Esti Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-26 / 21. szám

Komputerbe táplált fényes szellők * Ezer oldalas NEKOSZ-dokumentumgyűjtemény Decemberben kérdőívet kaptam a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől. Arra kértek, válaszoljak 42 kérdésükre, milyen volt a NÉKOSZ-ban — személyes tapasztalataim alapján — a kollégisták élete, tevékenysége. Utánaindultam, hogyan dolgozzák fel húsz évvel ezelőtti ifjúságunkat. A mozgalom a mozgalomról — Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjének viharzó vitája adta az ötletet, hogy feldolgozzuk dokumentumkötetben, gyűjteményben az egykori népi kollégista hallgatók közös erőfeszítésével mozgalmunk történetét — mondotta Kardos László, a szerkesztőbizottság vezetője, a NÉKOSZ egykori főtitkára. — Hiszen a mai fiatalok már nem ismerik eléggé, az idősebbek pedig sok átértékelésnek voltak tanúi. Pedig a népi kollégiumok sajátos helyet foglaltak el a szocialista gondolkodású értelmiség nevelésében. — Felhívásunkra váratlan aktivitással jelentkeztek a volt NÉKOSZ-isták —■ folytatta Kardos László. — Rövid idő alatt hatezer cím gyűlt össze, 1500 kollégista levélben jelentkezett. Páratlanul érdekes leletek is előkerültek, így néphadseregünk egyik tábornoka az antifasiszta harcok eddig ismeretlen dokumentumait küldte be. A prímási levéltárban katolikus diákok segélykérő leveleit találták meg. „Ha lelki atyám nem segít, nem tudunk ellenállni — írta a katolikus fiatal — a kollégisták érveinek, mert azok nagyon meggyőzőek mindannyiunk számára.” — Szerkesztő bizottságot hoztunk létre, amelynek Csatári Dániel, Gosztonyi János, Gyenes Antal, Győrffy Sándor, Kardos László, Pataki Ferenc és Szabó Kálmán a tagja. A Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt láttunk munkához, kérdőíveket bocsátottunk ki, és arra kértünk ezer volt NÉKOSZ-istát, válaszoljanak 1939 és 1949 közötti időszakból megmaradt emlékeik alapján. ■— Vállalkozásunk újszerű tudományos kísérlet — állapította meg a főszerkesztő —, hiszen az egykori mozgalom tagjai írják saját történelmüket. A felszabadulás után azt mondtuk: „fiatalok, teremtsétek meg tanulásotokhoz a feltételeket.’’ És akkor a paloták, a kastélyok munkásparaszt fiatalokkal népesültek be. Most is ez az elv érvényesül: gyűjtést szervezünk, dokumentumokat válogatunk a magunk ifjúságáról. Juhász, Jancsó, Szirtes — Mintegy 15 ezer népi származású értelmiségi élet indulásáról van szó. Sorainkból került ki négyötszáz egyetemi tanár, több Kossuth-díjas, tudós, számtalan politikai vezető, kutató, közgazdász, orvos, mintegy háromszáz újságíró, képzőművészeink élvonalának jelentős része, színészek, rendezőik, kiváló zenészek kerültek ki kollégiumainkból. NÉKOSZ-ista volt Juhász Ferenc, Simon István, Nagy László, Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Kovács András, Köllő Miklós, Szirtes Ádám, Berek Kati, Horváth Teri és sokan mások. Száznyolcvan kollégium működött a fővárosban és vidéken, főiskolai, középisskolás, általános iskolás tanulókkal. Célunk, hogy eredeti anyagok publikálása alapján dokumentáljuk: a népi kollégiumok rendszere nagyszerű pedagógiai intézmény volt, amely rövid idő alatt maradandó hatást gyakorolt az oda került fiatalokra. Sokoldalúan megrajzoljuk a mozgalom belső fejlődését, a rá ható szellemi és ideológiai áramlatokat, az intézmény hazai és nemzetközi kapcsolatait, szerezetének alakulását, életének főbb állomásait, tevékenységének és szerepének jellegzetességeit. Mi a gyakorlatba ültettük át azt az elvet, hogy a Duna menti népek egymás nyelvének megismerésével is közeledhetnek a kölcsönös megértéshez, ezért a világnyelvek mellett kollégiumainkban cseh, szerb és román tanfolyamok is voltak, megható például az a levél, melyben 1947-ben Groza elnök üdvözölte a Mocsári-kollégium román tagjait, és a romván nagykövetség négy vagon fát küldött megsegítésükre. Meívek adatait februárban szelektáljuk, majd a Központi Statisztikai Hivatal komputerébe táplálva öszszesítjük. Aztán megkezdődik a feldolgozás, amelyben