Esti Hírlap, 1977. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-19 / 116. szám
CSÜTÖRTÖK Környezetünk védelmében i1/Mesterséges földrengés vagy szökőár? Tartós esőzés vagy szárazság előidézése? Sci-fi-regények szerzőinek fantáziáját mozgatták meg nem is olyan rég a hasonló témák. Napjainkban azonban sajnálatos módon — a még félelmetesebb és bonyolultabb környezetátalakító módszerekkel egyetemben — mindez nem tartozik a fantázia birodalmába. Tudomásul kell vennünk, hogy az emberiséget ma már nemcsak a nukleáris háború réme fenyegeti, hanem a fegyverkezésre költött évi 300 milliárd dollárból a környezeti hadviselés pusztító eszközei is felsorakoznak az arzenálokban. Tegnap 33 ország képviseletében Genfben fontos megállapodást írtak alá. A környezeti hadviselést, a természeti környezet katonai célokból való megváltoztatását tiltó nemzetközi egyezmény — amelyet hazánk képviseletében Puja Frigyes látott el kézjegyével — hosszú viták után fogalmazódott meg. Elsőként a Szovjetunió javasolta — még 1974-ben —, hogy a környezeti hadviselés megtiltásáról kössenek egyezményt. A végül is tíz cikkelyből álló megállapodás kétségkívül a szovjet— amerikai együttműködés egyik kimagasló példája. Méltán sorolható azon egyezmények közé, amelyeket az atomcsendről, a kozmosz és a tengerfenék békéjéről, a baktérium- és a toxinfegyverek betiltásáról kötöttek. (gy. d.) A giscardista párt kongresszusa Ma kezdődik a dél-franciaországi Frejus városában a giscardista Független Köztársasági Párt átszervezésére összehívott kongresszus, amelyet szervezői „frejusi napoknak” kereszteltek el. A nagyszabású előkészületek célja az, hogy a tömegbázissal nemigen rendelkező, jobbára történelmi nevű előkelőségek által irányított szervezetet olyan hatékony politikai tömegpárttá alakítsák át, amely felveheti a versenyt Jacques Chirac exminiszterelnök köztársasági tömörülésével, az RPR-rel. Az államfő a tanácskozás előtt két nappal ebéden látta vendégül pártjának egész vezérkarát. Giscard d'Estaing hivatalosan nem visel vezető tisztséget a pártban. Az országos tanács élén bizalmasa, Poniatowski volt belügyi államminiszter áll. A megfiatalítási művelet irányítója azonban nem ő, hanem Jean-Pierre Soisson, aki az ifjúsági és sportügyek államtitkára volt, és egyidős Jacques Chirackal. Soissont az országos tanács ajánlotta főtitkárnak, de mielőtt a megbízatást elfogadta volna, teljhatalmat kért magának a pártban. A kongreszszus ma főtitkárrá választja Soissont. Előzőleg a független köztársaságiakhoz közel álló több politikai csoportocska és klub vezetőségei tanácskoznak és jóváhagyják majd az új pártba való belépés tervét, mert a név is megváltozik. Holnap bizottságokban folytatódik a tanácskozás. Soisson politikai beszédet mond, amelyben válaszol Chirac többségi paktumot indítványozó javaslatára. Szombaton újabb munkaüléssel és sajtóértekezlettel ér véget a tanácskozás. THAIFÖLD HEVES PARTIZÁNAKCIÓK Tokió, május 19. Bangkoki jelentések szerint a thaiföldi partizánosztagok sokfelé harcban állnak azokkal a rendőri és katonai alakulatokkal, amelyek „büntető hadjáratot” folytatnak az ország északkeleti és déli körzeteiben. Thaiföld északkeleti részében, Udornbani tartományban, a felkelők éjszakai támadást intéztek a kormánycsapatok különleges katonai központja ellen. Heves küzdelemben csapást mértek a helyőrségre, majd visszavonultak dzsungelbeli támaszpontjaikra. KALAPÁCS ALATT A KASTÉLY Műgyűjtők és milliomosok rekordáron licitálnak Mentmore, május 19. Csaknem ezer műgyűjtő, unatkozó milliomos és kíváncsi gyűlt össze tegnap az „évszázad aukciójaként” hirdetett árverés első napján a Londontól 50 mérföldnyire levő Mentmore Towers-ben. A világ legkülönbözőbb részeiről érkezett érdeklődő