Esti Hírlap, 1974. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-30 / 100. szám

Szovjet—jugoszláv együttműködés Belgrád, április 30. Belgrádban aláírták a szovjet—jugoszláv gazdasá­gi együttműködési vegyes­bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet. A jegyző­könyvet szovjet részről Vlagyimir Novikov, a mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, jugoszláv résziről pe­dig dr. Jakov Szirotkovics, a szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) alelnöke írna alá. RADAR A­rrI­LA HÁZ KÖRÜL Washington, április 30. Radarhálózattal védik a jövőben az esetleges légi­támadásoktól a washingto­ni Fehér Házat és más kor­mányépületeket. Mint az Aviation Week című ame­rikai szaklap hírül adja, az amerikai főváros repülőte­rén elhelyezett észlelőrend­szer szükség esetén infra­vörös sugarak irányította légvédelmi rakétákat hoz működésbe. Strand­­szabad­jegy A Német Demokratikus Köztársaságban országszer­te már ma kinyitják ka­puikat a szabadtéri stran­dok. Az idén a fővárosban bevezetett újítás: a sok­­gyermekes családok összes tagjai egész évre és Berlin valamennyi strandjára ér­vényes szabadjegyet kap­nak. A belépő sport- és já­tékszerek ingyenes kiköl­csönzésére is szolgál. COLÁN-FENNSÍK, N­ERMON-HEGYSÉG A tűzharcok 49. napja Damaszkusz, április 30. Egy szíriai katonai szó­vivő ma reggel Damasz­­kuszban bejelentette, hogy az­ elmúlt éjszaka a Go­­lán-fennsíkon lezajlott harcok közben a szíriai erők megsemmisítettek három izraeli harckocsit és harcképtelenné tettek több ellenséges katonát. A Golan-fennsíkon és a Hermon-hegy körzetében 49. napja tartó, meg-meg­­újuló összecsapásokkal foglalkozó parlamenti fel­szólalásában Mose Dajan izraeli hadügyminiszter ,,kemény ellencsapással” fenyegette meg Szíriát. A hadügyminiszter egy el­lenzéki képviselő­ vitaindí­tó nyilatkozatát cáfolva le­szögezte, hogy az Egyesült Államok mind ez ideig semmiféle nyomást sem gyakorolt Izraelre azért, hogy a tervezett csapat­szétválasztás során ürítse ki a Golan-fennsíkon 1967-ben megszállt terüle­teket. Tanácsválasztások a VDK-ban Hanoi, április 30. Ma délelőtt Nguyen Bac, a hanoi kulturális infor­mációs központ igazgatója Sajtóértekezleten közölte a külföldi lapok tudósítói­val, hogy a VDK-ban má­jus 5-én választják meg az új tartományi és községi tanácsokat. Közlése szerint minden választókerületben több je­löltet állítanak. Hanoiban a politikai pártok, intéz­mények, üzemek, szövetke­zetek 213 jelöltje indul (43 százalékuk nő), közü­lük választja meg a több mint 700 ezer szavazó a fő­városi népi tanács 140 tag­ját. „MINDEN ÚGY VOLT, AHOGY ELMONDTAM Nixon im Watergate­­jegyzőkönyvet tesz közzé Washington, április 30. Köves T­ibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Nixon elnök tegnap este, magyar idő szerint ma haj­nalban fehér házi dolgozó­­szobájából közvetített 35 perces rádió- és televízió­beszédében jelentette be, hogy ma — válaszként a képviselőház jogügyi bi­zottságának idézésére — 1200 oldal terjedelmű jegy­zőkönyvet bocsát az ellene alkotmányos vádemelési vizsgálatot folytató bizott­ság rendelkezésére. A 24 iratgyűjtőt megtöltő jegy­zőkönyv azokat, az elnök részvételével lefolyt, Wa­­tergate-vonatkozású bizal­mas megbeszéléseket tar­talmazza, amelyeknek ere­deti hangfelvételeit követe­li