Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
• Hétfői számunkban megütközve írtunk az Ügyeskedők című furcsa rajzos tévékommentárról. A filmecske a tanári testületekben is nagy felzúdulást keltett, más glosszák is megjelentek ellene és tiltakozott a tv-nél a pedagógusszakszervezet is. A tegnapi híradóban a kommentár szerzője megkövette a pedagógusokat a „félreérthető” filmért. Tanulság: a vádaskodó nevezze nevén, akit s amiért támad— így biztosan jobban megvizsgálja majd a dolgot és utólag sem kell majd érte mentegetőznie. • A Hálóban című tévéjáték sűrű és komor drámaisái'.'s biztosan jobban megrendített volna, ha nem marad homályban: hol, kik, mikor és milyen hatalom ellen küzdenek. Nehéz ugyanis az okoktól elvonatkoztatni: nem mindegy, értelmes célért, jó ügy érdekében és valamirevaló népi támogatással zajlik-e egy súlyos áldozatkészséget és lemondást követelő illegális harc, vagy netán fanatikusok elszigetelt és reménytelen küzdelmét látjuk. A dráma szövegében akadt némi üresjárat, közhely, és patetikusnak tűnt a befejezés is. Mint tv-produkció azonban — ha el lehet vonatkoztatni a nyersanyag gyengéitől — kitűnően sikerült. • A Radar igen helyesen és ügyesen visszatér régebbi riporttémáihoz, és alanyaihoz, megvizsgálja, történt-e valami a felpanaszolt ügyekben azóta. A riportok sokszor túlvilágítanak önmagubon: a Mennyit ér az érettségi Monoron? című riport tegnapi folytatása például az érettségizettek, főleg a lányok elkallódásának problémáját pendítette meg. Sok közülük, irányítás, képesítés és főleg lehetőségek híján olyan munkakörben helyezkedett el, amelyben nem lenne szüksége érettségire. Néhányan úgy érzik, elpazaroltak négy évet. Jogosan érzik-e így, vagy sem — ez megérne még egy nagyobbszabású visszatérést a témához. De már nem csupán monori szinten. (fencsik) INDUL A HÉT Párbeszéd az országgal • Jelentkezés: vasárnap este • Viták és levelek Felmérések, statisztikai adatok, a nézői szokások és a szabadidő változásainak vizsgálata alapján a Magyar Televízió október 8- tól változásokat vezet be a politikai és információs műsorok rendszerében. Hosszabb híradó Mint azt az utóbbi időben a nézők gyakran tapasztalhatták, a Tv-Híradó mind többször nyúlt új formákhoz: alkalmazta a hazai helyszíni kapcsolásokat, a külföldi tudósítók esetenként ugyancsak képvonalon jelentkeztek, kommentátorok, műsorvezetők tették egyénibbé, személyesebbé egy-egy estén a legnagyobb nézőközönséget vonzó adást. Ezeknek a kísérleteknek a tapasztalatait, a tizenhárom éves saját és a jelenlegi legjobb külföldi szerkesztési tapasztalatokat figyelembe véve fejlesztik a híradót. Október 8-tól a Tv- Híradó első kiadása — amelynek nézőszáma jelentősen magasabb a második kiadásénál — 19.30-kor kezdődik és időtartama harminc percre nő. A félórában lehetőségnyílik gazdagabb, teljesebb tájékoztatásra, a szükség szerinti menet közben történő szerkesztésre, bőségesebb film- és képanyag használatára, kommentárokra, a kül- és belföldi helyszíni kapcsolásokra, a napi sportinformációkra. A híradónak ebben a fő kiadásában ismert kül- és belpolitikai újságírók kalauzolják majd házigazdaműsorvezetőként a napi események között a nézőket. Ez fürgébbé, oldottabbá teszi a műsort. A félórás fő kiadás mellett a Tv-Híradó késői kiadását 22.00 és 23.00 óra között sugározza a tévé tízperces időtartamban. Vasárnap nem lesz Tv-Híradó, e napon egy új műsor, az ötvenperces A Hét jelentkezik, politikai, társadalmi hetilap jelleggel. Vasárnap a legfontosabb napi eseményeikről 20 órakor és 22 óra körül számol be a tévé öt-ötperces friss híradás keretében. Rugalmas szerkesztés Tehát: A Hét vasárnap esténként 19 órakor jelenik meg. Régi hiányt pótol. A Tv-Híradó gyors, friss információit mély, alapos elemzéssel teljessé teszi. A műsor minden héten csak néhányat emel ki az események, problémák