Esti Hírlap, 1968. július (13. évfolyam, 153-179. szám)
1968-07-16 / 166. szám
A Falakat és a Csend és kiáltást meghívták a velencei filmfesztiválra Beszélgetés Luigi Chiarini professzorral Ez a beszélgetés még Rómában kezdődött, néhány hónappal ezelőtt, majd Budapesten folytatódott. Luigi Chiarini professzor, a velencei filmfesztivál igazgatója — aki évek óta heves támadások kereszttüzében áll, mert nem hajlandó megváltoztatni a velencei fesztivál antikommerciális jellegét — római beszélgetésünk alkalmával (amikor még előtte voltunk a cannes-i fesztivál összeomlásának), így foglalta össze az általa vezetett filmseregszemle célját: A BÁRGYÚSÁG KUDARCA — Gyakran vádolnak azzal, hogy csak válságfilmeket mutatunk be Velencében. Ez részben igaz is, hiszen valóban az útkereső, gondolati és formai felfedezésekre törekvő filmeket hívjuk meg a fesztiválra. De véleményem szerint éppen a standard módon, futószalagon készült filmipari termékek vannak válságban, és nem a művészi filmek, amelyek olykor talán formailag kuszának látszanak — bár az új kifejezési formákat gyakran szokták kuszaságnak, krízisterméknek nevezni. Másrészt bizonyos szempontból valóban krízistermékek, ugyanis a mai kapitalista társadalom válságának kifejezői. Érdekes megfigyelni, hogy napjainkban éppen a csak anyagi sikerre törekvő tucatfilmek kerültek válságba: a Cleopátrának és a hasonló bárgyú szuperprodukcióknak egész Nyugat- Európában egyre kevesebb a nézőjük. A kommerszfilmek világszerte válságba kerültek, mert az ilyen jellegű szórakoztató feladatot egyre inkább a televízió tölti be. Ezért is tartom súlyos tévedésnek az olyan producerek törekvését, akik a régi receptek alapján készült kommerszfilmekkel próbálják becsalogatni a moziba a közönséget. Még súlyosabb hiba ez, ha szocialista országban csinálják, ja, amely nagyon érdekes, aktuális és őszinte híradás azokról a fontos társadalmi kérdésekről, amelyek a mai Magyarország gondolkodó embereit foglalkoztatják. — Először fordul elő Velence történetében, hogy két magyar film is szerepel a versenyben. Mi az oka ennek a megtiszteltetésnek? — A velencei filmfesztivál nem az ENSZ, ahol minden nemzetnek egyformán kell képviseltetnie magát. Ha két jó filmet találok egy országban, kettőt hívok meg; ha egyet sem, akkor ez vagy az az ország nem szerepel. — Milyen versenytársai lesznek a magyar filmeknek? — A végleges programot még nem állítottuk össze, most válogatom a filmeket. A zsűri névsora nagyjából már ismeretes. Helyet foglal majd benne Henry Langlois, a párizsi Cinémathéque igazgatója, az amerikai Jonas Mekas, a magyar Nemeskürty István, Ivasaghy japán filmkritikus, és valószínűleg Peter Weiss drámaíró. A fesztivállal egy időben sorra kerülő nemzetközi kerekasztal-konferencia témája: a fiatal szerzők és a tagadás filmművészete. Az eszmecserére a fiatal filmes nemzedék számos ismert képviselőjén kívül meghívták a különféle diákmozgalmak vezetőit, egyebek között Rudi Dutschkét és Daniel Cohn- Bendit, francia diákvezért is. DIÁKVENDÉGEK — Professzor úr nem tart attól, hogy a velencei fesztivált is botrányba fullasztják majd az anarchista diákok? — Nem hiszem, hogy okuk lenne rá, bár biztosan tudni semmit sem lehet. De ami miatt a cannes-i fesztivált szétrobbantották — a látványos külsőségek, a sztárok és üzletemberek szmokingos parádéi —, Velencében eddig sem voltak divatban. Mi eddig is az üzleti érdekektől független művészetnek és a társadalom valódi problémáit ábrázoló filmeknek rendeztük a fesztivált, most is ezt tesszük. A diákokat pedig azért hívtuk meg, hogy szót értsünk velük, hiszen a mai kapitalizmus bírálatában egyetértünk, követeléseik túlnyomó többségét támogatjuk, anarchista színezetű botrányaikból azonban nem kérünk. Persze, hogy az idei fesztivál hogyan sikerül majd, az csak augusztus végén válik el. Zsugán István A MEGTISZTELTETÉS OKA Néhány hónappal később itt, Budapesten folytattuk a beszélgetést. Chiarini professzor a most látott magyar filmekről beszélt: — Két új magyar filmet hívtam meg az augusztus 25—szeptember 7 között rendezendő, XXIX. nemzetközi