a jogügyi bizottság. „Olyan intézkedéseket foganatosítok, amelyek egyszer s mindenkorra megmutatják, hogy amit tudtam és tettem a Water­­gate-betöréssel és eltusso­­lásával kapcsolatban, az pontosan úgy volt, aho­gyan kezdettől fogva el­mondtam” — jelentette ki az elnök. Az íróasztala mö­gött feltornyozott 24 irat­gyűjtőre mutatva Nixon közölte: a jogügyi bizott­ságnak való átadásukkal egyidejűleg ma az egész anyagot nyilvánosságra hozza, hogy az amerikai népnek is módja legyen véle­ményt alkotni a Water­­gate-üggyel kapcsolatos személyes szerepéről. Most először azt is elis­merte az elnök, hogy John Deannel, volt főjogtanácso­sával és H. R. Haldeman­­nal, volt fehér házi főmun­katársával folytatott 1973. március 21-i megbeszélése során „megfontolta” azt az eshetőséget, hogy hallgatási pénzt fizessenek Howard Hunénak, a Watergate-be­­törés egyik fő szervezőjé­nek, de azután ezt a gon­dolatot elvetette. Nixon elnök a továbbiak­ban John Dean ellen he­gyezte ki fejtegetéseit: szavaiból úgy tűnt, hogy a 34 éves volt fő jogtaná­csos lett volna az egész Watergate-üigy fő szerve­zője, irányítója és bűnpa­­lástolója, aki saját szere­pét mindvégig eltitkolta az elnök előtt. A Watergate-betörés után 3 nappal Haldemannal folytatott megbeszélését rögzítő magnószalag 18 perces folytonossági hiányá­ról szólva az elnök nyoma­tékosan kijelentette: sem személyi titk­árnője, sem más munkatársa nem tö­rölte le szándékosan a szalagról a hiányzó hang­felvételt. Befejezésül Nixon elnök rámutatott, hogy „a Water­­gate-ügyben felemésztődő minden újabb nap elfecsé­relt nap”. Reményét fejez­te ki, hogy a nyilvános­ságra hozandó „meggyőző és perdöntő” jegyzőkönyv lehetővé teszi a Watergate­­ügy „gyors lezárását” és hogy azután minden figyel­mét a nemzetközi béke nagy kérdéseire — a közel­­keleti békerendezésre, kö­zelgő nagy fontosságú moszkvai látogatására­­, illetve a sürgető hazai gaz­dasági-szociális problémák orvoslására összpontosít­hatja. Tripoli visszautasítja A tripoli rádió tegnap foglalkozott első ízben a kairói Katonai Akadémia ellen április 18-án megkí­sérelt támadással és kom­mentárjában visszautasítot­ta azokat az egyiptomi vádakat, amelyek Líbiát az összeesküvésre való fel­búj­tássa­l vádolják. Új olajlelőhely Oman-szultánságban új olajmezőt fedeztek fel. A tervek szerint az olajlelő­helyen tíz olajkutat fúrnak. Becslések szerint ezeknek hozama napi 30 ezer bar­rel lesz. A legkisebb város Az NDK legkisebb váro­sa, a rudolstadti járásban lévő Teichel, amely össze­sen 608 lakost számlál. A városka 1976-ban ünnepli fennállásának 900. évfor­dulóját. A jubileum tiszte­letére „Csináld velünk” el­nevezéssel városszépítési munkaverseny indult. Bumedien fogadta Kissingert Algír, április 30. Egyórás négyszemközti megbeszélésen fogadta Huari Bumedien algériai államfő tegnap este Henry Kissinger amerikai kül­ügyminisztert, aki röviddel előbb érkezett meg ötödik közel-keleti körútja első állomására. Gyilkos házasságközvetítő Tokió, április 30. Nemlétező menyasszony­nyal igyekezett „összeháza­sítani” barátját egy tokiói fiatalember. Az esküvői ajándékokra több mint négyszáz dollárnak megfe­lelő összeget csalt ki a vő­legénytől, majd megpróbál­ta lebeszélni a házasságról. Minthogy ez nem sikerült, egyetlen kalapácsütéssel vetett véget a