sokaságából. A témaválasztásban két fő törekvés érvényesül majd. Egyrészt a műsor felelni kíván a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre, mintegy párbeszédet óhajt kialakítani egy országgal, a hétről. Másrészt közüggyé, milliók beszédtémájává szeretne tenni bizonyos témákat éppen az adásban való megjelentetéssel. Mindezt, természetesen, azzal az igénnyel, hogy érdekfeszítő, ha úgy tetszik, szenzációs legyen ez a reprezentatív politikai műsor. A szerkesztés rugalmasan alkalmazkodik az eseményekhez, egy megkötése lesz: miután a heti külpolitikai összefoglaló mint önálló program megszűnik, általában A Héten belül tizenöt percet a külpolitikára fordítanak. Szepesi György és Vitray Tamás váltja majd egymást kéthetenként a képernyőn, mint a műsor szerkesztő riportere. Munkatársuk lesz Horváth János. A szerkesztők vezetője Márványi György, a rendező: Kígyós Sándor, Radó Gyula és Szűcs László. A műsor a döntést hozók és végrehajtók alkotó együttműködésének, párbeszédének, vitájának fóruma akar lenni, s ehhez a televízió minden lehetséges eszközét, formáját felhasználja: filmriportokat, interjúkat, helyszíni kapcsolásokat, dokumentumfilmeket, vitákat, s rendszeres válaszokat a nézők leveleire. GYORSINTERJÚ Törékeny szerelem — Honnan érkezett? — kérdeztük Harangozó Terit. — Jugoszláviából, Belgrádból jöttem, ahol egy hónapig nyaraltam, s közben esténként néhány percet énekeltem egy szórakozóhelyen. — Utazik még ebben az évben valahova? — Szeptember végén Csehszlovákiába. Október végén Finnországba, ahol két hétig turnézunk Dékány Saroltával, Korda Györgygyel, Payer Andrással, valamint Turán Lászlóval és Szegedi Molnár Gézával. Novemberben Kubába utazom Korda Györggyel, decemberben pedig pár napra az NDK-ba, ahol a rostocki tévében szerepelek. — Lemez? — Készül. Kettő kicsi. Egyiken a Törékeny szerelem lesz és Fényes—Szenes dala, a Kíváncsi lennék rá. A másikon ugyancsak két szám. Deák—Tardos: Diákszerelem és Majláth—Fülöp: Hát velem mi legyen ezután? —min SÁSDI SÁNDOR Árnyék című könyvéből Thurzó Gábor ír drámát a televíziónak. LAZUL A ZSINÓR Egyéni írás az iskolákban A múlt években az Országos Pedagógiai Intézet irányításával folytatott vizsgálatok megállapították, hogy az első négy osztályba járó gyermekek szépen, de lassan írnak. A tantervben előírt betűkhöz, alakítási módjukhoz és kötésükhöz való merev ragaszkodás a harmadik és a negyedik osztályban sok tanulónál akadályozza az írás lendületessé válását, a gyorsabb írástempó kifejlődését. Az alsótagozatú osztályokban sok esetben nem adtak teret az egyéni írás kibontakozásának. Az írásoktatás problémáinak megoldására végzett kísérletek alapján módszertani útmutatót állítottak össze, amelyet megküldtek az iskoláknak. Ez lehetővé teszi az első és a második osztályban tanított betűformák bizonyos határon belüli „lazítását” a harmadik és a negyedik osztályban, továbbá az előírt kötési módoktól való eltérést is. A pedagógusok dolga lesz, hogy felismerjék az egyéni sajátosságok jelentkezését a gyerekek írásában, támogassák a helyes megoldásokat. A Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályán elmondották: az első jelzésekből megállapítható, hogy a tanítók a módszertani útmutatóban foglaltakat szívesen fogadták, és helyeslik. Fél órával előbb Még két jelentős változás: a hétköznapi adásnapok 17.25-kor kezdődnek, ami lehetővé teszi valamivel több műsor sugárzását. A Tv-Híradó új időpontja alkalmat nyújt arra, hogy nagyon sok, korán kelő néző kívánsága teljesüljön: félórával előbb, tehát 20 órakor kezdődnek az úgynevezett főműsorok, s az eddig a késői órákra jutó rétegműsorokat is előbb sugározhatják. Nyolcvanéves Agatha Christie 7398 — ez nem kerek szám, nem jubileum. Ez csak egy fantasztikusan magas szám, ha egy színdarab előadásáról van szó. Az Egérfogó című bűnügyi dráma 7398. előadása egy