előkelőségek helikopterekből szálltak ki vagy méregdrága Rolls- Royce-okon és Jaguárokon gördültek a kastély elé, ahol kilenc nap alatt kalapács alá kerül Meyer de Rotschild báró mesés értékű műgyűjteménye, és maga a 75 szobás kastély is. Az egymást túllicitáló vevők pillanatokon belül megdöntöttek minden eddigi árverési rekordot: alig fél óra alatt több mint egymillió font sterling értékű bútor cserélt gazdát. A hatalmas érdeklődés és a rendkívül magas árak magukat a szervezőket is meglepték. Bútorért még sohasem kínált óriási összeget, 280 ezer fontot ajánlottak egy XV. Lajos korabeli, intarziás íróasztalért, de a birtok jelenlegi tulajdonosa, aki a magas örökösödési adók miatt kénytelen kiárusítani a kastélyt, úgy döntött, hogy a szép bútordarabot megtartja. A Marie Antoinette francia királyné számára 200 évvel ezelőtt készült, aranyozott mahagóni íróasztalt a versailles-i kastély vásárolta vissza, míg egy madarakkal és narancsfával díszített, XVIII. századi zenélő automata „potom” 90 ezer fontért kelt el. A világ első műanyag tengeralattjárója Angliában készült el, s megkezdte a merülési próbákat. Az Északitengeren használják majd fel, az olajlelőhelyek karbantartási és kutatási munkáinál. MADRID Idegenforgalmi világszervezet Madridban lerakták az idegenforgalmi világszervezet központjának alapkövét. Az épület huszonkét emeletes lesz, ezek közül négy a föld alatt épül. A Vörös-tenger körül Csakugyan Afrika éve 1977? Sok jelből ítélve: igen. Mindenesetre a kontinensen bizonyos átrétegeződés folyamata kezdődött. Újabban például Kelet-Afrikára irányul a figyelem, különös tekintettel a Vörös-tenger térségére. A NATO mintáidra... Nemrég feltűnést keltő cikk jelent meg a kairói Al Ahram hasábjain. Félhivatalos egyiptomi orgánumról lévén szó, nincs okunk kételkedni abban, hogy a szerző — tekintélyes kairói katonapolitikus — a kormányzat hivatalos álláspontját képviselte. Tanulmányában sürgette a NATO-hoz hasonló „védelmi szövetség” felállítását a Vörös-tenger térségét fenyegető állítólagos veszélyek ellen. Szaúd- Arábia, Egyiptom és Szudán alkotná a „szövetség”, tengelyét, de a szerző számol a majdan függetlenné váló Eritreával is, amely — úgymond — fontos láncszeme lehet a Vörös-tenger „védelmének”. Nos, a Kairóban nyilvánosságot kapott terv tulajdonképpen nem újkeletű. Úgy is mondhatnók, hogy egy hosszabb ideje világosan kitapintható stratégiai program utólagos kiszivárogtatásáról van szó. Arról tudniillik, hogy bizonyos köröknek Washington sugalmazására egyre kényelmetlenebb Dél-Jemen, Etiópia és Szomália nem kapitalista irányzatú fejlődése. Ami Szaúd-Arábiát illeti, Halié Szelasszié megdöntése óta nyíltan színt vallott: az eritreai szeparatisták erőteljes támogatásával bekapcsolódott abba a játszmába, amelynek fő célját a pán-arab nacionalizmus és Etiópia egységének megbontása táplálja. Szudán fellépése sem keltett meglepetést: Nimeri elnök 1971 óta mindinkább a haladással szemben álló erők szövetségét kereste, s újabban gyakran indítottak támadást katonái Etiópia területe ellen. A kelet-afrikai haladó rendszerekkel szembeni összefogás világosan körvonalazódó stratégiájában Khartúm most fontos szerepet kapott, amit nyilván geopolitikai helyzete indokol. Ám a két és fél millió négyzetkilométeren élő mintegy 18 millió szudáni lakos 32 nyelven beszél, s az etnikai megoszlásnál is súlyosabb gond a gazdasági elmaradottság. Szudán „felfedezése” Úgy tűnik, az arab olajdollárok a közeli jövőben dúsan áramlanak majd Khartúmba, annak fejében, hogy Nimeri elnök csatlakozott a Kairói Rijad tengelyhez. Legalább 100 millió hektár Szudán mezőgazdaságilag művelhető területe, amiből eddig legfeljebb 10 milliót hasznosítottak. Arab források szerint hat éven át 6,6 