vitának­­ és barátja életének. Kétfejű orrszarvú nincs ugyan, de a véletlen, és egy fo­tóriporter szemfülessége sajátos fényképet eredménye­zett. A kaliforniai Safari-parkban sikerült lencsevégre kapni egy olyan pillanatot, amikor a ritkaságszámba menő két fehér orrszarvú, mintha „egymásból nőtt vol­na ki.. Helikopterrel a nyomában Katmandu, április 30. Móri Zenicsi, egy japán légi­társaság elnöke, három évre szó­ló légi progra­mot dolgozott ki a Himalája ma­gas hegyi vidé­kein élő rejté­lyes yeti, a ha­vasi ember fel­kutatására. A vállalkozó Kat­­manduban új­ságíróknak el­mondta: az em­ber nem elég gyors ahhoz, hogy követni tudja a jeti nyomait, s kép­telen áttekinte­ni nagy terüle­teket. Móri tehát elhatározta, hogy diákokból, tanárokból és operatőrökből álló húsz főnyi csoport élén légi kutatáso­kat végez a ti­tokzatos lény ki­kémlelésére. Az évenként 60 na­pot igénybe ve­vő, „műveletek­re” máris kibé­relte a nepáli légitársaság egy helikopterét, s 1975-ben meg­kezdi a Kat­­mandutól 140 kilométerre északra fekvő Lantang körze­tének átvizsgá­lását. A közelmúlt­ban egy, a yeti után sikertele­nül kutató ja­pán csoport a nepáli főváros­ban elmondta: kutatásaik so­vány eredmé­nye mindössze annyi, hogy áp­rilis 8-án fekete mozgó árnyékot pillantottak meg a Dhaulagiri lej­tőin, majd egy hatalmas végta­gokkal rendel­kező kétlábú lény nyomaira bukkantak a csúcs aljában. Móri hozzá­fűzte: csupán lefényképezni, s nem pedig fog­lyul ejteni akar­ja a hegycsú­csok lakóját. Kitekintés a világra 11 a csak az elmúlt néhány nap híreiben talló­­-* * zunk: miniszterelnök-helyettesünk és egészség­ügyi miniszterünk a Szovjetunióban tett látoga­tást, a belkereskedelmi miniszter Japánban, az építésügyi miniszter Algériában, a honvédelmi mi­niszter Kubában, a kohó- és gépipari miniszter Ku­­vaitban, a külügyminiszter New Yorkban,­­ az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán járt, a víz­ügyi államtitkár Irakban tárgyalt , s ezzel még korántsem teljes a lista nemzetközi kapcsolataink mindennapjairól. Sőt, e viszonylag rövid időszak alatt olyan kiemelkedő események játszódtak le, mint párt- és kormányküldöttségünk csehszlová­kiai útja, delegációnk részvétele a varsói csúcsér­tekezleten, Tito elnök magyarországi látogatása, vagy a tőkés világ irányában tett legjelentősebb koegzisztenciális lépés, Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter budapesti tartózkodása. Ha egy ország komolyan veszi magát, reálisan kell felmérnie tényleges súlyát és szerepét a nem­zetközi életben. Ezért nem tartottuk és nem tart­juk magunkat „a világ közepének” — de valljuk, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten tevé­keny harcosai vagyunk az enyhülésnek és formálói az új világpolitikai viszonyoknak. S mivel tudjuk helyünket is, egyértelműen elkötelezettek vagyunk a Szovjetunió oldalán, a szocialista szövetségi rendszer részeseiként­­, erőfeszítéseink az együt­tes munkában hatványozottan érvényesülhetnek. Jóleső érzés volt a kitekintés a világra, a parla­ment külpolitikai vitájában meghallgatni a ma­gyar diplomácia vezetőjének beszámolóját és a je­lentős hozzászólásokat. Volt miről számot adni, hiszen a nemzetközi események valóságos kereszt­­útjához érkeztünk, amikor fordulat megy régire a hidegháborútól az igazi békés egymás