fesztiválra. Az egyik Jancsó Miklós Csend és kiáltás című alkotása, amely meggyőződésem szerint egy rendkívüli tehetségű, nagy formátumú, saját világú művész eredeti, erőteljes műve. A másik magyar versenyző Kovács András Falak című alkotá A PALOTAUDVAR VENDÉGEI SZERENÁD A VÁRBAN Szép programot dolgoztak ki idén is a várnegyedben, az Erdődy-palota udvarán rendezett hangversenysorozatra. Különleges zenei élménynek ígérkezik Esterházy Pál Harmonia Caelestis című magyar barokkkantátájának és Purcell Dido and Aeneas című operájának pódiumelőadása, amelyre augusztus 2-án, 3- án és 4-én kerül sor Falvy Zoltán dr. bevezetője után, öt hangversenyen szerenádestet rendeznek, melyeket Várnai Péter előadása vezet be. Az augusztus 5-i koncerten két, a Széchényi Könyvtár kéziratanyagából előkerült mű előadása hangzik el, Albrechtsberger csembaló-, illetve kürtversenye, s ugyanezen az estén hangzik el Vivaldi Négy évszakja. Tizenkettedikén Haydn D-moll szimfóniája és Albrechtsberger hárfaversenye képviseli a zenetörténeti érdekességet, és felcsendül Händel Vízizenéje. Az aug. 20-i és 26-i koncerteken kéziratból előadott művek és ismert koncertszámok váltják egymást. Pénteki napon szólóesteket rendeznek a barokk palotaudvaron. Augusztus 9-én, Rácz Aladár halálának 10. évfordulója alkalmából cimbalomest lesz, 16-án kvartettest, 23-án gitárost, 30-án pedig Beethoven magyar vonatkozású szonátáiból zongoraest. A szólóhangversenyek közreműködői között találjuk Antal Istvánt, Szendrey-Karper Lászlót, a Sebestyén-vonósnégyest, Gerencsér Ferencet, Szalay Józsefet és Hevesy Juditot. Az előadásokat rossz időben is megtartják a Szentháromság téri kollégium dísztermében. A koncertek jegyeit a TIT jegyirodában, a színházak központi jegyirodájában, a Fővárosi Idegenforgalmi Igazgatóság irodáiban és a helyszínen lehet megvásárolni. Az Erdődypalota címe: I. kerület, Táncsics Mihály utca 7., s a 16-os autóbusszal közelíthető meg. AZ ANNA-BÁLRA VÁSÁROLJON kézi festésű, különleges mintájú, TISZTA SELYEM RUHAANYAGOT A SZIVÁRVÁNY MÉTERBOLTBÓL (V., Petőfi Sándor utca 18.) DÚS VÁLASZTÉKOT TALÁL! Zongora helyett horgászbot Az MTI fotószolgálatának Pihenő művészek a Balatonnál című sorozatából választottuk az egyik legérdekesebb felvételt. Fischer Annie balatonakarattyai nyaralójában pihen. Kedves időtöltése a teljes kikapcsolódást biztosító horgászás. A drámai szoprán kiruccan AMELIA NÉPDALT ÉNEKEL Egy jó kedélyű drámai szoprán újfajta kísérletre készül. Az operaáriák mellett népdal- és cigánydalversenyen indul Szófiában, a világifjúsági találkozón. Sőt, a Budapest-show műsorban operettel is közreműködik, a gálaesten pedig Sugár—Hunyadi hősi dalával lép a közönség elé. Mindezt úgy mondja el Dobránszky Zsuzsa, mintha csak egy kis könnyű kiruccanásról lenne szó, pedig hetek, hónapok szorgalmas felkészülése van mögötte. Első esztendejét fejezte be a budapesti Operaházban. Volt két kisebb szerepe a Poppeában és a Nabuccóban, és egy főszerep, Amália, az Álarcosbálban. Nem rossz mérleg, egy évvel a diploma megszerzése után. Egyébként Turandotból diplomázott, jövő szezonban pedig Rimszkij- Korszakov Aranykakasában énekli a cárné szerepét. És közben a VIT, ahol nagy örömére csupa fiatallal, a pálya elején tartó ifjú művésszel lesz együtt. Versenyzésből még nincs nagy gyakorlata, de most gyors egymásutánban kettő következik: Szófia után a müncheni dalverseny. Az ifjú énekesnő hazai és külföldi színpadon egyaránt bizonyítani kívánja, hogy nem véletlenül került a Liszt Ferenc térről egyenesen a Révay utcába. (bende) Egyetemisták életfelfogása A régi magyar prózai emlékek — az Akadémiai Kiadó most indult sorozatának — kezdő kötete Szepsi Csombor Márton összes művei. Az 1600-as években élt deák a szerzője — egyebek mellett — egy Nyugat- Európáról szóló élménynaplónak. A Szociológiai tanulmányok új füzete. Varga Károly tanulmánya, a Magyar egyetemi hallgatók életfelfogását elemzi, nemzetközi összehasonlításokkal mutatja be a mai értelmiségi ifjúság törekvéseit, nézeteit. A Madó harmadik újdonsága nyelvészeti