milliárd dollárt folyósítanak Szudánnak a mezőgazdaság fellendítésére. Khartúmi hírek azt is tudni vélik, hogy további ötmilliárd dollár értékben magáncégek végeznek beruházásokat, a kuvaiti székhelyű arabközi fejlesztési alapból pedig az elkövetkező évtizedekben — 2000-ig — 6,4 milliárd dollár támogatást nyújtanak Nimerinek. Szudánt tehát „felfedezték” maguknak a haladásellenes erők, s a megérdemelt jutalom nem marad el. Kairó álláspontja már korántsem ilyen egyszerűen magyarázható. Legalábbis furcsa, hogy Egyiptom, amely a libanoni polgárháború idején a szópárbajnál és a nyilatkozatoknál nem merészkedett tovább, Zaire tényleges támogatásához Marokkó után nyomban csatlakozott, s pilótái még Angola fölé is bemerészkednek. A jelekből ítélve tehát Kairó az új washingtoni Afrika-politika egyik fontos hídfőállása. Természetes, hogy ilyen körülmények között az etióp ideiglenes katonai kormányzat sem maradhatott tétlen. Annál is inkább nem, mert a haladó irányzatú rendszernek egyelőre két belső fronton kell harcolnia: véget kell vetnie a monarchiához hű és a jobboldali ellenzék felforgató tevékenységének, északon pedig le kell törnie az eritreai szeparatisták jól szervezett ellenállását. Ebben a drámai küzdelemben az Egyesült Államok pálfordulása a legszembetűnőbb. Amerika nem is olyan rég még az Afrikának szánt támogatás felét Etiópiának folyósította. Az 1953-ban aláírt megállapodás értelmében ötmilliárd dolláros katonai segélyt szavazott meg Washington az etióp hadsereg átszervezésére és korszerűsítésére. Igaz, ennek fejében Eritreában támaszpontot kapott, s a Kagnew Station — Aszmara közelében — hosszú ideig fontos szerepet játszott az USA és a NATO érdekében a stratégiai távközlési láncban, amely Virginiától Marokkón át a Fülöp-szigetekig húzódott (Kagnew ma már elvesztette jelentőségét, amióta az Indiai-óceán Diego Garcia-szigetén kiépült az új támaszpont.) Most Amerika képviselője a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank ülésén még azt a kölcsönt sem szavazta meg, amelyet Etiópia öntözésre, valamint úthálózatának kiépítésére kapott volna. Washington tehát a gazdasági nyomás eszközével is igyekszik Addisz Abebát haladó irányvonalától eltéríteni. S az is közismert, hogy az Etiópia ellen kovácsolódó arab „tengely” ötlete is kedvező fogadtatásra talált a Pentagonban, ha ugyan nem onnan sugalmazták. Etiópia külpolitikáját a megfigyelők Nyugaton is a legrugalmasabbnak és a legügyesebbnek tartják Afrikában. A császár idejében is az a törekvés jellemezte, hogy — mint a Le Monde írta — fékentartsa a nyugati hatalmak étvágyát és meghiúsítsa az „arab bekerítés” kísérletét, elkerülje a gyarmatosítást. ÉSZAKI-TENGER Angol-iráni kőolaj Teheránban bejelentették, hogy az Iráni Állami Olajtársaság és partnere, a British Petroleum Company az Északi-tengeren új kőolaj- és földgázlelőhelyet fedezett fel. Új szakasz Mengisztu Hailé Mariam alezredes, az ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke a közelmúltban Moszkvában fontos megállapodásokat írt alá. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió és az elmaradott társadalmigazdaság szerkezet átalakításában jelentős sikereket elért Etiópia kapcsolatában ezzel új szakasz kezdődött. Abból a felismerésből kiindulva, hogy az antiimperialista erők, a forradalmi vívmányaikat mindenfajta beavatkozástól féltő országok megbízható, hű szövetségese a szocialista közösség, s annak vezető hatalma, a Szovjetunió. Gyapay Dénes AUTÓTULAJDONOSOK! Május 15-től szeptember 15-ig nyári ügyeleti szolgálat minden szombaton 19 óráig a III., Mozaik utca 6. szám alatti VW -szervizben, telefon: 689—649, és a XIII., Dózsa György út 63. sz. alatti Wartburg-szervizben, telefon: 209—005. HIBREEIHÁIkÍ T SF!