Esti Hírlap, 1977. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
Egervári esték Az Egervári esték rendezvénysorozatát a Zalaegerszegi Szimfonikusok hangversenye nyitja július 21-én Purcell-művekkel és Mozart A színigazgató című vígoperájával; az utóbbiban az Operaház művészei működnek közre. Július 28-án Karinthy-estet rendeznek, többek között Berek Kati és Szilágyi Tibor közreműködésével. Ugyanők játszanak a Borka asszony és György deák, valamint a Kocsonya Mihály házassága című két népi komédiában, amelyeket közös műsorban augusztus 2-án, 3-án és 10-én adnak elő Sándor János rendezésében. A sorozatot a Budapesti Madrigálkórus hangversenye zárja augusztus 18-án. Az előadásokra közvetlen buszok indulnak Zalaegerszegről, az idegenforgalmi hivataltól; ugyanott árusítják elővételben a jegyeket is. 17 ORSZÁG, 25 VERSENYFILMJE Ma kezdődik a nyugat-berlini nemzetközi filmfesztivál Ma este a Zoo Palastban megkezdődik az idei nyugat-berlini nemzetközi filmfesztivál. Megnyitó előadásként — versenyen kívül — Nickelodeon címmel Peter Bogdanovich filmjét vetítik, amely vidám-szimbolikus játék Hollywood őskoráról. A főszereplő Ryan O’Neal, Tatum O’Neal és Burt Reynolds. Ezután 17 ország 25 versenyfilmjét láthatja a közönség 11 napon át, s a „medvéket” — a fesztivál hagyományos díjait — július 5-én este osztják ki. A programra néhány érdekesnek ígérkező film került. A Szovjetunió filmművészetét Igor Maszlennyikov munkája, a Szentimentális regény és a híres rendezőnő, Larisza Lepityko alkotása, a Felemelkedés képviseli; a szocialista országok közül Csehszlovákia Juraj Hert Egy nap a szerelmemnek című filmjét küldte, Bulgária Hriszto Hrisztovtól a Küklopszokat, a Német Demokratikus Köztársaság pedig Konrad Wolf filmjét, amelynek címe Anyám, élek. Jugoszlávia Matjaz Klobcic Karoline Zasler című filmjét nevezte. KIŰZETÉS Három film képviseli a Német Szövetségi Köztársaságot: A citadella meghódítása, a Grete Mindé és a Kiűzetés a Paradicsomból. Az Amerikai Egyesült Államok versenyfilmjei: Két front között, és egy krimi, A macska ismeri a gyilkost címmel. Szárnyas disznók — ez a címe Paolo Pietrangeli olasz rendező filmjének. Franciaország ismét Francois Truffaut filmjét nevezte — Egy férfi, aki szerette az asszonyokat — és Robert Bresson egyik alkotását. Ausztrália, Brazília, Marokkó és Mexikó filmművészetét ugyancsak képviseli versenyfilm. Mint ismeretes, a magyarok Sándor Pál Herkulesfürdői emlék című alkotásával neveztek be, amely a német változatban A különleges szerep címet kapta. A filmet „elkísérik” Nyugat-Berlinbe az alkotók: a rendező, Ragályi Elemér operatőr és a főszerepet játszó Holman Endre. Hazánk mindössze harmadszor vesz részt a nyugat-berlini nemzetközi filmfesztiválon, és eddig mindkét alkalommal díjat szerzett. 1975-ben Mészáros Márta Örökbefogadás című filmje a fődíjat, az Aranymedvét kapta és még négy másik díjat is, tavaly pedig Lugossy László Ezüstmedvét nyert, mint a legjobb első film rendezője. DIETRICH A hagyományoknak megfelelően az idén is megtartják a fiatal film nemzetközi fórumát — ezen magyar részről Mészáros Márta kilenc hónapját vetítik — és lesz retrospektív vetítéssorozat is. Ezúttal Marlene Dietrich filmjeit láthatják a nézők. A versenyen kívüli vetítések és különleges bemutatók is ígérnek élményt. Az előbbiek sorában láthatják a nézők Fábri Zoltán filmjét, az ötödik pecsétet, amely a moszkvai fesztiválon mint versenyfilm szerepel. Az utóbbiak közül nagy hírverés előzi meg a Német Szövetségi Köztársaságban a Hitler pályafutásáról készült dokumentumfilmet. (morvay) GYORSINTERJÚ Petur Ilkával Régen nem láttuk színpadon-filmen Petur Ilkát — mikor szerepel legközelebb? — Abban a nagy