érdekesség, írója G. Varga Györgyi, címe: Alakváltozatok a budapesti köznyelvben. □ A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR kerületi fiókjainak több mint húszezer középiskolás olvasója volt a most befejeződött tanévben. Az általános iskolások közül ötvenhatezer diák járt rendszeresen könyvtárba. □ GÁL GYÖRGY SÁNDOR Verdiről szóló regényének második kiadása jelenik meg a berlini Henschel Verlagnál. A Verdiregény jogait megvásárolta a milánói Italopress Concordia kiadóvállalat is. A NAGY AUKCIÓ Rembrandt, Guardi’ Canaletto... A londoni Sotheby galériában rendezett képaukción hatalmas áron keltek el régi holland, olasz és francia mesterek remekművei. Rembrandt Szakállas férfi című, képes levelezőlap nagyságú portréjáért 46 000 fontot adtak. J. B. Pater Falusi ünnep című festménye 52 000 fontért kelt el. Francesco Guardi két alkotásáért 50 000, illetve 20 000 fontot ajánlottak fel, amikor utoljára koppant a kikiáltó kalapácsa. Georges de la Tour Leányképmás című portréja 25 000 fontot ért meg a vásárlónak. Végül Canaletto egyik Velencét ábrázoló vásznát 22 000 font lefizetése után csomagolták. • Egy új cím és egy nem egészen új tévéjáték: a Péntek esti Tévészínházból Péntek esti bemutató lett, a rádióban korábban elhangzott Rövid napok című hangjátékból pedig Halász doktor címmel tévéprodukció. A sorozat átkeresztelése helyes volt, a rádiójáték tévéváltozatának, úgy tűnik, nem sikerült százszázalékosan meghódítania a képernyőt. Igazságtalanság lenne, ha az okokat Hajdufy Miklós invenciózus rendezésében, vagy Bíró Miklós nagyszerű operatőri munkájában keresnénk. Inkább abban az „akusztikai” különbségben jelentkezik, amely a rádió- és tévéműfaj között van. Az orvosházaspár félszeg zavara, tétovasága, rácsodálkozása a szokatlan városi környezetre, beszédesen vall a faluban töltött hosszú évekről, s ugyanakkor elárulja az asszony vágyakozását. A továbbiakban azonban ez a drámai harmónia olykor-olykor megbomlik, a kép nem mindig töltődik fel feszültséggel. Mégis érdemes volt Szakonyi Károly Halász doktorát bemutatni a tévében. A morális kérdések iránt érzékeny író a másokért vállalt felelősség, egy magasrendű emberi magatartás szép példáját adja az egyszerű történetben. Élményt szerző volt Kállai Ferenc hiteles, emberteremtő játéka is a címszerepben. • Aki valamivel eredetibb, ötletesebb történetet várt a Fiatalok című angol filmtől, aligha kerülheti el a túl igényes jelzőt. De az ilyeneknek sem a megpuhult szívű milliomos körüli bonyodalmakra kellett figyelniük, hanem Cliff Richard közkedvelt dalaira, a divatos zenére és a táncokra. Ezek kitűnőek voltak. A szerencsések színesben nézhették végig a BNV-n atáncdalokkal tarkított divatbemutatót (vagy fordítva?), a kevésbé szerencsés többség mindezt egyelőre fekete fehérben láthatta pénteken. A színekről lemaradva kicsit elszontyolodva vettük tudomásul, hogy a több mint egyórás műsor csak, mint színes adás volt kísérleti, egyebekben hűségesen ragaszkodott a hagyományokhoz. Elképzelhető lett volna olyan kísérlet is, amely szakít a hasonló jellegű produkciók megszokott és színesnek nem mondható képi stílusával. Nem tévedhetünk túlságosan, ha feltételezzük, hogy a felnőttek is szívesen odaülnek a képernyőhöz, hogy visszalopjanak valamit a hajdani ártatlan izgalmakból, a Stevensonregények olvasásakor érzett feszültségből. De valószínűleg mégis a gyerekek várják izgatottabban A kincses sziget kalandfilmfeldolgozásának folytatásait, lévén vakáció, s lévén a tévéműsor hozzájuk kissé mostoha. Azt csak helyeselni lehet, hogy idén nem iktattak be délelőttönként „vakációs műsort”, amely négy fal között marasztalná az ifjabb nemzedéket, de kissé túl kevés a kimondottan gyerekeknek szóló szórakoztató adás. Különösen hétköznapokon, amikor a szülők amúgy is kevesebb időt szánhatnak gyerekeikre. (bársony) Borsi Darázs József író hoszszú szenvedés után, július 13-án, 70 éves korában elhunyt. Gyászolja népes családja, (x) Gyerekek! A távbeszélő mesemondó műsora (171—8811) július 16-án, kedden. Mióta haragszik az autóbusz? (elmondja: Kállai Hana).