klottnadrágos, esetlen fiúra, aki most belevetette magát a mélyvízbe, s azonnal bele is fulladna, ha gyorsan ki nem húznák. Mivel nem tud úszni. — Akkor miért ugrott be, maga szerencsétlen?! — Mert azt tetszett mondani ... De nemcsak a fiúra nem ügyelnek, hanem az őt körülvevő, reflektorok és kábelek erdejében nyüzsgő filmesekre sem, akik ezen a reggelen ellepték az uszodát. A mai tizenévesek szemében már nem szenzáció, hogy úton-útfélen filmforgatásba ütköznek. Új magyar film felvételei kezdődtek. Rendezője Gaál István, operatőrje Herczenik Miklós, a címe — egyelőre —: Jegenyék. Meséje az ötvenes évek elején játszódik, hősei egyetemisták. A ma felvett jelenet: egy MHK-próba, a vízbe pottyant fiú egyetemre járó, megszeppent parasztgyerek, aki nem meri bevallani, hogy nem tud úszni. Fürdőruhásan, frottírköpenyben, itt vár sorára a lelátó lépcsőin a film többi szereplője is: Demjén Gyöngyvér, Dóri Virág főiskolás és Koncz Gábor. A főszereplő arcát a Nyáron egyszerű című filmből ismerjük, amelyben szintén főszerepet játszott: Tóth Bencének hívják. Debreceni egyetemista volt, amikor felfedezték. — És azóta? — Azóta elvégeztem az egyetemet, mikrobiológus vagyok, s a keszthelyi Agrártudományi Főiskolán lettem tanársegéd? — És a film? — Nagyon szeretem, színes, érdekes munka. De a szakmámat a világ minden kincséért sem cserélném el, soha. (fencsik) Demjén Gyöngyvér. (Inkey Tibor felvétele) 1964-ben .* 755 milliót költöttünk könyvre Az 1964. évi magyar könyvkiadás adatairól részletes statisztika készül. Tavaly összesen 4164 művet jelentettek meg a kiadók — 55- tel többet, mint az előző évben. A példányszám 44 millió 730 ezer volt. Az 1963. évinél több tudományos és ismeretterjesztő művet adtak ki: 5,6 százalékkal nőtt a szépirodalmi művek példányszáma, s körülbelül ugyanennyivel a tankönyveké. Az ország lakossága a múlt évben 755 millió forintért vásárolt könyvet , 33 millióval többért, mint az előző esztendőben. □ AZ EGRESSY KLUBBAN ma délután a képzőművészeti szakkörök vezetői részére előadást tart dr. Kampis Antal művészettörténész A modern építészet és a képzőművészet kapcsolata címmel. Magyar film Széles változatban is. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Bemutató: március 11.