örömben részesültem, hogy a Vígszínház és Marton László meghívott vendégjátékra. Már el is kezdődtek a próbák. Fejes Endre Jó estét, nyár, jó estét, szerelem! című darabjának zenés változatában lépek fel, amelyhez Presser Gábor írta a zenét. Egy virágárus asszonyt játszom, aki megérzi, mintegy megjósolja a főhős sorsát; virágot kínál neki, de nem fogad el pénzt érte: „arcodon halál, szádon koplalás, homlokodon halál”, mondja neki Fejes szavaival. Nem nagy szerep, de én örömömben megcsókoltam a színpadot az első próbanapon. A bemutató késő őszszel lesz. — Egyéb tervek? — Már másfél éve készülök egy műsor összeállítására, amelyben Kodálydalokat és megzenésített Petőfi- és József Attilaverseket adok majd elő, valamint balladákat és virágénekeket. Ezt a műsort az Országos Filharmónia rendezésében mutatom be. (-k) ÚJ NYAK • KEZDJEK A SKÁLÁNÁL! GAZDAG NYÁRI ÁRUSKÁLÁNKBÓL AJÁNLUNK: Farmerszoknyákat bakfisoknak, többféle színben importált farmernadrágokat kiskamaszoknak Farmer- méterárukat 111 Ft-tól 110 Ft-tól 88 Ft-tól 400 Ft-ig 120 Ft-ig 278 Ft-ig Szegedi készülődés Szegeden már készülnek a szabadtéri játékok nyitására. A Dóm téren a több mint hatezer vendég fogadására alkalmas nézőtér már elkészült, most dolgoznak a színpad vasvázának összeállításán. Július 23-án szólal meg először a fanfár, a Lear király előadásán, amelynek főszerepét Bessenyei Ferenc játssza. Ezután Szüret címmel a Nemzetközi Szakszervezeti Népitánc Fesztivál gálaestje következik, majd Verdi Aidáját mutatják be, NDK, olasz, spanyol és bolgár művészek fellépésével. Strauss Cigánybárója után a Grúz Állami Népi Együttes vendégjátékával fejeződik be a tizenöt előadásból álló program. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy elővételben már több előadásra elkeltek a jegyek. (Wormser felvétele) Történelem nélkül? Az ország szakközépiskoláinak negyedik osztályaiban az új tanterv elképzelései szerint a heti két történelemóra fakultatív tárgy lesz. Aki akar, tanul történelmet, aki nem, az nem. Meglepő elképzelés. Az előzetes vitákon szinte mindenki helytelenítette. (Legutóbb a budapesti pedagógusok év végi megbeszélésén is, amint enről a Köznevelés hírt ad.) Az elképzelés mégis marad. Alapindoka: a középiskola felsőbb osztályaiban módot kell adni a diákoknak arra, hogy képességeik, hajlamaik szerint maguk válasszanak bizonyos meghatározott tárgyak köréből. Rokonszenves és nagyon demokratikusan hangzó indok. Csak éppen nem helytálló. Először legfőképpen azért, mert aki valamilyen szakközépiskolát választott, az már fakultatív módon eldöntötte, hogy milyen tantárgyak, milyen szakma, milyen egyetemi továbbtanulás iránt érdeklődik. A legnagyobb mérvű fakultációja a magyar közoktatásnak, hogy a középiskolák mintegy fele gimnáziumi típusú oktatást nyújt, a másik fele szakközépiskolai jellegűt. Ha már egyszer fakultatívan kiválasztották a diákok és szüleik a fő tárgyakat, akkor csak azt lehet eldönteni, hogy emellett még mit kell, mit szükséges feltétlenül tanítani. Minden logikusan gondolkodó felnőtt állampolgár szerint: történelmet mindenképpen. Már csak azért is, mert egyébként is sok baj van a történelemoktatással, még inkább a hatásfokával. A jobb képességű gyerek valamikor az általános iskola felsőbb osztályaiban megtanul egy sémát, amelynek a lényege a következő: a történelem osztályharcok története. Az ősközösség felbomlása óta mindig vannak elnyomott és elnyomó osztályok. Ezek mindig harcban állnak egymással. Egy ideig sikerül az elnyomó osztályoknak megőrizniük a hatalmat, amíg aztán elég erős nem lesz az elnyomott osztály, hogy lerázza magáról az igát, és ő vegye kezébe sorsát. Amelyik gyerek képes ehhez minden tanévben megjegyezni egy-két