politikusok, pedagógusok, történészek, szociológusok vesznek részt. Nem száraz dokumentumkiadványra gondolunk, hanem eleven, fotókkal gazdagon illusztrált olvasókönyvre, amely vitathatatlan tényekre támaszkodik. A kiadvány már szerepel az Akadémia ez évi kiadási tervében. Sirokmány Lajos Óriás! adattár — A gyűjtő munka a vége felé közeledik — foglalta össze Kardos László —, hatvanezer oldalnyi írásos anyag, ötezer oldalnyi újságcikk, tanulmány, több ezer fotó, sok filmhíradó gyűlt össze. Jelentős írókkal, művészekkel ötven magnófelvételt készítettünk. Értékes az a gyűjtemény, amelyet az egykori jegyzőkönyvek, levelezések, feljegyzések anyaga tesz ki. Ezt az Országos Levéltárban helyezzük el, és tesszük a későbbi kutatás számára hozzáférhetővé. A január 15-ig beérkezett kér Főszereplők: TONY CURTIS és HENRY FONDA A bostoni fojtogató Színes, szélesvásznú amerikai bűnügyi-lélektani film Bemutató: január 28. Gyártó: Robert Fryer Forgalmazó: 20th Century Fox A Kenyérszegő alakját mintázza Pátzay Pál. — Egyszer Szegedre utaztam — mondja — villamoson mentem be a városba, és amint kiszálltam erős, sűrű, friss kenyérillat ütötte meg az orromat. Mentem a szag után, és elémbukkan a szegedi kenyérpiac. Óriási kenyerek sorakoztak, és árasztották a békés kenyérillatot. Szegedi asszonyok szegték és árulták ezeket a kenyereket. Otthon vázlatokat készítettem. Évek múlva Barát Béla építész barátom eljött hozzám azzal, hogy a pékek székházát építi, és szeretne tőlem egy odaillő szobrot. Eszembe jutott a kenyérillat élményem. Előkerestem és megmutattam a vázlatot. Tetszett. Elkezdtem csinálni. Műtermem közel volt egy gyárhoz, amely szőnyegbombázást kapott és a műterem ablakai is kitörtek, s lefagyott a szobor. Így akkor a háború miatt nem valósulhatott meg nagy méretben. Most ezt pótolom. (v. zs.) Savaria emlékei Az amszterdami Haket cég és az Akadémiai Kiadó gondozásában német nyelvű könyv jelenik meg Savaria kőemlékeiről. Először gyűjtötték össze Savariának, valamint Ager- Savariánaka római városhoz tartozó teljes területi összes kőemlékét. 445- ben földrengés pusztította el Savariát és a földben pihenő maradványokat mintegy száz éve tárják fel. Ezek legérdekesebbjeit ismerteti a könyv, a 2000 éves sírköveket, épületfeliratokat, táblákat, ókori vallási emlékeket, szarkofágokat. RÖPÜLJ PÁVA-KÖRÖK Amatőrfesztivál-naptár Elkészült az idei fesztiválnaptár: az amatőrmozgalom reprezentánsainak közreműködésével az idén több mint ötven művészeti seregszemle ígér színvonalas szórakozást a színjátszás, a bábművészet, a népzene és a néptánc rajongóinak. A Szóljatok szép szavak rádiós pályázat az amatőr színjátszók ezreit hívja versenybe. A helyi selejtezők után, 1971 első felében, már a legjobb társulatok mutatkoznak be a budapesti, győri, kaposvári, egri és szegedi középdöntőkön. A mai témájú, vidám szatirikus játékok, irodalmi paródiák, riportdrámák, dokumentumjátékok előadói közül a pódiumi színjátszás öt legjobb csoportja folytatja a küzdelmet júniusban a budapesti döntőn. Az Országos Kamarazenei Fesztiválnak júliusban Veszprém lesz a színhelyei. Augusztusban a XII. Nemzetközi Duna-menti Folklórfesztiválnak Bács- Kiskun megye lesz a házigazdája. Július 14—16 között a hagyományos szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptánc Fesztiválon hazai és külföldi tánccsoportok állítják színpadra a népi mozgáskultúra legszebb hagyományait. Bizonyára sok érdeklődőt vonz idén is a modern táncok művelőinek seregszemléje, a szombathelyi Savaria Nemzetközi Táncverseny, amelyre május utolsó napjaibankerül sor. A főváros kulturális eseményeit gazdagítja majd a Röpülj, páva-körök első dalostalálkozója, ezt augusztusban a televízió képernyőjén is láthatja majd a közönség. A zenei versenyek egyik új állomása többek között a Bács-Kiskun megyében sorra kerülő első országos folkbeat fesztivál, amelyen saját szerzeményeikből összeállított műsorral lépnek fel a legnépszerűbb együttesek. A felnőtt bábjátszás új irányzatairól, eredményeiről adnak számot a pécsi II. Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivál részvevői. A nagyszabásúbábostalálkozót október 20—24. között tartják meg. További érdekességek az amatőrmozgalom eseménynaptárából : a népi fafaragó művészek legjobbjai júliusban Balatonlellén, a Kapoly Antal országos fafaragókiállításon mutatják be alkotásaikat. Szolnokon júniusban a III. ÁFÉSZ dalostalálkozóra és a katonai főiskolák fesztiváljára, Pécsett augusztusban az úttörő fúvószenekarok, Győrött a Vasas-kórusok és fúvószenekarok találkozójára kerül sor. A beteg mackó A litván főváros zenei színháza bemutatta Jurate Baltramejuhaste A beteg mackó című gyermekoperáját. E mű szerzője egy 16 éves kislány, a kauaszi zenei középiskola tanulója. Ő is öregnek számít azonban Gyuria Krivickij szverdlovszki kisfiú mellett, akinek Ezüstpatkó című balettjét a közelmúltban mutatták be. Gyima kilenc esztendős, az uráli nagyváros általános zenei iskolája harmadik osztályának tanulója. Most Andersen Ólomkatona című meséjére ír balettet. Budapesti Népművelő A Budapesti Népművelő, a Fővárosi Művelődési Ház tájékoztatója új számában, dr. Vonsik Gyula az országos népművelési konferencia tanulságait elemzi. A tartalmas kiadvány a népművelés, a helytörténetihonismereti mozgalom, a szakmunkásképzés és az amatőr művészeti mozgalom jónéhány aktuális kérdésével foglalkozik. NEMZHVESZTŐK Gárdos Miklós, a magyar háborús bűnösök portréját írta meg Nemzetvesztők című kötetében. Hiteles dokumentumok, a bűnperek során elhangzott vallomások felhasználásával mutatja be Szállásit, Horthyt, Bárdossyt, Imrédyt és Sztójait, a német fasizmus kiszolgálóit. A kötetet a Táncsics adja ki. □ TABI LÁSZLÓ Enyhítő körülmény című vígjátékot mutatja be pénteken este a veszprémi Petőfi Színház. □ DR. KABDEBÓ LORÁND kandidátus tart előadást a mai magyar költészetről január 27-én a Danuvia Gorkij Művelődési Központban 4 órakor, 29-én, pénteken fél 3-kor megismétlik a diaképekkel és kisfilmekkel illusztrált előadást. □ DINNYÉS JÓZSEF tartott nagy sikerű előadóestet tegnap este a Könyvklubban. Műsorán protestsongok mellett Ady, József Attila, Lányi Sarolta, Pilinszky János, Utassy József, Buda Ferenc, Ladányi Mihály és Soós Zoltán megzenésített versei szerepeltek. □ KERTÉSZ LÁSZLÓ grafikus-művész karikatúrakiállítása megnyílt a Május 1. Filmszínházban. Regélő Pesti Divatlap Érdekes tanulmány jelent meg a közelmúltban az Irodalomtörténeti füzetek sorozatában. T. Erdélyi Ilona Irodalom és közönség a reformkorban címmel írta meg a szabadságharc előtti évtized egyik jelentős orgánumának történetét, pontosabban: a Regélő Pesti Divatlap 1842 januártól 1844 közepéig tartó korszakát. Tíz szám tartalmi és formai elemzésével, és a lap történetére vonatkozó, eddig ismeretlen levélanyag közlésével vezet be a korszak sajtótörténetébe. T. Erdélyi Ilona munkája megismertet a kor irodalmi életével, a közönség ízlésével, a polgárosodó magyar irodalom és az olvasó kapcsolatával. A kötet illusztrációs anyaga — divatkép-mellékletek, kották, metszetek, levélmásolatok — is érzékeltetik a tanulmányban megelevenedő reformkori pesti hangulatot. A Broadway válsága A múlt év decemberében a Broadway színházainak látogatottsága mélypontra süllyedt. A premierek sorra elmaradtak, a színháztulajdonosok jövedelme jelentékenyen csökkent, kényszerűségből leszállították a helyárakat. Az egyetemi ifjúságnak különböző kedvezményeket, olcsó helyárakat ígérnek, hogy megnyerjék állandó színházlátogatónak — az idősebbek helyett. Az utóbbiak ugyanis nem szívesen térnekkésőn haza, mivel a közbiztonság bizonytalan. A Broadway előadásait ezért ezentúl 129 helyett V28-kor kezdik, így a színházlátogatók már 10 órakor otthon lehetnek. KISFILM JÓZSEF ATTILÁRÓL. A makói József Attila emlékbizottság kezdeményezésére kisfilm készül a költő életéről, elsősorban a Marosparti városban töltött éveinek emlékéről. A 20 percesre tervezett kisfilm bemutatja a költő szülőházát, családjának tagjait, s a ma is élő egykori makói oszálytársai, tanárai emlékeznek József Attilára. .