londoni színházban csak azért volt ünnepélyesebb az előzőknél, mert ezen a napon, mielőtt a játék megkezdődött, a színészek a közönséggel együtt köszöntötték a darab szerzőjét. Akinek ezt a darabját immár 18 esztendeje játsszák egyfolytában. (Ha nem is ugyanazok a színészek. A szereposztás közben sokszorosan változott). A szerző: Agatha Christie, aki szeptember 15-én töltötte be 80. életévét, Hercule Poirot, a belga mesterdetektív és a tündéri angol vénkisasszory, a hivatásos bűnüldözőknél is furfangosabb Miss Marples „szülőanyjának” Egérfogó című darabját , meg a Tíz kicsi négert, meg a Gyilkosság a paplakbant, meg újabban az Eszményi gyilkost — Magyarországon is játszották és játsszák. A 25. Színház megkezdte próbáit. Platon Szókratész védőbeszéde című művét Horváth Jenő rendezi. Ez lesz a második bemutató. Az első bemutató: Németh László Gyász című regényének színpadi változata. Felvételünk a Gyász egyik próbáján készült a főszerepet játszó Berek Katiról. A SZÍNHÁZ MA Világszemle századunkról TANULMÁNYOK, CIKKEK, VITÁK, INTERJÚK 1959-ben Színészek, szerepek, 1964-ben Színészek, rendezők címmel jelent meg válogatás a világszínház hírességeinek tanulmányaiból, feljegyzéseiből. Mindkét érdekes gyűjteményt Somló István és Lengyel György válogatta, szerkesztette. E sorozat harmadik kötetének is tekinthetjük A színház ma című kötetet, amelyről szerkesztője, Lengyel György tájékoztat: NEMCSAK A SZAKMÁNAK . Öt esztendeje került szóba egy olyan könyv terve, amely a huszadik századi világszínház, drámairodalom és színjátszási irányzatok párhuzamos áttekintését adja, ötévi munka után a tervből kötet lett. A gyűjtemény anyagának legnagyobb részét most jelentette meg először magyar nyelven a Gondolat Könyvkiadó. Életrajzi vallomások részletei, tanulmányok, cikkek, viták és interjúk követik egymást. Igyekeztem a hatalmas anyagból kiemelni mindazt, amit a magyar színházkultúra számára aktuálisnak, érdekesnek tartok. A kötet, úgy érzem, nemcsak a szakmabelieknek, hanem a színházszerető közönségnek is vonzó lehet. Témái kapcsolódnak színházi és olvasói élményekhez. Gondolok például a modern drámaantológiákra, vagy a Nagyvilágban megjelenő művekre. A gyűjteményben találhatók Gorkij, Shaw, O’Neill, Pirandello, Visnyevszkij, Wilder, Sztanyiszlavszkij, Reinhardt, Artaud, Mejerhold, Tairov, Vahtangov, Piscator és Brecht írásai a dráma és a színház századunk első felére jellemző törekvéseiről. MAGYAR FOLYTATÁS — A harmadik fejezet a klasszikus művek újrafelfedezője. Itt követik egymást többek között Jouvet, Barrault, Strehler, Zefirelli, Olivier és Tovsztogonov jegyzetei. Az utolsó két fejezet ,a mai dráma és színház alkotóit mutatja be Camus, Sartre, Dürrenmatt, Frisch, Ionesco, Williams, Osborne, Wesker, Pinter, Albee, Rozov, Arbuzov, Weiss, Miller, Chlopkov, Planchan, Brook, Ljubimov és mások írásaiban. A kötet Jean Villar beszédével zárul, amelyet lemondása előtt tartott együttesének tagjai előtt a népszínházról. — A könyvben sok vitatható cikk is olvasható. — Igen, viták keretében. Az ellentmondásos vagy számunkra elfogadhatatlan tendenciák ismertetését is hasznosnak tartom. Termékeny vitákat válthatnak ki, segíthetnek nézeteink tisztázásában. •— Az előszó magyar szerzők jövőbeni megszólaltatására utal. — Szeretném munkámat a magyar hagyományok és a jelen irányzatainak bemutatásával folytatni. r - ' .......................................................... .................... KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: Suka Sándor, Ungvári László, Győrffy György, Rajz _ , . i János, Zolnay Zsuzsa, Blaskó Péter, Horkai János, Peter Wgissi * ^ ^ i Bemutató előadás ' Gyulai Károly, Iglódi István, Horváth József, Törő- ! M “y f 411^■__, k m S • • : esik Mari, Csurka László, Velenczey István ~ ' A luzitan szörny |.........................................J