illusztratív adatot, nevet, társadalmi megmozdulást, az büszkén masírozhat az iskolai osztályokon át jeles eredményével. A baj ott van, hogy bár a történelemnek valóban van ilyen alapszerkezete, de ha csak ezt a csontvázat tanulják meg a diákok, amin semmifajta „hús” nincsen, akkor felismerhetetlen lesz számukra a történelem. Nem lesz arca az egyes koroknak, és minden történelmi eseményt úgyképzel el a diák, mint ami eleve elintézett dolog, hiszen ő okos gyerek, úgy is tudja, mi lett a vége. Ez a szemléletmód érdektelenné teszi a gyerekeket a történelemben, és főként egy sematizált történelemszemlélet jegyében, mintha fekete kendőt kötne éppen a világnézeti tisztánlátása elé: elvész az egyes történelmi pillanatok választásra, döntésre kényszerítő ereje, a korban élt emberek konfliktusainak sora. A „jó emberek”, a „haladó emberek” úgyis mindig a jót választják és megfordítva. Ennek a szemléletnek a következményeiképpen a legjobb esetben a gyerek saját születése pillanatáig véli érthetőnek a históriát, attól kezdve semmi összefüggést nem lát a történelem és önmaga, a múlt és a jelen között. Mert ő saját tapasztalataiban egy másik világot lát, amelyben a történelmi mérkőzések egyáltalán nem lefutottak. Átél helyes és helytelen döntéseket, s ugyanakkor alig hiszi el, hogy azok az alaptörvények, amelyeket a történelemórán megtanult, a saját korában is érvényesülnek. Gondok vannak hát a történelemoktatással, amin sok lelkes pedagógus a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik segíteni. A meglehetésem száraz tankönyvek mellé illusztratív anyagot keresnek, filmet, fotót, műalkotásokat, technikai, muzeális tárgyakat, korabeli dokumentumokat és így tovább. Készüléiben vannak olyan tantervi elképzelések, amelyek eleve jóval komplexebben fognák fel a történelemoktatást, hiszen végül is minden, az iskolában tanított tudományágnak megvan a maga tudománytörténete, amely ugyancsak haszonnal bekapcsolható lenne a tanításhoz. Mindehhez persze idő kell. A felkészüléshez is , meg a tanításhoz is. Már így is minimális keretek közé szorították a történelmet. Nem lehet tovább elvenni belőle. Ha komolyan vesszük, hogy az iskolának megbízható, tudományos világnézettel rendelkező fiatalokat kell nevelnie a jövő számára, akkor komolyan kell venni a történelemoktatást. Jóval komolyabban, mint egyes tantervi elképzelések mutatják. Bernáth László ELISMERÉS A CÉDRUSNAK Két magyar tévéalkotás kapott díjat a tegnap véget ért XIV. prágai nemzetközi televíziós fesztiválon, 32 ország tévéjátékainak és zenés műsorának seregszemléjén. A nemzetközi zsűri a zenés műsorok kategóriájában a zenés drámai művek televízióra való legjobb alkalmazásáért járó díjat a Magyar Televízió Cédrus című munkájának ítélte oda, magas művészi és technikai színvonaláért. (A film Hidas Frigyes zeneszerző és Seregi László koreográfus nagy sikerű balettjének tévéadaptációja, Horváth Ádám rendezésében.) A tévéjátékok kategóriájában az Intervízió díját Galgóczy Erzsébet Tizenegy több, mint három című darabja kapta meg. (Rendezte: Nemere László.) A fesztivál Arany Prága nagydíját a tévéjátékok csoportjában az NDK-tv A szomszéd Júlia című versenymunkája, a zenés műsorokéban pedig a csehszlovák tévé Dvorak Új világ szimfóniájának zenekari előadásáról készített filmje nyerte el. □ ÚTBAN DÉL FELÉ címmel rendez filmet Jack Nicholson, ő játssza a főszerepet is. Ugyancsak rendezéssel mutatkozik be Sylvester Stallone, akinek Rocky című filmje világsiker. Természetesen ő is saját főszereplésével forgatja a filmet. □ ROBERT MULLIGAN új filmje, a Vértestvérek címet kapta. A forgatás hamarosan indul New Yorkban Paul Sorvino, Tony Lo Bianco és Richard Gere főszereplésével.