mellett élés­hez. A kép teljessége azonban egymás mellé he­lyezi az okozatot és az okot. Ezért hangsúlyozta külügyminiszterünk: „A nemzetközi helyzet jellemző vonása változatlanul az enyhülés, amely elsősorban a Szovjetunió és a szocialista közösség aktív kezdeményező politikája nyomán bontako­zott ki.” A világ, természetesen, sokkal bonyolul­tabb ma, minthogy egysíkúan lehetne ítélni. Van­nak jelentős erők, amelyek akadályozzák az eny­hülés folyamatát, ezért olyan gyakran idézett a ta­láló kifejezés: visszafordíthatatlanná kell tenni a nemzetközi viszonyok javulását. Az utóbbi hetek magyar külpolitikai állásfogla­lásaiban, így a Központi Bizottság üléséről napvi­lágot látott közleményben, párt- és állami vezető szerveinknek a varsói értekezlettel kapcsolatos nyilatkozatában, a parlamenti vitában, világos vé­lemény hangzott el a nemzetközi élet legfontosabb problémáiról. Ez így van rendjén, hiszen a világ sok gonddal küzd, és a béke oszthatatlan. A világ­térképen válságterületek egész sora rajzolódik ki, és a parázs könnyen fellobban ott, ahol a békesze­­rető erők ébersége, figyelme lankad. Ezért küz­dünk egyszerre, egyidőben az európai és az ázsiai biztonságért, a párizsi egyezmények következetes megtartásáért Délkelet-Ázsiában, a valódi közel­­keleti kibontakozásért; Latin-Amerika legsúlyo­sabb fekélye, a chilei fasiszta diktatúra ellen; a le­szerelési megállapodásokért; a békés egymás mel­lett élés fejlesztéséért és kiteljesítéséért. Mindez megfogalmazódott a Szovjetunió Kommunista Párt­jának békeprogramjábak is, amelyet teljes egészé­ben magunkénak vallunk. A béke szolgálata a mi hazánkban hivatalos állami politika és messzeme­nő társadalmi ügy. A párt- és kormány­vezetés ál­lásfoglalásainak még szélesebb bázist és hátteret adnak a népi megmozdulások, a béke és barátság közelgő hónapja s május elsejének ünneplése is. A Magyar Népköztár­saság külpolitikája azt a célt szolgálja, hogy hazánkban erőteljesen folytatódjék a szocializmus építése, a nemzetközi életben pedig erősödjék a szocializmus, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás tábora — így fogalmazott Kállai Gyula, a parlamenti vitában. Ez alapvető nemzeti érdekeink és a nagy interna­cionalista ügy elválaszthatatlan összefonódását jel­zi, ami gazdag és harmonikus tartalmat ad nem­zetközi tevékenységünknek a pirosbetűs ünnepna­pokon és a mozgalmas, nem éppen „szürke” hétköz­napokon. Réti Ervin Földcsuszamlás Ceara észak-brazíliai ál­lamban földcsuszamlás kö­vetkeztében legkevesebb tíz személy vesztette életét, öten eltűntek, húszan pedig megsebesültek. Biggset kiadják Brasilia, április 30. Brazil kormánykörök szerint a napokban kiadják a brit hatóságoknak Ro­nald Biggset, a hírhedt angliai vonatrablás irányí­tóját. Atomóra Hannover, április 30. A hannoveri vasár láto­gatói másodpercnyi pontos­sággal állíthat­ják be óráju­kat. A pillanatnyi időt egy 212X85X220 milliméter méretű különleges vevőké­szülék számokban mutatja meg. Az adatokat a braun­­schweigi fizikai-műszaki intézet atomórája közli hosszúhullámon. A vevőkészüléken ponto­san leolvasható az óra, a perc és a másodperc Gombnyomásra a hét nap­ja, a hónap és az év is láthatóvá válik. A braunschweigi intézet­ben működő atomóra 30 ezer évenként 1 másodper­cet tér el a pontos időtől.

Next